Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
M - Merczyfalva - Mer de Glace - Merditák - Merdzs-Ibn-Amir - Mere - Meredek írás - Meredek pata - Meredély - Meredith - Méreg
Merczyfalva — 620 — matot. Temesvárt olaj-, posztó-, drótgyárat, papirmalmot állíttatott. A selyemtenyésztés meghonosításával a mantovai származású Rossi apátot bízta meg, kinek vezetése mellett nagy eperfatelepeket és Temesvárt selyembeváltó hivatalt, gombolyítót, szövőgyárat létesített. A krassóvármegyei bányatelepekre Felső-Magyarország, Tirol, Cseh-, Stájer- és Szászországból hívott be bányászokat és erdőmunkásokat. 1733-ban hazánkból tábornagyi ranggal Olaszországba küldték, hol azután Parma közelében, Crocetta kastély megrohanása közben, hősi halállal mult ki. V. ö. Szentkláray, M. kormányzata a temesi bánságban (Akad. Értek., Budapest 1909). Birtoka és grófi rangja két fogadott fiára szállott. Ezek közül Antoine M. dArgenteau mint Eszék parancsnoka halt meg 1767. Florimund M. d' Argenteau 1780—90-ig párisi és 1790—94-ig londoni követ volt. Megh. Londonban 1794 aug. 25. Hivatalos jelentései és levelei megjelentek a következő cím alatt: Correspondance secréte entre Maria Thérése et le comte de M. A. (kiadták Arneth és Geffroy, 3 köt., Páris 1874) és Correspondance secréte du comte de M. A. avec l'empereur Joseph II. et le prince de Kaunitz (kiadták Arneth és Flammermont, I. köt., Páris 1889). 2. M., Franz, báró, bajor tábornok, született Longwyban a XVI. sz. végén, elesett az allersheimi csatában 1645 aug. 3. Egyike volt a 30 éves háború kiválóbb hadvezéreinek. Több ízben megverte a svédeket és 1643. a franciákat verte ki Bajorországból. 1644 aug. Gondé és Turenne támadását verte vissza Freiburgnál, a következő évben pedig Turennet győzte le Mergentheim mellett. Merczyfalva (Mercyfalva), nagyk. Temes vm. vingai j.-ban, (1910) 1491 német lak., van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és telefonállomása. M. első telepesei olaszok voltak, kiket a selyemtermelés és rizstermesztés céljából telepítettek le 1734. Ezek azonban részint kihaltak, részint elnémetesedtek. Mer de Glace (ejtsd: mer dö giasz), a Montblanc.-i lejtőjén levő gleccser, 3 ágból ered: Glacier du Géant, de Lechaud és du Taléfre. Hossza 142 km., területe 42 km 2, 1150 m. magasban végződik, Chamounix felől szoktak reá fölmenni. Leghíresebb pontja a Jardin (2787 m.), a Glacier du Talafreből kiálló szikla. Merditák (miriditák)A. Mirditek. Merdzs-Ibn-Amir, 1. Jiszreel. Mere, kisk. Hont vm. ipolysági j.-ban, (1910) 166 magyar lakossal; u. p. Gyügy, u. t. Egeg-Szalatnya. Meredek írás, 1. Álló írás. Meredek pata, 1. Bakpata. Meredély (azelőtt: Prikra), kisk. Sáros vm. felsővízközi j.-ban, (1910) 107 rutén lak., u. p. Alsókomárnok, u. t. Felsővízköz. Meredith, J. George, angol költő és regényíró, szül. 1828. Hampshireben, megh. 1909 máj. 18. Box Hillben. Mint versköltő lépett fel (1851) bizarr, romantikus kísérletekkel. Első regénye 1859. jelent meg. Ő a pszichológiai angol regény főképviselője, a realizmus és pozitivizmus híve. Legjobb műve The Ordeal of Richard Feverer (1859). Nevezetesebb regényei még: Rhoda Fleming (1865); Vittoria (1866); Diana of the Crossways (1885); The Egoist (1879)). Nagy sikere volt mint lírai költőnek is : értékes verseket tartalmaz a Poems and lyrics of the joy of earth (1883) c. versgyűjteménye. Válogatott versei megjelentek Selected poems címmel (1897), öszszes versei 2 kötetben megjelentek 1903. (Poems). V. ö. Le Gallienne, Some characteristics of G. M. (London 1891, 5. kiad., 1900); Jerrold, George M. (u. O.1902); Henderson, G. M. (1909); E. Dick, G. M. (Berlin 1910); Rhotlades, G. M. (Paris 1910). 2. M., Owen, Bulwer E. R. írói álneve: 1. Lytton, 2. Méreg (virus, venenum). Köznapi értelemben M.-nek mondjuk az olyan anyagokat, melyek már kis mennyiségben bevéve képesek egyes szerveknek, vagy az egész testnek rendes (egészséges) állapotát rövidebb vagy hosszabb időre megzavarni, sőt az életet kioltani. Ez a meghatározás azonban sem nem kimerítő, sem nem helyes, mert szigorú határt vonni méreg és gyógyszer között nem is lehet: a legerősebb mérgek is lehetnek helyesen alkalmazva gyógyítóak s még az ártalmatlan konyhasótól is meg lehet halni, ha óriási adagban kerül üres gyomorba. A tudományos felfogás csak akkor tekint valamely anyagot M.-nek, ha ennek mérgező tulajdonsága az adott esetben hatásában megnyilatkozik. A mérgek a természetnek mind a három országában el vannak terjedve; az ásványosok közül legnevezetesebbek az arzén, antimón, ólom, kéneső, bárium, réz. A növényekben is igen gyakran találhatók a szerves mérgek, mégpedig az igen hatásos alkaloid és glycosid természetűek. Az állatvilágban hasonlókép sok a méreg, melyek többnyire fehérje természetűek (kígyó-M.), de ismeretesek itt alkaloidok és glycosidok is (samandarin, buffotalin). A mérgek hatása számos feltételtől függ; elsősorban természetesen azok mennyiségétől, oldhatóságától és azon formától, amelyben bevetettek ; a foszfort pl. a bőr alá be lehet varrni, anélkül, hogy mérgezést okozna, ellenben bevéve igen heves a hatása. Némely állatfaj bizonyos mérgek ellenében érzéketlen, védve van (immúnis), így az emberre erősen mérgező büröknek és kikiricsnek kecskékre, atropinnak és morfinnak házinyulakra és más rágcsálókra, a sztrichninnek csirkékre, arzénnek a lovakra csekély hatása van; ezzel szemben a bors megöli a disznót, a cukorrépa a fehér egeret, a petrezselyem az egereket és papagályokat, a quassia, pyrethrum a legyeket, rovarokat, holott e szerek az emberre nézve mérgeknek nem tekinthetők. Ugyanazon állatfajnak különböző individuumai is különböző fogékonysággal bírhatnak bizonyos mérgek iránt, így pl. némely emberen a jódkáliumnak már oly kis dózisai is heves mérgezést okoznak, milyeneket a legtöbb ember gyógyszerként szokott bevenni. Az eféle fogékonyságot idioszinkráziának mondjuk, de sem ennek, sem az immunitásnak okát nem ismerjük. Szintúgy annak sem tudjuk minden esetben magyarázatát adni, hogy miért szerezhető meg ez az immunitás (bizo- Méreg