Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
M - Mino - Mino da Fiesole - Minofor fém - Minor - Minor - Minoratus - Minorca - Minore - Minorenn - Minores ordines - Minori - Minoriták
Mino — 785 — magyar) lak. Ma tavak és folyók vidéke; kb. 10,000 tava van, a nagyobbak a Leech, Red Lake, Mille Lacs, Vermillion és az Itaska, amelynek környékét nemzeti parkká tették. Folyói közt legnevezetesebbek a Mississippi és ennek mellékfolyója a Minnesota, továbbá a St. Croix, St. Louis, Redriver és Red-Lake-river. M. homokbuckás, mocsaras és prairies fensik. Nagyobbára őskőzetekből áll, egyes helyeken mészkő-képződmények és diluviális rétegek is előfordulnak. A jégkorszak nyomai főképen a tavakon vehetők észre. Éghajlata az É.-i részeken kemény és zord, tele hosszú (5 hónap). Minneapolis középhőmérséklete — 11-8°, júl. 21'9, az abs. min. — 38'3°, csapadékja 730 mm. Mezőgazdasági főtermékei a búza (95 millió bushel) és a kukorica. Az Unió első búzatermelő állama. Állatállománya: 84,000 ló, 2.333,000 szarvasmarha, 570,000 juh és 1.430,000 sertés. Bányatermékei (1012) (gránit, vasérc, homokkő, agyag) 66,7 millió dollár értékűek voltak. Ipara legnagyobb részben az állati termékek feldolgozása és malomipar, valamint acél-, kocsi-, bútor-, bőr- és cipőgyárai vannak. Hajózása a Felsőtón és a Mississippin nagyszabású. Jelentékeny a halászat és posztókereskedelem is. Kilenc egyeteme közül legnevezetesebb a minneapolisi. Elemi iskoláiban 1911-ben 15,584 tanerő 443,792 tanulót oktatott. Vasutainak hossza 15,100 km. Az állami adózó vagyon 870 millió dollár értékű. Törvényhozó testülete 63 szenátorból és 119 képviselőből áll. A kongresszusba 2 szenátort és 9 követet küld; az elnökválasztásnál 11 szavazata van. Countyjainak száma 82, fővárosa St. Paul. M.-nak a Mississippitől K.-re fekvő része az ú. n. ÉNy.-i territóriumhoz tartozott, a Ny.-ra fekvő része pedig a francia Louisianához. 1849 márc. 3- territóriummá, 1858 máj. 11. állammá lett. W. O. Nett, Hist. of M. (Minneapolis 1887); Cost of Government in M. (St. Paul 1913); Follvill W. W., M. , American Commonwealth Series (Boston 1907); Mino (ejtsd: mínyo), a Minho folyó spanyol neve. Mino da Fiesole (tkp. Mino da Poppi), olasz szobrász, szül. Poppiban 1431., megh. Firenzében 1484 júl. 11. Desiderio da Settignano hatása alatt tanult, fiatalon Rómában járt, 1454. a firenzei szobrászcéh tagja lett. A firenzei építész-szobrászok hagyományaihoz csatlakozva, a quattrocento 2. felének finomságát mintegy szélsőségig vitte és olykor szinte modorossá vált. Nevezetes firenzei művei: Salutati püspök síremléke és a vele szemben levő oltár a san miniatói templomban, Giugni Bernardo és Ugo gróf síremlékei és a Neroni-féle oltár a firenzei Badia-templomban, tabernákulumok a firenzei Sta Croce-templom Medici kápolnájában és egyebütt. 1463 óta Rómában nagy tevékenységet fejtett ki és az akkor szokásos síremlékek formájára elkészítette Fortiguerra bíboros síremlékét a Sta Maria in Trastevere, Cristoforo della Rovere bíborosét a Sta Maria del Popolo és Riario Pietro bíborosét a Sti Apostoli templom számára. Giovanni Dalmatával együtt M. készítette II. Pál pápa síremlékét, mely azonban csak — a Grotte Vaticaneban levő — töredékekben maradt fenn. M.-nak tulajdonítanak néhány jó márványmellszobrot: Piero és Giuliano de' Mediciét, Rinaldo della Lunáét és Neroni Diotisalviét (Firenze, Museo Nazionale), valamint Strozzi Niccolóét a berlini Kaiser Friedrich-Museumban. Minefor fém normális összetétele 4% réz, 66% ón, 9°/0 cink és 20% antimon, tehát a britanniafémcsoporthoz (1. o.) tartozik, azonban ennél keményebb. Minor (lat.) a. m. kisebb, kiegészítve proposition, a következtetés alsó v. altétele. Minor, Jákob, német irodalomtörténetíró, szül. Bécsben 1855 ápr. 15., megh. u. o. 1912 okt. 7. 1885 óta a bécsi egyetemen a német irodalomtörténet tanára volt. Főbb művei: Christian Felix Weisse (Innsbruck 1880); Johann Georg Hamann (Frankfurt 1881); Die Schicksalstragödie in ihren Hauptvertretern (u. o. 1883); Die deutsche Literatur in Wien u. Niederösterreich (Az Osztrák-magyar monarchia írásban és képben c. vállalat I. kötetében, Wien 1886); Schiller, sein Leben und seine Werke (Berlin 1890, 2 köt.); Allerhand Sprachgrobheiten (Stuttgart 1892); Neuhochdeutsche Metrik (1893, 2. kiad. 1902); Ferdinand von Saar (Wien 1898); Goethes Faust I. Teil (Stuttgart 1901, 2 köt.); Grillparzer (Wien 1903); Goethes Fragmente vom ewigen Juden (Stuttgart 1904); Goethes Mahomet (Jena 1907); Fritz Krastel (1908); Luftfahrten in der Literatur (1909); Studien zu Novalis (1911); Minoratus (új lat.), tágabb értelemben a családi hitbizományi utódlásnak az a neme, amelynél az alacsonyabb kor határoz. A M.-nak a majoratus (1. o.) ellenképéül három alfaja van: a junioratus, a minoratus szorosabb értelemben és az ultimogenitura, ahhoz képest, amint az utódlás általában a családból a legifjabbat, vagy a távolabbi ízen a legifjabbat, vagy végül a legifjabb ágbeli legfiatalabb családtagot illeti. (L. Majoratus és Hitbizomány). Minorca (ejtsd: torka), sziget: 1. Menorca. Minore (olasz, franc, mineur), a m. kisebb, zenei műszó: 1. Minden kis hangköz (kis terc, kis szext) jelzője. 2. Dúr hangnemekben tartott indulókhoz, táncokhoz, dalformákhoz fűzött moll középtételek fölé szokás a M. címet írni. L. Maggiore: Minoren (lat.-ból) a. m. kiskorú. Minores ordines (lat.), a kat. egyházban a négy kisebb rend. L. Egyházi rend. Minori, város Olaszországban, 1. Majori. Minoriták, a Szt. Ferenc-rendnek harmadik ága (Ordo fratrum minorum conventualium), mely a ferencrendi szabályt enyhébben magyarázva, ingatlan birtok haszonélvezetét és más jövedelmet megenged. Már a XIII. sz. közepe óta ellentétben állottak a rendben lévő szigorúbb irányzattal. IV. Vince, X. Leo, de kivált V. Sixtus alatt, ki maga is minorita volt, teljes önállóságot nyertek és külön generálist kaptak. Jelenleg 24 tartományban 300 házuk (konventjük) van. A rendből származott kopertinói Szt. József, IV. és V. Sixtus, valamint XIV. Kelemen pápa. Magyarországon mindig jelentékeny szerepet játszottak. Erdélyben külön provinciájuk volt, melyet VIII. Orbán pápa 1627. alapított. 1714-ben a provincia megszűnt és fönmaradt házait a magyar provinciához csatolták. Jelenleg lelki-50 Révai Nagy Lexikona, XIII. köt. Minoriták