Reggeli Délvilág, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

Nem kell félni Marinkétól? (Folytatás az 1. oldalról) - Akkor Ön szerint a rendőrség minden állítását meggyőzően alá tudta támasztani? - így van. Magda Marinké minden részletre kiterjedő, s akkor bizony nagyon is őszintének tűnő beismerő vallomása mellett (melyben a Z. Nagy gyilkosságot kivéve minden gaz­tettéről beszámolt) bizonyítékok so­kasága állt rendelkezésünkre. S ezt méltányolta az ügyészség is, hiszen vádiratával elismerte, hogy a rend­őrség kiváló munkát végzett. - Igen ám, de az a bizonyos be­ismerő vallomás már eltűnt. Mag­da visszavonta minden mondatát, s most úgy ül a vádlottak padján, mint aki minden vádban szűziesen ártatlan. - Nézze, a szíve joga, hogy egy val­lomást visszavonjon. De az meg tör­vényi tény, hogy a rendőrségen alá­írt vallomása akkor is bizonyítéknak számít - a Büntető Eljárási törvény 87/2-es szakasza értelmében -, ha később a vádlott meggondolja ma­gát. Mert Magda megtehette volna azt, hogy egy szót sem szól a vallatás során. De ő inkább a tények pontos leírásával szolgált, rendkívül hűen le­írta áldozatának lakását, ruháját - például az orosházi Márton Edit el­leni támadást felidézve—, s számom­ra is egyértelművé vált, hogy ilyen té­nyekről csak az tudhat, aki maga járt a helyszínen. De a bizonyítékok kö­zött külön is megemlíthetem példá­ul azokat az ékszereket, amelye­ket szülei lakásán foglaltak le, s egyértelműen árulkodnak Magda bűnösségéről. Utólag is csak azt mondhatom, hogy az a hatalmas rendőri apparátus, amely Magda ügyén dolgozott, igenis ügyelt a legapróbb részletekre, az informá­ciók kifogástalanul cserélődtek a különböző megyék, így Csongrád, Békés és Bács nyomozói között, s csak akkor került át Marinko ak­tája az ügyészségre, amikor min­den szempontból meggyőződtünk Magda bűnösségéről. Sajnos még kollegáink között is akad nem egy kételkedő. Egy nemrég nyugdíjba vonult rendőrtiszt például így kö­szönt rám a minap: menekülj Kószó, mert kiengedik Marinkót. Hát én nem menekülök, mert éppúgy nem kell félnem Marinkótól, mint rendőrtársaim­nak vagy az ügy tanúinak. Már csak azért sem, mert meggyőződésem, hogy a gyilkos nem kerülhet sza­badlábra. - Korábbi beszélgetésünk so­rán azt állította, hogy a délvidé­ki vérengzéseknek semmi közük a titkosszolgálatokhoz. Aztán a tárgyalás során fény derült már ilyen összefüggésekre is, s bizony a fegyverkereskedelem ténye is besorolható talán a bűnök hosszú láncába. - Én mindig is azt mondtam, hogy elképzelhető bármelyik tet­tes kapcsolata a titkosszolgálattal, de hozzátettem: a magyarországi gyilkosságokat, meggyőződésem, kizárólag anyagi haszonért követ­ték el. Ami pedig a fegyver­kereskedelmet illeti: az alvilágban a fegyver ma már olyan természe­tes árucikk, mint a valuta vagy a kábítószer. Tehát ilyen szempont­ból sem hozott számomra sem­mi meglepőt a Marinko-tárgyalás. BÁTYI ZOLTÁN Nem igazán állítható, kifejezet­ten rossz üzlet ma burgonyával fog­lalkozni, így lehet ezzel a csanyteleki Csatordai Ferenc is, aki azonban Nagymágocson termeli a krumplit. Elsősorban a budapesti és a szegedi nagybani piacra viszi áruját értékesíteni.­­ Mekkora területen termesz­tik a krumplit, és hogy-hogy épp Nagymágocson? - kérdeztük Csa­tordai Ferencet, Csanyteleken. - Ötholdnyi területen - válaszol­ta. - Ez nem a mi földünk, ma­gánszemélyektől béreljük. Össze­sen öttől, mindegyiküknek a ház­táji földjéről van szó. Nagymágocs pedig úgy kerül a képbe, hogy hú­gom él Nagymágocson. Egyébként ők is krumplit termesztenek, saját földjükön. - Már vége a krumpli­szedésnek. Mekkora lett a ter­més? - Öt-hatszáz mázsa körülbelül, ennyi termett az öt holdon. Ez jó át­lag. Azért nem lett kevesebb, mert öntözött területről van szó, tehát nem pusztított aszálykár. Ha nem tud­tuk volna a Földet öntözni, fele ennyi krumplink lenne. Így állhatott elő az a helyzet, hogy bár országosan általában nem túl jó a krumplitermés, mi nem panaszkodhatunk. Folyamatosan hord­juk a piacra az árut, amennyi marad, azt betároljuk. S hogy megint csilla­gos égig emelkedik-e a krumpliár, mint tavaly? Erre nem tudunk mit válaszolni. Annyi biztos, csúcsformá­ját télen éri majd el az ár. F. CS. (Fotó: Krizsán Ildikó) 1995. október 2., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) - Első dolgunk az volt, hogy gazda­sági számításokat végezzünk: mi az elő­nyösebb, az, hogyha leállítjuk a terme­lést, vagy pedig az, amennyiben a föl­számolás közben is üzemel a gyár. Az utóbbi mellett döntöttünk - mondta Szabó István. - Ennek több oka is volt. Egyrészt a társaságnak élő szerződései voltak, amelyeket, ha az üzem bezár, nem lehet teljesíteni, s tetemes kárté­rítési igények merültek volna föl. Más­részt pedig humanitárius szempontok is vezettek minket a döntéshozatalban. Vásárhelyen meglehetősen magas a munkanélküliség, ennek mértékét pe­dig nem akartuk, mint felszámoló, to­vább növelni. Így született meg tehát az a döntés, aminek értelmében a gyár a felszámolás közben is termel. Meg kell említenem, hogy a tevékenység csak kis hányada a szó szerinti autógyártás, kü­lönféle vasiparral kapcsolatos munkák is beletartoztak a profilba. - Milyen út vezetett a felszámolá­sig? Hiszen sokáig Vásárhely büszke­sége volt a Puli. -A kft., négy évvel ezelőtt, a Hódgép Vállalat átszervezése során alakult, ám minimális forgótőkével. Ennek minimalítására jellemző, a két és fél millió forint, amivel létrejött, még az egyhavi folyó kiadásokra sem volt elég. Szinte azonnal hiteleket kellett fölven­nie a Pulinak, máskülönben nem telje­síthette volna nagy volumenű megren­deléseit. Németországtól Svájcig, Auszt­riától Franciaországig számos helyről je­lentkezett igény az elektromos kisautó­ra. - A Puli teljesítette is vállalásait, ha jól tudom. - Igen, csakhogy a megrendelő cégek közben részint megszűntek, részint nem vették át a szállítmányt. A fölvett hitelek futamideje közben lejárt, a kamatok “ke­tyegtek”, s a Puli legfőbb hitelezői közé tartozó Agrobank és a Dunaferr egye­nesen a kft. felszámolását kérték. Csőd­eljárás nem is előzte meg a felszámolást, annyira nyilvánvaló volt, hogy a felek nem tudnak megegyezésre jutni a közel ket­­tőszázmilliós követelés ügyében. Ennyi­vel tartozott ugyanis a mintegy hetven­nyolcvan szállítónak a Puli. -A kft. teljes vagyonát végül is há­rom vásárhelyi gazdasági társaság vásárolta meg. Közülük az egyik vál­lalta, hogy tovább foglalkoztat dolgo­zókat. Melyik is? - A Speed Kft. határozott úgy, hogy továbbviszi a Puli tevékenységi struktú­ráját. A társaság ugyanis be tudta építe­ni saját profiljába ezt a tevékenységet. - Tehát a lehetőségekhez képest vi­szonylag jól végződött a Pidi-történet. - Kétségtelen, ez az a megoldás, ami minden érintettnek a talán legmegfele­lőbb, az adott speciális helyzet körülmé­nyeit figyelembe véve. A dolgozók a vég­­kielégítést már megkapták a felszámo­lótól, illetve a felmondási bért is. Ezen összeg egy hányadát egyébiránt maga a kft. termelte ki, a felszámolási eljárás ide­je alatt. Ez is igazolja: jól döntött a hol­ding, amikor úgy határozott, hogy a fel­számolás közben is működni fog a gyár. FARKAS CSABA Felszámolás közben is működik Kiszenved a Puli (Folytatás az 1. oldalról) - Mikor derült ki, hogy a lakásukra jel­zálogot raktak? -Szenes kályhával fűtünk, szerettük vol­na bevezettetni a gázt. Kölcsön nélkül per­sze nem menne, de hát az OTP-nél közöl­ték, szó nem lehet hitelről, a házunkra ugyanis végrehajtási jogot jegyzett be a Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár. Az összeg ekkorra már 259 ezer 104 forintra duzzadt. Egyébként ezt az érzést senkinek nem kí­vánom. - Ami azt jelenti, hogy Ön semmiféle kölcsönt nem vehet fel? -Túl ezen, még ktasztrofálisabb, hogy a kamatok nőnek, és néhány hónap alatt elviszi teljesen a házunkat. Gondolom, fe­lesleges ecsetelnem, mit jelent ez. - Próbált valamit hivatalosan intéz­ni? -Jártam a rendőrségen, ahol közölték, a volt jogászunk elismerte a tettét, talán le­tiltják a fizetése 30 százalékát, egyébként nincs semmi újság. A TB-nél pedig azt mondták, fizessem csak ki szépen a 260 ezer forintot, utána pedig polgári peres úton szerezzem vissza a pénzem a gmk-tagok­­tól. Ilyesmire nekünk nincs egy fillérünk se, örülünk, hogy élünk, és tudjuk nevelni a gyerekeinket. * Az Egészségbiztosítási Pénztár vádi új épületében­­ tavasszal költözött a hivatal ebbe a palotába - dr. Tar Anikó, behajtá­si-végrehajtási osztályvezető meg sem vár­ja, hogy kérdezzek. Miheztartásképp közli velem, a gmk-tagok korlátlanul és egyetem­legesen felelnek mindenért. Vagyis Schüssler úr nem feketebárány, ő bizony megérdemli a sorsát. - De hisz ő befizette a TB-t. - Ezt nem tudjuk figyelembe venni, hisz a pénzzel meglépett az ügyintéző jogászuk. - Miért nem őt csípik fü­lön? -A munkabérletiltás mellett nem volt remé­nyünk arra, hogy a tartozását rendezi. Ugyanez mondható el a másik két gmk-tagról is. - Tehát a vétlent és a­ tisztességest bün­tetik? - Ez nem morális kérdés, a járuléktar­tozás semmilyen indokkal nem törölhető. - Ilyen esetben mit ajánl a TB-sújtotta áldozatoknak? - Az úgynevezett tőketartozás, melynek nagysága jelen esetben: 79 ezer 377 forint, nem engedhető el. A többi követelés: késedelmi pót­lékok, bírságok-méltányossági alapon-eset­leg nullifikálhatók Meg kell próbálni! - Vagyis mégiscsak egy embernek kell lenyelni a békát. - Az érintett egyébként beperelheti a tár­sait, és így hozzájuthat a pénzéhez. -És ha nem futja a perköltségre? - Akkor meg kell keresni a bírósági panaszirodát, és az állampolgár felcsap ju­rátusnak. - Tisztelt Schüssler Úr! Kőműveskalapács helyett a szociális otthonokban, melyek most a kenyéradó gazdái, szíveskedjék a jogszabálygyűjteményeket emelgetni. És ha majd pert nyert, legyen kedves ezt az üku­nokáinak tollba mondani. P. BODZSÁR ERZSÉBET Négy géemkás egy adóssága Hód-Csillag milliói Keserédes cukorrépa (Folytatás az I. oldalról) Döbbenetes mértékű volt az 1995. évi energia és egyéb költségek (mintegy 40 százalékos) emelkedése. A feldol­gozott nagyobb mennyiséggel nem nőtt, sőt csökkent a jö­vedelemképzés lehetősége. A cukor (gyári) termelői árát mintegy 25 százalékkal szándékozik emelni. Ilyen mérték­ben kellett a répa árát, a termeltetés költségeit növelni - vélekedik Veres Sándor vezérigazgató. A Magyar Cukor Rt. (ötök) Sarkadi Cukorgyárának igaz­gatója, Molnár Tibor arról tájékoztatott, hogy az idén 9 ezer hektárról várhatóan 315 ezer tonna, 15,7 becsült cukor­százalékú répát dolgoznak fel. A többnyire jó minőségű területeknek csak 12 százalékát öntötték a termelők, a kri­tikus aszály, hőség ellenére 35 tonna körüli az átlagter­més a térségben. Az átvételi árat 16-os cukorszázalékú ré­pára vetítve 26,6 százalékkal, 3800-ra, felárakkal 4000 fo­rint körüli összegre növelték tonnánként. A vetőmag, mű­trágya és növényvédőszer-költségek 50 százalékát meghi­telezik a termelőknek. A cukortermelés és értékesítés egyensúlyához jelentős mennyiségű répa és cukor exportjával számol a Sarkadi Cukorgyár. Ebben a környező országokban - Romániá­ban, Szlovákiában, Jugoszláviában, Horvátországban és Oroszországban - jelentkező cukorhiány vélhetően ked­vező lehetőséget teremt. A költségek inflációja nagy, ezzel szemben a cukor ára - az erőteljes konkurencia miatt - nagyon alacsony. A cukortermelés és fogyasztás egyensúlya, a hazai cukor­piac védelme érdekében fontos a cukorrendtartási törvény, ennek megalkotását a Terméktanácsban segíti a Magyar Cu­koripari Rt. is. Kérdés, hogy elfogadható-e az országban a cukorpiac szabályozása - rendtartási törvény által - vagy a vastagabb pénztárcájú érdekeltek tarolják le az iparágat. * A Mezőhegyesi Cukorgyár Rt.-nél Mélykúti Tibor me­zőgazdasági igazgató elmondta, hogy 7 ezer hektárnyi területről átlag 33, összesen 236 tonna termést dol­goznak fel. A cukortartalom az első mérések szerint 15,9 százalék. A feltételek hasonlóak a Magyar Cukor­ipari Rt. más egységeihez. A költségek finanszírozása a partnergazdaságok számára 1995-ben jelentős összegeket kölcsönöztek. Az öntözést 2300 hektáron átlag 8 ezer forinttal támogatták. A felvásárlási ár 16 százalékos cukortartalmú répára tonnánként 4100— 4150 forint. A tavalyi cukorkészlet augusztus 31 -ével 6 ezer tonna volt, amely iránt- mint az ország más térségeiben - meg­élénkült a fogyasztói kereslet szeptember első heteiben.­­ A cukorrépa-termelői körből a Hód-Csillag Szövetke­zet ágazatvezetője, Arany Sándor arról tájékoztatott, hogy a 600 hektár cukorrépát - területi távolságaik miatt - részben a mezőhegyesi, részben a szolnoki (francia ér­dekeltségű) cég számára termelik. A szerződéseket az idén március 12-e előtt kötötték meg, amelyben a vámtéte­lek, az áremelések költségnövelő hatásai nem érvénye­sülnek megfelelően. Ám mindkét gyár igyekezett segítsé­get nyújtani a megemelkedett ráfordítási összegek finan­szírozásához. A terület felét öntötték, ez a magas vízdí­jak és energiaárak miatt hektáronként 50 ezer forinttal növelte a termelési költséget. Megnőtt a répabarkó-invá­­zió miatt a növényvédelem költsége, amelyhez a gyárak a (drága) vegyszert egy napon belül készségesen szállí­tották a helyszínre. Egy hektár cukorrépa termelési költ­sége szárazművelésnél mintegy 110, öntözéssel 160 ezer forint hektáronként, ezért 30, illetve 40 tonnánál jóval magasabb átlaghozam kell a megtérüléshez és sokkal több a jövedelmezőséghez. A szövetkezet tavaly 65 millió forintot fordított a cu­korrépagépsor korszerűsítésére, így a répatermelést foly­tatni kívánja. Ám megfelelő átvételi ár hiányában csök­ken az 1996. évi szerződött cukorrépa-terület az ország­ban. SOLTÉSZ JOLÁN

Next