Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)
M - Munkás - Munkás - Munkásbetegsegélyző pénztár - Munkásbiztosítás
Munkás érvénye. A M. hiánya kihágás és büntetendő. Ellenőrzése gyári üzemekben az iparfelügyelők feladata. Munkás, 1. Munkások. Munkás (Miavecz) László, szül. Rozsnyón 1842 nov. 28. Előbb kissemlaki ág. ev. lelkész, majd állami szolgálatba lépve, posta- és távirófelügyelő lett a budapesti vezérigazgatóságnál. Munkái: A magyar korona terv idén lévő állami és vasúti távírdák (3 kötet, 1873—74); A királyi magyar posta története 1528-1715. (1911). Munkásbetegsegélyző pénztár, 1. Munkásbiztosítás. Munkásbiztosítás az a biztosítási szervezet, mely a munkásoknak és családjaiknak betegség, baleset, aggkor, rokkantság esetére való biztosításával foglalkozik (gyógykezelés, táppénz, korjáradék, rokkantsági járadék stb. nyújtásával). Eleintén csak betegség esetére való biztosítással foglalkozott, az idők folyamán azonban a biztosítás köre kiterjesztetett. A fejlettebb iparú államok, elsősorban Németország ismerte fel leggyorsabban azokat a társadalmi veszélyeket, amelyek a munkásosztály elhagyatottságából származnak. Angolország a munkásbiztosítást az utolsó évtizedig elhanyagolta és csak munkásvédő törvények segélyével igyekezett munkásosztálya helyzetén javítani, a munkásbiztosítást a magánbiztosításra hagyva. A mai munkásbiztosítás alapjait tulajdonképen Németország vetette meg, hol 1881 nov. 17. császári kézirat jelezte a betegség, baleset, a rokkantság és az aggkór esetére való biztosítás behozatalát. 1883 ban meg is valósult már a munkások betegség esetére való biztosítása, melyet gyorsan követett a baleset esetére való és majd a rokkantsági biztosítás. Magyarországon a M. eleintén a munkásszervezetek és magánegyesületek terén volt meg, természetesen mint önkéntes biztosítás és csak a betegsegélyezésre szorítkozott. Különösen az általános munkásegylet volt az, mely az egész ország területére szervezettel bírt; addig, míg 1891. Baross Gábor minisztersége alatt a kötelező betegség elleni biztosítást behozták, ez az egylet képviselte legszélesebb körben a M.-t, több mint 100.000 biztosított taggal. Egy másik társadalmi intézmény ez időből a budapesti kereskedelmi testület által fentartott Ferenc József kereskedelmi kórház, mely a kereskedelmi alkalmazottak biztosításával foglalkozott. Minthogy azonban az önkéntes biztosítás nem volt képes a munkások egyharmadánál többet bevonni körébe és azt is csak úgy, hogy a nagyobb gyárak tulajdonosai önként biztosították munkásaikat, részben pedig az ipartörvény azon rendelkezéséből folyólag, hogy a gyáros kötelessége munkásai életének és egészségének megóvásáról gondoskodni, tehát a talaj már kellően elő volt készítve, 1891. behozatott Magyarországon is az 1891. XIV. t.-c. által a betegség elleni kötelező biztosítás. Ez a törvény ötféle külön pénztárt statuált, beleértve a bányatársládák intézményét, melyet tovább is fentartott, a betegsegélyezés költségeit a munkások a/3, a munkaadók is részben tartoztak fedezni; a munkások 20 hétig tartó betegsegélyezésben részesültek, mely ingyenes orvosi segélyből és gyógyszerekből, valamint megfelelő táppénzből állott. 1907-ig ez a törvény állott fenn. A sokféle pénztár azonban nem volt életképes, minélfogva a törvény revízióra szorult. Ezenkívül a képviselőház ismételt határozatokkal utasította a kormányt a baleset elleni biztosítás behozatalára is, tömeges balesetek sürgették ezt és a bírói gyakorlat is, mely a munkaadókra óriási terheket rótt. A kereskedelmi miniszter Szterényi József akkori miniszteri tanácsost bízta meg a vonatkozó törvényjavaslat elkészítésével, 1903 ban el is készítette. (A munkások baleset ellen való biztosítása, I. köt. Hazai és külföldi anyaggyűjtemény, II. köt. Törvényjavaslat és indokolás). Ez a munka volt az alapja a kötelező balesetbiztosítás behozatalának Magyarországon. A politikai viszonyok azonban nem kedveztek a törvényhozás munkájának, s így ez a kérdés is szünetelt a politikai béke helyreálltáig. 1906-ban a kereskedelemügyi minisztérium a Wekerle-kormány idején napirendre tűzte a M. reformját is, ismét Szterényi József akkor már államtitkárt bízva meg ennek a nagy horderejű kérdésnek megoldásával, akinek munkálata, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. XIX. t.-c. még szélesebb alapokra fekteti a betegsegélyezést, majdnem megkétszerezi a biztosítottakat és behozza nálunk is a kötelező betegségi és balesetbiztosítást. A képviselőház munkásügyi bizottsága lényeges módosításokat tett a törvényjavaslaton, mely módosítások a súlyos bajok kútforrásai lettek a gyakorlatban és nem állanak összhangban a törvény lényeges eredeti koncepciójával. Ez a törvény egészen új alapokra fektette a M.-t nálunk és a betegsegélyezés terén olyan intézkedéseket honosított meg, melyekkel az egész szociális biztosítás terén vezet világszerte. Ilyenek: a teljes paritás munkaadók és munkások között úgy a terhek viselésében, mint a szervezetben; míg másutt a munkások 2/a-dal, a munkaadók 1/8 dal vesznek részt a teherviselésben és ugyanígy vannak képviselve a szervezetben is, nálunk ez 50—50% szerint oszlik meg; ilyen a családtagok ingyenes orvosi kezelése és gyógyszerekkel való ellátása, melyet legelőbb mi honosítottunk meg; ilyen a bujakóros és iszákos betegek kötelező táppénz-segélye és ilyen a munkások paritásos képviselete a balesetbiztosításban is, melynek költségeit a munkaadók egyedül viselik. A törvény egységes alapra helyezte az egész M.-t, hogy annak idején minden nehézség nélkül legyen az aggkori és rokkantbiztosítás is hozzákapcsolható. Ez utóbbival ez időszerint a legnagyobb elismerést érdemlő módon foglalkozik a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj -Egylete, egy magánegyesület, mely kiváló módon készíti elő a kötelező rokkantsági biztosítás behozatalát, már 200.000-nél több taggal és mintegy 13 millió korona tőkével rendelkezik. A törvény a betegsegélyezési és baleset elleni biztosítást egyesíti egy szervezetben úgy az alsó, mint a legfelső fokon és az állami ellenőrzés gyakorlására bírói függetlenséggel felruházott állami munkásbiztosító hivatalt szervezett. A biztosítás összes szervei — 100 — Munkásbiztosítás