Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
K - Klug - *Kluge - Kluge - Kluknó - Klunzinger - Klupathy - *Kmetty - Kmoskó - Knackfuss - Knapp - Kneppó - Kner - *Kneuszl - *Knilling - *Knirr - Knittelfeld - Knoblauch - Knopp - *Knorr - Knox
Klug — 495 — Klug, I. Lipót, matematikus, újabb művei: Die Verallgemeinerung der Peuerbachschen Sätze über den Neunpunktekreis (Monatshefte der Mathem., Wien 1919); A kúpszeletbe és a kúpszelet köré írt háromszögek közös magasságponttal; A másodrendű felületbe és a felület köré írt tetraéderek közös magasságponttal (Akad. Ért., 1923—1925). 2. K. Péter, pedagógus, 1925 jan. a gyógypedagógiai intézetek orsz. szakfelügyeletével bízták meg. Újabb munkája: A magyarországi gyógypedagógiai intézetek működése az 1925— 1926 i. tanítási évben (1926). *Kluge Endre, ifjabb, orvos, szül. Pápán 1892 jún. 12. Tanulmányai végeztével tanársegéd lett a pozsonyi egyetemen. Pozsony megszállása után az egyik budapesti katonai kórház és a katonai törvényszék orvosa lett. Orvos volt a lipótmezei elmekórházban is, ahol egy elmebeteg megszúrta. Tanára volt az országos rendőrtiszti tanfolyamoknak, 1923. a pécsi egyetemen magántanárrá habilitálták a törvénykezési elmetan és orvospszichológia c. tárgykörökből. Számos szakértekezésen kívül, amelyek különböző magyar és német tudományos folyóiratokban jelentek meg, főbb művei: Affektänderungen (Archiv für Psychiatrie, 1921); Lelki élet és törvénykezés (Budapest 1923); A paranoia (Magy. Orv. Arch., 1924); Elmeorvosi észrevételek az új polgári törvénykönyvhöz (Magyar Jogi Szemle, 1925). Kluge, Friedrich, német germanista, megh. 1926. Kluknó (Kluknava), Szepes vm. (Tr. Cs.-Szl.) Klunzinger, Karl Benjámin, német zoológus, megh. Stuttgartban 1914 jún. 21. Klupathy Jenő, fizikus, újabb találmányai: A vízszintes pozitivszemű ívlámpa, amely a vetítőkészülékben általánosan elterjedt és a szimultán vetítő, amellyel ugyanazon lámpával egyszerre két tárgyat lehet ugyanarra a helyre vetíteni. Egészen új területen mozognak a folyadékok szilárdságára vonatkozó vizsgálatai, amelyekről A víz szilárdságáról és A folyadékok szilárdságáról c. akadémiai értekezéseiben számolt be 1910. *Kmetty János, festő, szül. Miskolcon 1889 dec. 28. Tanulmányait Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc magániskolájában és Párisban végezte s 1910-től fogva szerepel kiállításainkon festményekkel (Uzsonna, Önarckép, Női akt) és rézkarcokkal (Fürdőzők, A Tabánból stb). Anya és gyermeke című festményét megvette a székesfőváros. Kmoskó Mihály (1. XI. köt.), 1922. a Magyar Tud. Akadémia levelező tagja, 1923-ban a budapesti Pázmány Péter tudom. egyetemen a sémi filológia tanszékén nyilv. rendes tanár, egyszersmind pusztazámori plébános lett. Újabb munkája : A zsidóság világuralmi törekvései (1921). Knackfuss, Hermann, német festő és író, megh. Kasselban 1915 máj. 17. Knapp, Georg Friedrich, német nemzetgazdász és agrártörténész, megh. Darmstadtban 1926 febr. 20. Összegyűjtött nemzetgazdaságtani és gazdaságtörténelmi értekezései 1926. jelentek meg. Kneppó Sándor, pénzügyi író, 1918. osztálytanácsos, 1921. miniszteri tanácsos lett. Részt vett az egyenesadó-törvények előkészítésében és a végrehajtási rendeletek megalkotásában a háború alatt és után. A külföldi államokkal folytatott adóügyi tárgyalásokban, mint a kormány meghatalmazottjának, jelentős szerepe volt. E tárgyalások eredménye volt az 1923. Cseh-Szlovákiával (1924. XXII. t.-c.), a Német Birodalommal (1925. XL. t.-c.), 1924. Romániával, Ausztriával (1925. XXXIX. t.-c.), 1925. Jugoszláviával és Olaszországgal megkötött egyenesadóügyi egyezmény a kétszeres megadóztatások elhárítására, továbbá a Németbirodalommal 1923. és Ausztriával 1924. megkötött örökösödési illetékszerződés, valamint a Németbirodalommal megkötött adóügyi jogsegélyszerződés. A szaklapokban megjelent cikkein kívül önálló munkái: A jövedelemadó (1915); A vagyonadó (1916); A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója( 1916); A hadinyereségadó(1916); más szerzőkkel együtt több adóügyi kézikönyv szerkesztésében vett részt. E Lexikonnak is munkatársa. Kner Izidor, gyomai könyvkiadó és író, újabb munkái: K. I. aforizmái (1917); Pajzán aforizmák. 1916-ban nyomdájának és kiadóhivatalának művészeti vezetését fiának, K. Imrének (szül. 1893.) adta át. Legismertebb kiadványuk a klaszszikusok c. sorozat, amelyben a régi és új magyar irodalom legkiválóbb termékei jelennek meg művészi kiállításban. *Kneuszl, Paul, lovag, bajor tábornok, szül. Lindauban 1862 jún. 27. A bajor hadügyminisztériumban, a világháború elején a főhadiszálláson szolgált, 1915. Przemysl bevételekor a bajor csapatokat vezette, 1918 nov.-ben a német sereg visszavonulásakor az antwerpen—maasi vonalon a bajorok hátráltató harcait vezette. *Knilling, Eugen von, bajor államférfiú, szül. Münchenben 1865 aug. 1. Bajor közoktatásügyi miniszter volt 1912—1918-ig, majd 1922 nov.-től 1924 máj.-ig miniszterelnök, 1924. az államadóssági hivatal elnöke lett. *Knirr Henrik, festő, szül. Pancsován 1862 szept. 2. A bécsi és müncheni akadémián végezte tanulmányait, Münchenben telepedett le, ahol mint egy festészeti magániskola vezetője működik. Képmásokat és életképeket festett, ezek egyike. Válságos pillanat, a Szépművészeti Múzeumba került. Knittelfeld, város Stájerországban,1981 11,931 lak. Knoblauch, Edward, angol színműíró, újabb darabja: Őnagysága ruhái (Vígszínház, 1919). Knopp Imre, festő, újabb műve: Biedermeier-intérieur (állami nagy aranyérem). 1925 gyűjteményes kiállítást rendezett Budapesten. *Knorr, J. Eduard von, német tengernagy, szül. Saarlouisban 1840 márc. 4., megh. 1920 febr. 17. Részt vett az 1884-iki négerfelkelés elnyomásában Kamerunban. 1893-ban tengernagy, 1895. a német tengerészet főparancsnoka lett. 2. K. Ludwig, német kémikus, megh. Jenában 1921 jún. 5. Knox, Philander Chase, amerikai politikus, megh. Wrashingtonban 1921 okt. 12. Knox