Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)

O, Ó - *Országos Rabbiegyesület - *Országos Tisztviselő Betegsegélyező Alap - Ortaháza - Orterer - Orth - Ortigueira - Ortutó - *Ortvay - Óruszolc - Óruzsin - Ósándorfalva - Ósebeshely - Osgyán - Oshkosh - Osijek - Ósinka - *Oskó - Oslany - Osli - *Oslo - Osnabrück - Ósopot - Ósóvé - *Ossendowski - Ostende - Osterfeld - Ostffyasszonyfa - Ostoros - Ostrau - Ostwald - Ósva - Ósvacsákány - *Osváth

Országos Rabbiegyesü­let — 736 — •Országos Rabbiegyesület, 1906. alakult Buda­pesten, hogy a magyar rabbikar szellemi, erkölcsi és anyagi céljait felkarolja és az egyetemes zsidó nevelési, vallási és tudományos feladatokat szol­gálja. Vidéki központokban fiókegyesületei van­nak. Hivatalos lapja a Magyar Izrael. Elnöke (1927) Hevesi Simon. •Országos Tisztviselő Betegsegélyző Alap, az 1921. XLIV. t-c. 1. §-a létesítette és részletesen szabályozzák a 40.000/1923. és a 92.000/1924. N. M. M. sz. rendeletek. Az O. a következő szol­gáltatásokat nyújtja a jogosultaknak: 1. gyógy­kezelési segélyt gyógyszermegtérítéssel, 2. kór­házi (szanatóriumi) ápolást, 3. gyógyfürdői üdü­lést, 4. betegszállítást, 5. gyógyászati segédesz­közöket, 6. gyermekágyi segélyt, 7. temetési segélyt. A betegsegélyezési járulék az illet­mények 1%-a. Ortaháza, kisk. Zala vm. (1920) 387 lak. Orterer, Georg von, bajor politikus, megh. Münchenben 1916 okt. 5. Orth, Johannes, német patológus, megh. Ber­linben 1923 jan. 13. Ortigueira, kikötőváros Spanyolország Coruna tartományában, (1920) 37,180 lak. Ortutó (Ortutová), Sáros vm. (Tr. Cs.-Szl.) •Ortvay J. Rudolf, fizikus, szül. Miskolcon 1885 jan. 1. A Ferenc József nevelőintézet növendéke volt. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Göttin­genben, Zürichben és Münchenben végezte. Ezután tanársegéd lett a kolozsvári egyetemen, 1916. u. 0. rendkívüli, 1920. Szegeden rendes tanár. 1925. a Magy. Tud. Akadémia levelező tagja lett. Főbb munkái: Néhány folyadék dielektromos állandójáról magas nyomásnál (A Magyar Tud. Akadémia Math. és Természettud. Értesítője és Ann. d. Phys., 1911); Über die Abzählung der Eigenschwingungen fester Körper (Ann d. Phys., 1913); Zur Theorie der festen Körper (Verh. d. deutschen Physik. Gesellschaft, 1913); A Sagnac­féle kísérlet az általános relativitás elmélete szempontjából (Math. és Természettud. Értesítő, 1921 és Phys. Zeitschr. 1922). Természetfilozófiai értekezései az Atheneaumban jelentek meg: A kauzalitás problémája; A tér és idő problémája (1925). 2.­0. Tivadar, történetíró, megh. Budapesten 1916 júl. 8. Történetírói működését az Akadémia 1916. a Marczibányi-jutalommal tüntette ki. Oroszok­ (Rusova veche), Krassó-Szörény vm. (Tr. R.) Oruzsin (Oruzin), Sáros vm. (Tr. Cs.-Szl.) Os. város az Özbég szovjet­ államban, (1920) 48,160 lakossal. Csándorfalva (Sandrovo), Máramaros vmegye. (Tr. Cs.-Szl.) Ósebeshely (sebesiul vechiu), Hunyad vmegye. (Tr. R.) Osgyán (Ozd'any), Gömör és Kishont vm. (Tr. Cs.-Szl.) Oshkosh, város Wisconsin államban, az Egyesült-Államokban, (1922) 33,162 lak. Osijek , Eszék, Osinka (Cinca veche), Fogaras vm. (Tr. R.) •Oskó Lajos, festő, szül. Orosházán 1865 jan. 28. Budapesten Greguss és Lotz voltak tanárai, azután Párisba ment, ahol miniatűr-festéssel (elefántcsonton és zománcon) kezdett foglalkozni. 1898 ban a párisi kiállításon szerepelt néhány miniatűrjével (Wlassics Gyula, báró Lipthay Béla, felesége arcképe). Egy zománcművét meg­vette Ferenc József király. Oslany — Oszlány. Osli, kisk. Sopron vm., (1920) 1301 lak. •Oslo, Norvégia fővárosának, Krisztiániának hivatalos elnevezése 1925 jan. 1.-től kezdve. Osnabrück, porosz város, (1925) 88,911 lak. Csopot (Copotul vechiu). Krassó-Szörény vm. (Tr. R.) Csóvé (Stare Love), Bács-Bodrog vmegye. (Tr. SzHSz.) •Ossendowski, Ferdinánd Anthony, lengyel utazó és író, szül. Witebszk kormányzóságban 1876 máj. 27. A tomszki műegyetemen volt tanár, de politikai nézetei miatt kétszer bebörtönözték s 1905. halálraítélték, de fogságbüntetésre kegyel­mezték. Fogságát könyvben írta meg, ami óriási feltűnést keltett s az orosz börtönrendszer reform­ját eredményezte. A bolsevizmus alatt Kolcsak pénzügyi tanácsadója lett, ennek bukása után pedig álruhában Mongóliába menekült. Kalandjait Beast, men and gods (1923) c. munkájában tár­gyalja. Műveit számos nyelvre lefordították. Magyarul megjelent: Állatok, emberek, istenek (ford. Sajó Aladár, 1924); Ázsiai titkok, ázsiai emberek (ford. u. a., 1925); Véres napok, cári rabok. Ostende (ejtsd osztand), belgiumi kikötőváros, (1924) 44,219 lak. Osterfeld, város Poroszországban, (1925) 32,606 lakossal. Ostffyasszonyfa, kisk. Vas vm., (1920) 1907 lakossal. Ostoros, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont közig. egy. egyes, vm., (1920) 1780 lak. Ostrau, két város neve Morvaországban, a Cseh-Szlovák Köztársaságban. 1. Mahrisch-O. (Moravská Ostrava), (1921) 41,929 lak. — 2. Pol­nisch-0. (Ostrava Slezská), szemben Mahriedh-Oetrauval, (1921) 22,771 lak. Ostwald, 1. Wilhelm, német kémikus és filo­zófus, újabb munkái: Physikalische Farbenleh­re (1919); Mathematische Farbenlehre (1921); Har­monie der Formen (1922). Magyarul megjelent művei: Bevezetés a természetfilozófiába (ford. Fülöp Zsigmond, 1921); Bevezetés a kémiába (ford. Toborffy Zoltán, 1924). •2. 0.. Wolfgang. C. 1. fia, a kémia és zoológia tanára Lipcsében, szül. Rigában 1883 máj. 27. Fő munkája: Grundries der Kolloidchemie (1919). Ósva (Ol'soviany), Abaúj-Torna vmegye. (Tr Cs.-Szl.) Ósvacsákány (Cakanovce), Abaúj-Torna vm.. (Tr. Cs.-Szl.) •Osváth Ernő, újságíró és kritikus, szül. 1877. Középiskolai és egyetemi tanulmányainak befeje­zése után több fővárosi napilap és folyóirat munkatársa lett, majd a Nyugat c. folyóiratnak volt megalapítása óta társszerkesztője, később Gellért Oszkárral együtt főszerkesztője s­s mű­ködésével a modern magyar irodalomban jelentős szerepet visz. A Nyugat hasábjain a modern írók közül nagyon sokan az ő védőszárnyai alatt vo- Osváth

Next