Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
L - Lavra - Lavrion - Lavrov - Law - Law
Lavotta — 549 — Pestre utazott és hegedű játékával nagy diadalokat aratott. Pesten adott hangversenyeiben bemutatta néhány magyar szerzeményét. Ez volt az első eset, hogy magyar zene hangversenyteremben megszólalt. L. híre gyorsan emelkedett. 1792. a Protasevitz igazgatása alatt levő első magyar színészeti társulat zenekari igazgatója lett. Ez idő alatt több énekes darabhoz zenét is írt, valamint L. első szerelme c. híres hallgató nótáját is ekkor írta. A társulat megbukott és L. ismét vándorútra kelt. 1794-1816-ig élete folytonos ide-oda vándorlásból állott; ez időben adta magát a borivásra, ami később végzetessé vált életére. 1803-ban rövid ideig Debreczenben volt karmester. A kóborlások és a rendetlen életmód aláásták egészségét. Mégis ebben az időben írta legszebb szerzeményeit. Szemere Pál feljegyzi, hogy 1811. L. szerzeményeinek száma 98-ra ment. 1816-ban vízkórságba esett , betegsége egyre súlyosbodván, Tályán lakó barátjához, Eőri Fülöp Gáborhoz ment, hol rövid idő múlva meghalt, Tályán van eltemetve. Emlékkövet tisztelője, Ujfalussy Mihály emeltetett hamvai fölé (1831). L. mint zeneszerző nem mindennapi tehetség volt. Gyakran vett témául népdalokat lakodalmas táncaiba és egyéb műveibe. Sok régi népdal az ő mesteri feldolgozása és játéka által lett híressé és ma is az ő szerzeménye gyanánt szerepel. Legnépszerűbb műve L. első szerelme c. magyar fantáziája, melyet még a XVIII. század 90-es éveinek elején írt. Dallamára énekelték később kortársának, Csokonai Vitéz Mihálynak Földiekkel játszó égi tünemény ... kezdetű költeményét. Csokonai verseit L. nagyon szerette s többhöz írt zenét, így a következőkhöz: Édes kedves galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám...; Ama fehér nyárfák alatt a part felé ...; Felfogadtam száz meg százszor, nem fogok szeretni másszor. Műveiben ő alkalmazta először az ú. n. magyar skálát (1. o.), mely most is mint «magyarische Scala» ismeretes a külföldön. Nagyobbszabású műve a Nobilium Hungariae Insurgentium Nota insurrectionalis Hungarica (Anni 1797. op. sub Nro. 66.) L. e műve életteli tábori kép a magyar inszurrekció idejéből, zenéje jellegzetesen magyaros, faji zamatú. Joggal nevezhetjük az első magyar «programmzenének». Eredeti műve még a Vadászat (Fantázia Nro. 3., Opus sub Nro. 119.1815 Igaz.) Már majdnem dalmű számba mehet az Égi háború (Fantázia Nro. 4., Opus sub Nro. 120. anno 1818., mense april 14. D. Tisza-Füred.) E három zenemű konstrukciójából és stílusából valószínű, hogy L. már foglalkozott a nemzeties jellegű magyar opera gondolatával. Bernát Mihály (Bernát Gazsi apja) L.-val barátságban élvén, megírta a művész életét: A híres virtuosus s diletánt L. János életének leírása stb. (az eredeti kézirat megvan a Nemzeti Múzeum kézirattárában). Műveinek nagyobb részét Káldy Gyula adta ki Régi magyar zene kincsei című gyűjteményében. 2. L. Rezső, zeneszerző, BZÜI. 1876 május 1. Budapesten. Az Országos Zeneakadémián Kessler János vezetése alatt végezte zenei tanulmányait, majd 8 évig Párisban, a Conservatoire-on Ch. M. Widor, Faure és d'Indy növendéke volt. 1913-ban a kolozsvári városi zeneiskola igazgatója lett. Kompozíciói: dalok; szimfónia; kamarazeneművek ; 2 opera; 1 ballet; 1 vígopera. Műveit Magyarországon és külföldön is sikerrel játszották. Számos értekezést írt és egy Általános Zenetörténetet (1912, 2. kiad.). Lavra (orosz és délszláv, görögül laura, 1. o.), kitüntető neve, címe az elsőrangú ortodox-keleti kolostoroknak, melyek ma Oroszországban egész telepeket alkotnak templomokkal, papnevelővel, nyomdával, könyvkiadóhivatallal, kórházzal, gyógyszertárral, lakatos-, asztalos- stb. műhelyekkel, festőiskolával (szent képek festésére), viaszgyertyakészítő műhelyekkel, sőt a búcsújárók számára való olcsó szállókkal és közös étkezőhelyiségekkel stb. Dyen L. négy van Oroszországban : a kijevi (Pecserszkaja L.), a moszkvai (Trojicko-szergijevszkaja L.), a szentpétervári (Alekszandronjevszkaja L.) és a pocsajevi (Pocsajevo-uszpenszkaja L.). Az athoszi kolostor-köztársaságban L.-nak nevezik a Szt. Athanasiosnak, egy athoszi remetének szentelt görög főkolostort. Lavrion, 1. Laurion, 2. Lavrov, Pjotr Lavrovics, orosz filozófiai és szociológiai író, szül. Melokovóban 1823 jún. 26. (ónapt. 14.), megh. Párisban 1900 febr. 6. (ónapt. jan. 24.). Katonai iskolában nevelkedett, 1844— 1866-ig a moszkvai tüzér-akadémia tanára volt. Liberális tartalmú írásai és forradalmárokkal folytatott levelezése miatt 1866. hivatalvesztésre ítélték s egy vologdai faluba deportálták. 1870-ben megszökött s azután Párisban élt. A legkiválóbb orosz szociológusok és filozófusok egyike. Igen sokat és sokfélét írt. A különböző iratokban s újságcikkekben szétszórt filozófiai gondolatait Opyt istorii mysli novago vremeni (az újkori gondolkozás története) c. művében fejtette ki, de ennek csak az első kötete jelent meg 1875. Szociológiai elveit Zadaci ponimanija istroti... stb. c. Arnold álnév alatt Moszkvában 1898. megjelent munkájában fejti ki. A Jahrbuch für Sozialwissenschaft u. Sozialpolitik I. kötetében (Zürich 1879) megírta az oroszországi forradalmi mozgalmak történetét. Munkáinak igen nagy hatása volt az ifjabb orosz nemzedékre. Iiaw(ang., ejtsd: íaa) a. m. jog, törvény ; általában minden jogi tétel; Common Law a. m. közönséges jog, Angolországban a XII. sz. végéig megalakult jogrendszer, amelyet a közszokás szentesített. Az ettől eltérő, a király és parlament megegyezésével alkotott statutumok megállapította jogszabályok: Statute Law, Law (ejtsd: laa), l. Andrew Bonar, angol politikus, szül. Új-Branschweigban (Észak-Amerika) 1858 szept. 16. Glasgowban vaskereskedő vállalatokban működött 1900-ig, amikor a képviselőház tagja lett. 1902—1905-ig Balfour kabinetjében kereskedelmi alállamtitkár volt. Mikor 1911 nov. Balfour visszalépett az unionista párt vezetésétől, egyhangúlag őt választották meg a párt parlamenti vezérének. 2. L., John, a róla elnevezett hírhedt pénzművelet szerzője, szül. Edinburghban 1671 ápr., megh. Velencében 1729 márc. 21. A kontinensen, különösen Hollandiában és Olaszországban, a pénzügyi viszonyokat tanulmányozta. Hazatérve, a parlamenthez benyújtott emlékiratában 1700. Law