Reggeli Magyarország, 1944. április (51. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-25 / 92. szám

SZÍNHÁZAK MŰSORA Opera: Parasztbecsület: Éji zene (V., %6; Művelődés Házában). — Nemzeti: Falu rossza (XIX., 146). — Kamara: Fatornyok (%6). — Művelődés Háza: Parasztbecsület (V, %6). — Víg: Aki felesleges (B; y,6). —• Pesti: Hattyú­lovag (V.6). — Andrásé?: A pénz nem boldogít (146). — Fővárosi Operett: Nincs előadás. — Vidám: Varjúfészek (V46). — Rábsim­játék: Panoptikum (V 47). — Komédia: Ez már döfi (V47). — Új Magyar: Nincs előadás.. — Ma­dách: Nincs előadás. — Kevispalota: Nincs elő­adás.— Kamara Varieté: Nincs előadás. — Erzsébetvárosi: A Frontszính­áz vendégjátéka (5). — Józsefvárosi: Nincs előadás. — Kis­­faludy: Nincs előadás. Tragédia írta: Mándy Iván str. afészobából jött a fürdőbe • •­­ Megvívta már, hogy örökké a hajójá­ul gubbasszon, egy kicsit sétálni kart. Esetleg egy új, jobb helyet nézni , hálónak. De ezt csak úgy mellékesen. Az előszobával igazán meg volt cle­­gedve. Ma is négy pompás, kövér légy­ottyant a hálóba. A negyedikre már nem is volt különösebb étvágya. Ki­int zsörtölődött is: ejnye, megint osz­­tegubancolódott ez a háló, most megint javíthatom­ , Munka után eltűnődött. Régebbi se­­áira gondolt. . Egyszer háztűznézőben is volt Egy nép, nagy hölgy lakott vele szemben, át gondolta megpróbálja. _ Aztán na­­dnem föl­falták. Ez végképp el­őtte a kedvét az ilyesmitől. Közben gy barátja megnősült. Akkor futólag megint a házasságra gondolt, de aztán vallotta, hogy a barátját ven a fele­­ége. Hát nem, nem. Semmi kedvünk az ilyesmihez. Nagyszerű repedéseket talált it­tw­in. No, ezt megnézzük egy kicsit ki­­eleb­bről. Sose tudni, mire bukka­­ntunk. A barlang alakú repedésekben pró, rejtelmes kis folyosók voltak, de végeredményben semmi érdekeset sem lehetett látni. Ki is bújt. Lassan, nehézkesen má­szott tovább. Leereszkedett a földre. Egy fényes, fekete bogárral találko­zott. Mintha nármélt viselt volna. Egy pillanatig nézték egymást, aztán a fekete oldalt kanyarodva elsietett. — Rátarti fickó­— gondolta a pók. — Nem is köszönt. Különben nem tö­rődöm vele Egy gyufaszálba botlott. Nagyon elütött­ középen kicsit megtört gyufa szál volt. Úgy feküdt egy repedés mellett, mint valami csavargó az árok­parton. A pók szeretett volna valamit mon­dani. Tulajdonképpen azt várta, hogy a gyufa szál kezdj­e a beszélgetést, de az egyáltalán nem törődött vele. Ez egy kicsit bosszantotta. Végre meg­kérdezte: — Hát maga pont itt fekszik ? — Pont itt. — És?... — Fekszem. Semmi. Azzal elhallgatott. Szemtelen, gon­dolta a pók, nagyon szemtelen. De miért is állok le ilyen alakkal beszél­getni?... Vannak még naplopók, — mondta távozóban. Bizony, neki mennyit kell vesződni a hálóval, hogy valahogy éljen, ez meg... Azért unalmas lehet mindig egy helyben. Lám, ő most is kiruc­can egy kicsit. Áttornászta magát a küszöbön. Ra­gyogó, tiszta helyre jutott. Ott a fal mellett valami vakítóan fehér. A bárkaformájú kád szélén egy légy gubbasztott. Unottan dörzsölgette két első lábát. Ahogy megpillantotta a pókot, felrepült Az csak nézte. — Jó kövér légy. Hisz találkozunk mi még, cimbora. Egészen nyugodt le­hetsz. .. Közbe® már a falon mászott. A ká­dat bámulta. Az alján vékonyerű kis patak. Az egész nagyon érdekes. Kicsit tovább ment, de aztán megint vissza­fordult. A fal mellett leereszkedett a kád peremére. Szemben a légy. Otthonosan, nyugod­tan. Az öreg pók egyszerre kényelmetle­nül érezte magát. A repedésekre gon­dolt a falon, amiket ismer, ahol nyu­godtan mászkálhat, meg a hálójára. És ez a hideg fehérség... — Pöty­-pöty... — csöpögött a csap. A pók ideges lett — Mi az? Tessék? — Pöty-pöty . . . — Mondott valamit? Nem értem. Oldalt fordult.­­Belepottyant a kádba. Hideg nedvességet érzett. Egészen összehúzta magát. Ahogy kipillantott meredek, fehér falat látott. Tetején a légy. A pók oldalt kapaszkodott. Fölfelé, egyre fölfelé . . . Visszaesett. . Újra érezte a nedvességet. Még egy légy telepedett a kád pere­mére. Komótosan, öregesen. Nem szóltak semmit. Csak nézték a pók vergődését. Az megint beleesett, a vízbe. Egy kis örvény megforgatta, de valahogy sikerült a falhoz tapadnia. Így ma­radt egy darabig. Lassan, reszketve kinyújtotta az egyik lábát. Az egyik légy türelmetlenül fölre­­pült. Tett­ egy-két kört a kád fölött, aztán visszaült. A pók lassan, lassan följebb jutott. Egyszerre elhagyta minden ereje. Az a két légy ott a magasban olyan m­esz­­sze volt Tová­bb-tová­bb... Visszapottyant, újra kezdődött az egész. A legyek a lábukat dörzsölték. Az egyik egyszer egész közel repült hozzá, mintha mondani akarna valamit, de aztán szó nélkül otthagyta. A pók egy pillanatig a gyufaszálra gondolt, aki megtörten feküdt a repe­dés mellett Aztán azt is elfelejtette. Tovább mászott. Egyszer már egész közel került a legyekhez. Lejjebb csú­szott. Nagy nehezen megkapaszkodott. Megint olyan messze volt minden. Alatta a víz békésen tükröződött.­ Nem is bánta volna, ha beleesik. Tovább kapaszkodott. Nagy, kerek arc jelent meg odafent. — Nini, pók... Pöccintett rajta egyet. Úgy melléke­sen. A körme hegyével. A pók beleesett a vízbe. — Úszik, — hal­atszot­t föntről. A pók megpróbált kapaszkodni. De akkor megeresztették a csapot. Vad, haragos örvénybe kerül’. És’most, az eső hálóra gondolt, az első zsákmány­­ra­­és még sok mindenre... De az egész csak egy pillanatig tar­tott. — Leúszott az öreg. — mondták oda­­fönt. Aztán csönd lett. A két légy még ott ült a kád peremén, mintha vigyázná­nak valamire. Aztán elrepültek. A csap közömbösen, unottan csöpö­gött­ mn­ ott kapdlhM MI SZINHÁZFILM A falu rossza A Nemzeti Színház szombat este hozta újból színre Tóth Ede sokat ját­szott népszínművét. Az előadás inkább Zzaulságos volt, mint élvezetes. A Falu i­ Maza jubileumán nem leszünk ünnep­­cootok, ha megállapítjuk, hogy a nép­színmű, különösen abban a formájá­ban, ahogyan Szigligeti után és Tóth Edéék idejében kialakult, életképtelen és ma már időszerűtlen jelenség. Egy hamis páthoszú kor teremtette meg ön­maga igazolására. A népszínmű ment­ségére mindig azt hozzák fel, hogy a mazga korában hazafias érzések legfon­tosabb kifejezési formája volt, s döntő szerepe volt Budapest elmagyarosodá­­sában. Lehet, hogy a szándék jó volt, azonban szen­timen­tális, érzelmektől csöpögő operettmagyarságot teremtett meg s ennek súlyos következményei lettek. Amit mentségére hoznak a nép­színműnek, az a legsúlyosabb vád el­lene. Tanulságos volt a Falu rossza fel­újítása annyiból is, hogy negatíve be­bizonyította, mi volt a népszínművek sikerének titka. Blaháné vagy leg­alább is jóhangú énekesek és éne­kesnők nélkül vajmi kevéssé hat a népszínmű. A felújításon ezt úgy lát­szik nem vette figyelembe a rende­zés. A tehetséges és rokonszenves Lu­kács Margitra nem lehet Filum­ Bö­zsi szerepét ráhúzni. Túl komoly hoz­zá. Annyira nem neki, való, hogy hiába minden igyekezete és jószán­déka, nem bírja a hangjával , amely­ről egyébként meg kell állapítani, hogy kellemes. Sokkal szerencsésebb volt Ujlaky László beugrása. Ujlaky­­ról ismételten meg kell állapítani, hogy kitűnő színész. Amit ki lehetett hozni Göndör Sándor­­ figurájából, ki­hozta. Hangja is kellemes és hatásos. Mellette csupán Hosszú Zoltán, So­mogyi Erzsi és Pataki Jenő tudta tartani mindvégig a népszínműi já­tékmodort. Annál gyengébb Márkus Tamara. Feledi Boris Tóth Ede leg­­szentimentálisabb figurája s Márkus Tamara rádupláz túlzásba vitt sirán­kozásával. A népes gárdából m­­eg kell még említeni Garamszegi Sán­dort, Forgács Antalt, Matány Antalt és Vandori Margitot. Sínkó Ferenc , Kodály vezényelte a Psalmus Hungaricust. A magyar életet drámai kifejezéssel megmutató Plaimmus Hun­­garicus a hatóerepinket soha el nem vesztő nagy zeneművek közé tartozik. Minél egyszerűbb eszközökkel szólal meg, annál döbbenetesebb. Bennünk marad ez a zene, hiszen rólunk van szó benne. Káday vezényléseiben a szem nem sokat tapasztal: kimért, legszük­ségesebb mozdulatok, mentesen min­denféle szenvedély közlő kifejezéstől. Mégis másképpen fogja mindenki a hangszerét a zenekarban, a közönség figyelme nem kalandozik el, így hal­­lottuk-láttuk Ivoday Zoltánt és a Psalmus Hungaricust szombaton dél­után a Kis Filharmónia hangverse­nyén a Magyar Művelődés Házában. A nagy művet ez alkalommal a zene­kari rész vezette, az emberi énekh­­an­g­­nál titokzatosabb és határozot­tabb hangszerek elsőbbségével. Szabó Miklós énekelte a tenorszólót, Kodály közelsége egyre javította teljes­ítm­ényét. A hang­verseny közönsége állva üdvözölte a magyarság legnagyobb ma élő tanító­ját és hosszasan ünnepelte az előadás után. A Psalmus előtt Bartók Régi magyar táncá­t, és Farkas Ferenc Bábtáncok­­tató-szvi­tjét vezényelte Fe­­rencsik _« hangversenyen közreműködő Szőke-­fővárosi Zenekar élén. (b. j.) (•) Zenekari hangverseny. Vasárnap dél­után Ferencsik János vezényelte a Székes­fővárosi Zenekart a Vigadóban. Kodály »Nyári est«-je és R. Strauss »Don Juan«-ja volt a műsor főerőssége előadásban. De jól szólhatunk a Beethoven-militál is (Cori — olasz — nyitány), amely nem teljes létszámú zenekarral került előadásra. (*) A Vígszínház szokásos tavaszi operettjének zenéjét ismét Eisemann Mihály szerezte. Bemutatója előrelát­hatólag május közepén lesz. A JVAC győzött a Gamma ellen A vasárnapi I. o. labdarúgóbajnok­ság fordulója nem hozott különösebb meglepetést. A kitűnő fedezetsorral rendelkező Nagyvárad biztosan győ­zött a Gamma ellen s ez a győzelem némi szerencsével még nagyobb ará­­nyú is lehetett volna. A NAC ezúttal nem esett a múlt vasárnapi hibá­jába, tudniillik, hogy a második fél­időben három hátvéddel és­­ négy csatárral játsszék. Lórántot végig elől szerepeltette a csatársorban és így nem is maradt el a győzelem. A Ferencváros végre ismét támadó középfedezettel, Sá­rosi III-mal játszott és bár a csatársorból hiányzott Sárost dr., mégis legyőzte Salgótarjánban az­ SBTC-t. A többi mérkőzés általában megfelelt a várakozóknak. A bajnoki sorrend: 1. Nagyvárad 41 pont, 2. Kolozsvár 80, 3. Ferencvá­ros 29, 4. Szolnok 26, 5. Kinizsi 26, 6. Újpest 25, 7. Gamma 25, 8. Újvidék 25, 9. SBTC 24, 10. Kispest 22, 11. DVSC 21, 12. Csepel 20, 13. Diósgyőr 20, 14. Elektromos 18, 15. Tisza 17, 16. Beszkár 13. Nagyvárad­—Gamma 2:1 (6:6). Hungária út, 6000 néző. A nagyváradi csapat végig fölényben volt és a csatársor egy kis sze­rencsével több gólt is lőhetett volna. Az első nagyváradi gólt a második félidő 10. percében Lóránt lőtte, a másodikat a 36. perciben Sárvári. A Gamma gólját Kom­­lódi fejelte. Ferencváros—SBTC 3:2 (1:0). Salgótarján, 4000 néző. Ferencvárosban végre ismét a Nagy II.—Sárosi, III.—Laikat fedezetsort Láttuk és a győzelem ennek a sornak az érdeme. A Ferencváros Gyűlni és l’Peti Él­ góljával már 3:0-ra vezetett, amikor Trenka két góljával Salgótarján 3:2-re azé­­pített. Ú­jpest—Szolnok 1:1 (1:0). Megyeri út, 1000 néző. Egyenlő erők küzdelme alapján megfelelő a döntetlen. Az újpestiek gólját az első félidőben Várnai szerezte. *1. a második félidőben a szolnoki Laborce ki­­egyenlített. Kolozsvár—Csepel 3:2 (1:1) Kolozsvár, 1000 néző. A Csepel csak erős küzdelem után adta meg magát. A csepeli gólszerző Maros­vári és Szalai, míg a győztes csapat góljait Stadnai, Kovács IV. és Farkas ér­ték el. Újvidék—Kispest 4:3 (2:3). Kispest, 1600 néző. A Kispest balszerencsével veszítette el a mérkőzést, mert a mezőnyben legalább egyenlő­­ ellenfele volt az UAC-nak. De a második félidőben Gazdag öngólja után le­tört és akkor Welker megszerezte az UAC győzelmét jelentő gólt. . Kinizsy—Elektromos 1:1 (0:6) Latorca 3000 néző. A két csapat küzdelme meg­lehetősen közepes volt és a mérkőzést jobb fedezetsora lévén az Elektromos is meg­nyerhette volna. Az egyetlen gólt Adáiu lőtte. Diósgyőr—Debrecen 6:6 Diósgyőr, 4000 néző. A gyenge csatársorok nem boldogul­tak a kemény védelmekkel. Tisza—Beszkár 7:3 (3:2) Szeged, 5000 néző. A szegedi csapat Tihanyi pompás közép­­csatár játékával érte el nagyarányú győ­zelmét. A Beszkár Mészáros két góljával már 2:0-ra vezetett, de aztán a Tisza felül­kerekedett és fölényesen győzött. ------* (•) Magyar-német műsorod délután. Kedden, április 25-én, délután 1/*4-kor magyar-német, műsoros délután lesz az Új Magyar Színházban. A műsorban a Tábori Színház művészei szerepel­nek. (*) Jékely Zoltán, a tehetséges fiatal költő Angelik címmel verses mesejátékot írt, amelyet a kolozsvári Nemzeti Színház mutat be május elején. A mesejáték mu­zsikáját Farkas Ferenc szerezte. (?) Báró Kemény János darabja a Nemzetiben. A Nemzeti Színház május 22-én mutatja be báró Kemény János­nak, a kolozsvári Nemzeti Színház fő­igazgatójának Péter című drámáját.­ Ez a kiváló erdélyi író é® színigazgató első darabja. A Kemény-bemutató után Weöres Sándor Hó­dbéli csónakos cí­mű játéka kerül színre. Ez lesz a Nem­zeti Színház idei utolsó bemutatója. (*) Németh Antal — e/mr*amt tah­t­rek szerint a Nemzeti Színházb*»­iWd* sen változás történik az igazgató személyt illetően. Dr. Nemet­h Antal, a Nemzeti Színház igazgatója megválik ettől az állá­sától és számára színháztudományi széket létesítenek az egyetemen. Ennek a tanszéknek lesz a nyilvános rendes tanára. Az új igazgató személyére vonatkozólag többféle kombináció merült fel, i#T *** van Kovács Aladárról, Hoss­ay Zoltánról és vitéz Garamszeghy Sándorról. (*) Kádár Lajos Ártatlanok nmD népi drámájával nyitja meg kapuit a megújhodott Madách Színház. A be­­mutató május első napjaiba® lesz. Fő­szerep­ei Toronyi Imre, Sennyey Vern, Danis Jenő, Pápay Klára és Fáy Béla. A MMC nyerte a mezei hosszútáv­futás csapatbajnokságát Nagy érdeklődés mellett tartották meg vasárnap a mezei bajnoki futóver­senyeket. A 10.000 méteres bajnoki ver­seny szép küzdelmet hozott és Németh csak az utolsó körben tudta bebiztosí­tani győzelmét Szilágyi és Kelen előtt. Az egyéni eredmények így alakul­ta­k:­­ Németh (MAC) 31 p 52 mp. 2. Szilágyi (UTE) 32 p 20.4 mp. 3. Kelen (BBTE) 32 p 30.4 mp. A csapatversenyt a MAC nyerte (Németh, Szabó, Gyer­tyás, Csaplár, Iglói) 35 ponttal, 3. a BBTE 47 pont, 3. a Testvériség: 67 pont. ..A 4000 m-es bajnoki versenyt Hires (UTE) nyerte 12 p 0.3 mp-vel Szegedi (Testvériség) előtt. A csapatbajnokság­tól® a Testvériség győzött (Szegedi, Maróti, Pintér, Sárvári, Kósa) 31 pont­tal. Az ifjúságiak 8000 m-es bajnoki versenyén Bácsfalvi (UTE) lett a győz­tes 9 p 74.4 mp-vel, Pénzes és Je­szenszky előtt. A csapatversenyt a Gyöngyösi SE nyerte 60 ponttal a Testvériség és az UTE előtt . A vasárnapi gyepk­oki premieren a következő eredmények voltak: BBTE—MAC 2:1 (2:1), AN­C—MAC 2:2 (1:1). — A MAFC 7:3 (5:6) arányban győzte le ki az UTE-t kosárlab­dabajnokság fesáruáryi fordulójában, míg az Elektromos 9-11 (3:3) arányban diadalmaskodott a Kistext felett.­­ Az MKSz évadnyitó országúti Veréte­­párversenyét vasárnap délelőtt a népligeti kiskörben rendezték. Az eredmények a kö­­vetkezők: I. o. (50 km): 1.,Kovács (Besz­­kárt) 1 ó 24 p 44 mp. 2. Morvai (FTC), 3. Karaki (Beszkárt). 1­. o. (50 km): 1. Ikiviil (KEK) 1 ó 23 p 56 mp. 2. Kucsera (FTC) Kovács (WMTK). IK­. o. (50 km): 1. Gál (Beszkárt) 1 ó 34 p 0.9 mp. 1 Gser (Postás) * ***** (WMTK). *

Next