Repülés, 1973 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1973-04-01 / 4. szám

ROSTÁS ISTVÁN A MA­GYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG volt főtitkára Az ünnepség elnöke, Rostás István elvtárs, a Magyar Szabadságharcos Szövetség alapí­tó tagja és első főtitkára volt. Bevezetőjé­ben meghatott szavakkal köszönte meg a megtisztelő megbízatást, hogy huszonöt év múltán az elnöki tisztséget betölti. Szere­tettel köszöntötte a megjelent párt és állami vezetőket, köztük Fehér Lajos elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesét, az MSZHSZ Ezután Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára lépett a szónoki emelvényre. Bevezető szavaiban a sok munka és a hosszú harc árán elért sikerekről és időnkénti nehézségekről szólt. A for­radalmi idők, a Szovjetunió győzelme a hitleri fasizmus felett, melynek kö­vetkeztében hazánk is felszabadult, új korszakot nyitott meg dolgozó népünk előtt. Népünknek ekkor, a sok évszáza­dos küzdelem után, először nyílt lehe­tősége, hogy szabadságvágya beteljesed­jék. Népünk élt is ezzel, mert a fel­­szabadulás után a hazai burzsoázia fe­lett nehéz küzdelmek árán győzelmet aratott. A kommunista párt vezette harca önbizalmat és erőt adott továb­bi, nem kevésbé nehéz feladatai meg­valósításához. Ilyen körülmények kö­zött alakult meg a Magyar Szabadság­­harcos Szövetség, melynek lelkes akti­vistái kezdetleges eszközökkel ugyan, de határtalan lelkesedéssel kezdték meg a alapító tagját. Czinege Lajos vezérezredest, az MSZMP KB tagját, honvédelmi minisz­tert, Borbándi János elvtársat, az MSZMP KB tagját, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív osztályának vezetőjét, s azo­kat, akik az első honvédelmi szövetség meg­alakulása óta töretlenül szolgálják a haza­fias nevelés szent ügyét. Üdvözölte az ak­tivisták százezreinek megjelent képviselőit, a baráti országok katonai és légügyi attasé­ KISS LAJOS VEZÉRŐRNAGY AZ MHSZ FŐTITKÁRA A szocialista haza védelme mindennél előbbre való fiatalok honvédelmi nevelését és a haza védelmére való felkészítését. Kiss Lajos vezérőrnagy elvtárs a to­vábbiakban méltatta a párt intézkedé­seit, amelyeket a kivívott forradalmi eredmények megvédéséért tett. A hősi kor­ról szólva elmondotta, hogy a szö­vetség arra törekedett, minél többen vállalják a munkás-paraszt fiatalok közül a haza védelmének feladatát. A párt hívó szavára a szövetség tagjai kö­zül is sok ezren jelentkeztek a nevelő­tiszti és parancsnoki iskolára, hogy a néphadsereg parancsnoki posztjaira mind több munkás és paraszt szárma­zású vezető kerüljön. Most elsősorban azokra kell gondolnunk, — mondotta — akik akkor az alapokat lerakták és vállaikra a legtöbb gond nehezedett. Ezek az alapok erőseknek bizonyultak. A huszonöt év fejlődését elemezve a fő­titkár elvtárs elmondotta, hogy a mun­ka állomásai, a szövetség többszöri át­szervezése megfelelt annak a folyamat­ot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének küldötteit és a Dél-Viet­nami Köztársaság képviselőit. Rostás elvtárs elmondta, hogy az elődök által lerakott ala­pokon jó úton haladva lett zászlóvivője a Magyar Honvédelmi Szövetség a fiatalok ha­zafias honvédelmi nevelésének. Megnyitó szavak­ nagy tetszéssel fogadták az ünnepi megemlékezés résztvevői­­nak, amelyben a honvédelmi előkészí­tő tevékenység mindig egy magasabban szervezett fokára lépett. A Magyar Sza­badságharcos Szövetség — Magyar ön­kéntes Honvédelmi Szövetséggé, majd Magyar Honvédelmi Sportszövetséggé szerveződött át. A szervezeti változások egyben politikai változások is voltak. Eközben alakult ki a jelenleg is érvé­nyes felismerés, hogy a honvédelmi elő­­képzési szakágak csakis egységes egész­­szé kovácsolva láthatják el hatékonyan funkcióikat. Így lett a repülés, a model­lezés, a könnyűbúvár és a rádióama­tőr mozgalom — az ejtőernyőzéssel együtt — a szövetségi munka szerves és mondhatjuk igen hatékony része. Kiss Lajos elvtárs ezután az ellen­­forradalom erőinek kártevéseiről, pusz­tításairól beszélt. Elmondta, hogy a szö­vetség aktivistáinak és dolgozóinak többsége helytállt e küzdelemben. Véd­ték a szövetséget és szembeszálltak a romboló erőkkel. A Szovjetunió inter­nacionalista segítségével úrrá lettünk a nehézségeken — folytatta. A párt és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívására fővárosi és vidéki elvtár­saink százával jelentkeztek a karhata­lomba, fegyveres szolgálatra. Azt tet­ték a nehéz napokban, amit elődeik­től, az alapítóktól tanultak és átvettek. Elvtársaink közül sokan viselik a „Mun­­kás-Paraszt-Hatalomért” kitüntetést, mert fegyverrel a kezükben védték né­pünk hatalmát. E korszakot követő időkben a hon­védelem korszerűsítésére és ezzel pár­huzamosan a honvédelmi szövetségre is új, magasabb követelmények megva­lósítása hárult. A fegyveres erők fej­lesztése az előképzéssel szemben is ma­gasabb mércét állított. Minőségi válto­zás következett be! Az előképzést szé­lesebb társadalmi alapokra kellett he­lyezni, s ez magával hozta a honvéd MAGYAR HONVÉDELMI SZÖVETSÉG 1948—1973 Az első lépések színhelyén, negyedszázaddal később ismét egybegyűltek azok, akik már akkor szilárd hitet tettek a lakosság, főleg a fiatalok körében végzett honvédelmi nevelő munka mellett. A negyedszázad alatt természe­tesen ez a lelkes gárda kibővült és jól szervezett testületben — a Magyar Szabadságharcos Szövetség — jogutódaként — a Magyar Honvédelmi Szö­vetség kereteiben tevékenykedik a szocialista haza szolgálatában. A Zene­­akadémia nagyterme ezúttal is fontos állomása lett a honvédelmi munká­nak. A veterán alapítók közül ma többen a párt és a kormány vezetői, álla­mi, társadalmi és tömegszervezeteink megbecsült funkcionáriusai. A benső­séges ünnepségen találkoztak a régi harcosok az újakkal és az újabbakkal, akik immár fennen lobogtatják a Kommunista Ifjúsági Szövetség elismerő zászlaját. A Zeneakadémián társadalmunk egészének képviselői voltak jelen. Mun­kások, termelőszövetkezeti parasztok, mérnökök, nevelők, hivatásos és tar­talékos tisztek, párt és állami tisztségviselők.

Next