Reggeli Délvilág, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

Jegyek a ládafiában Kárpótlási hercehurca — Van valami gubanc? — Nincs különösebb, csak az, hogy a korábbiakhoz képest vál­tozik a kárpótlás menete. A mos­tani árverésekre már bárki jöhet, tehát nem csak a település lakói licitálhatnak. Vagyis bárhová me­het bárki az országban árverezni. Mint ismeretes, az úgynevezett kettős kárpótlásra kijelölt földte­rületek nyolcvan százalékára ki­mondottan helyi lakosok verse­nyezhettek, régebben. — Akad még elegendő föld? — Nincs, nagyobb az igény. Ezért saját hatáskörben cseleked­ve megkerestem a felsőbb szer­veket. Még tavaly beadtam a ké­relmeimet, de máig nem kaptam választ. Pedig maradt föld, ám ed­dig nem kaptunk engedélyt az ÁPV Rt.-től ezek felhasználásá­ra. Jelenleg a Pankotai Agrár Rt. és mindenki fel akarta használ­ni azokat. — Régen ötszázért ment?­­ Igen, ötszázért már jó szán­tókat tudtunk venni. Éppen ezért vannak olyan rémhírek, hogy azért nincs most föld, mert ötszáz forintért elvitték korábban az emberek. Nem, ké­rem. Van terület, csak enge­. Elnök úrnak sikerült meg­szabadulni minden kárpótlási je­gyétől? - Majdnem gondjaim lettek ne­kem is. Mert voltak fellebbezé­seim, és akadtak olyanok is, ami­ket később bíráltak el, de végül sikerült megszabadulnom a je­gyektől. Tehát én fel tudtam hasz­nálni azokat. Ám van, aki még Ha nem is a ládafiában, mint egykoron, de sok szentesi őrizgeti még odahaza a kárpótlási jegyét. Vajon sikerül-e nekik megszabadulni e papíroktól, vagy a nyakukon ma­rad, erről is kérdeztük Fodor Jánost, a földrendező bizott­ság elnökét. Egy biztos: február 16-án délelőtt 10 órakor a Móricz Zsigmond Művelődési Házban árverés lesz, s ek­kor újabb földterületekre lehet majd licitálni. Mégpedig a Pankotai Agrár Rt. parcelláiból. Ám addig is a földrendező bizottság fogadóóráin - a polgármesteri hivatalban hétfőn­ként 14-16 óráig, csütörtökön reggel 8 órától 12-ig - kap­hatnak tájékoztatást a gazdák. 4 szentesi hírnök és a Derékegyházi Rt. használa­tában vannak a földek. - Akkor miként juthatnak az emberek a földjükhöz? - Ezt én is kérdezem. Most a február 16-i árveréssel bezárul a kör. Erről nem a földrendező bi­zottság tehet. - Mennyi kárpótlási jegy lehet még a fiókokban? - Sok. Szerintem hatalmas ár­felhajtás lesz, mivel kevés a föld. Már korábban is tapasztal­tuk, hogy a gyepre és legelőkre 3200-ra felment aranykoronán­ként az árverési érték, mivel rengeteg volt a kárpótlási jegy, helyt nem kaptunk rá, hogy ár­verésre bocsássuk. - Meddig kell befejezni a kár­pótlást? - Nem tudok rá válaszolni, mi­vel többször módosították a ha­táridőt. Jelenleg március végét emlegetnek. De szerintem ezt nem sikerül betartani. - Hány éve húzzák-vonják? - Hát ezt már negyedik, ötödik éve. - Visszagondolva az elmúlt esz­tendőkre, nem volt kár meghozni ezt a törvényt, ha ennyi baj van vele?­­ Végrehajtható ez, csak jó szándék kell hozzá. Barta doktor hatvanéves . A Csongrád vármegyei Szentesen született 1936. január 31-­ én. Szülei: Barta László és Durszt Mária kiskereskedők. 1954- ben Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1958-ban Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Böl­csészettudományi Karán magyar-történelem szakon szerzett ta­nári oklevelet, 1966-ban ugyanott történelemből doktorált. Ta­nulmányútjai: 1979, ’87, ’89: Jugoszlávia, 1981, ’83, ’85, ’88, ’91, ’93, ’94, ’95: Spanyolország. 1958-59-ben Szegváron, 1959- 63 között Szentesen általános iskolai tanár, 1963-78 között a Horváth Mihály Gimnázium tanára, 1978 és 1995 között a Csong­rád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára igazgatója, 1996-tól nyugdíjas. 1982-től a Magyar Történelmi Társaság Csongrád Me­gyei Elnöksége, 1978-tól a Levéltáros Egyesület tagja, 1983-tól Szentesen, a Felsőpárti Római Katolikus Egyháztanács világi el­nöke, 1988-tól a Szegedi Akadémiai Bizottság tagja, 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum Szentesi Szervezete társelnöke, 1989- től az Erdélyi Szövetség Szentesi Szervezete elnöke, 1989-ben a szentesi 425-ös Emlékbizottság, 1990-től a Hajnal István Kör tag­ja, 1995-től a szentesi Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola Iskolaszékének elnöke. 1977-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozó­ja, 1987-ben Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott. Kutatási területe: a reformkor és az 1848/49-es forradalom Csongrád me­gyei története, valamint a 16-17. századi törökellenes háborúk, spanyol hugarika-kutatás. Tudományos közleményeinek száma: 27. írásaiból: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. (Sze­ged, 1981. Az 1828. évi összeírás Csongrád megyében; 1986: Szabad Szentes városának képviseleti és igazgatási rendje 1837- 1840. Klauzál Gábor reformtervei; 1994: Szentes igazgatása az 1548/49-es forradalomban); Békési Élet (1986:4. Spanyol hő­sök Buda ostromában 1686-ban; 1989:2. Gyula visszavívásának dokumentumai a Spanyol államtanács irataiban); Levéltári Szem­le (1982.2. A spanyolországi hungarika-kutatás története). Mű­vei: 1. Szuronyok árnyékában. Dokumentumok a szentesi mun­kásmozgalom történetéből. Szerk. Gecsényi Lajossal, Schneider Miklóssal. Szentes, 1969. 2. A Szentesi örökváltság. Szeged, 1979. (A Somogyi-könyv­tár Kiadványai, 10.) - 3. Szentes utcanevei. Páhl Ferenccel. Sze­ged, 1980. (Csongrád Megyei Könyvtári Füzetek, 12.) (2. kiad., Szeged, 1983). - 4. Sima Ferenc és Sima László. Szerk. Kruzslicz Pál, írta többekkel. Szentes, 1984. - 5. Vajda Imre. Labádi La­jossal, Takács Edittel. Szentes, 1985. - 6. Boros Sámuel. Labádi Lajossal. Szentes, 1986. - 7. Csongrád megye levéltára 1723- 1950. Szerk. írta Labádi Lajossal, Takács Edittel. Szeged, 1986. (A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek, 2.) - 8. A Lakos-gyilkosság. Virágos Istvánnal. Szentes, 1992. - 9. Szen­tes város levéltára 1703-1950. Labádi Lajossal. Szeged, 1995. (A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek, 5.) -10. A zentai csata. Balassy Ildikóval. Zenta, 1995. -11. Csongrád vá­ros levéltára 1726-1950. Szeged, 1995. (A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek, 7. - 1984-től a Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből Szerkesztőbizottság tagja. Isten éltesse! BODRITS ISTVÁN Aligha akad Magyarországon valaki, aki ne ismerné, ne hal­lotta volna Deák Ferenc nevét. Arra a kérdésre azonban, hogy ki volt ő, már bizonyára akadoz­nának a válaszok. A valamikor megtanult, de idővel elhalvá­nyult ismeretanyag a lexikonok segítségével könnyen felfrissít­hető. Nehézséget okozna vi­szont még a történelemmel fog­lalkozóknak is annak meghatá­rozása, hogy volt-e valamilyen közvetlen kapcsolata a nagy ál­lamférfinak azzal a várossal, községgel, ahol tér, utca vagy in­tézmény viseli a nevét. Erre néz­ve ugyanis a lexikonok nem tar­talmaznak információkat. Mind­ez Deák Ferenc halálának 120 éves évfordulója okán merült fel bennem, keresve a kapcsolódá­si pontokat a „haza bölcse” és szülővárosom között. Életútjának felidézéseként rö­viden annyit, hogy a Zala me­gyei Söjtörön született 1803. ok­tóber 17-én, középnemesi csa­ládban. Jogot végzett, 1833-tól Zala vármegye országgyűlési követe, a reformellenzék vezé­re. 1848. április 7. és szeptem­ber 11. között az első felelős igazságügy-miniszter Batthyány Lajos kormányában. A szabad­ságharc leverése után visszavo­nul kehidai birtokára. A Bach­­korszakban vezéregyénisége az 1848-as törvények alapján álló passzív ellenállásnak. 1854-től Pesten él, ahol az ő Angol király­nő szállóbeli lakása lett a politi­kai élet központja. Az 1861 -ben összehívott országgyűlésen az ún. felirati­ párt vezére. A Pesti Naplóban közzétett híres húsvéti cikkével (1865. ápr. 15.) előké­szítője az uralkodóház és az or­szág közötti kiegyezésnek. Az 1867. évi kiegyezéskor elhárít­ja a miniszterelnökséget. Háttér­be húzódik, de az általa létreho­zott kormányzó párt az ő nevét viseli. Erősödő szívbaja gyó­gyíthatatlannak bizonyult, hosszú szenvedés után 1876. ja­nuár 28-án elhunyt. Temetése or­szágos gyásznappá vált, amely­re február 3-án került sor a kerepesi temetőben. Elévülhe­tetlen érdemeit törvénybe iktat­ták (1876.111. tc.) Eddigi ismereteink szerint Deák Ferenc személyesen nem járt Szentesen, mégis több alka­lommal közvetlen kapcsolatba került a várossal, illetve annak megoldást sürgető problémái­val. Először minisztersége ide­jén, 1848 májusában. A szente­sieknek, akik 1836-ban örök­váltsági szerződést kötöttek föl­desuraikkal, életkérdés volt, hogy az úrbéres viszonyok meg­szűntével kötelesek-e továbbra is fizetni váltsági tartozásaikat. Mivel a törvényi szabályozás nem volt egyértelmű, az igaz­ságügy-miniszterhez fordultak tanácsért. Deák Ferenc fogadta a Boros Sámuel főbíró által ve­zetett szentesi küldöttséget, s megismerve ügyüket, azt az egyszerű kérdést tette fel, hogy akarja-e a város fenntartani az örökváltsági szerződést vagy nem. Az erre adott válasz eldönt­heti a további fizetés mikéntjét. A szentesiek felmondták a szer­ződést, s beszüntették a törlesz­tést. Erre megérkezett a Károlyi grófok intő levele. Ismét küldött­ség indult Deákhoz, aki azt ta­nácsolta, hogy folyamodjanak az eljárás felfüggesztéséért. A nyár folyamán újabb deputáció utazott Pestre, ezúttal hiába, mi­vel Deák Ferenc éppen Bécsben tárgyalt. Szeptember közepétől pedig már nem Deák volt a mi­niszter. Az ügy elintézését elsodorta a fegyveres önvédel­mi harc. A következő érintkezésre a kiegyezés évében került sor. Előzményként annyi kívánko­zik ide, hogy Szentes 1865-ben megválasztott országgyűlési képviselője - Oroszi Miklós — egészségügyi okok miatt vissza akart vonulni, ezért 1867 februárjában kinyilatkoz­ta, hogy mandátumáról kész lemondani az emigrációból ha­zatérő, Szentes jeles szülötte, Horváth Mihály javára. Elha­tározásáról értesítette politikai példaképét, Deák Ferencet, ki­kérve véleményét az ügyben. Deák április 7-én kelt levelé­ben az alábbiakat válaszolta (­ az eddig ismeretlen Deák-levél most kerül első ízben közlés­re): „Kedves Barátom! Kérdeztél múltkori leveledben, hogy he­lyetted ki választassák Szentesen képviselőnek. Akkor nem felel­tem, mert határozott feleletet nem adhattam. Most úgy hallom Horváth püspök nem fogadja el a képviselői állást, Pulszky el­lenben hajlandó azt elvállalni azon esetre, ha Tanárky Gida fellépni éppen nem fog, mert az­zal Pulszky nem akar versenyez­ni. Pulszky széles tudománya, s ismert hazafiságánál fogva nagyon hasznos tagja leend a törvény­hozásnak, sőt én azt szükségesnek látom, hogy ő tagja lehessen a háznak. Őt tehát, ha a bizalmat megnyer­heti, mert természetesen pressiót gyakorolni nem kívá­nok, a képviselői állásra igen szívesen ajánlom. Isten veled. Igaz barátod Deák Ferenc " A történethez tartozik, hogy a nyár folyamán megtartott pót­választáson Pulszky Ferencet választották Szentes ország­­gyűlési képviselőjévé. Néhány évvel később a város lakói a Szentesi Lap 1876. janu­ár 30-i számából értesültek De­ák Ferenc haláláról. Az újság el­következő számai bő terjede­lemben ismertették a neves ál­lamférfi életútját, kimagasló ér­demeit, s részletesen tudósítot­tak a február 3-án végbement te­metésről, amelyen a város is képviseltette magát. Szentes képviselő-testülete a temetés napján rendkívüli közgyűlésen emlékezett meg a nemzet nagy halottjáról, s határozatot hozott a helyi gyásznap megrendezésé­ről. Erre február 12-én került sor a katolikus és a református templomokban. A gyászünne­pély után kimondták, hogy „a gyászravatalon alkalmazva volt 4 db koszorú levéltárba tételnek megőrzés végett, s a Csukás Benjamin úr által tartott emlék­beszéd nyomattassék ki ezer példányban s osztassák ki az a nép között”. (Az említett koszo­rúk a szentesi levéltárban máig is megtalálhatók.) Deák Ferenc emléke az elkö­vetkező évtizedekben sem me­rült feledésbe Szentesen. 1896- ban - halálának 20. évében - a millenniumi ünnepségek kereté­ben leleplezték életnagyságú arcképét, Karlovszky Bertalan festőművész alkotását. 1903 ok­tóberében - születésének 100. évfordulóján - ünnepélyes meg­emlékezést tartottak a szentesi gimnáziumban, valamint a me­gyeházán. 1906-ban utcát ne­veztek el Deák Ferencről, az 1960-as évek óta pedig egy ál­talános iskola is viseli nevét. Kora és személye ugyan már a távoli múltba került, de talán a fenti szemelvények hozzájárul­nak ahhoz, hogy emléke a mi vi­dékünkön se merüljön feledés­be. LABÁDI LAJOS Kit ajánlott Deák? csak most kapja majd meg a kár­pótlási jegyet. - Ön mit tanácsol a kárpótlási jegyek gazdáinak? - A személyes véleményem az, hogy enyhített volna a gon­dokon, ha a szövetkezetek nem nevesítették volna a visszama­radt földterületeket, csak a kár­rendezés teljes lezárása után. Őszintén szólva, nem tudok ta­nácsot adni. Személy szerint a földnek vagyok a híve, nem pe­dig az értékpapíré.­­ Fodor úr csak a földből meg­él? — Hát igyekszem, próbálko­zom. BALÁZSI IRÉN Fodor János: A földnek vagyok a híve (Fotó: Böbej Mikrobusz a polgárőröknek Lopják a Trabantot is Mindenki befutott már, még Magyari Béla megyei elnök is megérkezett Szegedről, csak a fő ceremóniamester, a Polgár­őr Egyesület szentesi elnökhe­lyettese váratott magára pár percet. Igaz, megérte a jelen­lévőknek az a kis csúszás, mert Gránicz Pál meleg pogácsával csúszkált a Nagyörvény utcai székházig. Mérgelődött is, hogy mégiscsak nonszensz: nem ta­karítják el a havat az emberek a házak elől. Ezért aztán, mi­ként sorolta, az anyukák képte­lenek tolni a babakocsiban a gyermeküket. No de folytassuk immár ott, miről is volt szó a polgárőrök minapi közgyűlésén. Amely egyesület jó egy éve alakult 13 taggal. Ám most már elmond­hatjuk így utólag, hogy nem volt rájuk nézvést szerencsétlen ez a szám, mivel azóta mintegy öt­­venen vannak. Tavaly egyéb­ként 1200 órát töltöttek el a köz javára, és ezen idő alatt meg­tettek 2800 kilométert, saját zsebből. Ezt úgy kell érteni, hogy ők fizették a benzint is az akcióikhoz. Tehát sok áldozatot hoztak ezek a férfiak azért, hogy mások nyugodtan aludja­nak. Egyébként az önkormány­zattól nemrégiben kaptak egy mikrobuszt, amelyre a műsza­ki vizsgája után felkerülhet a polgárőrség emblémája, s ugyancsak a helyhatóság kez­deményezésére létrejöhet egy alapítvány is a város közbizton­ságáért, amelyből részesed­hetnek majd a polgárőrök is. Magyari Béla szólt arról, hogy a jó kapcsolatnak köszön­hetően a rendőrség vállalja a polgárőrök kiképzését. Nem­csak a márkás autókat lopják újabban - beszélte a megyei elnök -, hanem a Trabantokat is. Nemrégen például Szabad­kán találtak magyar rendszá­mú autót. Egyébiránt a vállal­kozókat még inkább szeretnék megnyerni az egyesületük tá­mogatása reményében. Föld­vári N. István, a helyi rendőr­­kapitányság mb. vezetője szin­tén a jó kapcsolatot hangsú­lyozta, minek eredményeként már közösen is elkaptak bűn­elkövetőket. Szerinte is továb­bi együttműködésre van szük­ség, és ehhez ők minden se­gítséget megadnak a polgár­őröknek. Elhangzott még az is, hogy megyei polgárőrnapot terveznek az idén. Ennek Szen­tes lehetne a helyszíne, még közelebbről az új repülőtér. (b. i.) 1996. február 1., csütörtök

Next