Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)

L - La Villemarqué - Lavina - lavina-rendszer - Lavinia - Lavinia - Lavinium - Lavirozás - Lavis - Lavisse - Lavoir - Lavoisier - Lavoix - Lavór - Lavotta

La Villemarqué — 548 — adták elő Seurreben. V. O. Serr­igny, La représen­tation d'un mystére de St. Martin à Leurre, en 1496 (2. kiad. Barbezieux 1887). La Villemarqué (ejtsd: Javamarké), Théodore Hersart, vicomte de, francia nyelvész és archeo­lógus, szül. Quimperleben (Bretagne) 1815., megh. Keransker-en-Nézouban 1895. A breton népköl­tés és középkori irodalom számos emlékét kutatta fel és adta ki értékes bevezetések kiséretében. Lavina, 1. Hólavinák. Lavina-rendszer ugyanaz, mint hydra-rend­szer v. hólabda-rendszer (1. o.). Lavinia, Aeneas (1. o.) felesége. Lavinia (Civita L.), olasz falu az ókori Lanu­vium (1. o.) helyén. Lavinium, ősrégi város Latiumban, melyet a római hősmonda szerint Aeneas vagy Latinus alapított és Laviniáról nevezett el. Itt volt Venus istenasszony temploma, a latinoknak kö­zös szentélye. Romjai a mai Prattica közelében vannak. Lavirozás (franc. laver a. m. mosni): 1. az akvarell-festészetben a fölrakott szín vízzel való enyhítése, szétdörzsölése. — 2. L. (ném. Lavie­ren; ol. bordeggiare; ang. to make boards) ten­gerészeti műnyelven az az eljárás, midőn a szél­nek kedvezőtlen iránya miatt a vitorlás hajó egye­nes irányát meg nem tarthatja, hanem tört vona­lakban, a valódit megközelítő irányban igyekszik kitűzött célját elérni. Evégből egyszer az egyik oldalról fekszik a szélnek, annyira, hogy vitorlái megduzzasztatnak s miután ily módon bizo­nyos utat megtett, fordul és a szelet hasonló mó­don a másik oldalról veszi. Mindkét esetben a vitorlafák élesre fékeztetnek, a vitorlaszegélyzők pedig lehetőleg előre húzatnak. Lavis (franc., ejtsd: lavi), közömbös színű festék­kel árnyékolt s rendszerint gépeket v. épületter­veket ábrázoló rajz. A XVIII. sz. végéig egyes művészek is készítettek vázlatnak ily módon ár­nyékolt rajzokat Ma már az épületterveket is akvarell-modorban festik ki. .Lavisse (ejtsd: lavissz), Ernest, francia történetíró, szül. Nouvion-en-Thiéracheban (Aisne dép.) 1842 dec. 17. 1882-ben a párisi egyetem (Faculté des lettres) tanára lett. Nevezetesebb művei: Études sur l'histoire de Prusse (1885, 2. kiad.); Vue gé­nérale de l'histoire politique de l'Europe (1890. Magyarra fordította Angyal Dávid : Európa po­litikai történetének átnézete, Budapest 1891); La jeunesse du Grand Frédéric (1894, 2 kiad.); Un ministre. Victor Duruy (1895). Rambaud­dal együtt egy 12 kötetes Viágtörténelmet (1893— 1901) adott ki, azonkívül több munkatárssal együtt Franciaországnak 8 kötetes történetét. L. több kitűnő tankönyvet is írt s a francia iskolák re­formjáról számos jeles értekezést. 1902-ben a francia akadémia tagjának választották, 1906 óta pedig a Magyar Tud. Akadémia külső tagja. Lavoir (franc., ejtsd :lavoir, de nálunk lavór-nak is ejtik s mosdótálat értenek rajta) a. m. mosó­konyha. Lavoisier (ejtsd: lavoazjé),Antoine Laurent, híres francia fizikus és kémikus, szül. Párisban 1743 aug. 16., megh. u. o. 1794 máj. 8. Az ifjú L. már a Collège Mazarinen, de később még inkább kitűnt tanulótársai közül. Már 1764. oly képzett volt, hogy az akadémia által kitűzött pályázatban is részt vehetett. A pályázat egy nagy város világí­tásának valamely jó rendszerét tartalmazó művet kívánt A 21 éves L. oly fényesen oldotta meg a feladatot, hogy az akadémia az 1766-iki nyilvános gyűlésén aranyéremmel jutalmazta meg és egy­szersmind munkájának kinyomtatását elrendelte. Ezután L. egymásután tette közzé kiváló érteke­zéseit. E munkáinak alapján választotta őt az akadémia tagjai közé 1768. Hogy sok költséggel járó kísérleteihez a kellő anyagi eszközöket meg­szerezze, adóbérlői hivatalért folyamodott, mit el is nyert. Turgot az akkor már mindenütt nagy kémikus hírében álló L.-t fölkérte, vegye át a lőporgyárak és salétromművek igazgatóságát. A nagy tudós munkásságának közepette a rémura­lom áldozata lett. Midőn t. i. az adóbérlők ellen megindították a pert, L.-t is a pörbe keverték és halálra ítélték, mely ítéletet rajta végre is haj­tották. L. mindenesetre kora legelső tudósainak egyike. A mai kémia neki köszöni egyik alaptételének, az oxidáció elméletének felállítását. Quantitatív vizsgálataival a flogiszton-elmélet tarhatatlan­ságát bebizonyította és a mérleget a kémiai ku­tatás terén nélkülözhetetlen eszközzé avatta. Né­hány tudós társával L. alkotta a kémiai vegyüle­tek új neveit, melyek kifejezik mindjárt az össze­tételt is. Fontosak azon munkálatai, melyek a víz analízisére és szintézisére vonatkoznak. Ő volt az első, ki szerves savakat elemezett és ki­mutatta, hogy azok szénből, hidrogénből és oxi­génből állanak és elégetésüknél csak szénsav és víz képződik. Ő mondta ki először, hogy az összes kémiai reakciónál csak az anyag alakja, nem pedig annak mennyisége az, ami változik, szóval az anyag m­egmaradásának törvénye az ő nevéhez fűződik. Összes művei Oeuvres de Lavoisier publ. par les soins de Son Excell. le Min. de l'Instruction publ. et de Cultes cím alatt jelentek meg 6 kötet­ben Párisban 1864—1868. V. O. Grimaux, L., d'apres sa corresp. (Paris 1888); Schultze E., L. (Hamburg 1895); Tlosvay Lajos emlékbeszéde az Akadémiában 1894., L. halálának 100 éves évfor­dulója alkalmával. Lavoix (ejtsd: lavoá), Henri, francia zenetörté­neti író, szül. Párisban 1846 ápr. 26., megh. u. o. 1897 dec. 27. Legfontosabb művei: La musique dans la nature (1873); La musique dans l'ima­gerie du moyen-âge (1875); Histoire de l'instru­mentation (Paris 1878); Histoire de la musique (1884); La musique française (1890); Recueil de motets français des XII. és XIII. siècles (Ray­naudval együtt, 1881—1884, 2 köt.). Laver, 1. Lavoir. Lavotta, 1. János (izsépfalvi), zeneszerző és hegedűművész, szül. Pusztafödémesen (Pozsony vm.) 1764 júl. 5., megh. Tályán 1820 aug. 10. Iskoláit Pozsonyban és Nagyszombatban végezte. Mostohaanyjának kíméletlen bánásmódja miatt 1784. elszökött a szülői háztól és katonának állt. Atyja azonban kiszabadította és Bécsbe küldte, hogy ott zenei tanulmányait befejezze. L. egy év alatt a hegedűjátékban oly nagy haladást tett, hogy Bécs közönsége meghódolt zsenije előtt. Majd Lavotta

Next