Repülés, 1973 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
ROSTÁS ISTVÁN A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG volt főtitkára Az ünnepség elnöke, Rostás István elvtárs, a Magyar Szabadságharcos Szövetség alapító tagja és első főtitkára volt. Bevezetőjében meghatott szavakkal köszönte meg a megtisztelő megbízatást, hogy huszonöt év múltán az elnöki tisztséget betölti. Szeretettel köszöntötte a megjelent párt és állami vezetőket, köztük Fehér Lajos elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az MSZHSZ Ezután Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára lépett a szónoki emelvényre. Bevezető szavaiban a sok munka és a hosszú harc árán elért sikerekről és időnkénti nehézségekről szólt. A forradalmi idők, a Szovjetunió győzelme a hitleri fasizmus felett, melynek következtében hazánk is felszabadult, új korszakot nyitott meg dolgozó népünk előtt. Népünknek ekkor, a sok évszázados küzdelem után, először nyílt lehetősége, hogy szabadságvágya beteljesedjék. Népünk élt is ezzel, mert a felszabadulás után a hazai burzsoázia felett nehéz küzdelmek árán győzelmet aratott. A kommunista párt vezette harca önbizalmat és erőt adott további, nem kevésbé nehéz feladatai megvalósításához. Ilyen körülmények között alakult meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség, melynek lelkes aktivistái kezdetleges eszközökkel ugyan, de határtalan lelkesedéssel kezdték meg a alapító tagját. Czinege Lajos vezérezredest, az MSZMP KB tagját, honvédelmi minisztert, Borbándi János elvtársat, az MSZMP KB tagját, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív osztályának vezetőjét, s azokat, akik az első honvédelmi szövetség megalakulása óta töretlenül szolgálják a hazafias nevelés szent ügyét. Üdvözölte az aktivisták százezreinek megjelent képviselőit, a baráti országok katonai és légügyi attasé KISS LAJOS VEZÉRŐRNAGY AZ MHSZ FŐTITKÁRA A szocialista haza védelme mindennél előbbre való fiatalok honvédelmi nevelését és a haza védelmére való felkészítését. Kiss Lajos vezérőrnagy elvtárs a továbbiakban méltatta a párt intézkedéseit, amelyeket a kivívott forradalmi eredmények megvédéséért tett. A hősi korról szólva elmondotta, hogy a szövetség arra törekedett, minél többen vállalják a munkás-paraszt fiatalok közül a haza védelmének feladatát. A párt hívó szavára a szövetség tagjai közül is sok ezren jelentkeztek a nevelőtiszti és parancsnoki iskolára, hogy a néphadsereg parancsnoki posztjaira mind több munkás és paraszt származású vezető kerüljön. Most elsősorban azokra kell gondolnunk, — mondotta — akik akkor az alapokat lerakták és vállaikra a legtöbb gond nehezedett. Ezek az alapok erőseknek bizonyultak. A huszonöt év fejlődését elemezve a főtitkár elvtárs elmondotta, hogy a munka állomásai, a szövetség többszöri átszervezése megfelelt annak a folyamatot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének küldötteit és a Dél-Vietnami Köztársaság képviselőit. Rostás elvtárs elmondta, hogy az elődök által lerakott alapokon jó úton haladva lett zászlóvivője a Magyar Honvédelmi Szövetség a fiatalok hazafias honvédelmi nevelésének. Megnyitó szavak nagy tetszéssel fogadták az ünnepi megemlékezés résztvevőinak, amelyben a honvédelmi előkészítő tevékenység mindig egy magasabban szervezett fokára lépett. A Magyar Szabadságharcos Szövetség — Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetséggé, majd Magyar Honvédelmi Sportszövetséggé szerveződött át. A szervezeti változások egyben politikai változások is voltak. Eközben alakult ki a jelenleg is érvényes felismerés, hogy a honvédelmi előképzési szakágak csakis egységes egészszé kovácsolva láthatják el hatékonyan funkcióikat. Így lett a repülés, a modellezés, a könnyűbúvár és a rádióamatőr mozgalom — az ejtőernyőzéssel együtt — a szövetségi munka szerves és mondhatjuk igen hatékony része. Kiss Lajos elvtárs ezután az ellenforradalom erőinek kártevéseiről, pusztításairól beszélt. Elmondta, hogy a szövetség aktivistáinak és dolgozóinak többsége helytállt e küzdelemben. Védték a szövetséget és szembeszálltak a romboló erőkkel. A Szovjetunió internacionalista segítségével úrrá lettünk a nehézségeken — folytatta. A párt és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívására fővárosi és vidéki elvtársaink százával jelentkeztek a karhatalomba, fegyveres szolgálatra. Azt tették a nehéz napokban, amit elődeiktől, az alapítóktól tanultak és átvettek. Elvtársaink közül sokan viselik a „Munkás-Paraszt-Hatalomért” kitüntetést, mert fegyverrel a kezükben védték népünk hatalmát. E korszakot követő időkben a honvédelem korszerűsítésére és ezzel párhuzamosan a honvédelmi szövetségre is új, magasabb követelmények megvalósítása hárult. A fegyveres erők fejlesztése az előképzéssel szemben is magasabb mércét állított. Minőségi változás következett be! Az előképzést szélesebb társadalmi alapokra kellett helyezni, s ez magával hozta a honvéd MAGYAR HONVÉDELMI SZÖVETSÉG 1948—1973 Az első lépések színhelyén, negyedszázaddal később ismét egybegyűltek azok, akik már akkor szilárd hitet tettek a lakosság, főleg a fiatalok körében végzett honvédelmi nevelő munka mellett. A negyedszázad alatt természetesen ez a lelkes gárda kibővült és jól szervezett testületben — a Magyar Szabadságharcos Szövetség — jogutódaként — a Magyar Honvédelmi Szövetség kereteiben tevékenykedik a szocialista haza szolgálatában. A Zeneakadémia nagyterme ezúttal is fontos állomása lett a honvédelmi munkának. A veterán alapítók közül ma többen a párt és a kormány vezetői, állami, társadalmi és tömegszervezeteink megbecsült funkcionáriusai. A bensőséges ünnepségen találkoztak a régi harcosok az újakkal és az újabbakkal, akik immár fennen lobogtatják a Kommunista Ifjúsági Szövetség elismerő zászlaját. A Zeneakadémián társadalmunk egészének képviselői voltak jelen. Munkások, termelőszövetkezeti parasztok, mérnökök, nevelők, hivatásos és tartalékos tisztek, párt és állami tisztségviselők.