Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)

D - Donacia - Donadio - Dona Francisca - Donajecz - Donald - Donaldson - Donaldsonville - Donalitius - Donandi animo - Donány - Donar - Donarium - Donari videtur, quod nullo iure cogente conceditur - Dona superaddita - Donászy - Donát

Donacia — 679 — Donacia Fabr., sásbogár, az aranybogarak (Chrysomelida) családjába tartozó rovarnem. Alak­juk nagyjában kisebb termetű (6—8—9 mm h.) cincerekére emlékeztető; színük rendesen fém­fényű zöld és csupasz a háti oldalon, míg a has­oldalon ezüstfehér, selymesen szőrözött. Vizi nö­vényeken élnek, elsősorban a sáson. Lárváik a vizi növények víz alatti szárrészein és gyökerein élnek. Hazánkban is van több faja, így a leg­közönségesebb a D. clavipes Fabr. és a fehér tavi rózsán (Nymphaea) élő D. crassipes Fabr. Donadio, Bianca, francia énekesnő, családi né­ven Blanche Dieudonnée, előkelő, de elszegénye­dett francia család gyermeke. Párisban nyerte ki­képeztetését. 1873-ban lépett fel először a párisi olasz operában és oly diadalt aratott, hogy Stra­kosch impreszárió több évre szerződtette. Báró Podmaniczky intendáns 1875. Budapestre is meg­hívta vendégszereplésre, ahol hosszabb időn át nagy sikerrel énekelt; vendégszerepelt ez idő alatt Kolozsvárott és Pozsonyban is. Dona Francisca, 1851-ben alapított német gyarmat Santa Catharina brazíliai államban, Sao Francisco kikötővárostól Ny.-ra (25 km, vasút-és hajóközlekedés). Területe 1444 km 2, kb. 30,000 (német és svájci) lak. Fő termények: rizs, dohány, mandioka, arrow, kukorica, bab, cukornád, kávé, ananász, narancs. Főhelye Joinville (1. o.), em­lítendő még Sao Bento. Donajecz, folyó, 1. Dunajecz. Donald, skót királyok. 1. D. Mac Alpin, a piktek királya, Kenneth bátyját követte a trónon 860— 8­64-ig­ — 2. D., Konstantin fia, az előbbinek unoka­öccse, Albán (Skótország) királya, uralkodott 889— 900 ig. Heves küzdelmeket vívott a normanokkal, akik uralkodása alatt az Orkney-szigeteket el­foglalták. — 3. D. Ban (a Fehér), I. Duncan fia, bátyjának, III. Malcolm királynak halála után ju­tott a trónra 1093. Unokaöccse, II. Duncan, Mal­colm legidősebb fia, angol segítséggel ugyan meg­buktatta, de 1094. (Duncan megöletése után) is­mét visszakerült a trónra, és közösen uralkodott Duncan öccsével, Edmunddal. Edgar, Malcolm har­madik fia azonban 1097. megint rátámadt Donald­sanra, angol segítséggel legyőzte, börtönbe ve­tette és szemét kiszúratta. Fogságban halt meg. Donaldson (sstad. donneidsz'n), Thomas Leverton, angol építész és művészeti író, szül. Londonban 1795 okt. 17., megh. 1885 aug. 1. Sokat utazott Francia-, Olasz- és Görögországban és építészeti tanulmányait egész sor, annak idején nagyra­becsült irodalmi műben értékesítette. Építészeti művei közül a legkiválóbbak: a Trinity Church, a University College Hall, Flaxman Hall és a University College, Londonban. Donaldsonville, város Louisiana északameri­kai államban, a Mississippi jobbpartján, New Or­leanstól Ny.-ra (103 km), vasút mellett. Cukor-, rizs- és gyapotkereskedés. Lakossága (1900) 4105. Alapíttatott 1760. Donalitius (voltaképen Donaleitis) Keresztély, litván költő, szül. Gumbinnen kerületben Lasdi­nelen nevű faluban 1714., megh. Tolmingkemen­ben 1780. 1732-37-ig Königsbergben teológiát tanult, 1740. Stallupönenben rektorrá neveztetett ki. 1743 óta mint lelkész működött Tolmingke­menben. Költeményeit (5 idill és 6 mese hexame­terben), a litván nyelv csaknem egyetlen műkölté­szetét, kiadták Schleicher (1865) és Nesselmann (1869). Donandi animo (lat.) a. m. ajándékozási szándékkal. Donány, kisk. Trencsén vm. puhói­­ -ban, (1910) 733 tót lak., postahivatal, u. t. Puhó. Donar, a germán mitológia egyik főalakja, a zivatarban robog kocsiján, melynek robaja a mennydörgés. Majd az összes germán törzseknél megvannak ez istenség tiszteletének nyomai; neki volt szentelve a régi germánok pihenő napja, a csütörtök (Donnerstag). Legnagyobb tiszteletben a Skandináv-félszigeten és Izland szigetén állott Thórr néven (i. o.). Donarium(lat) a. m. áldozati ajándék, ugyan­csak az a hely a templomban, ahol az áldozati ajándékokat őrizték. Donari videtur, quod nullo iore co­gente conceditar, Papinianusnak ez a nyi­latkozata (Dig. 39. 5. 29.) szállóigévá lőn, mert az az ajándék, mely bőkezűségből, de jogi kötelezett­ség nélkül történik. Dona superaddita (lat.) a. m. fölös adomá­nyok, a kat. dogmatika szerint az emberi termé­szetben nem foglalt adományok, melyekkel Isten az első embert a paradicsomban felruházta. Ezek a következők: a megszentelő malaszt (donum super­naturale); az érzékiségtől való mentség; nagy­mérvű tudás; a test halhatatlansága (dona prae­ternaturalia). Azért mondjuk ezeket fölös adomá­nyoknak, mert az emberi természet lényegében nem foglaltatnak, s Isten ez adományok nélkül is teremthette volna az embert. Ez lett volna az ú. n. status naturae parae. E fölös adomá­nyokat, melyek az utódokra is átszállottak volna, az első emberpár az eredendő bűn által elvesz­tette (Status naturae lapsae). Krisztus a megvál­tás által a megszentelő malasztot visszaszerezte ugyan, a többi adományokat azonban nem. (Status naturae reparatae). V. O. Hurter, Theol. dogm. compendium. II. Donászy Ferenc, író, a m. kir. államnyomda hitelosztályának osztályvezetője, szül. 1862. Zala­egerszegen. írt és fordított több regényt és elbe­szélést, főképen az ifjúság számára. Főbb művei: Egy magyar diák élete Mátyás király korában (Budapest 1893, 3. kiad. 1906); Toldy Miklós (1894); Őserdőkön, tengereken (1894, 2. kiad. 1907); Buda hőse (1896); Rejtélyek a történelem­ből (1897); Életünket és vérünket (1898); Villám­sugár (1898); Szigetvár és Eger hősei (1901); Az arany szalamandra (1906); Tengereken innen, tengereken túl (1907). Donát János, festőművész, szül. 1744 dec. 21. Kloster Neuzellben, megh. 1830 máj. 11. Pesten. Festészeti tanulmányait a bécsi akadémián vé­gezte, ahol Cobenzl gróf révén kapta az első na­gyobbszabású megrendelést a tescheni békekon­gresszus 7 diplomatájának arcképeire, ezek Te­schenbe kerültek s szerzőjük nevét csakhamar ismertté tették. 1810-ben Bécsből Pestre költöz­ködött s ettől fogva két évtizeden át a magyar közélet jeleseinek nagy soráról festett s rajzolt arcképeket, így festette 1812. Kazinczy Ferencet Donát

Next