Rendőrségi Szemle 1960 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1960-11-01 / 11. szám

832 MAG BERTALAN ÉS GARAMVÖLGYI ZOLTÁN tetején kb. 5 m hosszú zsineget találtak, amely a bűncselekmény elköve­tésével látszólag nem volt ugyan kapcsolatban, de a tettes vagy a tette­sek helyezhették oda. Az ágy lábfelőli végének támasztva egy ásó volt található, amelynek vértől szennyezett vége, és az áldozat fejsérülései­nek jellege is bizonyította, hogy ez lehetett a bűncselekmény elköveté­sének eszköze. Az éjjeliszekrényen levő lámpából a petróleum teljesen kiégett, a bél elszenesedett, amely körülmény arra utalt, hogy a sértett a behatolás­nál okozott zajra felébredt, a lámpát meggyújtotta, s azt a tettesek az eltávozás után nem oltották el. A szobában levő szekrény fehérneműs részének ajtaja, valamint az ágy melletti éjjeliszekrény, s az asztal fiókja ki volt húzva, s belseje a kutatás nyomait tükrözte. A kutatásra utaló nyomok ellenére a tettesek csak egy kopott barna pénztárcát, kb. 300,5 Ft-ot, kabátot és egy gumi­csizmát vittek magukkal. A jelentéktelen értékek elvitele egyáltalán nem állt arányban az elkövetés durvaságával, és a behatolás módjából levont azon következtetéssel, hogy a tettes vagy tettesek a bűncselekményt mindenképpen végre akarták hajtani. A bizottság a sértett fejének közelében levő nagyméretű lábasban vértől szennyezett vizet, a lábas oldalán pedig néhány rászáradt hajszálat talált. A szobaajtó közelében egy­ kb. 3 literes, bádogból készült, kevés pet­róleumot tartalmazó kanna állott. A szobamennyiezetnek az ajtó felől levő egyik gerendájában éles tárgytól eredhető anyaghiány volt fellelhető, amely megfelelt az ásó által okozható ütés nyomának. Az udvaron a be­járati ajtó közelében egy töröttnyelű kisbaltát találtak, amely — az el­követés eszközéül használt ásóval együtt — a sértetté volt, s a kamrá­ban tartotta. A ház végénél a kiskapuval ellentétes irányban — a hóban minden valószínűség szerint férfitől származó — lábny­omcsapás kezdő­dött, amely az első sövénykerítésen át a közelben levő vasúti töltésig vezetett. A vasúti töltés oldalán a lábnyomcsapást előidéző személy észrevehetően megcsúszott és a havat széttúrta. A helyszínen talált nyomokból, a helyszín körülményeiből a bizott­ság tagjai arra a következtetésre jutottak, hogy a gyilkosságot vagy bosszúból vagy szekszuális indítóokból kifolyólag követték el. Ugyan­akkor — a hiányzó kevés érték ellenére — az anyagi haszonszerzési célt sem lehetett teljesen figyemen kívül hagyni. Nyomozási verziók A helyszínen tett megállapításokon kívül a nyomozás számára az áldozat személye és körülményei képezhettek kiindulási alapot. Az el­halt — országos hírű cigányprímás özvegye — annak ellenére, hogy már 60 éves volt, jó egészségi állapota és csinos öltözködése miatt fiatalabb személy benyomását keltette. A faluban meglehetősen zárkózott élet­módot folytatott. A helybeliek között olyan barátnője vagy rokona, aki családi vagy vagyoni problémáiról részletesebb felvilágosítást tudott volna adni, nem volt. Ennek megfelelően nem le­hetett teljes határozott­sággal megállapítani, hogy-lakásában milyen értékeket tartott és onnan a bűncselekmény elkövetése folytán milyen ingóságok tűntek el. Pesten lakó testvérével tartott fenn szorosabb kapcsolatot, aki több ezer forint kész­pénzét is őrizte. özv. Csorbáné a faluban gazdag, jómódú asszony hírében állott. Nem sokkal Dunavecsére költözése után az Országos Nyugdíjintézettől postai úton mintegy 30 000 forintot kapott. Ezeknek a pénzküldemények-

Next