Révai Nagy Lexikona, 12. kötet: Kontúr-Lovas (1914)
K - Kronosztichon - Kronstadt - Kroo - Kropatschek - Kropatschek-puska - Kropf - Kropotkin - Kropp - Krosno - Krossen - Krotafion - Krotafosztenózis - Krotália - Krotalon - Kroton - Kroton - Krotonklorál
Kronosztichon — 319 — ajánlotta, hogy az elektromágnes vonzási hatásai helyett az elektromos szikra nyomait használják fel gyorsan forgó hengeren. Míg azonban Siemens a hengernek határozott forgási sebességet adott, addig a vibrációs K. hengerét akár kézzel is lehet forgatni, amennyiben ennek kormozott felületén rezgő hangvilla jelzi hullámvonalait s a hangvilla végén levő kis fémcsúcs az időszakonként (pl. másodpercenként) átugró elektromos szikrákat is közvetíti. Ha a hangvilla rezgésszáma ismeretes és gondoskodva van róla, hogy a rezgések hosszabb ideig tartsanak, ami ismét elektromágnesek segélyével lehetséges, az egymást követő szikranyomok közötti hullámvonalakból rendkívül kis időközöket lehet megállapítani. Újabban Beetz forgó henger helyett ónozott vaslemezt használ, mely vörösre festett sellakilm ásszal van bevonva s aztán kormozva. Kronosztichon, 1. Khronogramm, Kronstadt,kikötőváros és tengeri erősség Szent Pétervár orosz kormányzóságban, 49 km.-nyire Pétervártól, a Finn-öbölben, Kotlin-sziget keleti partján, az orosz admiralitás és katonai kormányzó székhelye, (1911) 65,900 lak., nagy hajógyárakkal, kaszárnyákkal és fegyvertárakkal, több közép- és népiskolával, hajóiskolával és Nagy Péter cár szobrával. A szabályos utcákból álló város mint hadi és mint kereskedelmi kikötőhely is jelentős. A kikötők, amelyeket szép ültetvények szegélyeznek, a D.-i oldalán vannak. Ny.-on épült a kereskedelmi kikötő mintegy 1000 hajó számára, keleten a hadi kikötő az orosz keleti-tengeri flottának és a kettő között a hajók felszerelésére szánt kikötők. Védelmére K.-nak 30 erődítmény szolgál, amelyek közül 14 van a szárazon, 9 a D.-i és 7 az É.-i tengeri úton; ezek úszó erődök. A legjelentékenyebbek a Sándor, I. Péter, Kisbank és Kronszloj. A középső kikötőből a Nagy Péter-csatorna vezet a dokkokhoz, a kereskedelmi kikötőből pedig egy másik csatorna a város belsejébe visz és egy Szent-Pétervárra. K. Szent-Pétervár kikötőjéül is szolgál és ezért több ezer kereskedelmi hajó fordul meg benne évenkint. A Finnöböl mellékén fekvő helyeken kívül rendes összeköttetésben áll Rigával, Stockholmmal, Lübeckkel és Hullal. 1703-ban épült Kronszlot, 1710. pedig Péter cár megvetette alapját a várnak, amelyet későbben mindig újabb és újabb erődítések követtek. A város és Szent Pétervár közti tengerrész a K.-i öböl. Krop, nép, 1. Kru. Kropatschek, Alfréd, lovag, cs. és kir. táborszernagy, szül. 1838. Bielitzben, megh. 1911 máj. 2. Lovranában. A tüzérségi akadémia elvégzése után részt vett az osztrák-szárd-francia háborúban. 1895-ben a tüzérség főfelügyelőjévé, 1898. valóságos belső titkos tanácsossá, 1902-ben pedig táborszernaggyá nevezték ki. K. 1873. szerkesztett ismétlő fegyverével, melyet később több nyugati állam is elfogadott, viágszerte ismertté tette nevét. Franciaország a tonkingi háborúban igen nagy sikerrel használta K. ismétlő fegyverét és a francia Lebel-puska K. ismétlő puskája nyomán készült. Mint tüzérségi főfelügyelő, ágyúmintát is szerkesztett, melyet 1908. az osztrákmagyar hadsereg számára el is fogadtak. Kropatschek-puska, 1. Kropatschek. Kropi Lajos, Angliában élő magyar mérnök és történetbúvár, szül. Pesten 1852 aug. 18. A gimnáziumot és a műegyetemet u. o. végezte. 1874 óta Londonban lakik. Eleintén egy vasúttársulatnál, majd mint magánmérnök működött. Már a 70-es és 80-as években is közölt cikkeket a Fővárosi Lapokban és az Egyetértésben; 1885 óta pedig serény munkatársa a Századoknak, a Történelmi Tárnak és Turulnak, a Magyar Könyvszemlének, Budapesti Szemlének és a Hadtörténelmi Közleményeknek, valamint az Engl. Hist. Review- os Hungarian Spectatornak, melyekben különösen angol könyv- és levéltári kutatásainak eredményeit foglalta össze. Nagyobb művei: Folktales of the Magyars (Magyar népmondák, Jones Henrik közreműködésével, London. A Folklore Society kiadványai között XIII. köt.); angolra ford. Jausz Ferenccel Kossuth Lajos emlékiratainak I. kötetét. A Magyar Tud. Akadémia 1903. kültagjává választotta. Kropotkin, 1. Kropotkin, Kropp, Diedrich, német szobrász, szül. Brémában 1824 dec. 11-én. Tanulmányait Münchenben, Drezdában és Rómában végezte. Nevezetesebb művei: a brémai tőzsde északi és nyugati homlokzatának szobrászati dísze ; Hegyi beszéd (márványdombormű a brémai Remberti-templom kapuja felett) stb. Krosno, város, K. galíciai kerületi kapitányság székhelye, a Wistok és vasút mellett, (1910) 5539 lengyel lak. Szövőipari iskolával, kolostorral, kastélyromokkal. Tőle DNy.-ra van Galíciának naftában leggazdagabb része. Krossen (Crossen), 1. járás Odera-Frankfurt poroszországi kerületben, 1308 km 2 területtel, (1916) 59,664 lak. — 2. k., város az ugyanity nevű járásban, a Bober folyónak az Oderába való torkolatánál, vasút mellett, (ma) 7588 lak., élénk kereskedéssel és posztógyártással. Krotafion (krotaphion, gör.) a. m. halántékpont, mérőpont a koponyán a halántékcsont, ékcsont és falcsont találkozási helyén. Krotatosztenózis (krotaphostenosis, gör.) a. m. halántékszűkület. Amíg az állatoknál a koponya a homlok-halántéki tájon erősen megszűkül (dynatokrotaphostenosis), addig a mai emberfajtáknál csak kis mértékben (oligokrotaphostenosis). A neandervölgyi emberfajtánál a K. nagyobbfokú, mint a mai fajtáknál, ami az alsóbbrangúság jele. Krotália, 1. Feljegyzés: Krotalon (gör., lat. crotalum), a régi rómaiaknál és görögöknél nagyon használt ütőhangszer, melyet a mai castagnetta mintájára, mind a két kézben tartva, a táncritmus erősebb hangsúlyozására összeütögettek. Kroton, ókori város Bruttiumban, a tarentumi öböl partján, ma Cotrone. Activok alapították Kr. e. 710., akik kereskedelmük által virágzásra emelték. K. volt Alsó-Itália (Magna Graecia) első városa. Hatalmának tetőpontján akkor állott, mikor az elpuhult Szibariszt legyőzte. Itt tanított Pythagoras. Kr. e. 195. római gyarmat lett belőle Kroton (n.v.), 1. Croton. Krotonklorál, 1. Butilklorál• Krotonklorál