Reggeli Délvilág, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
Jegyek a ládafiában Kárpótlási hercehurca — Van valami gubanc? — Nincs különösebb, csak az, hogy a korábbiakhoz képest változik a kárpótlás menete. A mostani árverésekre már bárki jöhet, tehát nem csak a település lakói licitálhatnak. Vagyis bárhová mehet bárki az országban árverezni. Mint ismeretes, az úgynevezett kettős kárpótlásra kijelölt földterületek nyolcvan százalékára kimondottan helyi lakosok versenyezhettek, régebben. — Akad még elegendő föld? — Nincs, nagyobb az igény. Ezért saját hatáskörben cselekedve megkerestem a felsőbb szerveket. Még tavaly beadtam a kérelmeimet, de máig nem kaptam választ. Pedig maradt föld, ám eddig nem kaptunk engedélyt az ÁPV Rt.-től ezek felhasználására. Jelenleg a Pankotai Agrár Rt. és mindenki fel akarta használni azokat. — Régen ötszázért ment? Igen, ötszázért már jó szántókat tudtunk venni. Éppen ezért vannak olyan rémhírek, hogy azért nincs most föld, mert ötszáz forintért elvitték korábban az emberek. Nem, kérem. Van terület, csak enge. Elnök úrnak sikerült megszabadulni minden kárpótlási jegyétől? - Majdnem gondjaim lettek nekem is. Mert voltak fellebbezéseim, és akadtak olyanok is, amiket később bíráltak el, de végül sikerült megszabadulnom a jegyektől. Tehát én fel tudtam használni azokat. Ám van, aki még Ha nem is a ládafiában, mint egykoron, de sok szentesi őrizgeti még odahaza a kárpótlási jegyét. Vajon sikerül-e nekik megszabadulni e papíroktól, vagy a nyakukon marad, erről is kérdeztük Fodor Jánost, a földrendező bizottság elnökét. Egy biztos: február 16-án délelőtt 10 órakor a Móricz Zsigmond Művelődési Házban árverés lesz, s ekkor újabb földterületekre lehet majd licitálni. Mégpedig a Pankotai Agrár Rt. parcelláiból. Ám addig is a földrendező bizottság fogadóóráin - a polgármesteri hivatalban hétfőnként 14-16 óráig, csütörtökön reggel 8 órától 12-ig - kaphatnak tájékoztatást a gazdák. 4 szentesi hírnök és a Derékegyházi Rt. használatában vannak a földek. - Akkor miként juthatnak az emberek a földjükhöz? - Ezt én is kérdezem. Most a február 16-i árveréssel bezárul a kör. Erről nem a földrendező bizottság tehet. - Mennyi kárpótlási jegy lehet még a fiókokban? - Sok. Szerintem hatalmas árfelhajtás lesz, mivel kevés a föld. Már korábban is tapasztaltuk, hogy a gyepre és legelőkre 3200-ra felment aranykoronánként az árverési érték, mivel rengeteg volt a kárpótlási jegy, helyt nem kaptunk rá, hogy árverésre bocsássuk. - Meddig kell befejezni a kárpótlást? - Nem tudok rá válaszolni, mivel többször módosították a határidőt. Jelenleg március végét emlegetnek. De szerintem ezt nem sikerül betartani. - Hány éve húzzák-vonják? - Hát ezt már negyedik, ötödik éve. - Visszagondolva az elmúlt esztendőkre, nem volt kár meghozni ezt a törvényt, ha ennyi baj van vele? Végrehajtható ez, csak jó szándék kell hozzá. Barta doktor hatvanéves . A Csongrád vármegyei Szentesen született 1936. január 31- én. Szülei: Barta László és Durszt Mária kiskereskedők. 1954- ben Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1958-ban Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakon szerzett tanári oklevelet, 1966-ban ugyanott történelemből doktorált. Tanulmányútjai: 1979, ’87, ’89: Jugoszlávia, 1981, ’83, ’85, ’88, ’91, ’93, ’94, ’95: Spanyolország. 1958-59-ben Szegváron, 1959- 63 között Szentesen általános iskolai tanár, 1963-78 között a Horváth Mihály Gimnázium tanára, 1978 és 1995 között a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára igazgatója, 1996-tól nyugdíjas. 1982-től a Magyar Történelmi Társaság Csongrád Megyei Elnöksége, 1978-tól a Levéltáros Egyesület tagja, 1983-tól Szentesen, a Felsőpárti Római Katolikus Egyháztanács világi elnöke, 1988-tól a Szegedi Akadémiai Bizottság tagja, 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum Szentesi Szervezete társelnöke, 1989- től az Erdélyi Szövetség Szentesi Szervezete elnöke, 1989-ben a szentesi 425-ös Emlékbizottság, 1990-től a Hajnal István Kör tagja, 1995-től a szentesi Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola Iskolaszékének elnöke. 1977-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1987-ben Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott. Kutatási területe: a reformkor és az 1848/49-es forradalom Csongrád megyei története, valamint a 16-17. századi törökellenes háborúk, spanyol hugarika-kutatás. Tudományos közleményeinek száma: 27. írásaiból: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. (Szeged, 1981. Az 1828. évi összeírás Csongrád megyében; 1986: Szabad Szentes városának képviseleti és igazgatási rendje 1837- 1840. Klauzál Gábor reformtervei; 1994: Szentes igazgatása az 1548/49-es forradalomban); Békési Élet (1986:4. Spanyol hősök Buda ostromában 1686-ban; 1989:2. Gyula visszavívásának dokumentumai a Spanyol államtanács irataiban); Levéltári Szemle (1982.2. A spanyolországi hungarika-kutatás története). Művei: 1. Szuronyok árnyékában. Dokumentumok a szentesi munkásmozgalom történetéből. Szerk. Gecsényi Lajossal, Schneider Miklóssal. Szentes, 1969. 2. A Szentesi örökváltság. Szeged, 1979. (A Somogyi-könyvtár Kiadványai, 10.) - 3. Szentes utcanevei. Páhl Ferenccel. Szeged, 1980. (Csongrád Megyei Könyvtári Füzetek, 12.) (2. kiad., Szeged, 1983). - 4. Sima Ferenc és Sima László. Szerk. Kruzslicz Pál, írta többekkel. Szentes, 1984. - 5. Vajda Imre. Labádi Lajossal, Takács Edittel. Szentes, 1985. - 6. Boros Sámuel. Labádi Lajossal. Szentes, 1986. - 7. Csongrád megye levéltára 1723- 1950. Szerk. írta Labádi Lajossal, Takács Edittel. Szeged, 1986. (A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek, 2.) - 8. A Lakos-gyilkosság. Virágos Istvánnal. Szentes, 1992. - 9. Szentes város levéltára 1703-1950. Labádi Lajossal. Szeged, 1995. (A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek, 5.) -10. A zentai csata. Balassy Ildikóval. Zenta, 1995. -11. Csongrád város levéltára 1726-1950. Szeged, 1995. (A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek, 7. - 1984-től a Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből Szerkesztőbizottság tagja. Isten éltesse! BODRITS ISTVÁN Aligha akad Magyarországon valaki, aki ne ismerné, ne hallotta volna Deák Ferenc nevét. Arra a kérdésre azonban, hogy ki volt ő, már bizonyára akadoznának a válaszok. A valamikor megtanult, de idővel elhalványult ismeretanyag a lexikonok segítségével könnyen felfrissíthető. Nehézséget okozna viszont még a történelemmel foglalkozóknak is annak meghatározása, hogy volt-e valamilyen közvetlen kapcsolata a nagy államférfinak azzal a várossal, községgel, ahol tér, utca vagy intézmény viseli a nevét. Erre nézve ugyanis a lexikonok nem tartalmaznak információkat. Mindez Deák Ferenc halálának 120 éves évfordulója okán merült fel bennem, keresve a kapcsolódási pontokat a „haza bölcse” és szülővárosom között. Életútjának felidézéseként röviden annyit, hogy a Zala megyei Söjtörön született 1803. október 17-én, középnemesi családban. Jogot végzett, 1833-tól Zala vármegye országgyűlési követe, a reformellenzék vezére. 1848. április 7. és szeptember 11. között az első felelős igazságügy-miniszter Batthyány Lajos kormányában. A szabadságharc leverése után visszavonul kehidai birtokára. A Bachkorszakban vezéregyénisége az 1848-as törvények alapján álló passzív ellenállásnak. 1854-től Pesten él, ahol az ő Angol királynő szállóbeli lakása lett a politikai élet központja. Az 1861 -ben összehívott országgyűlésen az ún. felirati párt vezére. A Pesti Naplóban közzétett híres húsvéti cikkével (1865. ápr. 15.) előkészítője az uralkodóház és az ország közötti kiegyezésnek. Az 1867. évi kiegyezéskor elhárítja a miniszterelnökséget. Háttérbe húzódik, de az általa létrehozott kormányzó párt az ő nevét viseli. Erősödő szívbaja gyógyíthatatlannak bizonyult, hosszú szenvedés után 1876. január 28-án elhunyt. Temetése országos gyásznappá vált, amelyre február 3-án került sor a kerepesi temetőben. Elévülhetetlen érdemeit törvénybe iktatták (1876.111. tc.) Eddigi ismereteink szerint Deák Ferenc személyesen nem járt Szentesen, mégis több alkalommal közvetlen kapcsolatba került a várossal, illetve annak megoldást sürgető problémáival. Először minisztersége idején, 1848 májusában. A szentesieknek, akik 1836-ban örökváltsági szerződést kötöttek földesuraikkal, életkérdés volt, hogy az úrbéres viszonyok megszűntével kötelesek-e továbbra is fizetni váltsági tartozásaikat. Mivel a törvényi szabályozás nem volt egyértelmű, az igazságügy-miniszterhez fordultak tanácsért. Deák Ferenc fogadta a Boros Sámuel főbíró által vezetett szentesi küldöttséget, s megismerve ügyüket, azt az egyszerű kérdést tette fel, hogy akarja-e a város fenntartani az örökváltsági szerződést vagy nem. Az erre adott válasz eldöntheti a további fizetés mikéntjét. A szentesiek felmondták a szerződést, s beszüntették a törlesztést. Erre megérkezett a Károlyi grófok intő levele. Ismét küldöttség indult Deákhoz, aki azt tanácsolta, hogy folyamodjanak az eljárás felfüggesztéséért. A nyár folyamán újabb deputáció utazott Pestre, ezúttal hiába, mivel Deák Ferenc éppen Bécsben tárgyalt. Szeptember közepétől pedig már nem Deák volt a miniszter. Az ügy elintézését elsodorta a fegyveres önvédelmi harc. A következő érintkezésre a kiegyezés évében került sor. Előzményként annyi kívánkozik ide, hogy Szentes 1865-ben megválasztott országgyűlési képviselője - Oroszi Miklós — egészségügyi okok miatt vissza akart vonulni, ezért 1867 februárjában kinyilatkozta, hogy mandátumáról kész lemondani az emigrációból hazatérő, Szentes jeles szülötte, Horváth Mihály javára. Elhatározásáról értesítette politikai példaképét, Deák Ferencet, kikérve véleményét az ügyben. Deák április 7-én kelt levelében az alábbiakat válaszolta ( az eddig ismeretlen Deák-levél most kerül első ízben közlésre): „Kedves Barátom! Kérdeztél múltkori leveledben, hogy helyetted ki választassák Szentesen képviselőnek. Akkor nem feleltem, mert határozott feleletet nem adhattam. Most úgy hallom Horváth püspök nem fogadja el a képviselői állást, Pulszky ellenben hajlandó azt elvállalni azon esetre, ha Tanárky Gida fellépni éppen nem fog, mert azzal Pulszky nem akar versenyezni. Pulszky széles tudománya, s ismert hazafiságánál fogva nagyon hasznos tagja leend a törvényhozásnak, sőt én azt szükségesnek látom, hogy ő tagja lehessen a háznak. Őt tehát, ha a bizalmat megnyerheti, mert természetesen pressiót gyakorolni nem kívánok, a képviselői állásra igen szívesen ajánlom. Isten veled. Igaz barátod Deák Ferenc " A történethez tartozik, hogy a nyár folyamán megtartott pótválasztáson Pulszky Ferencet választották Szentes országgyűlési képviselőjévé. Néhány évvel később a város lakói a Szentesi Lap 1876. január 30-i számából értesültek Deák Ferenc haláláról. Az újság elkövetkező számai bő terjedelemben ismertették a neves államférfi életútját, kimagasló érdemeit, s részletesen tudósítottak a február 3-án végbement temetésről, amelyen a város is képviseltette magát. Szentes képviselő-testülete a temetés napján rendkívüli közgyűlésen emlékezett meg a nemzet nagy halottjáról, s határozatot hozott a helyi gyásznap megrendezéséről. Erre február 12-én került sor a katolikus és a református templomokban. A gyászünnepély után kimondták, hogy „a gyászravatalon alkalmazva volt 4 db koszorú levéltárba tételnek megőrzés végett, s a Csukás Benjamin úr által tartott emlékbeszéd nyomattassék ki ezer példányban s osztassák ki az a nép között”. (Az említett koszorúk a szentesi levéltárban máig is megtalálhatók.) Deák Ferenc emléke az elkövetkező évtizedekben sem merült feledésbe Szentesen. 1896- ban - halálának 20. évében - a millenniumi ünnepségek keretében leleplezték életnagyságú arcképét, Karlovszky Bertalan festőművész alkotását. 1903 októberében - születésének 100. évfordulóján - ünnepélyes megemlékezést tartottak a szentesi gimnáziumban, valamint a megyeházán. 1906-ban utcát neveztek el Deák Ferencről, az 1960-as évek óta pedig egy általános iskola is viseli nevét. Kora és személye ugyan már a távoli múltba került, de talán a fenti szemelvények hozzájárulnak ahhoz, hogy emléke a mi vidékünkön se merüljön feledésbe. LABÁDI LAJOS Kit ajánlott Deák? csak most kapja majd meg a kárpótlási jegyet. - Ön mit tanácsol a kárpótlási jegyek gazdáinak? - A személyes véleményem az, hogy enyhített volna a gondokon, ha a szövetkezetek nem nevesítették volna a visszamaradt földterületeket, csak a kárrendezés teljes lezárása után. Őszintén szólva, nem tudok tanácsot adni. Személy szerint a földnek vagyok a híve, nem pedig az értékpapíré. Fodor úr csak a földből megél? — Hát igyekszem, próbálkozom. BALÁZSI IRÉN Fodor János: A földnek vagyok a híve (Fotó: Böbej Mikrobusz a polgárőröknek Lopják a Trabantot is Mindenki befutott már, még Magyari Béla megyei elnök is megérkezett Szegedről, csak a fő ceremóniamester, a Polgárőr Egyesület szentesi elnökhelyettese váratott magára pár percet. Igaz, megérte a jelenlévőknek az a kis csúszás, mert Gránicz Pál meleg pogácsával csúszkált a Nagyörvény utcai székházig. Mérgelődött is, hogy mégiscsak nonszensz: nem takarítják el a havat az emberek a házak elől. Ezért aztán, miként sorolta, az anyukák képtelenek tolni a babakocsiban a gyermeküket. No de folytassuk immár ott, miről is volt szó a polgárőrök minapi közgyűlésén. Amely egyesület jó egy éve alakult 13 taggal. Ám most már elmondhatjuk így utólag, hogy nem volt rájuk nézvést szerencsétlen ez a szám, mivel azóta mintegy ötvenen vannak. Tavaly egyébként 1200 órát töltöttek el a köz javára, és ezen idő alatt megtettek 2800 kilométert, saját zsebből. Ezt úgy kell érteni, hogy ők fizették a benzint is az akcióikhoz. Tehát sok áldozatot hoztak ezek a férfiak azért, hogy mások nyugodtan aludjanak. Egyébként az önkormányzattól nemrégiben kaptak egy mikrobuszt, amelyre a műszaki vizsgája után felkerülhet a polgárőrség emblémája, s ugyancsak a helyhatóság kezdeményezésére létrejöhet egy alapítvány is a város közbiztonságáért, amelyből részesedhetnek majd a polgárőrök is. Magyari Béla szólt arról, hogy a jó kapcsolatnak köszönhetően a rendőrség vállalja a polgárőrök kiképzését. Nemcsak a márkás autókat lopják újabban - beszélte a megyei elnök -, hanem a Trabantokat is. Nemrégen például Szabadkán találtak magyar rendszámú autót. Egyébiránt a vállalkozókat még inkább szeretnék megnyerni az egyesületük támogatása reményében. Földvári N. István, a helyi rendőrkapitányság mb. vezetője szintén a jó kapcsolatot hangsúlyozta, minek eredményeként már közösen is elkaptak bűnelkövetőket. Szerinte is további együttműködésre van szükség, és ehhez ők minden segítséget megadnak a polgárőröknek. Elhangzott még az is, hogy megyei polgárőrnapot terveznek az idén. Ennek Szentes lehetne a helyszíne, még közelebbről az új repülőtér. (b. i.) 1996. február 1., csütörtök