Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)

D - Domažlice - Domb - Domb - Domb - Dombalja - Domba-olaj - Dombvár - Dombasle - Dombasle - Dombay - Dombe - Dombegyház - Dombegyháza - Dombelve - Dombes - Dombeya

Domaill­e — 669 — 80-től többé kevésbbé módosult növényrész a D. A növénnyel együttélő szervezet szerint megkü­lönböztetünk : zoo- és phyto-D.-ot v. helyeseb­ben myrmeko-D.-ot (1. Hangyás növények), to­vábbá akaró-D.-ot és végül myko-D.-ot. Az akaro-D.-ok alakulhatnak a levél alsó felületé­nek orzugaiban, a levéllemez egyes részeinek be­hajtásában vagy ráncaiban, a levél fonákjának gödörkéiben, zacskókban vagy tarisznyákban. Az ezeket lakó atkák a lakást meghálálandó, a levél felületét tisztán tartják és az esetlegesen kárt okozó apró szervezeteket elpusztítják. Lundström 240 növényen sorolt fel a karo-D.-okat, a szám azóta azonban növekedett. Az egyszikű, a nyitva­termő és a lágyszárú növényeken úgy látszik hiányzanak. A myko-D.-ok a gombák lakta gyö­kérgumócskák (1. o.) a hüvelyeseken, az ezüstfán és az égeren. V. ö. Lundström, Pflanzenbiolog. Schilderungen. Mágocsy-Dietz S.: A növénybio­lógia köréből (Térm­. tud. Közs. XXX. k.). Domazlice, város, 1. Taus. Domb, 1. Hegy. Domb, Maroshévízhez tartozó telep, Maros-Torda vm. régens felső j.-ban, (1900) 729 lak., u. p. és u. t. Maroshévíz. Domb, falu Oppeln porosz kerület kattowitzi j.-ban, (1916) 18,669 lak. Hozzátartozik a watterlooi kőszénbánya s a baildonhüttei kohó. Dombalja, kisk. Vas vm. muraszombati j.-ban, (1910) 330 vend lak., u. p. Vashidegkút, u. t. Mura­szombat. Domba-olaj (növ.), a Galophyllum inophyllum (Guttiferae)nevű,tropikus Ázsiában és Kelet-Afrika partvidékén termő növény magjaiból nyert olaj, mely zöldes-sárga színű, kellemetlen szagú, 10° C.-nál megszilárduló és a szappangyártásban,vala­mint orvosilag a rheuma ellen használtatik. Dombár (azelőtt: Drondtár), kisk. Alsó-Fehér vm. alvinczi j.-ban, (1910) 1116 oláh lak., u. p. Alsómarosváradja, u. t. Gyulafehérvár. Dombasle, falu a franciaországi Meurthe-et-Moselle département nancyi járásában, a Rajna­csatorna és vasút közelében várromokkal, kony­hasó- és szódafőzéssel. (1901) 5198 lak. Dombasle (ejtsd: donbál), Alexandre Mathieu de, francia gazda, szül. Nancyban 1777 febr. 26., megh. u. p. 1843 dec. 27. Bertier de Roville-lal Nancy környékén mintagazdaságot alapított, mely­ben az akkoriban felmerült mindennemű újítást kiváló sikerrel meghonosított. Kiválóan a gabona­váltó gazdaság terjesztése mellett buzgólkodott, amiért «francia Thaer»-nek nevezték el, továbbá sok új gépet alkalmazott s a merinó-juh tenyész­tésének apostola volt. Mint gazd. szakíró D. igen termékeny volt; nagyszámú művei közül megem­lítjük itt: Annales agricoles de Roville (Roville 1824—32, új kiadás 1861, 9 köt.); Calendrier du bon cultivateur (Paris 1821,10. kiad. 1861.); Traité d'agriculture (u. o. 1861—64, 4 köt.) stb. V. O. Bécus,M.de D. savié et ses oeuvres (Nancy 1874); Calandrier du bon cultivateur című munkáját Zörö­c János és Klein Gusztáv: Okszerű gazdák naplója (Pest 1846) cím alatt magyarra fordították. Dombay, J. Artúr, zeneszerző, szül. 1860. Vajdahunyadon. Zenei kiképeztetését Bécsben nyerte. Egy tizennyolcéves korában írt operája alapján állami ösztöndíjban részesült. Később Budapesten telepedett meg, ahol zenebirálatokat írt és tanított s mint zeneíró elismert nevet vívott ki. Művei: Két klasszikus stílusban írt vonósné­gyes, ouverture, szimfónia, számos zongora- és hegedüsarab, valamint több lendületes dal. 2. D. Ferenc, magyar eredetű orientalista, szül. Bécsben 1758 aug. 10., megh. u. 0. 1810 dec. 21. A bécsi cs. kir. keleti akadémiában tanult, ahol különösen az arab tanulmányokat művelte. 1773. a II. Józseftől Marokkóba küldött követség tagja volt, majd a madridi követségnél alkalmaz­ták. Innen Zágrábba került tolmácsnak; 1802. a bécsi udvari és állami kancelláriának lett tolmá­csa, 1809. cs. kir. tanácsossá nevezték ki. Neve­zetesebb művei: Geschichte der mauretanischen Könige, stb. (2 rész Zágráb 1794—97); Popular-Philosophie der Araber, Perser u.Türkén ... (u. o. 1795); Grammatica linguae Mauro-Arabicae(Wien 1800); Geschichte der Scherifen oder der Könige des jetzt regierenden Hauses zu Marokko (Zágráb 1801); Grammatica linguae Persicae etc. (Wien 1804), stb. Dombé, város Kalis oroszlengyel kormányzó­ságban, 3196 lak. Dombegyház, község, 1. Református domb­egyház. Dombegyháza (azelőtt: Marczibányi­ D.), kisk. Csanád vmegye battonyai j.-ban,(1916)3882 magyar lak., hitelszövetkezet, posta- és táviróhivatal, te­lefonállomás. A nép azt hiszi, hogy Attila király D. vidékén van eltemetve. Dombelve (azelőtt: Zákopcse), számos szét­szórt telepből álló nagyk. Trencsén vm. csaczai j.-ban, (1910) 2767 tót lak., postahivatal, u. t. Csacza. Dombes (ejtsd: domb), keleti Franciaország vidéke Ain départementban. Még a XIX. sz.-ban mocsarak­tól takart, egészségtelen föld volt; 1853 óta azon­ban több mint 400 km. hosszú gazdasági utat és vasutat építettek rajta, mocsaras vizének nagy részét pedig a Renonne útján levezették és így földjét termékennyé, éghajlatát pedig egészsége­sebbé tették. Douibeya Cav. (Astrapaea Lindl., név), a Sterculiaceae család génusza; 40 faja közül kö­rülbelül 30 madagaszkári, a többi afrikai. Fák , cserjék. A madagaszkári D. Wallusi (Lindl. Eth. et Hook. nagy virágfejeivel, vörös virágai- 2. ábra. A kocsányos tölgy (Quercus peduncu­lata Ehrh.) levéllemeze alapjának visszahaj­tása képezte ak­irodomattikra, erősen nagyítva. Dombeya

Next