Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)

M - Munkanélküliség - Munkásbiztosítás - Munthe, Axel - Murai Károly - Muraközy Gyula

Munkanélküliség 612 E táblázatból látható, hogy a gazdasági tevékenység fejlettsége és a nagy mechanikai munkaszükséglet nem a nagy lakosszámú államok kiváltsága. Irodalom: Hoor-Tempis Móric, Energiagazdaságtan, to­vábbá Math. és Természettud.Ik­t. Lili. köt.; I. A. Hobson, Work and Wealth: a Human Valuation (New York, 1914); T. N. Carver, The Economy of Human Energy (New York, 1924); Thomas T. Head, The World’s Output of Work (The Amer. Boon. Rev. XXIII.). Munkanélküliség. A szociálpolitika a rend­szeres bér vagy fizetés ellenében teljesített munkából élőknek önhibájukon kívül be­következett foglalkozásnélküliségét tekinti M.-nek. Tehát a gazdaságilag önálló egyé­nek keresetnélkülisége éppen olyan kevéssé tartozik ide, mint a munkaképtelenségből vagy munkakerülésből származó M. Több­féle okból keletkezhet M.: 1. a munkapiac szervezetlensége, 2. idényszerű munkahiány, 3. valóságos munkahiány (elemi csapások, gazdasági válságok, pénzügypolitikai okok stb.) következtében. Súlyos társadalmi problémává növekedett a M. kérdése a világháborút követő gazda­sági pangás idején. Angliában csaknem állan­dósult a munkanélküliek száma 1 millió kö­rül, ez azután 1927—29 között erősen csök­kent, de a világválság során 2 millió fölé duzzadt. Az Amerikai Egyesült Államokban nincsen hivatalos munkanélküli statisztika, de már az 1929-es válság kitörése előtt 2 mil­liónál többre becsülték a munkanélküliek számát, 1930. már 3­9 millió, 1931. 7­4 millió, 1932. 11­5 millió, 1933 végén 11,9 millióra tették az önhibájukon kívül munka­­nélküliek tömegét. 1934 decemberében a számuk a létesített közmunkák hatására 10,5 millióra fogyott. A fontosabb országok hivatalos M­-s sta­tisztikáját a következő táblázat mutatja : Ezek az adatok nehezen mérhetők össze, mert minden országban más és más ala­pon készülnek (a különböző típusú munka­­nélküli biztosítási rendszerek, a munkaközve­títők vagy a szakszervezetek jegyzékei alap­ján). De mindenesetre bizonyítják, hogy a M. jelensége 1931—1934 között csak még job­ban súlyosodott. Magyarországon csak a szakszervezetek vezetnek kimutatást a tagjaik M.-éről. En­nek alapján a magyarországi munkanélküli­ség 1925 óta a következőképpen hullámzott . A legtöbb országban a munkahiány ese­tére szóló biztosítással igyekeznek ezt a tár­sadalmi bajt enyhíteni. (XIV. köt.) Munkásbiztosítás. A magyar M. intézmé­nyeit az 1927 : XXI és 1928 : XL. tc. teljes egészében átszervezte. A Kerületi Munkás­pénztárakat és a Ferenc József Kereskedelmi Kórház szervezetét egyesítette és kibővítette, az utóbbinak külön igazgatást biztosítva (1. MABI, XXI. köt.). A különböző magán­­vállalatok M.-s intézményeit is az új szerve­zetbe olvasztották, csupán a legnagyobb vállalatok külön intézményeit hagyták meg változatlanul. Az egész M.-s szervezet az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) kötelékében egyesül. Az átszervezéssel egy­idejűen új biztosítási ágakat is szerveztek az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás megvalósításával. Az Országos Társadalombiztosító Intézet beteg­­biztosítási ágazatában 1934 júl. 644.383 tagot, viszont az öregségi stb. ágazatban 372.285 biztosítottat tartottak nyilván. A járulék jövedelem a betegségi ágazatban 37­5 millió P-re rúgott, az öregségi ágazatban 13­3 millió P-t tett ki, ebből kifizetésre került különböző szolgáltatások és annak költségei formájában 25 millió P a betegségi ágazatban. Az öregségi M. ágazatában pedig még nem indult meg a szolgáltatások menete. Az ösz­­szes járulékalapok értéke kereken 73 millió P-t képviselt. (XIV. köt.) *Munthe, Axel, svéd származású orvos, író, szül. 1857. Mint orvos Párizsban, majd Olasz­országban folytatott orvosi gyakorlatot, a legelőkelőbb köröktől kezdve a legszegényebb népig mindenfajta emberekkel került össze s rajtuk tett megfigyeléseit írta meg könyvei­ben. Előbb svédül írt, Puck M. álnévvel, világhírét angolul megjelent The Story of San Michele c. könyve szerezte, mely magyar for­dításban is nagy figyelmet keltett. Másik könyve Régi könyv állatokról és emberekről címen jelent meg magyar nyelven. Murai Károly, író és hírlapíró, megh. Buda­pest, 1933 febr. 25. (XIV. köt.) Muraközy Gyula, író, 1932 óta Budapest- Kálvin-téri ref. lelkész. 1928—33-ig a Re­formátus Figyelő egyik szerkesztője. 1934 óta a Református Élet felelős szerkesztője. Több kötet versén kívül megjelent művei : A prédikátor könyve (1929); Az ébredő föld (regény, 1933); A láthatatlan templom (rádió­prédikációk, 1933); Diadalmas élet (Krisztus a XX. században, 1933). (XX. köt.) Munkanélküliek száma: Ország 1927 1931 1934 december 3­1-én Ausztrália............... 31.032 117.866 86.652 Ausztria................. 172.450 253.368 308.116 Belgium................. 11.112 79.186 199.212 Csehszlovákia .1­17.617 102.179 752.328 Franciaország....... 33.459 56.112 419.129 Japán ..................... 422.755 367.950 Kanada................... 8.142 33.625 94.474 Lengyelország....... 165.340 299.502 333.425 Nagy-Britannia ... 1,091.271 2,636.805 2,085.815 Németalföld ......... 26.868 96.751 214.165 Németország......... 1,353.000 4,573.000 2,604.000 Olaszország........... 278.484 734.454 961.705 Svédország ........... 31.076 64.815 81.406 Munkanélküliek Magyarországon: Év 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 Dec. 31-én 27.984 22.332 14.363 15.187 20.288 25.588 32.146 32.073 27.044 22.031 Muraközy

Next