Révai Nagy Lexikona, 8. kötet: Földpálya-Grec (1913)

G - Gleisner - Gleispach - Gleiwitz - Glen - Glenalmond - Glénan-szigetek - Glénard-féle betegség - Glen-Coe - Glendalough - Glendonit - Glendower - Glenelg - Glenmore nan-Albin - Glenner - Glenoidális - Glen Roy - Glens Falls - Glenville - Glenwood Springs - Glessit - Glét - Gleukométer - Gléve - Gleyre

Gleisner — 569 — lett, (1910) 2555 lak., nagy almakereskedéssel. A G. és Weitz közötti helyi érdekű vasút kiinduló pontja. Gleisner, Franz, német zeneszerző, szül. 1760. Neustadtban, Waldnach mellett. Halálozási éve ismeretlen. Ő találta fel a hangjegyeknek lito­grafálás útján való sokszorosítását. Az első lito­grafált kotta (1798) G. egy dalosfüzete volt. Gleispach, Johann, gróf, osztrák politikus, szül. Triesztben 1840 szept. 24., megh. Grácban 1906 febr. 21. A birói pályára lépve, 1892. a gráci tartományi főtörvényszék elnöke lett. Közben tagja volt a stájer tartomány­gyűlésnek s a libe­rális német párthoz tartozott. 1895-ben Badeni kabinetjébe lépett, mint igazságügyminiszter. Mint ilyen életbe léptette az új polgári perrend­tartást, de nagy felháborodást keltett a német pártok közt, amikor Badeni nyelvrendeleteit he­lyeselte. 1897 nov. visszalépett s 1898. újból régi állását foglalta el Grácban. Gleiwitz, járási székhely, Oppeln porosz kerü­letben, (1910) 66,981 lak., vasöntökkel, kohókkal, nagyszerű gép- és üstgyártással, drót- és egyéb szegkészítéssel, vasmüvekkel, üveghutával és csi­szolással, papír- és festékgyártással, olajprésekkel és fűrészmalmokkal, gépész- és bányásziskolával, 1409. alapított városi kórházzal és többféle jóté­kony intézettel. Glen (gael Gleann), a skót hegyvidéken szűk, terméketlen völgy, ellentétben a széles, megmű­velt strath-tal. Glenalmond (ejtsd: gienn­amond), az Almond völ­gye (a Tag mellékvize) Perth skót countyban; itt van a Trinity college­s 1847 óta a skót püspöki egyház teológiai intézete. Glénan-szigetek, 9 apró szigetből álló, Foues­nant községhez tartozó szigetcsoport, Finistére francia département mellett, 14 km.-nyire a Trévi­gnon-foktól. Az egyiken, Penfret-n, világító torony áll. Állítólag a druidák egy szentélye volt rajtuk. Glénard-féle betegség v. bélsülyedés (enterop­tosis),a hasizsigerek lesülyedése, lecsúszása, ame­lyet a felfüggesztő szalagok ellazulása, illetőleg elsősorban a hasfalak és a medencefenék pety­hüdtsége okoz. Glénard szerint az emésztőcsatorna működési zavarainak egész sora vezethető erre vissza, mint emésztési zavarok, székrekedés, min­denféle fájdalomérzés, valamint általános tünetek is (gyengeség, neuraszténia stb.). Kiváltó okként öröklött hajlamosság, gyakori terhesség, hasi víz­kór stb. szerepelnek. Célszerű haskötő viselése mellett a tünetek rendszerint javulnak; fűző vi­selése káros. Glen-Coe (ejtsd: —kő), 16 km. hosszú, 1000 m. ma­gas sziklafalak között húzódó völgy Argyle skót countyban, Loed Linnhetől K.-re,Ballahulish falu­tól Bachael Eu­veig nyúlik. 1692-ben itt gyilkol­ták le Macdonaldot. A monda szerint pedig itt szü­letett Ossian, Glendalough, Wicklow Írországi countyban, kopár, sziklás hegyek közé ékelt völgy, melyen a Gleneale folyó fut keresztül. A középkorban el­pusztult hasonló nevű város romjai még ma is lát­hatók. Glendonit (ásv.), glauberit után való kálcit­pszeudormorfózák Új-Dél-Walesből. Glendower, 1. Diven Glendower, Glenelg, fürdőhely Dél-Ausztrália brit gyar­matban, Adelaide fővárossal vasút (10­4 km.) köti össze, (1901) 4500 lak. Van nagy kikötőpartja és világítótornya, hol a postahajók kikötnek. Glenmore nan-Albin, 71 km. hosszú völgy, Inverness skót countyban. Skócia legmélyebb fek­vésű helye. Glenner, 1. a felső Rajna (Vorderrhein) 40 km. hosszú, rohamos esésű baloldali mellékfolyója a graubü­ndeni Lugner-völgyben. A Piz Terrin ered (2424 m.) a Vinner G. és a Walser Rhein összefo­lyásából, esése körülbelül 1510 m. egész hosszán át. Ennek a völgynek egyik szoros részén tartóz­tatták fel a lugnezi asszonyok Montfort Rudolf gróf seregét 1355. Azóta nevezik Frauentornak ezt a szorost. Ilanztól keletre torkollik. — 2. G., járás Graubfunden svájci kantonban. Területe 698 km 2, 10,566 lak., székhelye Ilanz. Glenoidális (lat.) a. m. izületi, Ízülethez tar­tozó, pl. cavitas G. (izületi árok) vagy limbus G. (izületi árok szegélye). Glen Roy (ejtsd: gienraj), a Glenmore nan-Albin (1. o.) skóciai völgy legfestőibb része a híres 13 km. hosszú, párhuzamosan haladó 3 úttal. Glens Falls (ejtsd: giensz fóisz), város New-York államban, a Studion 15 m. magas vízesésénél, Albanytól E.-ra (95 km.), vasút mellett, (1910) 15,243 lak. Faipar, papir- és téglagyárak. Közelében márvány- és mészbányák vannak. Nyári üdülő­hely. A vízesés alatti sziget szerepel Coopernak Az utolsó mohikán c. regényében Glenville, helység Ohio államban, az Erie-tó partján. Régebben Cleveland ÉK.-i külvárosa volt. Bútorgyártás. Lak. (1000) 5588. Glenwood Springs(ejtsd:glenvúdszpringsz), város Colorado északamerikai államban, a Grand River völgyében (1758 m), vasút mellett, Denvertől Ny.-ra (197 km.). Téli-nyári fürdőhely meleg for­rásokkal. Szén- és vasbányák, állattenyésztés, gyümölcstermelés. Lak. (1900) 1350. Glessit (ásv), fosszilgyanta, mely a borostyánkő társaságában a Balti-tenger partján fordul elő. Zsírfényű, vörösbarna és barnán átlátszó vagy opak. Alkatrészei szén, hidrogén és oxigén. Bo­rostyánkősavat nem tartalmaz, de valószínűleg hangyasavtartalmú. Glét, gélét (a ném., Glatte, Bleiglatte szóból), az ólomoxid neve. A G. a fazekasmáznak egyik fő alkotó része, miért a magyar fazekas helytelenül máznak mondja. Gleukométer (gör.) a. m. mustmérő (1.­0.). Gléve (franc.), 5—6 m. hosszú lándzsa, mely­nek végére hosszú, hegyes, kétélű, az oldalakon több éles kampót képező, egyenes kard alakú vas­csúcs volt erősítve. A G.-et lovagfegyvernek te­kintették, amelyet csakis lovasított szolgákkal ki­vonuló nemes használt. A franciák a G.-vel har­coló lovag és fegyveres kísérete által képezett egész csoportot is «une glève»-nek (német Spiess v. Glevner) nevezték. Gleyre (ejtsd: giér), Charles, francia festő, szül. Chevillyben (Svájc) 1806 máj. 2., megh. 1874 máj. 5. Párisban Hersentnak volt tanítványa, azután Olaszországban tanult, 1834—38. Keleten utazott. Vallásos, mitológiai és történeti tárgyú Gleyre

Next