Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)
D - Domažlice - Domb - Domb - Domb - Dombalja - Domba-olaj - Dombvár - Dombasle - Dombasle - Dombay - Dombe - Dombegyház - Dombegyháza - Dombelve - Dombes - Dombeya
Domaille — 669 — 80-től többé kevésbbé módosult növényrész a D. A növénnyel együttélő szervezet szerint megkülönböztetünk : zoo- és phyto-D.-ot v. helyesebben myrmeko-D.-ot (1. Hangyás növények), továbbá akaró-D.-ot és végül myko-D.-ot. Az akaro-D.-ok alakulhatnak a levél alsó felületének orzugaiban, a levéllemez egyes részeinek behajtásában vagy ráncaiban, a levél fonákjának gödörkéiben, zacskókban vagy tarisznyákban. Az ezeket lakó atkák a lakást meghálálandó, a levél felületét tisztán tartják és az esetlegesen kárt okozó apró szervezeteket elpusztítják. Lundström 240 növényen sorolt fel a karo-D.-okat, a szám azóta azonban növekedett. Az egyszikű, a nyitvatermő és a lágyszárú növényeken úgy látszik hiányzanak. A myko-D.-ok a gombák lakta gyökérgumócskák (1. o.) a hüvelyeseken, az ezüstfán és az égeren. V. ö. Lundström, Pflanzenbiolog. Schilderungen. Mágocsy-Dietz S.: A növénybiológia köréből (Térm. tud. Közs. XXX. k.). Domazlice, város, 1. Taus. Domb, 1. Hegy. Domb, Maroshévízhez tartozó telep, Maros-Torda vm. régens felső j.-ban, (1900) 729 lak., u. p. és u. t. Maroshévíz. Domb, falu Oppeln porosz kerület kattowitzi j.-ban, (1916) 18,669 lak. Hozzátartozik a watterlooi kőszénbánya s a baildonhüttei kohó. Dombalja, kisk. Vas vm. muraszombati j.-ban, (1910) 330 vend lak., u. p. Vashidegkút, u. t. Muraszombat. Domba-olaj (növ.), a Galophyllum inophyllum (Guttiferae)nevű,tropikus Ázsiában és Kelet-Afrika partvidékén termő növény magjaiból nyert olaj, mely zöldes-sárga színű, kellemetlen szagú, 10° C.-nál megszilárduló és a szappangyártásban,valamint orvosilag a rheuma ellen használtatik. Dombár (azelőtt: Drondtár), kisk. Alsó-Fehér vm. alvinczi j.-ban, (1910) 1116 oláh lak., u. p. Alsómarosváradja, u. t. Gyulafehérvár. Dombasle, falu a franciaországi Meurthe-et-Moselle département nancyi járásában, a Rajnacsatorna és vasút közelében várromokkal, konyhasó- és szódafőzéssel. (1901) 5198 lak. Dombasle (ejtsd: donbál), Alexandre Mathieu de, francia gazda, szül. Nancyban 1777 febr. 26., megh. u. p. 1843 dec. 27. Bertier de Roville-lal Nancy környékén mintagazdaságot alapított, melyben az akkoriban felmerült mindennemű újítást kiváló sikerrel meghonosított. Kiválóan a gabonaváltó gazdaság terjesztése mellett buzgólkodott, amiért «francia Thaer»-nek nevezték el, továbbá sok új gépet alkalmazott s a merinó-juh tenyésztésének apostola volt. Mint gazd. szakíró D. igen termékeny volt; nagyszámú művei közül megemlítjük itt: Annales agricoles de Roville (Roville 1824—32, új kiadás 1861, 9 köt.); Calendrier du bon cultivateur (Paris 1821,10. kiad. 1861.); Traité d'agriculture (u. o. 1861—64, 4 köt.) stb. V. O. Bécus,M.de D. savié et ses oeuvres (Nancy 1874); Calandrier du bon cultivateur című munkáját Zöröc János és Klein Gusztáv: Okszerű gazdák naplója (Pest 1846) cím alatt magyarra fordították. Dombay, J. Artúr, zeneszerző, szül. 1860. Vajdahunyadon. Zenei kiképeztetését Bécsben nyerte. Egy tizennyolcéves korában írt operája alapján állami ösztöndíjban részesült. Később Budapesten telepedett meg, ahol zenebirálatokat írt és tanított s mint zeneíró elismert nevet vívott ki. Művei: Két klasszikus stílusban írt vonósnégyes, ouverture, szimfónia, számos zongora- és hegedüsarab, valamint több lendületes dal. 2. D. Ferenc, magyar eredetű orientalista, szül. Bécsben 1758 aug. 10., megh. u. 0. 1810 dec. 21. A bécsi cs. kir. keleti akadémiában tanult, ahol különösen az arab tanulmányokat művelte. 1773. a II. Józseftől Marokkóba küldött követség tagja volt, majd a madridi követségnél alkalmazták. Innen Zágrábba került tolmácsnak; 1802. a bécsi udvari és állami kancelláriának lett tolmácsa, 1809. cs. kir. tanácsossá nevezték ki. Nevezetesebb művei: Geschichte der mauretanischen Könige, stb. (2 rész Zágráb 1794—97); Popular-Philosophie der Araber, Perser u.Türkén ... (u. o. 1795); Grammatica linguae Mauro-Arabicae(Wien 1800); Geschichte der Scherifen oder der Könige des jetzt regierenden Hauses zu Marokko (Zágráb 1801); Grammatica linguae Persicae etc. (Wien 1804), stb. Dombé, város Kalis oroszlengyel kormányzóságban, 3196 lak. Dombegyház, község, 1. Református dombegyház. Dombegyháza (azelőtt: Marczibányi D.), kisk. Csanád vmegye battonyai j.-ban,(1916)3882 magyar lak., hitelszövetkezet, posta- és táviróhivatal, telefonállomás. A nép azt hiszi, hogy Attila király D. vidékén van eltemetve. Dombelve (azelőtt: Zákopcse), számos szétszórt telepből álló nagyk. Trencsén vm. csaczai j.-ban, (1910) 2767 tót lak., postahivatal, u. t. Csacza. Dombes (ejtsd: domb), keleti Franciaország vidéke Ain départementban. Még a XIX. sz.-ban mocsaraktól takart, egészségtelen föld volt; 1853 óta azonban több mint 400 km. hosszú gazdasági utat és vasutat építettek rajta, mocsaras vizének nagy részét pedig a Renonne útján levezették és így földjét termékennyé, éghajlatát pedig egészségesebbé tették. Douibeya Cav. (Astrapaea Lindl., név), a Sterculiaceae család génusza; 40 faja közül körülbelül 30 madagaszkári, a többi afrikai. Fák , cserjék. A madagaszkári D. Wallusi (Lindl. Eth. et Hook. nagy virágfejeivel, vörös virágai- 2. ábra. A kocsányos tölgy (Quercus pedunculata Ehrh.) levéllemeze alapjának visszahajtása képezte akirodomattikra, erősen nagyítva. Dombeya