Repülés, 1953 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1953-04-10 / 7. szám

Á­prilis 4-én, hazánk felszabadulásának 8. évforduló­ján honvédségünk díszszemlét tartott az újjáépí­tett, hatalmas Sztálin-téren. Sztálin elvtárs hatalmas bronzba öntött alakja előtt sorakoztak fel a díszszemle alakulatai. A szabá­lyos négyszögeket alkotó lövészek szuronyain a díszel­­gés alatt úgy cikázott a napsugár, mint ha óriási tük­röket forgattak volna ütemesen. Lenyűgöző látvány volt az alakulatok felsorakozott rendje. A feszes vi­­gyázzban álló tiszt,iskolás alakulatok, a Liget fái alatt várakozó páncélosok, gépkocsizók, ejtőernyősök és hu­szárok dolgozó népünk egyre növekvő erejét mutatják. A hatalmas szobor mellvédjén megjelent Rákosi elvtársat a díszszemlére meghívottak hatalmas taps­sal fogadták. Minden szem a forrón szeretett Rákosi elvtársra tekintett — erős néphadseregünk megterem­tőjére. Pontosan 9 órakor Bata István altábornagy vigyázzt vezényelt. E szóra a téren minden vassá és acéllá me­revedett. A jelentést Farkas Mihály hadseregtábornok elvtárs fogadta, majd sorra üdvözölte az alakulatokat. Üdvözlő szavaira perceken át fergeteges hajrá zúgott át a téren. A felsorakozott harsonások díszjelet fújtak. Farkas Mihály elvtárs felment az emelvényre és beszédet mon­dott a díszszemle alakulatai előtt. Első szavai a hal­hatatlan Sztálin és a hazánkat felszabadító dicső Szovjet Hadseregről szóltak: „Népünk a soha el nem múló hála és meleg szeretet érzésével zárta szívébe a Szovjet Hadsereget, mert tudja, hogy a nagy szovjet népnek és dicső fegyveres erőinek köszönheti szabad életét, a magyar haza felemelkedését” — mondotta Farkas Mihály elvtárs. Valóban, a mi dolgozó népünk a Szovjetuniónak­ köszönheti szabadságát, erejét. Ezt érezték azok a dol­gozók — Farkas elvtárs szavai után — akik a felvo­nuló fegyvernemek erőtől és biztonságtól sugárzó oszlo­pait látták. Érezték, hogy a mi hadseregünk erős és ép­pen azért, mert a 800 milliós béketáboron belül van, le­győzhetetlen. Legyőzhetetlen, mert olyan szövetségese és baráti segítője van, mint a Szovjet Hadsereg és a népi demokráciák hadseregei. A viharnál is sebesebben szálló repülőgépek, a lök­­hajtásosok, a bombázók és a csatarepülők látványa az­zal a biztos érzéssel töltötte el a nézőket: jó kezekben van édes hazánk védelme. A mi fiaink, a mi véreink soha nem remegő kezében. Mindannyiunkban az a forró, jó érzés telik el a har­cosok láttán, hogy ez a hadsereg a mi hadseregünk. Népünk hadserege. Érte, erősítéséért érdemes dolgozni. Bátran rábízhatjuk gyermekeink, gyáraink, családjaink és teremtő békénk védelmét. NÉPÜNK EREJE 3

Next