Révai Nagy Lexikona, 6. kötet: Dúc-Etele (1912)

D - Dulong - Dulong-féle képlet - Dulong-Petit-féle törvény - Dulong robbanó olaja - Dúlóújfalu - Duluth - Dulwich - Dum. - Duma

Dulong hány óra alatt, emlékezetébe vésni és még Bach­féle fugákat is zongorán szabadon előadni. Önélet­rajzát Wieland adta ki (Zürich 1808, 2 köt.). Dulong (ejtsd: dulon), Pierre Louis, francia fizikus és kémikus, szül. Rouenban 1785 febr. 12., megh. Párisban 1838 júl. 19. Előbb a kémia tanára volt a Faculté des sciences-en, az École normale supéri­eure-ön és az állatgyógyintézeten Alfortban, azután 1820. a fizika tanára és 1830. tanulmányi igazgató lett az École polytechnique-en Párisban. A párisi tudományos akadémia tagja volt. Petittel együtt meghatározta a szilárd, folyékony és légnemű tes­tek és különösen a higany tágulási együtthatóit. U­gyanazon tudóssal megvizsgálta a fémek fajmele­gét és a gázok hővezetőképességét. Ezen vizsgála­tok közben a két tudós összefüggést talált az egy­szerű testek atomsúlya és fajmelege között, melyet róluk Dulong-Petit-féle törvénynek (1. o.) nevez­nek. Az akadémia megbízásából Aragoval meg­határozta a gázok térfogat-változásait különböző nyomásnál egész 27 atmoszféranyomásig. Szintén az akadémia megbízásából megvizsgálta a telített vízgőz feszítőerejét 100 és 214 fok között. Berze­liussal néhány gáz sűrűségét vizsgálta meg. D. megvizsgálta a gázkeverékek és összetett gázok fajhőjét és fénytörési képességét is. Ezenkívül az égési és állati meleg megvizsgálásával is fog­lalkozott. Kémiai munkái a foszfor és nitrogén oxigénvegyületeivel foglalkoznak. Ő fedezte fel a klórnitrogént. Nevezetesebb munkái: Recher­ches sur quelques points importants de la théorie de la chaleur (1810); Recherches sur la mesure des températures et sur les lois de la communi­cation de la chaleur (Paris 1818). Dulong-féle képlet, 1. Tüzelőanyagok. Dulong-Petit-féle törvény, az atomhő törvénye, mely szerint: szilárd halmazállapotú elemek atomhője közelítőleg egyenlő és pedig 6­4 cal. E törvényt 1818. Dulong és Petit állapították meg. Ők a különféle elemek fajhőjét (azt a hőmennyi­séget, melyet a különböző testek egy grammjá­val közölni kell, hogy azok hőmérsékletét 1 C°-al emeljük, fajhőnek nevezzük) határozták meg és arra az eredményre jutottak, hogy az atomsúly a fajhővel fordítva arányos, vagy más szóval az atomsúly (P) és faj hő (C) szorzata az ú. n. atomhő közelítőleg állandó érték és pedig 6'4 cal.-val egyenlő : PC = 6­4 cal. A következő táblában né­hány elem atomsúlya, fajhője és atomhője van feltüntetve: Mint ez adatokból látható, e törvény nem egé­szen szigorú és kellő megközelítéssel a szilárd halmazállapotú elemek közül is különösképen a fémes természetű elemekre érvényes. A nem fé­mes természetű és kis atomsúlyú elemekre nézve azonban még közelítéssel sem érvényes. Amint a későbbi vizsgálatokból azonban kiderült, ez utóbbi elemek fajhője a hőmérséklettel nagy mér­tékben változik és magasabb hőmérsékleten az atomhő értéke ezeknél is közel áll a 64 cal.-hoz. E tényből az következik, hogy az atomhő értéke a testek fizikai állapotától is függ és közönséges hőmérsékleten, ahol a legtöbb fajhőmeghatáro­zás történt, a testek nincsenek olyan fizikai álla­potban, mely az összehasonlításra minden tekin­tetben megfelelő volna. A D. azért nagyfontos­ságú, mert igen sok esetben felhasználható, külö­nösen fémes elemeknél, az atomsúly helyességé­nek ellenőrzésére. Egy ismeretlen elem atom­súlyát ugyanis megkapjuk, ha az atomhőt a faj­hővel elosztjuk . P . Az így kapott atomsúly természetesen csak közelítő érték, amennyiben a G"4 sem minden elemre nézve pontosan állandó , azonban elegendő pontos arra, hogy ellenőrizhes­sük, miszerint a kémiai analízis útján megállapí­tott atomsúly nem valamely többszöröse-e a va­lódi értéknek. Dulong robbanó olaja, 1. Klórnitrogén. Dúlóújfalu, kisk. Trencsén vm. puhói j.-ban, (1916) 551 tót lak., u. p. Poroszka, u. t. Illava. Duluth (ejtsd: djuiútsz), város Minnesota észak­amerikai államban, a Lake Superior Ny.-i végé­ben (Fond du Lac), a St. Louis River torkolatá­nál, kitűnő természetes kikötővel. 9 vasúti vonal végállomása. Kiviteli cikkek: gabona, liszt, vas­érc, szén, fa. Jelentékeny gyáriparának (vas­olvasztó, gépgyár, gyufagyár, fűrészgyár, mal­mok) ü­zemét mesterséges vizierő (a közeli hegy­ről) szolgáltatja. Épületei: High School, Carnegie Library, First National Bank, Lyceum Theatre, Board of Trade, St. Luke's Hospital és az óriási elevátorok. A város feletti terraszról (Lakeview Terrace) remek a kilátás. Alapíttatott 1853. Lakos­sága (1866) 75, (1880) 3483, (1910) 78,466. Fekvésénél fogva (a nyugati vasbányászat és a déli föld­mívelés érintkezésénél, a nagy tavak vízi útjá­nak kiinduló pontján) nagyjövőjű város. Dulwich (ejtsd: dön­tcs), előbb önálló falu Surrey angol countyban, jelenleg London egyik külvá­rosa. Itt van a Gods Gift nevű híres képtár, Al­leyne E. színész alapítványa, amelyben GIHIIO RO­mano, Guido Reni, Rubens, Murillo, Claude Lor­rain, Ruysdael, Rembrandt és más nagy mesterek műveit őrzik. Dum­., állatnevek mellett Duméril André Ma­rie Constant, vagy Duméril Auguste (1. o.), nö­vénynevek mellett Dumortier Barthélemy Char­les (1. o.) nevének rövidítése. Duma (orosz), 1. a. m. tanács. Régibb időben a moszkvai nagyfejedelmek, később a cárok mel­lett működő tanács, mely bojárokból állott. Nagy Péter idejében a szenátus lépett a helyébe, így nevezték meg a tartomány­gyűléseket s 1870 óta a városi tanácsokat is. 1905-ben összegyűlt az első birodalmi D., Oroszország népképviseleti gyűlése, melynek azonban a cári abszolutizmussal szem­ben kevés önállósága van. — 2. D. v. dumka, saját­szerű, többnyire epikus, de gyakorta lírikus tar- Az elem neve Atomsúlya Fajhője Atomhője Az elem neve P­C PC Szén (gyémánt) 12'0 0-147 1-76 Bér 11-0 0-230 2-53 Beryllium 91 0-408 3-79 Szilícium 28-4 0169 4-80 Vas 56-0 0-115 6-37 Béz - — 63'6 0-093 5-89 Platina... ... ... .. ... .--194-S 0­032 6-32 Alumínium — - -27-1 0-214 580 Lithium 7'0 0-941 6­ 60 Kén— ... — — ... 32-1 0-178 5 '70 Jód -126-9 0-054 6 86 Urán ... 238-5 0-028 6'65 — 18 — Duma

Next