Regio - Kisebbség, Politika, Társadalom, 2008 (19. évfolyam, 1-4. szám, English issue)

2008 / 3. szám - SZEMLE - Takács Judit: Keresd a nőt! Bakó Boglárka, Tóth Eszter Zsófia (szerk.) Határtalan nők: kizártak és befogadottak a női társadalomban

Keresd a nőt! 183 Kövér György krimiszerű izgalmat kelt, amikor özvegy Solymosi Jánosné, az 1882-ben Tiszaeszlárról eltűnt Solymosi Eszter édesanyja cselekedeteinek mozgatórugóit kísérli meg föltárni, különös tekintet­tel a különleges helyzetben fölvillanó női karakterszerepekre. A nyo­mozás fő kérdései közé tartozik, hogy van-e az a pénz, amiért vál­lalja valaki, hogy saját gyermeke holttestét föl nem ismerheti, s el nem temetheti - vagy az esetleges szökés és az öngyilkosság gondolata az, ami elfogadhatatlan erkölcsi teher lenne? Tulajdonképpen az egész falu gyanús: ha „ugyanis nem a zsidók veszítették el Solymosi Esztert, a bűn a keresztényekre háramlik vissza”. (40.) A tanulmány a hétköz­napi asszonykoalíciók által közvetített paraszti önvédelmi mechanizmu­sok működését mutatja be gazdag levéltári és korabeli irodalmi anyag alapján. A női hangok fölerősödése az adott helyen és időben átme­neti ugyan, Kövér azonban jól figyel (ami persze nem meglepő, hiszen a szerző évek óta behatóan vizsgálja Tiszaeszlár korabeli mikrotársadal­­mát), és lebilincselő módon tárja elénk a 19. század végi magyar falusi asszonysorsok e speciális szeletét. Bódán Zsolt írása szintén a régi magyar falusi társadalmakba kalau­zol: a megesett lány alakján keresztül a paraszti morál kifejeződéseit vizs­gálja kimerítő szakirodalmi áttekintés keretében. S amikor túllép az olyan általánosságokon, mint hogy a „népszokásokat az emberi szükség­letek kielégítése hívta életre” (317.), remekül illusztrálja a paraszti erkölcs férfiközpontúságát. A korabeli erkölcsi üzenetek zömét ugyanúgy be­lengi a szexizmus, mint a maiakét. Ezért is őrzik frissességüket az olyan régi igazságok, hogy „nem jön be a kutya a pitarba, ha beteszik az ajtót, nem esik meg a nő, ha nem hagyja magát”. (326.) Ugyanakkor szintén ismerősen hangozhat a néhány „tudatosan megesett” esetének tanul­sága a második világháború után: pártában maradt 25-30 évesnél is öregebb vénlány vigasza a gyermek. íme, megleltük tán a karrierszingli-nagyikat? - E tanulmány egyfajta tematikus párja lehetett volna Tóth Eszter Zsó­fia írása a lányanyaság fogalmi változásairól az államszocializmusban, ha a médiareprezentációs elemzés módszertanilag megalapozottabb és az ebből kiinduló értelmezési kísérlet rendezettebben sikerül. Szécsényi Mihály a „prostitúczióról” szóló szabályrendeletek és a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék peres iratai alapján a kéjnők egy olyan csoportját mutatja be (1.99), akik a törvénnyel összetűzésbe kerültek, s így - jellemzően megélhetési bűnözőként például ágyneműlo­páson vagy leitatott kliensük kifosztásán rajtakapva- hagytak nyomot az

Next