Előre, 1953. december (7. évfolyam, 1910-1936. szám)

1953-12-01 / 1910. szám

A Béke Világtanács ülésszakának záróülése BBCS. (Agerpres.). — A TASZSZ közli: A Béke­ Világtanács november 28-án tar­totta meg záróülését. Az elnöklő Pietro Nenni megadta a szót Abdul Rahman Sarkavi egyip­tomi küldöttnek. Abdul Rah­man Sarkavi felszólalása Egyiptomot, amely békében óhajt élni a­z összes népekkel — mondotta — a béke és az emberiség ellenségeinek támaszpontjai öve­zik. A második világháború befejezése után Egyiptom népe követelte az angol csapatok kivonását országából. 1946 februárjában az angol megszállók erre a követelésre azzal válaszoltak, hogy tömegesen agyonlőtték az egyiptomi hazafiakat. Ennek ellenére az egyiptomi kormány folytatta harcát az angol megszállás ellen és arra kényszerítette az angolokat, hogy vonják vissza csapataikat Kairóból. De még most is ott tartják csapa­taikat a Szuezi-csatorna övezetében. Minthogy az angol imperialisták nem ké­pesek ellenállni az egyiptomi nép hatalmas mozgalmának, az USA segítségeihez fordul­nak. Az angolok az amerikaiakkal együtt meg akarják teremteni a középkeleti katonai tömböt. De a középkeleti népek mozgalma meghiúsítja­ az imperialisták terveit. Egyete­mi hallgatók, munkások és parasztok — az egyiptomi nép valamennyi rétege tüntetett a katonai paktumok ellen. Az angol csapatok visszavonását követelő mozgalom valóban az egész nép mozgalma lett. Az egyiptomi nép és az összes közel- és középkeleti népek kényszeríteni fogják az angol és amerikai im­perialistákat, hogy szüntessék meg a Szov­jetunió, a­­tiópi demokratikus országok és a békeszerető arab népek ellen irányuló katonai támaszpontok építését; kényszeríteni fogják Angliát, hogy szüntesse meg az Egyiptom ellen életbe léptetett gazdasági zárlatot és vonja vissza csapatait a Szuezi-csatorna öve­zetéből. Az egyiptomi nép, éppen úgy, mint a világ valamennyi békeszerető népe, harcol Kína felvételéért az ENSZ-be, a német, az osztrák, a koreai kérdés békés rendezéséért, a folya­matban lévő háborúk azonnali megszünteté­séért, az ENSZ alapokmányának módosításá­ra törő kísérletek ellen. Joseph Wirth felszólalása Joseph Wirth, volt német kancellár ezt mondotta: „Nagy örömmel és megelégedéssel szerez­tünk tudomást a szovjet kormány jegyzéké­ről, amely szerint a Szovjetunió beleegyezé­sét adta, hogy részt vesz a négy hatalom ér­tekezletén A Szovjetunó jegyzéke magában foglalja mindazokat a főkérdéseket, amelyek a francia és a német népet foglalkoztatják. A jegyzék visszhangja azt bizonyítja, hogy a nemzetközi kölcsönös megértésben új sza­kasz kezdődik. A Szovjetunió kezdeményez­é­­se biztosítja a négy hatalom értekezlete ösz­­szefu­tásának lehetőségét. Ez az értekezlet hozzá fog járulni ahhoz, hogy megmentsék a német népet egy óriási veszélytől, attól, hogy Nyugat-Németország hadászati támaszponttá váljék, úgy amint ezt a bonni és párisi szerződés előírja. Joseph Wirth a továbbiakban kijelentette hogy a német külpolitika alapelve a béke, az összes országokkal, összes szomszédai­val való kölcsönös megértés eszméje kell hogy legyen. Ez az eszme széleskörű visszhangra talált a német nép soraiban. Olyan hatalmas ere­jű, hogy a legutóbbi választásokon a háború­ban­ érdekelt erők kénytelenek voltak a bé­kéről és a kölcsönös megegyezésről beszélni, hogy a nép előtt eltitkolják igazi céljaikat. Ezek az erők most azt hiszik, hogy a szep­tember 6-i választások eredményeit felhasz­nálhatják a kölcsönös megegyezés elve ellen folytatott harcban. Hogy elhallgattassák mindazokat, akik a kölcsönös megegyezést hirdetik,, ezek az erők korlátozzák az alkotmányban szentesített jo­gokat. Módosítani akarják az alkotmányt, hogy a német ifjakból hadsereget alakítsa­nak. Már meg­ is kezdték a békéért harcoló németek üldözését, azt állítva, hogy a béke­harc veszélyezteti az államot. Az ilyen módszerek használata azt mutat­ja, hogy a nyugatnémet köztársaságban ko­moly ellenállás van a revanspolitika és a militanzmus ellen. Ez az ellenzék készen áll arra, hogy minden demokratikus eszközzel harcoljon. A demokratikus, békeszerető Né­metország, amelyért 30 év óta harcolunk, már létezik és él. A mi feladatunk, hogy az egyelőre szétforgácsolt erőket szoros egység­be vonjuk és döntő politikai tényezővé te­gyük. Ebben nagy segítséget jelent az, hogy a demokratikus Németország harca az egész világ békeszerető embereinek és népeinek bi­­­­zalmát élvezi. A békés és egységes Német­ország politikáját a demokratikus erők kell hogy irányítsák. Ez szavatolni fogja a szom­szédainknak nyújtandó biztonságot, ez lesz a mi hozzájárulásunk az európai és a vi­lágbéke ügyéhez. Szahib Sing Sokhi indiai küldött felszólalása Nem kételkedek abban — mondotta — hogy a becsületes tárgyalások módszere vé­gül is győzelmet arat. Jelen pillanatban egyes országok nem óhajtják a koreai hábo­rú békés befejezését és a többi nemzetközi viszály békés megoldását. Csupán az kény­szerítette őket a fegyverszünet megkötésére, hogy a népek a koreai kérdés békés rende­zését követelték. Teljesen világos, hogy a ko­reai kérdés megoldásában különböző ne­hézségek fognak felmerülni, de nekünk nem szabad megengednünk a háború újrakezdé­sét. A béke ellenségei tisztában vannak a ko­reai kérdés jelentőségével. Ezért már meg is kezdték elkeseredett támadásukat a béke fenntartását szolgáló törekvéseink ellen. Hivatkozom az Egyesült Államok és Pakisz­tán között folyó tárgyalásokra a Pakisztán­ban létesítendő katonai támaszpontokkal kapcsolatban. Ez gálád kísérlet arra, hogy a világ eme részét háborús propagandával mérgezzék meg és hogy háborús őrületet szít­sanak. Az USA ellenségeskedést akar elő­idézni India és Pakisztán között és meg akar­ja akadályozni a két ország baráti kapcsola­tainak megteremtését. A pakisztáni támasz­pontokkal ezt a célt követi. Az arab és ázsiai népek az ENSZ keretében önálló csoportot alakítottak, amely azt akarja elérni, hogy az ENSZ tegyen lépéseket a két ország közötti vitás kérdések békés megoldása érdekében. Ez természetesen nincsen az USA ínyére, mert az ENSZ-t agresszív politikája eszkö­zéül akarja felhasználni. A katonai­­támasz­pontok létesítése Pakisztánban szintén azt a célt szolgálja, hogy egyenetlenséget szítson az említett csoport tagjai között. Ugyanakkor az Egyesült Államok ezeket a támaszpontokat arra akarja felhasználni, hogy nyomást gyakoroljon Indiára a koreai kérdés békés rendezését szolgáló tevékeny­ségével kapcsolatban. Ha a békeharcosoknak sikerül megakadá­­lyozniok — és ezt meg is kell tenniök — a koreai háború újrakezdését és sikerül el­ér­­niök, hogy a politikai értekezlet hozzájárul­jon az ázsiai feszültség enyhítéséhez, ily mó­­don elősegítik a népeknek a­ német kérdés bé­kés megoldására irányuló erőfeszítését. Ezután a felszólaló kiemelte, hogy a kato­nai támaszpontok létesítése idegen felülete­ken ellentétben áll az ENSZ alapokmányá­val. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy va­lamennyi országnak tiszteletben kell tarta­­n­i az alapokmányt. Az alapokmány tiszte­­letben tartása­ bizalmat önt a népekbe és hoz­zájárul a tartós béke fenntartásához D’Astier de la Vigorie felszólalása A most közzétett szovjet jegyzék — mon­dotta — nagyjelentőségű. Az összes népek élénk érdeklődéssel figyelik, miképpen oldó­­­­dik meg Franciaországban az úgynevezett „európai hadsereg“ kérdése Kelet népei példát mutattak nekünk a ba­­­rátságra és a kölcsönös megegyezésre. Né­peink barátságát a legutóbbi háborúban vé­rünkkel és hosszas békeharccal pecsételtük meg. Ez a­­barátság képes lesz arra, hogy felszámolja egy új háború veszélyét. A francia parlamentben lezajlott viták meg­mutatták, hogy az „európai védelmi közös­ség“ hívei példátlan kudarcot szennedtek Franciaországban. Olyan emberek nyilatko­zata, mint Daladier, Duclos és de Gaulle, be­bizonyította, hogy a francia nép véleménye egységes. A francia lakosság minden rétege állást foglal az „európai védelmi közösség“ ellen. Követelik az erő­politika helyettesítését a tárgyalások politikájával, Franciaország szabadságának és Függetlenségének helyreál­­■ iitását. Folytatni kell a harcot a nemzet valameny­­nyi békeszerető erőinek egyesítéséért. Népünk tudja, hogy a többi néppel együtt meghiúsít­hatja a Németország felfegyverzésére vonat­kozó összes terveket...Szeretnék emlékeztetni Hja Ehrenburg, szovjet küldöttnek a francia­szovjet szerződésről mondott szavaira.­­ „A szovjet népnek nem szokása, hogy kivonja magát kötelezettségei alól. Ha a két fél tisz­teletben tartja a barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést, ez megóvhatja­­ két ország és egész Európa biztonságát. A béke fenntartásában érdekelt államok ma sok­kal hatalmasabbak, mint kilenc évvel eze­lőtt, 1944-ben voltak.“ „Ehrenburg szavaira válaszolva, ki kell emelnem, hogy országunkban növekszik azok­nak a politikusoknak a száma, akik a béke megszilárdításának szolgálatába akarják ál­lítani a Szovjetunió és Franciaország között fennálló szerződést.“ Végül d'Astier de la Vigorie kijelentette, hogy gyarapodnak azok a politikai és társa­dalmi erők, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítése mellett foglalnak állást. „Szüksé­ges ezen erők találkozása. Szükséges, hogy a békeharcosok széles rétegeinek képviselői találkozzanak“ — mondotta befejezésül D'Astier de la Vigérie beszédével befejező­dött a Béke-Világtanács ülésszakának napi­rendjén szereplő kérdések vitája. ★ BECS: (Agerpres.). — A TASZSZ közli: A viták befejezése után a Béke-Világtanács ülésszaka rátért a bizottságok által kidolgo­zott határozatok megvitatásaira és jóváhagyá­sára, valamint a Béke-Világtanács új tagja­, valamint a Béke-Világtanács bürója új tag­jainak megválasztására. Ezután a Béke-Világtanács bürójá­nak ajánlására elfogadták azt a határozatot, hogy 1954-ben megünneplik a világ következő ki­emelkedő kulturális személyiségeinek jubi­leumát: Fielding angol író halálának 200. évfordulóját; A. P. Csehov halálának 50. év­fordulóját; Dvorzsák, cseh zeneszerző halálá­nak 50. évfordulóját és Aristophanes születé­sének 2.400. évfordulóját. Pietro Nenni, a Béke-Világtanács alelnöke záróbeszédében bejelentette, hogy a jelenlegi ülésszak munkájában 59 ország képviseleté­ben 314 küldött vett részt. Ezután megvitattak több, Európára, Ázsiá­ra, Észak-Amerikára, Latin-Amerikára, Afri­kára és Ausztráliára vonatkozó kérdést. E kérdések megvitatása arra az általános köve­telésre vezetett, hogy meg kell szilárdítani a békét. „Jelenleg — mondotta Pietro Nenni — minden a tömegek erejétől és öntudatától, a békevédelmi mozgalom kiszélesítésétől függ. A Béke-Világtanács felelősségének teljes tu­datában határozatot fogadott el, hogy talál­kozót szervez, amelyen részt vesznek mind­azok, akik a nemzetközi kapcsolatokban, fenn­álló feszültség enyhítése,, a tárgyalások mel­lett vannak. Ez újabb feladatot ró a béke­­harcosok valamennyi nemzeti bizottságára.­ Pietro Nenni a jelenlevők viharos tapsa közepette berekesztette a Béke­ Világtanács ülésszakát. A Béke Világtanács új tagjai BÉCS. (Agerpres.) — A TASZSZ közli: A Béke Világtanács záróülésén a követ­kező új tagokat választották be a Tanácsba : 1. Aukati Dzsalal — tisztviselő (Dák). 2. Castro Baltazar, a képviselőkamara el­nöke (Chile). 3. Cianca Alberto, volt miniszter (Olasz­ország). 4. Geraszimov Szergej — filmrendező (Szovjetunió). 5. Guillen Nicolas — költő (Kuba). 6. Lefsnes Knut — jogász (Norvégia). 7. Machta Abdul Karim — író (Irak). 8. Menotti Clarenzo — professzor (Olasz­ország). 9. Scharf Erwin — író, a szocialista mun­káspárt elnöke (baloldali szocialista, Ausz­tria). 10. Szorokin Valentin — közgazdász (Szovjetunió). 11. Morrow William — vegyész (Ausztrá­lia). A Béke Világtanács bárójának aj tagjai BÉCS. (Agerpres.) — A TASZSZ közli. A Béke Világtanács ülésszakának záró­ülésén a következő új tagokat választották be a Béke Világtanács bürójába : 1. Amado Jorge — Író, (Brazilia). 2. Felton Monica — Írónő, a Nemzetközi Sztálin-békedíj kitüntetettje (Nagy-Britan­­nia). 3. Pritt D. N. — királyi tanácsos, az angol békevédelmi bizottság elnöke (Nagy-Britan­­nia). 4. Szurkov Alekszej — költő (Szovjet­unió). 5 Wainwright William — vegyész (Nagy- Britannia). 6. Oliver Maria Rosa — Írónő (Argentina). A Béke Világtanács ülésszakán részvevő tudósok felhívása A Béke Világtanács ülésszakán részvevő tudósok a tömeg­pusztító fegyverek borzalmas romboló erej­ének tudatában fel­szólítják kartársaikat az egész világon, hogy folytassanak eré­lyes harcot e fegyverek megtiltásáért. A tudósok felszólítják a világ összes tudósait, hogy támo­gassák mindazok erőfeszítéseit, akik azt akarják, hogy a tudo­mányt ne lehessen többé felhasználni uszítás céljára és hogy a tudományt állítsák az emberiség szolgálatába. A népek kulturális kapcsolatainak kifejlesztéséről A Béke Világtanács kulturális bizottságának javaslata A Béke Világtanács előző ülésszakán helyesen mutatott rá a kulturális kapcsolatok széleskörű kifejlesztésének szüksé­gességére és lehetőségére. Ez értékes tényező, amely hozzájá­rul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, örömmel állapítjuk meg, hogy számos, még meglévő nehézség ellenére, azóta je­lentős erdményeket értünk el. Ugyanakkor megállapítjuk, hogy a közeljövőben még na­gyobb sikereket érhetünk el. Széles távlatok nyílnak meg, ha minden szervezet és minden ember, akinek drága hazája kul­túrája és a világ kultúrája, a gyümölcsöző kulturális csere köl­csönössége alapján nemzetközi síkon saját maga is hozzájárul a kulturális érintkezés megszervezéséhez. A békeharcosok mozgalma teljes mértékben támogatja az e téren már megszervezett, vagy tervbe vett kezdeményezéseket. Ilyenek például látogatások, küldöttségek, műalkotások, iro­dalmi, tudományos és más jellegű közlemények kicserélése; nemzetközi kiállítások, kongresszusok szervezése; tudósok, művészek, sportolók találkozása és utazása, stb. Mindazokhoz a szervezetekhez és különböző személyisé­gekhez fordulunk, akiknek érdeke a kulturális kapcsolatok ki­­fejlesztése a népek között. Felszólítjuk őket, hogy növeljék ezeket a kezdeményezéseket és valósítsanak meg egy olyan együttműködést, amely annál hatékonyabb lesz, minél széle­sebb körű. Laburista képviselők határozattervezete az öthatalmi értekezlet összehívása érdekében LONDON. (Agerpres) — A PRESS AS­SOCIATION hírügynökség levelező e jelen­t, hogy november 26-án 30 laburista képviselő határozattervezetet nyújtott be a képviselő­­házban az öthatalmi értekezlet összehívása érdekében. A tervezet szerint a kormány hibás követ­keztetéseket von le, amikor azt állítja, hogy a Szovjetunió „a jelen pillanatban nem óhajt olyan tárgyalásokba bocsátkozni, amelyek pozitív eredményekre vezetnének“. A terve­zet szerzői azt követelik az angol kormány­tól, hogy mondjon le az általa és az USA és Franciaország által szövegezett „merev előzetes feltételekről“ és fogadja el a szov­jet kormány javaslatait. A szovjet kormány „november 3-i jegyzékében megerősítette, hogy hajlandó részt venni az öt hatalom ér­tekezletén, a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében", valami­nt a német kérdést tár­gyaló négyhatalmi értekezleten. A tervezet szerzői állást foglaltak „az öt­hatalom értekezlete mellett, minden előzetes feltétel nélkül“. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a laburista pártnak Margateben tartott legutóbbi évi értekezletén határoza­tot fogadtak el, amely szerint: „Addig nem szabad megengedni Németország újrafelfegy­­verzését, amíg nem történnek új kísérletek az ország békés egyesítésére“. A határozattervezetet a következők írták alá : Harold Wilson, volt kereskedelemügyi miniszter a laburista kormányban, Ellis Smith, a kereskedelemügyi minisztérium volt parlamenti titkára, Grossman, Barbara Castle, Mikardo és Drnberg, a laburista párt országos végrehajtó bizottságának tagjai, Strachey, volt hadügyminiszter, Michael Foot, Jenny Lee, Emrys Hughes, Harold Da­vis, Swingler és mások. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bucuresti. Plata Scanteii Nr. 1. — Telefon: 7.42.29. — Titkárság: 7.65.27. ELŐRE A szovjet kormány november 26-i jegyzékének külföldi visszhangja NEW YORK. (Agerpres.) — A TASZSZ jelenti. A sajtóügynökségek számos hírt közöltek Moszkvából, Londontól és Washingtonból a szovjet kormány legutóbbi jegyzékével kap­csolatban. Mint ismeretes, a jegyzékben a Szovjetunió kijelenti, hogy kész részt venni a négy hatalom külügyminisztereinek értekezle­tén. Suydam, az USA kongresszusának szóvi­vője az újságíróknak ezzel kapcsolatban tett nyilatkozatában azt mondotta, hogy „a szov­jet kormány jegyzékében ugyanarra az állás­pontra helyezkedik, mint előbbi jegyzékeiben... s ezért a jegyzék csalódást okoz.“ Az AS­SOCIATED PRESS hírügynökség londoni tu­dósítója hangsúlyozza: a Szovjetuniónak az a kijelentése, hogy kész részt venni a négy nagyhatalom értekezletén, olyan pillanatban történt­, hogy ez elkerülhetetlenül befolyásolja az európai politikát. Gonzales, a UNITED PRESS washingtoni diplomáciai tudósítója hangsúlyozza: az, hogy az amerikaiak ridegséggel fogadták a szov­jet jegyzéket, szembeszökően ellenkezik Anglia álláspontjával. ★ LONDON: (Agerpres.) — A TASZSZ je­lenti. Az angol külügyminisztérium szóvivője egy sajtóértekezletem mondott beszédében hi­­­vatkozott a szovjet kormánynak arra a bele­egyezésére, hogy részt vesz a négyhatalmi ér­tekezleten és kijelentette: „ha tényleg meg­tartják a külügyminiszterek értekezletét, ak­kor bizonyosan minden tőlünk telhetőt elkö­vetünk, hogy konkrét sikert érjünk el a meg­vitatandó komoly és bonyolult kérdésekben.“ Nutting, a külügyminiszter parlamenti he­lyettese szerint, a szovjet jegyzék nyilvánva­lóan utat nyit a négy hatalom képviselőinek találkozója felé. A TIMES című lap hírmagyarázatában hangsúlyozza: „Az értekezlet sikeréhez szük­séges, hogy a két fél hajlandó legyen kom­promisszumot elfogadni. Ehhez bizonyos köl­csönös bizalom és jóakarat is szükséges...“ A DAILY TELEGRAPH AND MORNING POST című lap pedig így ír: „bármennyire is elkeserítene bennünket az éles ci­vakod­ások perspektívája ... üdvözölnünk kell a tárgya­lások lehetőségét.“ A NEWS CHRONICLE című lap csalódá­sát fejezi ki amiatt, hogy „az USA külügymi­nisztériuma a szovjet jegyzéket csupán kísér­letnek tekinti az európai védelmi közösség megalakításával kapcsolatos tervek meghiú­sítására. Ezzel az állásponttal nem érthet egyet sem Anglia, sem Franciaország“, — írja a lap. ★ PARIS. (Agerpres.) — A TASZSZ közli: Francia sajtóbeszámolókból kitűnik, hogy a nyugati hatalmakhoz intézett szovjet jegy­zék, mély benyomást keltett Franciaország hi­vatalos köreiben és közvéleményében. Mint a FRANCE PRESSE hírügynökség jelenti, Lam­iel, a minisztertanács elnöke, a nemzetgyűlésben mondott beszédében a szov­jet jegyzékkel kapcsolatban kijelentette, hogy Franciaország kész tárgyalni. A LE MONDE című lap csodálkozását fe­jezi ki amiatt, hogy Washingtonban és Bonn­ban „nyugtalansággal“ és „elégedetlenség­gel“ fogadták a szovjet kormány jegyzékét. A FRANCE SOIR című lap kifejti, hogy illetékes párisi megfigyelők véleménye sze­rint „Moszkva javaslatai építőknek és ígér­­kezőknek látszanak.“ A szovjet jegyzékkel kap­csolatos hírmagyarázatában a párisi rádió kijelentette: „a szovjet kormány jegyzéke je­lentős mértékben megváltoztathatja a bermu­dai értekezlet munkálatainak jellegét. ★ ROMA. (Agerpres.) — Az olasz parlamen­ti körök rendkívüli érdeklődéssel fogadták a nyugati hatalmakhoz intézett szovjet jegyzé­ket. A különböző pártok képviselői egymás­után nyilatkoztak a sajtónak. Cantalupo monarchista képviselő h­angsú­­lyozta e dokumentum nagy jelentőségét. Külö­nösképpen kiemelte azt a tényt, hogy a jelenle­gi nemzetközi helyzetben sürgősen szükséges, a négy hatalom közötti tárgyalások megkezdé­se. Guiseppe Saragat, a szociáldemokrata­ csoport egyik vezetője szerint, a legutóbbi szovjet jegyzék újabb lépés előre a nemzet­közi­ helyzet normalizálása felé. Lamalla független képviselő beismerte, hogy a nem­zetközi feszültség enyhítése érdekében­ tár­gyalásokat kell folytatni a Szovjetunióval ★ ROMA­ (Agerpres) — A TASZSZ közli: Az összes olasz lapok vezető helyen közölték, hogy a szovjet kormány hajlandó részt venni a négy hatalom képviselőinek értekezletén. Az UNITA című lap azt írja, hogy a szovjet kor­mány akcióinak eredményeképpen „meghiú­sulnak a háborús gyújtogatók mesterkedései és hazugságai.“ A lap hangsúlyozza, hogy ez az elhatározás nullára csökkenti az ame­rikai propaganda kísérleteit, hogy a Szovjet­unióra hárítsa a felelősséget a nemzetközi feszültség enyhítésének sikertelenségéért. Az IL PRESE című lap így ír: „A Szov­jetunió határozottan folytatja politikáját,­ a­­mely Németország békés egyesítésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul s nem akar elszalasztani egyetlen alkalmat sem, hogy megtárgyalja a kérdéseket és megegye­zésre jusson. A szovjet nyilatkozat a derűlá­tás újabb perspektíváját nyitja a nemzetközi láthatáron, amely úgy nézett ki, mintha örök­ké fenyegető felhők borították volna el.“ A szovjet jegyzék zavarba hozta a reakciós lapokat. A MESSAGGERO című lap ■wa­shingtoni tudósítása szerint, „Az Egyesült Államokat váratlanul érte az a hír, hogy a Szovjetunió kész részt venni a négy hatalom értekezletén, ami megváltoztathatja a bermu­­daszigeti értekezlet terveit és egész pro­­grammját.“ A koreai politikai értekezletet előkészítő panmunzsoni tárgyalások KAJSZUNG (Agerpres). — Az ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti. A panmunzsoni előzetes értekezleten rész­vevő koreai-kínai küldöttség közleménye arról tudósít, hogy november 27-én mindkét albi­zottság ülésezett. A napirend első pontjával (­a politikai ér­tekezlet összetételével) foglalkozó albizottság ülésén Ki Szuk Bok, a koreai-kínai fél kép­viselője utalt arra, hogy ez idő szerint az egyetlen megoldatlan kérdés a semleges álla­mok részvételének kérdése, amelyben az ame­rikai fél nem hajlandó leszögezni álláspont­ját. Ennek az elutasításnak az egyedüli célja az, hogy elhalassza a politikai értekezlet­ ösz­­szehívását mindaddig, míg lejár a hadifog­lyok soraiban végzendő fél világosító munka határideje, s bezárul az­ ENSZ-közgyűlés je­lenlegi ülésszaka s ilyenformán lehetőség nyílik a hadifoglyok visszatartására s a fegy­verszünet elgáncsolására. A koreai-kínai kül­döttség — mondotta ki Szűk Bök — nem tűrheti e terv megvalósítását és ezért követeli, hogy a másik fél szögezze le álláspontját a semleges államoknak a politikai értekezleten való részvételét illetően. A politikai értekezletnek — mondotta ki Szűk Böki — a két fél közötti, az egyenlősé­gen alapuló értekezlet jellegét kell öltenie. Az értekezleten a határozatokat pedig a két fél egyöntetű beleegyezésével kell hozni. Mégis szükséges a semleges államok rész­vétele a politikai értekezleten, mert hasznos álláspontokat fejthetnek ki, a pártatlan nem­zetközi közvéleményt képviselik és ennélfogva hozzájárulnak a két fél közötti megegyezés megvalósításához. Ez megmenti a politikai értekezletet az előző panmanzsoni tárgyalá­sok sorsától, amikor az amerikai fél ismétel­ten igazolatlanul megszakította az üléseket és ezáltal kátyúba juttatta a tárgyalásokat. Az amerikai megbízott kijelentette, hogy 1954 január 21-én automatikusan a civil sze­mélyek statútumát alkalmazzák valamennyi nem közvetlenül hazatelepített hadifogolyra, tehát beismerte, hogy az amerikai fél vissza­tartja a hadifoglyokat. Az amerikai képvi­selő kivonta magát a semleges államok rész­vétele kérdésének megvizsgálása alól. Viszont egy „listát“ nyújtott be azokról az országok­ról, amelyek részt vehetnek a politikai érte­kezleten. Ugyanakkor azt állította, hogy a Szovjetuniónak, mint a koreai-kínai félhez tartozó országnak kell részt vennie az érte­kezleten. Az USA megbízottja ezenkívül 11 „kérdést“­ tett fel a koreai-kínai fél javasla­tával kapcsolatban és felszólította a koreai­­kínai küldöttséget, hogy válaszoljon a kérdé­sekre. Huan Hua, a koreai-kínai fél képviselője ki­mutatta, hogy a benyújtott „lista“ értelmet­len és a koreai-kínai küldöttség azt nem f°o­gadhatja el. Ami pedig a 11 „kérdést“ illeti, közülük né­hány fölött már megegyeztek, tehát fölösleges a válasz; a többi kérdés pedig éppen a sem­leges államok részvételéhez fűződik, amire az amerikai félnek kell világosan válaszolnia. A napirend második pontjával (az értekez­let időpontja és színhelye) foglalkozó albi­zottság ülésén, a koreai-kínai fél hivatalosan javasolta a politikai értekezlet összehívását december 26-án. A másik fél elutasította a javaslatot. Az amerikai fél kitart ama javas­lata mellett, hogy a politikai értekezlet össze­hívásának pontos időpontját csak azután ál­lapítsák meg, miután megegyeztek a napirend összes pontjai fölött. it KAJSZUNG (Agerpres). — Az ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti. A panmunzsoni előzetes értekezlet koreai­­kínai küldöttségének közleménye rámutat arra, hogy a napirend első pontjával foglal­kozó bizottság november 28-i ülésén Ki Szűk Bök, a koreai-kínai fél képviselője ismét ja­vasolta: az amerikai fél szögezze le állás­pontját a semleges államoknak a politikai értekezleten való részvételét illetően. A központi kérdésben — a semleges álla­mok részvételének kérdésében — mondotta Ki Szűk Bök — a másik fél kétszínű állás­pontra helyezkedik és megkerüli a közvetlen választ. Az amerikai fél szerint, ha a politikai értekezletre megfigyelőket hívnak meg sza­vazati jog nélkül, ezeknek nem kell megadni még a politikai értekezleten részvevő tagok szokásos jogait sem. Az ilyen álláspont sem­miképpen sem járul hozzá a semleges álla­mok részvétele kérdésének megoldásához. A koreai-kínai fél javasolta a küldöttek plená­ris ülésének megszervezését e kérdés észszerű rendezése érdekében és bejelentette, hogy a plenáris ülésen egy újabb javaslatot terjeszt elő. A másik fél hozzájárult a küldöttek plená­ris ülésének megtartására vonatkozó javas­lathoz. PEKING (Agerpres).­­ Az ÚJ KÍNA hír­ügynökség közli: A koreai politikai értekezlettel kapcsolatos előzetes tárgyalásokon részvevő koreai-kínai küldöttség november 30-án közleményt tett közzé, amely szerint a két fél november 30-án újra megkezdte a plenáris üléseket. A koreai­­kínai fél javaslatot terjesztett elő a napirend öt pontját illetőleg. A koreai-kínai fél javas­lata előirányozza, hogy a politikai értekezle­­ t koreai-kínai fél javaslatai­ ben a fegyverszünetet aláíró két félen kívül öt érdekelt semleges ország vegyen részt — a Szovjetunió, India, Indonézia, Pakisztán és Birmánia. A semleges országok minden kor­látozás nélkül részt vesznek a napirend összes pontjainak megvitatásában, azonban nem ren­delkeznek szavazati joggal. A politikai értekezletet 1953 december 28-án tartják meg Újdelhiben (Indiai. A politikai értekezlet napirendi pontjai: A. A hadifoglyok kérdése. B Az összes idegen csapatok kivonása Ko­reából. C. A koreai kérdés békés megoldása. D. Más, a fentiekkel összefüggő problémák. Az amerikai fél kérte, hogy az üléseket sza­kítsák félbe december 2-ig hogy tanulmányoz­hassák a koreai-kínai fél javaslatait és hogy tanácskozhassanak a 17 ENSZ-állam kormá­nyaival. 1953. december 1., kedd Az ENSZ politikai bizottsága befejezte a szovjet javaslatok vitáját NEW YORK. (Agerpres.) — A TASZSZ közli : Az ENSZ politikai bizottsága november 26-i ülésén befejezte a háborús veszély elhá­rítására és a nemzetközi feszültség enyhíté­sére vonatkozó szovjet javaslat megvoatá­­sát. A szovjet javaslatot szakaszonként bocsá­tották szavazás alá. Az első szakasz mellett 21 küldött szavazott, 30 delegátus tartózko­­dott a szavazástól. Egyetlen küldött sem mert ellene szavazni. Ez a szakasz kimond­ja : a közgyűlés hangsúlyozza, hogy a ko­reai hadműveletek megszüntetése fontos lé­pést jelent a nemzetközi feszültség enyhítésé­ben és ez kedvező előfeltételeket teremt a világháború elhárítását szolgáló újabb intéz­kedések meghozatalára. A szovjet tervezet javaslatainak szavazá­sánál újból kitűnt, hogy az angol-amerikai tömbnek nem érdeke egy újabb világháború veszélyének elhárítása és a nemzetközi fe­szültség enyhítése. Az amerikai befolyás alatt álló gépies többség 32 szavazattal elutasí­totta a szovjet tervezetnek azt a részét, amely kimondja : egy újabb világháború veszélyé­­nek csökkentésére, a népek békéjének és biz­tonságának megszilárdítása céljából a köz­gyűlés feltétel nélkül tiltsa meg az atom­fegyver, a hidrogénfegyver és a többi tömeg­pusztító fegyver használatát és utasítsa a Biztonsági Tanácsot, haladéktalanul intéz­­kedjék olyan, nemzetközi egyezmény kidolgo­zása és nemzetközi egyezmény lérehozása érdekében, amely biztosítja a tilalom szi­gorú nemzetközi ellenőrzését. 14 ország — Jemen, Afganisztán, Argentína, Burma, In­dia, Szaúd- Arábia, Pakisztán, Szíria, Mexi­kó, Izrael, Irán, Irak, Indonézia és Egyip­tom — küldöttei tartózkodtak a szavazástól. A Szovjetunió, Bielorusszia, Ukrajna, Len­gyelország és Csehszlovákia küldöttei a szov­jet javaslat mellett szavaztak. Az angol-amerikai tömb ugyancsak gépies szavazattöbbséggel elutasította a szovjet ter­vezet második szakaszát, amely indítványoz­za, hogy a közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának — az USA-nak, a Szovjetuniónak, Nagy-Britanniának, Fran­ciaországnak és Kínának, amelyek elsősor­ban felelősek a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért, hogy egy éven belül csökkent­sék egyharmaddal fegyveres erőiket. E szakasz javasolta még, hogy a katonai kiadások ter­hének megkönnyítése céljából a közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanácsnak: hívjon össze a legrövidebb időn belül nemzetközi érte­kezletet az összes államok fegyverzete csök­kentésének megvalósítására. 14 küldött, kö­zöttük az arab országok, India, Burma és Argentína küldöttei tartózkodtak ennek a szakasznak a megszavazásától. Arra a szovjet javaslatra, amely kimond­ja, hogy a szárazföldi, légi és tengeri tá­maszpontok létesítése idegen országok terü­letén súlyosbítja egy újabb világháború ve­szélyét és az államok nemzeti függetlensé­gét, 12 küldött szavazott, éspedig: a Szov­jetunió, Ukrajna, Bielorusszia, Lengyelország, Csehszlovákia, Szíria, Jemen, Egyiptom, Szaud- Arábia, India, Libanon és Irak kül­döttei. Kilenc ország (Jugoszlávia, Irán, Afganisztán, Argentína, Bolívia, Burma, Pa­kisztán, Indonézia, Mexikó) küldöttei tartóz­kodtak a szavazástól. 29 küldött a szovjet javaslat ellen foglalt állást. Hét küldött (a Szovjetunió, Ukrajna, Bielorusszia, Lengyelország, Csehszlovákia, Szíria és Egyiptom) szavazott amellett, hogy a közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanácsnak, intézkedjék az idegen orszgok területén lévő katonai támaszpontok felszámolásáról. Tizenkét ország (Jugoszlávia, Jemen, Bur­ma, Argentína, Afganisztán, Szaúd- Arábia, India, Indonézia, Pakisztán, Irak, Libanon és Irán) küldöttei tartózkodtak a szavazástól. Harminckét küldött a szovjet javaslat ellen szavazott. A szovjet tervezet 4. szakasza mellett —­­amely elítéli a háborús uszítást és a népek közötti gyűlölet propagandáját — hat or­szág (Szovjetunió, Ukrajna, Bielorusszia,­ Lengyelország, Csehszlovákia és Irán) kül-ü­döttel szavaztak. Tizenhárom megbízott (Szí­ria, Afganisztán, Argentína, Burma, India, Indonézia, Szaud- Arábia, Egyiptom, Irak, Libanon, Mexikó, Pakisztán és Venezuela) tartózkodtak a szavazástól. Harminckét kül­dött a javaslat ellen szavazott. Minthogy az amerikai angol csoport gé­pies szavazattöbbséggel elutasította a szov­jet tervezet javaslati részében foglalt vala­mennyi pontot, a szovjet indítványt összesé­gében nem bocsátották szavazás alá. ★ NEW YORK. (Agerpres.) — A TASZSZ közli: A politikai bizottság november 27-i dél­előtti ülésén egyes küldöttek megokolták a szovjet javaslatok kérdésében leadott szava­zatukat. Hamimzar, Indonéziát küldött kijelentette, hogy véleménye szerint a szovjet határozat­­tervezetben felvetett kérdések az ENSZ mun­kájának legfontosabb és legsürgősebb kér­dései. „Annak ellenére, hogy a politikai bi­zottság nem fogadta el a szovjet tervezetet, az ebben a kérdésben elhangzott viták befo­lyást fognak gyakorolni a nemzetközi fe­szültség enyhítésére" — mondotta. Menen. Indiai küldött hangsúlyozta, hogy mélyen nyugtalanítja a támaszpontok építé­se idegen területeken. Ezért szavazott arra a szovjet javaslatra, amely előirányozza a támaszpontok megszüntetését. India küldött­sége még a szovjet javaslat két másik pont­ja mellett is szavazott, mert teljesen egyet­értett ezekkel. A szovjet tervezet többi pont­ját illetően tartózkodott a szavazástól, mert véleménye szerint ezeket a leszerelési bi­zottságban kell megvizsgálni. A politikai bizottság ezután újra meg­kezdte Burma panaszának megvizsgálását a kuomintangista banditák agresszív akcióival kapcsolatban. Mint ismeretes, a politikai bi­zottság november 5-én megszakította ennek a kérdésnek a vitáját, minthogy az amerikai küldöttség ígéretet tett, közbenjár, hogy Burmából vonjanak vissza 2.000 kuomin­tangista katonát. Lodge, amerikai küldött egy levél szövegét juttatta el a küldötteknek. A levélben azt bizonygatta, hogy a 2.000 kuo­mintangista katona visszavonása sikerrel fo­lyik. A Mynt Thein, burmai küldött kijelentette, hogy a kuomintangista banditák kivonása Burma ter­ületéről nem kielégítő. Okmányo­kat idézett, amelyekkel azt bizonyította, hogy legfőképpen öregeket, rokkantakat, nőket és gyermekeket telepítenek át, nem pedig ka­tonákat. Burma bangkoki megbízottja még burmai állampolgárokat is talált az áttele­­pített személyek között, így például kuo­mintangista katonáknak álcázott két csoport­ban 38 burmai állampolgárt találtak. A kuomintangisták burmai agressziója - " mondotta a küldött — tovább folyik. A bur­­mai küldött kérte, hogy a politikai bizottság támogassa Burmát az idegen agresszió meg­szüntetésében. Az USA és a kuomintang megbízottai azt állították, hogy a kuomintang katonák vissza­vonása „rendes mederben folyik“. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scântell­a I. V. Stalin"

Next