Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)

L - Lavra - Lavrion - Lavrov - Law - Law

Lavotta — 549 — Pestre utazott és hegedű játékával nagy diadalokat aratott. Pesten adott hangversenyeiben bemutatta néhány magyar szerzeményét. Ez volt az első eset, hogy magyar zene hangversenyteremben megszó­lalt. L. híre gyorsan emelkedett. 1792. a Protase­vitz igazgatása alatt levő első magyar színészeti társulat zenekari igazgatója lett. Ez idő alatt több énekes darabhoz zenét is írt, valamint L. első szerelme c. híres hallgató nótáját is ekkor írta. A társulat megbukott és L. ismét vándorútra kelt. 1794­-1816-ig élete folytonos ide-oda vándor­lásból állott; ez időben adta magát a borivásra, ami később végzetessé vált életére. 1803-ban rö­vid ideig Debreczenben volt karmester. A kóbor­lások és a rendetlen életmód aláásták egészségét. Mégis ebben az időben írta legszebb szerzemé­nyeit. Szemere Pál feljegyzi, hogy 1811. L. szer­zeményeinek száma 98-ra ment. 1816-ban víz­kórságba esett , betegsége egyre súlyosbodván, Tályán lakó barátjához, Eőri Fülöp Gáborhoz ment, hol rövid idő múlva meghalt, Tályán van eltemetve. Emlékkövet tisztelője, Ujfalussy Mi­hály emeltetett hamvai fölé (1831). L. mint zene­szerző nem mindennapi tehetség volt. Gyakran vett témául népdalokat lakodalmas táncaiba és egyéb műveibe. Sok régi népdal az ő mesteri fel­dolgozása és játéka által lett híressé és ma is az ő szerzeménye gyanánt szerepel. Legnépszerűbb műve L. első szerelme c. magyar fantáziája, me­lyet még a XVIII. század 90-es éveinek elején írt. Dallamára énekelték később kortársának, Cso­konai Vitéz Mihálynak Földiekkel játszó égi tünemény ... kezdetű költeményét. Csokonai ver­seit L. nagyon szerette s többhöz írt zenét, így a következőkhöz: Édes kedves galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám...; Ama fehér nyárfák alatt a part felé ...; Felfogadtam száz meg száz­szor, nem fogok szeretni másszor. Műveiben ő alkalmazta először az ú. n. magyar skálát (1. o.), mely most is mint «magyarische Scala» ismeretes a külföldön. Nagyobbszabású műve a Nobilium Hungariae Insurgentium Nota insurrectionalis Hungarica (Anni 1797. op. sub Nro. 66.) L. e műve életteli tábori kép a magyar inszurrekció idejéből, zenéje jellegzetesen magyaros, faji zamatú. Jog­gal nevezhetjük az első magyar «programmzené­nek». Eredeti műve még a Vadászat (Fantázia Nro. 3., Opus sub Nro. 119.1815 Igaz.) Már majd­nem dalmű számba mehet az Égi háború (Fan­tázia Nro. 4., Opus sub Nro. 120. anno 1818., mense april 14. D. Tisza-Füred.) E három zenemű konstrukciójából és stílusából valószínű, hogy L. már foglalkozott a nemzeties jellegű magyar opera gondolatával. Bernát Mihály (Bernát Gazsi apja) L.-val barátságban élvén, megírta a művész életét: A híres virtuosus s diletánt L. János életé­nek leírása stb. (az eredeti kézirat megvan a Nemzeti Múzeum kézirattárában). Műveinek na­gyobb részét Káldy Gyula adta ki Régi magyar zene kincsei című gyűjteményében. 2. L. Rezső, zeneszerző, BZÜI. 1876 május 1. Budapesten. Az Országos Zeneakadémián Kessler János vezetése alatt végezte zenei tanulmányait, majd 8 évig Párisban, a Conservatoire-on Ch. M. Widor, Faure és d'Indy növendéke volt. 1913-ban a kolozsvári városi zeneiskola igazgatója lett. Kompozíciói: dalok; szimfónia; kamarazenemű­vek ; 2 opera; 1 ballet; 1 vígopera. Műveit Magyar­országon és külföldön is sikerrel játszották. Szá­mos értekezést írt és egy Általános Zenetörténetet (1912, 2. kiad.). Lavra (orosz és délszláv, görögül laura, 1. o.), kitüntető neve, címe az elsőrangú ortodox-ke­leti kolostoroknak, melyek ma Oroszországban egész telepeket alkotnak templomokkal, papne­velővel, nyomdával, könyvkiadóhivatallal, kór­házzal, gyógyszertárral, lakatos-, asztalos- stb. műhelyekkel, festőiskolával (szent képek festé­sére), viaszgyertyakészítő műhelyekkel, sőt a búcsújárók számára való olcsó szállókkal és közös étkezőhelyiségekkel stb. Dyen L. négy van Orosz­országban : a kijevi (Pecserszkaja L.), a moszkvai (Trojicko-szergijevszkaja L.), a szentpétervári (Alekszandro­njevszkaja L.) és a pocsajevi (Pocsa­jevo-uszpenszkaja L.). Az athoszi kolostor-köztár­saságban L.-nak nevezik a Szt. Athanasiosnak, egy athoszi remetének szentelt görög főkolostort. Lavrion, 1. Laurion, 2. Lavrov, Pjotr Lavrovics, orosz filozófiai és szociológiai író, szül. Melokovóban 1823 jún. 26. (ónapt. 14.), megh. Párisban 1900 febr. 6. (ónapt. jan. 24.). Katonai iskolában nevelkedett, 1844— 1866-ig a moszkvai tüzér-akadémia tanára volt. Liberális tartalmú írásai és forradalmárokkal folytatott levelezése miatt 1866. hivatalvesztésre ítélték s egy vologdai faluba deportálták. 1870-ben megszökött s azután Párisban élt. A legkiválóbb orosz szociológusok és filozófusok egyike. Igen sokat és sokfélét írt. A különböző iratokban s új­ságcikkekben szétszórt filozófiai gondolatait Opyt istorii mysli novago vremeni (az újkori gondol­kozás története) c. művében fejtette ki, de ennek csak az első kötete jelent meg 1875. Szociológiai elveit Zadaci ponimanija istroti... stb. c. Ar­nold álnév alatt Moszkvában 1898. megjelent munkájában fejti ki. A Jahrbuch für Sozialwis­senschaft u. Sozialpolitik I. kötetében (Zürich 1879) megírta az oroszországi forradalmi moz­galmak történetét. Munkáinak igen nagy hatása volt az ifjabb orosz nemzedékre. Iiaw(ang., ejtsd: íaa) a. m. jog, törvény ; általá­ban minden jogi tétel; Common Law a. m. közön­séges jog, Angolországban a XII. sz. végéig meg­alakult jogrendszer, amelyet a közszokás szente­sített. Az ettől eltérő, a király és parlament meg­egyezésével alkotott statutumok megállapította jogszabályok: Statute Law, Law (ejtsd: laa), l. Andrew Bonar, angol poli­tikus, szül. Új-Branschweigban (Észak-Amerika) 1858 szept. 16. Glasgowban vaskereskedő válla­latokban működött 1900-ig, amikor a képviselő­ház tagja lett. 1902—1905-ig Balfour kabinet­jében kereskedelmi alállamtitkár volt. Mikor 1911 nov. Balfour visszalépett az unionista párt veze­tésétől, egyhangúlag őt választották meg a párt parlamenti vezérének. 2. L., John, a róla elnevezett hírhedt pénz­művelet szerzője, szül. Edinburghban 1671 ápr., megh. Velencében 1729 márc. 21. A kontinensen, különösen Hollandiában és Olaszországban, a pénzügyi viszonyokat tanulmányozta. Hazatérve, a parlamenthez benyújtott emlékiratában 1700. Law

Next