Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
M - Malomkőgallér - Malompatak - Malomregálé - Malomsok - Malomszeg - Malomtűz - Malovíz - Malonál - Malone - Malonil - Malonsav - Malonya - Malonyay
Malom kőgallér — 336 — szerkezeteire és méreteire vonatkozó elméleti fejtegetéseket v. ö. Rirk F., Die Mehlfabrikation c. művével.) A fentebbi ábrákban a barázdáknak vastagabb vonallal jelölt oldalai a barázdáknak mély oldalait képezik s ehhez képest a nyilak a felső kőnek a forgási irányát jelölik. A M.-nek forgási irányát tehát a kőbarázdák helyzete szabja meg és viszont a barázdáknak a helyzete a kőnek forgási irányától függ. A molnárok a M.-veknek a barázdákkal és csákányvágásokkal való kikészítését köélesítésnek nevezik. Ezzel a munkával nagyobb malmokban külön munkások, az ú. n. kővágók, kőélesítők foglalkoznak s ahhoz kézi szerszámokat (buzogányok, vágók, vésők, csákányok) használnak. Vannak kőélesítő-gépek is. Malomkőgallér, 1. Nyakfodor, Malompatak, kisk. Szepes vm. szepesszombati járásában, (1910) 606 német és magyar lakossal, u. p. és u. t. Nagyszalók. Hozzátartozik Ótátrafüred. Malomregálé, 1. Malomjog. Malomsok, községek, lásd ómalomsok, Újmalomsok. Malomszeg, kisk. Kolozs vm. bánffyhunyadi j.-ban, (1916) 481 oláh lak., vasúti megállóhely, u. p. Bánffyhunyad, u. t. Zentelke. — L. még Nyitramalomszeg. Malomtűz, a legveszélyesebb gyári tűz. Keletkezésének okai: géprészek átmelegedése olajhiány v. tisztátlanság miatt, kőjáratok, hengerszékek üres járata, felvonók (elevátorok) túlterheléséből eredő csapágymelegedések, öngyuladás stb. Mivel a malomban a legtöbb gép anyaga, nemkülönben az épület belső szerkezete fa s ezenkívül minden gép és minden emelet a szállítószerkezetekkel — felvonók, csigák, futócsövek, szélcsövek — egymással többszörösen is össze van kötve s emellett maga a feldolgozandó nyersanyag, — búza, rozs, tengeri stb. — nemkülönben a kész- és félgyártmány éghető, a keletkező tűz könnyen terjed tova. Fokozza a veszedelmet az, hogy a levegőben eloszló lisztpor robbanva ég s hogy a keletkező, lappangó tüzet a rendszerint gyorsan járó gépek okozta légáram hathatósan éleszti. Az oltási művelet leginkább védelmi, amennyiben a tűzoltóság arra szorítkozik, hogy a legközelebbi tűzfalnál a tüzet feltartóztassa. Ennek elérésére szükséges, hogy nagyobb szabn szivattyúgép, a falakban tűzbiztos ajtók, a malom minden emeletén hidránsok, kívül pedig állandó vaslétrák alkalmaztassanak, a munkásszemélyzet pedig tűzoltói kiképzésben részesüljön. A leghathatósabb tűzvédelmet a Sprinklerféle berendezés (önműködő vízszóró) nyújtja. Malomvíz, kisk. Hunyad vm. hátszegi j.-ban, (1916) 1086 oláh és magyar lak., postaügynökség, u. t. Kernyesd. Határában van a Retyezát főcsucsa, valamint Kolozvárnak, a Kendeffy-család ősi várának romja. A várat a XVIII. századig lakták. Alatta egy görög szertartású kolostor állott, melyet II. József szüntetett meg. A zárdatemplom romjainak csinos freskói több, a Kendeffyekre vonatkozó feliratot s régi vadászatok emlékét őrzik. Híresek a M.-i medvevadászatok s a zergevadászatok, melyeken 1881. Rudolf trónörökös is részt vett. Malonál azonos a veronállal, de olcsóbb. Malone, székhely New York északamerikai állam Franklin countyjában, a Salmon River mellett, (1910) 6467 lak., gyáriparral. Malonil (malonyl), CO.CH^CO.kétvegyértékú gyök, a maionsav savgyöke. Maionsav, a sóskasav sorozatba tartozó két bázisú telített karbonsav, képlete CH^COOH^ C3H4Ov Előfordul a cukor gyártásánál használatos vákuum-üstök üledékében. Képződik, ha az almasavat krómsavval, vagy a propilént és allilént káliumhipermanganát-oldattal oxidáljuk stb. Előállítása a ciánecetsavból úgy történik, hogy azt alkáli hidroxidokkal v. savakkal (sósav) főzik. A M. levél v. táblaalakú kristályos test, mely vízben, borszeszben és éterben könnyen oldódik, op. 132°. Magasabb hőmérsékleten ecetsavra és széndioxidra bomlik. Vízzel és brómmal főzve széndioxid, tribrómecetsav és bromoform képződik belőle. Két bázisú sav lévén, a fémekkel szabályos és savanyú sókat képez, melyek vízben többnyire nehezen oldódnak. Észterei közül az etilészternek fontos szerepe van organikus szintézisekben. A metilén-gyök hidrogénje a két karboxilgyök közelsége folytán nagyon pozitív fémekkel, pl. nátriummal helyettesíthető. Az így nyert vegyületekbe alkiljodidok segítségével alkilgyökök vihetők be és ezáltal a vegyületek egész sora állítható elő. Malonya, kisk. Bars vm. aranyosmaróti j.-ban, (1910) 514 tót lak., u. p. és u. t. Barszaszár. Malonyay Dezső, író és hírlapíró, szül. Pesten 1866 máj. 3. Debreczenben végezte a középiskoláit, Kolozsváron illoz. doktori és tanári oklevelet szerzett s három évig tanárkodott, majd hoszszabb külföldi útra indult s évekig élt Párisban, hol művészettörténelmi tanulmányait végezve, a francia lapok (Figaro ilustre, Gil-Blas, Epoque) munkatársa volt, s Officier de l'Académie lett; járt Görögországban és Keleten is. 1892 óta állandó munkatársa a fővárosi lapoknak, előbb a Pesti Naplónak, majd a Budapesti Hirlapnak (műbírálat, színi kritika, tárca-novella). 1897-től pár éven keresztül a budapesti V. ker. főreáliskola tanára volt. Malonyay műveit, sok irányban dolgozó író. Regényeiben és elbeszéléseiben előbb Petelei István, majd a francia írók, főként Maupassant hatása alatt áll, s igen fejlett írói technikára és stílművészetre tett szert, mely alakjai beállításában és beszéltetésében sokszor hatásosan érvényesül. Ebbe a körbe tartozó kötetei: Pipacsok (elbeszélések, 1890); Tanulmány fejek (elbeszélések, 1891); A gyáva (regény, 1893); Vergődés (elbeszélések, 1895); Az utolsó (regény, 1895); Judith könyve (elbeszélések, 1900); Az ordító tanyán (elbeszélések, 1901); Katóka kegyelmes asszony; Az a szamár Domokos (regény, 1902); A tartódi medvehajtás (regény, 1904); Az ifjar s a többi (elbeszélések 1905); A Csák-nemzetség (regény, 1907); Esteban álma (elbeszélések,1908); Az öreg méltósága (elbeszélések, 1910); Egy pesti gavallér története; Polgártársak (elbeszélések, 1911); Rodostóba (1912); A virtus (regény, 1914). Megpróbálta erejét a drámában is; első darabja a Félemberek (Nemzeti Színház, 1900), majd Kemechey Jenővel együtt megírta Malonyay