Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)

K - Konvertálás - Konvertiták - Konverzáció - Konverzió - Konvex - Konvikció - Konviktus - Konokáció - Konvolvulin - Konvulzió - Konvulzionáriusok - Kóny - Konya - Konyak - konyár - Konyha

Konvertálás­­ 3­e­ dig kisebb 8-nál, valahányszor 11­­ N és h ab­szolút értéke kisebb e-nál. Irodalom. A végtelen sorok K.-jának elméletét legelőször szigorúan tárgyalták Cauciy, Cours d'analyse algébrique, Paris 1821,és Abel, Recherche sur la série binomiale. Crelle's Journ. I., v. Oeuvres compl. I. Ide vonatkozik P. du Bois-Reymond értekezése: Neue Theorie der Convergenz u. Di­vergenz von Reihen mit positiven Gliedern, Crelle's Journ. LXXVI. A föltételes összetartásra először Dirichlet figyel­meztetett, Abhandl. der Berliner Akad. 1837 ; míg az egyen­letes K.-t Seidel vette észre, Denkschr. der bair. Akad., Bd. V., Abth. II. 1848. A végtelen szorzatok K.-jára vonatkozó­lag alapvető Weierstrass értekezése: Über die Theorie der analytischen Facultaten, Crelle's Journ. LI. L. még König Analízis c. munkáját I. k. 170—291. 1. Konvertálás (lat.), 1. Konverzió. Konvertiták (lat.) azok, akik egyik keresztény vallásfelekezetből más keresztény vallásfeleke­zetbe átlépnek. A katolikus egyháznál az átlépés esküvel (konvertita-eskü) történik, míg a protes­tánsok az úrvacsorának két szín alatt vételét te­kintik az átlépés jeléül. L. még Áttérés más val­lásra. Konverzáció (franc. conversation) a. m. társal­gás. K.-s darabok olyan színművek, melyeknek nem a cselekvény fordulataiban, hanem a köny­nyed, finom, szellemes párbeszédben rejlik fő­vonzóerejü­k. Ilyenekben főleg a francia irodalom gazdag. Konverzió (conversio, lat.): a logikában általá­ban az ítélet megfordítása, azaz az ítélet tagjai­nak egymással való fölcserélése, az állítmánynak alannyá, az alanynak állítmánnyá tétele. Ez azért lehetséges, mert minden állító ítéletben az alany körét az állítmány körében egészen vagy részben hon foglaltnak tekinthetem (a kutya ugat a. m. a kutya egyik faja az ugatóknak), tehát a két fogalom köre legalább részben összeesik (az uga­tók közt van a kutya, némely ugató, kutya), tehát meg is fordíthatom a viszonyt. A tagadó ítéletek közül csak az egyetemesek fordíthatók meg. A formalisztikus skolasztikus logikában nagy szerepe volt a K.-nak. — K. továbbá a. m. megtérés (1. o.­ K. közgazdasági értelemben mindazon változ­tatás, amelyeket az államadósságok egyes címle­teinél oly módon eszközölnek, hogy ezáltal az államnak hitelezőivel kötött szerződései módosul­nak. A K.-nak módjai a szorosabb értelemben vett K., a kamatláb leszállítása és a konszolidáció. Szűkebb értelemben ugyanis csak azt nevezik K.­nak, amidőn az állam egyes törlesztendő adóssá­gait járadék­adóssággá alakítja át, vagy pedig a törlesztés feltételeit módosítja és végre amidőn a névleges kamatlábat akarja megváltoztatni. A K. lehet önkéntes v. szabadakaratú K., amely eset­ben a hitelezők szabadon dönthetnek, hogy a meg­változó feltételek mellett meg akarnak-e maradni hitelezői viszonyukban. Ezzel szemben áll a kény­szer-K, amidőn t. i. az állam a maga hatalmánál fogva egyoldalúan kijelenti, hogy a konvertálandó adósság ezen és ezen feltételeit így és így változ­tatja meg. A K. keresztülvitelénél alapfeltétel az, hogy elintézése általános legyen, azaz kiterjedjen az illető adóssági címletnek minden hitelezőjére; nem helyes t. i. az ú. n. fakultatív­a, amelynél a hitelezők tetszésére van bízva, hogy akár meg­tarthassák régi címleteiket, akár elfogadhassák az új papirosokat. Az állam pénzügyi érdekei szempontjából a K. azért fontos, mert az által az állam a magára nézve terhes feltételeket alkal­masan módosíthatja. Legjelentékenyebb és legköz­vetlenebb haszonnal jár az, ha a K.-nál kamatláb­leszállítást lehet elérni. A kamatláb-leszállítás mértékét az ország átlagos kamatlábja irányítja s annak legalább megközelítőleg ehhez kell alkal­mazkodnia. Minthogy a K. tulajdonképen egyik adósságnak felmondásából és egy másik adósság­nak egyidejű kibocsátásából áll, ennélfogva gya­korlati keresztülvitele annyiféle lehet, ahányféle a kibocsátás (1. o.). Hazánkban az újabb időkben, nevezetesen 1889 óta, jelentékeny K.-műveletek vitettek keresztül, amelyek mindnyájan kamat­lábredukcióval voltak összekötve. Konvex (lat.) a. m. domború (1. o.). Konvikció (convictio, lat.) a. m. meggyőzés. Konviktus (lat. convictus v. convictorium), régi értelemben az az intézmény, melyen a katolikus teológiát tanulók közösen laknak és étkeznek. A kálvinistáknál a köztartás felel meg ennek, hol a tanulók csekély díjért ebédet kapnak. Mai érte­lemben K. rendszerint középiskolai tanulók szá­mára létesített internátust, diákotthont jelent. Vannak magánegyének és testületek által fentar­tott v. állami K.-ok, egyházi és világi vezetés alatt álló, fiú- és leány-K.-ok. L. még Internátus. Konvokáció (convocatio, lat.) a. m. összehívás. Konvolvulin, convolvulin, rhodeoretin: CsiH 60 Cie. A jalapa-gyantában előforduló szénvegyület. Tisz­tán előállítva fehér, átlátszó gyanta , 150 C°-on olvad. Úgy látszik glikozida. Konvulzió (convulsio, lat.), 1. Görcs. Konvulzionáriusok: 1. Convulsionarius. Kóny, nagyk. Győr vm. tószigetesi Vizközi j.-ban, (1910) 1857 magyar lak., vasútállomás, posta- és távbeszélőhivatal. Konya, lefelé görbülőt jelent, pl. konyafü­lü ló, disznó stb. az, melynek fülei lefelé hajlanak. Ko­nyít a ló, midőn füleit hátra hajlítja, mert harag­szik s rúgni v. harapni készül. Konyak, 1. Cognac. — K.-olaj, 1. Cognac-olaj. Konyár, nagyk. Bihar vm. derecskei j.-ban, (1910) 2752 magyar lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal. A K. sóstó mellett fürdőintézet van, melyet a környék lakossága görvélykór ellen hasz­nál ; a fürdő közigazgatásilag Hosszúpályi község­hez tartozik. Konyha, a lakásnak az a helyisége, amelyben főznek. Benne van a tűzhely és esetleg valami­féle sütőkemence, vízcsap kiöntővel, a szükséges asztalok, tálasok stb. A K. lehetőleg északnak feküdjék; külön bejáratú, világos, jól szellőztet­hető legyen; padozata kőlemezekből, terazzóból vagy téglából készüljön és mennyezete tűzbiztos legyen. Jó, ha a tűzhely fölé a szag és füst fel­fogására egy füstfogó köpeny van alkalmazva, amint az Francia- és Angolországban széltében szokásos (a mi parasztházainkban a kémény egyik oldalát tartó gerenda mély fekvése igen jól helyettesíti a füstfogó köpenyt). Közelében legyen a kamra, a cselédszoba és közelben, de azért célszerűen elválasztva, az ebédlő. Célszerű a K.-t — hacsak lehetséges — egy melléképület­ben elhelyezni; régi magyar kastélyokban szintén 1* Konyha

Next