Előre, 1953. december (7. évfolyam, 1910-1936. szám)
1953-12-01 / 1910. szám
A Béke Világtanács ülésszakának záróülése BBCS. (Agerpres.). — A TASZSZ közli: A Béke Világtanács november 28-án tartotta meg záróülését. Az elnöklő Pietro Nenni megadta a szót Abdul Rahman Sarkavi egyiptomi küldöttnek. Abdul Rahman Sarkavi felszólalása Egyiptomot, amely békében óhajt élni az összes népekkel — mondotta — a béke és az emberiség ellenségeinek támaszpontjai övezik. A második világháború befejezése után Egyiptom népe követelte az angol csapatok kivonását országából. 1946 februárjában az angol megszállók erre a követelésre azzal válaszoltak, hogy tömegesen agyonlőtték az egyiptomi hazafiakat. Ennek ellenére az egyiptomi kormány folytatta harcát az angol megszállás ellen és arra kényszerítette az angolokat, hogy vonják vissza csapataikat Kairóból. De még most is ott tartják csapataikat a Szuezi-csatorna övezetében. Minthogy az angol imperialisták nem képesek ellenállni az egyiptomi nép hatalmas mozgalmának, az USA segítségeihez fordulnak. Az angolok az amerikaiakkal együtt meg akarják teremteni a középkeleti katonai tömböt. De a középkeleti népek mozgalma meghiúsítja az imperialisták terveit. Egyetemi hallgatók, munkások és parasztok — az egyiptomi nép valamennyi rétege tüntetett a katonai paktumok ellen. Az angol csapatok visszavonását követelő mozgalom valóban az egész nép mozgalma lett. Az egyiptomi nép és az összes közel- és középkeleti népek kényszeríteni fogják az angol és amerikai imperialistákat, hogy szüntessék meg a Szovjetunió, atiópi demokratikus országok és a békeszerető arab népek ellen irányuló katonai támaszpontok építését; kényszeríteni fogják Angliát, hogy szüntesse meg az Egyiptom ellen életbe léptetett gazdasági zárlatot és vonja vissza csapatait a Szuezi-csatorna övezetéből. Az egyiptomi nép, éppen úgy, mint a világ valamennyi békeszerető népe, harcol Kína felvételéért az ENSZ-be, a német, az osztrák, a koreai kérdés békés rendezéséért, a folyamatban lévő háborúk azonnali megszüntetéséért, az ENSZ alapokmányának módosítására törő kísérletek ellen. Joseph Wirth felszólalása Joseph Wirth, volt német kancellár ezt mondotta: „Nagy örömmel és megelégedéssel szereztünk tudomást a szovjet kormány jegyzékéről, amely szerint a Szovjetunió beleegyezését adta, hogy részt vesz a négy hatalom értekezletén A Szovjetunó jegyzéke magában foglalja mindazokat a főkérdéseket, amelyek a francia és a német népet foglalkoztatják. A jegyzék visszhangja azt bizonyítja, hogy a nemzetközi kölcsönös megértésben új szakasz kezdődik. A Szovjetunió kezdeményezése biztosítja a négy hatalom értekezlete öszszefutásának lehetőségét. Ez az értekezlet hozzá fog járulni ahhoz, hogy megmentsék a német népet egy óriási veszélytől, attól, hogy Nyugat-Németország hadászati támaszponttá váljék, úgy amint ezt a bonni és párisi szerződés előírja. Joseph Wirth a továbbiakban kijelentette hogy a német külpolitika alapelve a béke, az összes országokkal, összes szomszédaival való kölcsönös megértés eszméje kell hogy legyen. Ez az eszme széleskörű visszhangra talált a német nép soraiban. Olyan hatalmas erejű, hogy a legutóbbi választásokon a háborúban érdekelt erők kénytelenek voltak a békéről és a kölcsönös megegyezésről beszélni, hogy a nép előtt eltitkolják igazi céljaikat. Ezek az erők most azt hiszik, hogy a szeptember 6-i választások eredményeit felhasználhatják a kölcsönös megegyezés elve ellen folytatott harcban. Hogy elhallgattassák mindazokat, akik a kölcsönös megegyezést hirdetik,, ezek az erők korlátozzák az alkotmányban szentesített jogokat. Módosítani akarják az alkotmányt, hogy a német ifjakból hadsereget alakítsanak. Már meg is kezdték a békéért harcoló németek üldözését, azt állítva, hogy a békeharc veszélyezteti az államot. Az ilyen módszerek használata azt mutatja, hogy a nyugatnémet köztársaságban komoly ellenállás van a revanspolitika és a militanzmus ellen. Ez az ellenzék készen áll arra, hogy minden demokratikus eszközzel harcoljon. A demokratikus, békeszerető Németország, amelyért 30 év óta harcolunk, már létezik és él. A mi feladatunk, hogy az egyelőre szétforgácsolt erőket szoros egységbe vonjuk és döntő politikai tényezővé tegyük. Ebben nagy segítséget jelent az, hogy a demokratikus Németország harca az egész világ békeszerető embereinek és népeinek bizalmát élvezi. A békés és egységes Németország politikáját a demokratikus erők kell hogy irányítsák. Ez szavatolni fogja a szomszédainknak nyújtandó biztonságot, ez lesz a mi hozzájárulásunk az európai és a világbéke ügyéhez. Szahib Sing Sokhi indiai küldött felszólalása Nem kételkedek abban — mondotta — hogy a becsületes tárgyalások módszere végül is győzelmet arat. Jelen pillanatban egyes országok nem óhajtják a koreai háború békés befejezését és a többi nemzetközi viszály békés megoldását. Csupán az kényszerítette őket a fegyverszünet megkötésére, hogy a népek a koreai kérdés békés rendezését követelték. Teljesen világos, hogy a koreai kérdés megoldásában különböző nehézségek fognak felmerülni, de nekünk nem szabad megengednünk a háború újrakezdését. A béke ellenségei tisztában vannak a koreai kérdés jelentőségével. Ezért már meg is kezdték elkeseredett támadásukat a béke fenntartását szolgáló törekvéseink ellen. Hivatkozom az Egyesült Államok és Pakisztán között folyó tárgyalásokra a Pakisztánban létesítendő katonai támaszpontokkal kapcsolatban. Ez gálád kísérlet arra, hogy a világ eme részét háborús propagandával mérgezzék meg és hogy háborús őrületet szítsanak. Az USA ellenségeskedést akar előidézni India és Pakisztán között és meg akarja akadályozni a két ország baráti kapcsolatainak megteremtését. A pakisztáni támaszpontokkal ezt a célt követi. Az arab és ázsiai népek az ENSZ keretében önálló csoportot alakítottak, amely azt akarja elérni, hogy az ENSZ tegyen lépéseket a két ország közötti vitás kérdések békés megoldása érdekében. Ez természetesen nincsen az USA ínyére, mert az ENSZ-t agresszív politikája eszközéül akarja felhasználni. A katonaitámaszpontok létesítése Pakisztánban szintén azt a célt szolgálja, hogy egyenetlenséget szítson az említett csoport tagjai között. Ugyanakkor az Egyesült Államok ezeket a támaszpontokat arra akarja felhasználni, hogy nyomást gyakoroljon Indiára a koreai kérdés békés rendezését szolgáló tevékenységével kapcsolatban. Ha a békeharcosoknak sikerül megakadályozniok — és ezt meg is kell tenniök — a koreai háború újrakezdését és sikerül elérniök, hogy a politikai értekezlet hozzájáruljon az ázsiai feszültség enyhítéséhez, ily módon elősegítik a népeknek a német kérdés békés megoldására irányuló erőfeszítését. Ezután a felszólaló kiemelte, hogy a katonai támaszpontok létesítése idegen felületeken ellentétben áll az ENSZ alapokmányával. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy valamennyi országnak tiszteletben kell tartani az alapokmányt. Az alapokmány tiszteletben tartása bizalmat önt a népekbe és hozzájárul a tartós béke fenntartásához D’Astier de la Vigorie felszólalása A most közzétett szovjet jegyzék — mondotta — nagyjelentőségű. Az összes népek élénk érdeklődéssel figyelik, miképpen oldódik meg Franciaországban az úgynevezett „európai hadsereg“ kérdése Kelet népei példát mutattak nekünk a barátságra és a kölcsönös megegyezésre. Népeink barátságát a legutóbbi háborúban vérünkkel és hosszas békeharccal pecsételtük meg. Ez abarátság képes lesz arra, hogy felszámolja egy új háború veszélyét. A francia parlamentben lezajlott viták megmutatták, hogy az „európai védelmi közösség“ hívei példátlan kudarcot szennedtek Franciaországban. Olyan emberek nyilatkozata, mint Daladier, Duclos és de Gaulle, bebizonyította, hogy a francia nép véleménye egységes. A francia lakosság minden rétege állást foglal az „európai védelmi közösség“ ellen. Követelik az erőpolitika helyettesítését a tárgyalások politikájával, Franciaország szabadságának és Függetlenségének helyreál■ iitását. Folytatni kell a harcot a nemzet valamenynyi békeszerető erőinek egyesítéséért. Népünk tudja, hogy a többi néppel együtt meghiúsíthatja a Németország felfegyverzésére vonatkozó összes terveket...Szeretnék emlékeztetni Hja Ehrenburg, szovjet küldöttnek a franciaszovjet szerződésről mondott szavaira. „A szovjet népnek nem szokása, hogy kivonja magát kötelezettségei alól. Ha a két fél tiszteletben tartja a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést, ez megóvhatja két ország és egész Európa biztonságát. A béke fenntartásában érdekelt államok ma sokkal hatalmasabbak, mint kilenc évvel ezelőtt, 1944-ben voltak.“ „Ehrenburg szavaira válaszolva, ki kell emelnem, hogy országunkban növekszik azoknak a politikusoknak a száma, akik a béke megszilárdításának szolgálatába akarják állítani a Szovjetunió és Franciaország között fennálló szerződést.“ Végül d'Astier de la Vigorie kijelentette, hogy gyarapodnak azok a politikai és társadalmi erők, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítése mellett foglalnak állást. „Szükséges ezen erők találkozása. Szükséges, hogy a békeharcosok széles rétegeinek képviselői találkozzanak“ — mondotta befejezésül D'Astier de la Vigérie beszédével befejeződött a Béke-Világtanács ülésszakának napirendjén szereplő kérdések vitája. ★ BECS: (Agerpres.). — A TASZSZ közli: A viták befejezése után a Béke-Világtanács ülésszaka rátért a bizottságok által kidolgozott határozatok megvitatásaira és jóváhagyására, valamint a Béke-Világtanács új tagja, valamint a Béke-Világtanács bürója új tagjainak megválasztására. Ezután a Béke-Világtanács bürójának ajánlására elfogadták azt a határozatot, hogy 1954-ben megünneplik a világ következő kiemelkedő kulturális személyiségeinek jubileumát: Fielding angol író halálának 200. évfordulóját; A. P. Csehov halálának 50. évfordulóját; Dvorzsák, cseh zeneszerző halálának 50. évfordulóját és Aristophanes születésének 2.400. évfordulóját. Pietro Nenni, a Béke-Világtanács alelnöke záróbeszédében bejelentette, hogy a jelenlegi ülésszak munkájában 59 ország képviseletében 314 küldött vett részt. Ezután megvitattak több, Európára, Ázsiára, Észak-Amerikára, Latin-Amerikára, Afrikára és Ausztráliára vonatkozó kérdést. E kérdések megvitatása arra az általános követelésre vezetett, hogy meg kell szilárdítani a békét. „Jelenleg — mondotta Pietro Nenni — minden a tömegek erejétől és öntudatától, a békevédelmi mozgalom kiszélesítésétől függ. A Béke-Világtanács felelősségének teljes tudatában határozatot fogadott el, hogy találkozót szervez, amelyen részt vesznek mindazok, akik a nemzetközi kapcsolatokban, fennálló feszültség enyhítése,, a tárgyalások mellett vannak. Ez újabb feladatot ró a békeharcosok valamennyi nemzeti bizottságára. Pietro Nenni a jelenlevők viharos tapsa közepette berekesztette a Béke Világtanács ülésszakát. A Béke Világtanács új tagjai BÉCS. (Agerpres.) — A TASZSZ közli: A Béke Világtanács záróülésén a következő új tagokat választották be a Tanácsba : 1. Aukati Dzsalal — tisztviselő (Dák). 2. Castro Baltazar, a képviselőkamara elnöke (Chile). 3. Cianca Alberto, volt miniszter (Olaszország). 4. Geraszimov Szergej — filmrendező (Szovjetunió). 5. Guillen Nicolas — költő (Kuba). 6. Lefsnes Knut — jogász (Norvégia). 7. Machta Abdul Karim — író (Irak). 8. Menotti Clarenzo — professzor (Olaszország). 9. Scharf Erwin — író, a szocialista munkáspárt elnöke (baloldali szocialista, Ausztria). 10. Szorokin Valentin — közgazdász (Szovjetunió). 11. Morrow William — vegyész (Ausztrália). A Béke Világtanács bárójának aj tagjai BÉCS. (Agerpres.) — A TASZSZ közli. A Béke Világtanács ülésszakának záróülésén a következő új tagokat választották be a Béke Világtanács bürójába : 1. Amado Jorge — Író, (Brazilia). 2. Felton Monica — Írónő, a Nemzetközi Sztálin-békedíj kitüntetettje (Nagy-Britannia). 3. Pritt D. N. — királyi tanácsos, az angol békevédelmi bizottság elnöke (Nagy-Britannia). 4. Szurkov Alekszej — költő (Szovjetunió). 5 Wainwright William — vegyész (Nagy- Britannia). 6. Oliver Maria Rosa — Írónő (Argentina). A Béke Világtanács ülésszakán részvevő tudósok felhívása A Béke Világtanács ülésszakán részvevő tudósok a tömegpusztító fegyverek borzalmas romboló erejének tudatában felszólítják kartársaikat az egész világon, hogy folytassanak erélyes harcot e fegyverek megtiltásáért. A tudósok felszólítják a világ összes tudósait, hogy támogassák mindazok erőfeszítéseit, akik azt akarják, hogy a tudományt ne lehessen többé felhasználni uszítás céljára és hogy a tudományt állítsák az emberiség szolgálatába. A népek kulturális kapcsolatainak kifejlesztéséről A Béke Világtanács kulturális bizottságának javaslata A Béke Világtanács előző ülésszakán helyesen mutatott rá a kulturális kapcsolatok széleskörű kifejlesztésének szükségességére és lehetőségére. Ez értékes tényező, amely hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, örömmel állapítjuk meg, hogy számos, még meglévő nehézség ellenére, azóta jelentős erdményeket értünk el. Ugyanakkor megállapítjuk, hogy a közeljövőben még nagyobb sikereket érhetünk el. Széles távlatok nyílnak meg, ha minden szervezet és minden ember, akinek drága hazája kultúrája és a világ kultúrája, a gyümölcsöző kulturális csere kölcsönössége alapján nemzetközi síkon saját maga is hozzájárul a kulturális érintkezés megszervezéséhez. A békeharcosok mozgalma teljes mértékben támogatja az e téren már megszervezett, vagy tervbe vett kezdeményezéseket. Ilyenek például látogatások, küldöttségek, műalkotások, irodalmi, tudományos és más jellegű közlemények kicserélése; nemzetközi kiállítások, kongresszusok szervezése; tudósok, művészek, sportolók találkozása és utazása, stb. Mindazokhoz a szervezetekhez és különböző személyiségekhez fordulunk, akiknek érdeke a kulturális kapcsolatok kifejlesztése a népek között. Felszólítjuk őket, hogy növeljék ezeket a kezdeményezéseket és valósítsanak meg egy olyan együttműködést, amely annál hatékonyabb lesz, minél szélesebb körű. Laburista képviselők határozattervezete az öthatalmi értekezlet összehívása érdekében LONDON. (Agerpres) — A PRESS ASSOCIATION hírügynökség levelező e jelent, hogy november 26-án 30 laburista képviselő határozattervezetet nyújtott be a képviselőházban az öthatalmi értekezlet összehívása érdekében. A tervezet szerint a kormány hibás következtetéseket von le, amikor azt állítja, hogy a Szovjetunió „a jelen pillanatban nem óhajt olyan tárgyalásokba bocsátkozni, amelyek pozitív eredményekre vezetnének“. A tervezet szerzői azt követelik az angol kormánytól, hogy mondjon le az általa és az USA és Franciaország által szövegezett „merev előzetes feltételekről“ és fogadja el a szovjet kormány javaslatait. A szovjet kormány „november 3-i jegyzékében megerősítette, hogy hajlandó részt venni az öt hatalom értekezletén, a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében", valamint a német kérdést tárgyaló négyhatalmi értekezleten. A tervezet szerzői állást foglaltak „az öthatalom értekezlete mellett, minden előzetes feltétel nélkül“. Ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a laburista pártnak Margateben tartott legutóbbi évi értekezletén határozatot fogadtak el, amely szerint: „Addig nem szabad megengedni Németország újrafelfegyverzését, amíg nem történnek új kísérletek az ország békés egyesítésére“. A határozattervezetet a következők írták alá : Harold Wilson, volt kereskedelemügyi miniszter a laburista kormányban, Ellis Smith, a kereskedelemügyi minisztérium volt parlamenti titkára, Grossman, Barbara Castle, Mikardo és Drnberg, a laburista párt országos végrehajtó bizottságának tagjai, Strachey, volt hadügyminiszter, Michael Foot, Jenny Lee, Emrys Hughes, Harold Davis, Swingler és mások. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bucuresti. Plata Scanteii Nr. 1. — Telefon: 7.42.29. — Titkárság: 7.65.27. ELŐRE A szovjet kormány november 26-i jegyzékének külföldi visszhangja NEW YORK. (Agerpres.) — A TASZSZ jelenti. A sajtóügynökségek számos hírt közöltek Moszkvából, Londontól és Washingtonból a szovjet kormány legutóbbi jegyzékével kapcsolatban. Mint ismeretes, a jegyzékben a Szovjetunió kijelenti, hogy kész részt venni a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletén. Suydam, az USA kongresszusának szóvivője az újságíróknak ezzel kapcsolatban tett nyilatkozatában azt mondotta, hogy „a szovjet kormány jegyzékében ugyanarra az álláspontra helyezkedik, mint előbbi jegyzékeiben... s ezért a jegyzék csalódást okoz.“ Az ASSOCIATED PRESS hírügynökség londoni tudósítója hangsúlyozza: a Szovjetuniónak az a kijelentése, hogy kész részt venni a négy nagyhatalom értekezletén, olyan pillanatban történt, hogy ez elkerülhetetlenül befolyásolja az európai politikát. Gonzales, a UNITED PRESS washingtoni diplomáciai tudósítója hangsúlyozza: az, hogy az amerikaiak ridegséggel fogadták a szovjet jegyzéket, szembeszökően ellenkezik Anglia álláspontjával. ★ LONDON: (Agerpres.) — A TASZSZ jelenti. Az angol külügyminisztérium szóvivője egy sajtóértekezletem mondott beszédében hivatkozott a szovjet kormánynak arra a beleegyezésére, hogy részt vesz a négyhatalmi értekezleten és kijelentette: „ha tényleg megtartják a külügyminiszterek értekezletét, akkor bizonyosan minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy konkrét sikert érjünk el a megvitatandó komoly és bonyolult kérdésekben.“ Nutting, a külügyminiszter parlamenti helyettese szerint, a szovjet jegyzék nyilvánvalóan utat nyit a négy hatalom képviselőinek találkozója felé. A TIMES című lap hírmagyarázatában hangsúlyozza: „Az értekezlet sikeréhez szükséges, hogy a két fél hajlandó legyen kompromisszumot elfogadni. Ehhez bizonyos kölcsönös bizalom és jóakarat is szükséges...“ A DAILY TELEGRAPH AND MORNING POST című lap pedig így ír: „bármennyire is elkeserítene bennünket az éles civakodások perspektívája ... üdvözölnünk kell a tárgyalások lehetőségét.“ A NEWS CHRONICLE című lap csalódását fejezi ki amiatt, hogy „az USA külügyminisztériuma a szovjet jegyzéket csupán kísérletnek tekinti az európai védelmi közösség megalakításával kapcsolatos tervek meghiúsítására. Ezzel az állásponttal nem érthet egyet sem Anglia, sem Franciaország“, — írja a lap. ★ PARIS. (Agerpres.) — A TASZSZ közli: Francia sajtóbeszámolókból kitűnik, hogy a nyugati hatalmakhoz intézett szovjet jegyzék, mély benyomást keltett Franciaország hivatalos köreiben és közvéleményében. Mint a FRANCE PRESSE hírügynökség jelenti, Lamiel, a minisztertanács elnöke, a nemzetgyűlésben mondott beszédében a szovjet jegyzékkel kapcsolatban kijelentette, hogy Franciaország kész tárgyalni. A LE MONDE című lap csodálkozását fejezi ki amiatt, hogy Washingtonban és Bonnban „nyugtalansággal“ és „elégedetlenséggel“ fogadták a szovjet kormány jegyzékét. A FRANCE SOIR című lap kifejti, hogy illetékes párisi megfigyelők véleménye szerint „Moszkva javaslatai építőknek és ígérkezőknek látszanak.“ A szovjet jegyzékkel kapcsolatos hírmagyarázatában a párisi rádió kijelentette: „a szovjet kormány jegyzéke jelentős mértékben megváltoztathatja a bermudai értekezlet munkálatainak jellegét. ★ ROMA. (Agerpres.) — Az olasz parlamenti körök rendkívüli érdeklődéssel fogadták a nyugati hatalmakhoz intézett szovjet jegyzéket. A különböző pártok képviselői egymásután nyilatkoztak a sajtónak. Cantalupo monarchista képviselő hangsúlyozta e dokumentum nagy jelentőségét. Különösképpen kiemelte azt a tényt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben sürgősen szükséges, a négy hatalom közötti tárgyalások megkezdése. Guiseppe Saragat, a szociáldemokrata csoport egyik vezetője szerint, a legutóbbi szovjet jegyzék újabb lépés előre a nemzetközi helyzet normalizálása felé. Lamalla független képviselő beismerte, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében tárgyalásokat kell folytatni a Szovjetunióval ★ ROMA (Agerpres) — A TASZSZ közli: Az összes olasz lapok vezető helyen közölték, hogy a szovjet kormány hajlandó részt venni a négy hatalom képviselőinek értekezletén. Az UNITA című lap azt írja, hogy a szovjet kormány akcióinak eredményeképpen „meghiúsulnak a háborús gyújtogatók mesterkedései és hazugságai.“ A lap hangsúlyozza, hogy ez az elhatározás nullára csökkenti az amerikai propaganda kísérleteit, hogy a Szovjetunióra hárítsa a felelősséget a nemzetközi feszültség enyhítésének sikertelenségéért. Az IL PRESE című lap így ír: „A Szovjetunió határozottan folytatja politikáját, amely Németország békés egyesítésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányul s nem akar elszalasztani egyetlen alkalmat sem, hogy megtárgyalja a kérdéseket és megegyezésre jusson. A szovjet nyilatkozat a derűlátás újabb perspektíváját nyitja a nemzetközi láthatáron, amely úgy nézett ki, mintha örökké fenyegető felhők borították volna el.“ A szovjet jegyzék zavarba hozta a reakciós lapokat. A MESSAGGERO című lap ■washingtoni tudósítása szerint, „Az Egyesült Államokat váratlanul érte az a hír, hogy a Szovjetunió kész részt venni a négy hatalom értekezletén, ami megváltoztathatja a bermudaszigeti értekezlet terveit és egész programmját.“ A koreai politikai értekezletet előkészítő panmunzsoni tárgyalások KAJSZUNG (Agerpres). — Az ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti. A panmunzsoni előzetes értekezleten részvevő koreai-kínai küldöttség közleménye arról tudósít, hogy november 27-én mindkét albizottság ülésezett. A napirend első pontjával (a politikai értekezlet összetételével) foglalkozó albizottság ülésén Ki Szuk Bok, a koreai-kínai fél képviselője utalt arra, hogy ez idő szerint az egyetlen megoldatlan kérdés a semleges államok részvételének kérdése, amelyben az amerikai fél nem hajlandó leszögezni álláspontját. Ennek az elutasításnak az egyedüli célja az, hogy elhalassza a politikai értekezlet öszszehívását mindaddig, míg lejár a hadifoglyok soraiban végzendő fél világosító munka határideje, s bezárul az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaka s ilyenformán lehetőség nyílik a hadifoglyok visszatartására s a fegyverszünet elgáncsolására. A koreai-kínai küldöttség — mondotta ki Szűk Bök — nem tűrheti e terv megvalósítását és ezért követeli, hogy a másik fél szögezze le álláspontját a semleges államoknak a politikai értekezleten való részvételét illetően. A politikai értekezletnek — mondotta ki Szűk Böki — a két fél közötti, az egyenlőségen alapuló értekezlet jellegét kell öltenie. Az értekezleten a határozatokat pedig a két fél egyöntetű beleegyezésével kell hozni. Mégis szükséges a semleges államok részvétele a politikai értekezleten, mert hasznos álláspontokat fejthetnek ki, a pártatlan nemzetközi közvéleményt képviselik és ennélfogva hozzájárulnak a két fél közötti megegyezés megvalósításához. Ez megmenti a politikai értekezletet az előző panmanzsoni tárgyalások sorsától, amikor az amerikai fél ismételten igazolatlanul megszakította az üléseket és ezáltal kátyúba juttatta a tárgyalásokat. Az amerikai megbízott kijelentette, hogy 1954 január 21-én automatikusan a civil személyek statútumát alkalmazzák valamennyi nem közvetlenül hazatelepített hadifogolyra, tehát beismerte, hogy az amerikai fél visszatartja a hadifoglyokat. Az amerikai képviselő kivonta magát a semleges államok részvétele kérdésének megvizsgálása alól. Viszont egy „listát“ nyújtott be azokról az országokról, amelyek részt vehetnek a politikai értekezleten. Ugyanakkor azt állította, hogy a Szovjetuniónak, mint a koreai-kínai félhez tartozó országnak kell részt vennie az értekezleten. Az USA megbízottja ezenkívül 11 „kérdést“ tett fel a koreai-kínai fél javaslatával kapcsolatban és felszólította a koreaikínai küldöttséget, hogy válaszoljon a kérdésekre. Huan Hua, a koreai-kínai fél képviselője kimutatta, hogy a benyújtott „lista“ értelmetlen és a koreai-kínai küldöttség azt nem f°ogadhatja el. Ami pedig a 11 „kérdést“ illeti, közülük néhány fölött már megegyeztek, tehát fölösleges a válasz; a többi kérdés pedig éppen a semleges államok részvételéhez fűződik, amire az amerikai félnek kell világosan válaszolnia. A napirend második pontjával (az értekezlet időpontja és színhelye) foglalkozó albizottság ülésén, a koreai-kínai fél hivatalosan javasolta a politikai értekezlet összehívását december 26-án. A másik fél elutasította a javaslatot. Az amerikai fél kitart ama javaslata mellett, hogy a politikai értekezlet összehívásának pontos időpontját csak azután állapítsák meg, miután megegyeztek a napirend összes pontjai fölött. it KAJSZUNG (Agerpres). — Az ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti. A panmunzsoni előzetes értekezlet koreaikínai küldöttségének közleménye rámutat arra, hogy a napirend első pontjával foglalkozó bizottság november 28-i ülésén Ki Szűk Bök, a koreai-kínai fél képviselője ismét javasolta: az amerikai fél szögezze le álláspontját a semleges államoknak a politikai értekezleten való részvételét illetően. A központi kérdésben — a semleges államok részvételének kérdésében — mondotta Ki Szűk Bök — a másik fél kétszínű álláspontra helyezkedik és megkerüli a közvetlen választ. Az amerikai fél szerint, ha a politikai értekezletre megfigyelőket hívnak meg szavazati jog nélkül, ezeknek nem kell megadni még a politikai értekezleten részvevő tagok szokásos jogait sem. Az ilyen álláspont semmiképpen sem járul hozzá a semleges államok részvétele kérdésének megoldásához. A koreai-kínai fél javasolta a küldöttek plenáris ülésének megszervezését e kérdés észszerű rendezése érdekében és bejelentette, hogy a plenáris ülésen egy újabb javaslatot terjeszt elő. A másik fél hozzájárult a küldöttek plenáris ülésének megtartására vonatkozó javaslathoz. PEKING (Agerpres). Az ÚJ KÍNA hírügynökség közli: A koreai politikai értekezlettel kapcsolatos előzetes tárgyalásokon részvevő koreai-kínai küldöttség november 30-án közleményt tett közzé, amely szerint a két fél november 30-án újra megkezdte a plenáris üléseket. A koreaikínai fél javaslatot terjesztett elő a napirend öt pontját illetőleg. A koreai-kínai fél javaslata előirányozza, hogy a politikai értekezle t koreai-kínai fél javaslatai ben a fegyverszünetet aláíró két félen kívül öt érdekelt semleges ország vegyen részt — a Szovjetunió, India, Indonézia, Pakisztán és Birmánia. A semleges országok minden korlátozás nélkül részt vesznek a napirend összes pontjainak megvitatásában, azonban nem rendelkeznek szavazati joggal. A politikai értekezletet 1953 december 28-án tartják meg Újdelhiben (Indiai. A politikai értekezlet napirendi pontjai: A. A hadifoglyok kérdése. B Az összes idegen csapatok kivonása Koreából. C. A koreai kérdés békés megoldása. D. Más, a fentiekkel összefüggő problémák. Az amerikai fél kérte, hogy az üléseket szakítsák félbe december 2-ig hogy tanulmányozhassák a koreai-kínai fél javaslatait és hogy tanácskozhassanak a 17 ENSZ-állam kormányaival. 1953. december 1., kedd Az ENSZ politikai bizottsága befejezte a szovjet javaslatok vitáját NEW YORK. (Agerpres.) — A TASZSZ közli : Az ENSZ politikai bizottsága november 26-i ülésén befejezte a háborús veszély elhárítására és a nemzetközi feszültség enyhítésére vonatkozó szovjet javaslat megvoatását. A szovjet javaslatot szakaszonként bocsátották szavazás alá. Az első szakasz mellett 21 küldött szavazott, 30 delegátus tartózkodott a szavazástól. Egyetlen küldött sem mert ellene szavazni. Ez a szakasz kimondja : a közgyűlés hangsúlyozza, hogy a koreai hadműveletek megszüntetése fontos lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítésében és ez kedvező előfeltételeket teremt a világháború elhárítását szolgáló újabb intézkedések meghozatalára. A szovjet tervezet javaslatainak szavazásánál újból kitűnt, hogy az angol-amerikai tömbnek nem érdeke egy újabb világháború veszélyének elhárítása és a nemzetközi feszültség enyhítése. Az amerikai befolyás alatt álló gépies többség 32 szavazattal elutasította a szovjet tervezetnek azt a részét, amely kimondja : egy újabb világháború veszélyének csökkentésére, a népek békéjének és biztonságának megszilárdítása céljából a közgyűlés feltétel nélkül tiltsa meg az atomfegyver, a hidrogénfegyver és a többi tömegpusztító fegyver használatát és utasítsa a Biztonsági Tanácsot, haladéktalanul intézkedjék olyan, nemzetközi egyezmény kidolgozása és nemzetközi egyezmény lérehozása érdekében, amely biztosítja a tilalom szigorú nemzetközi ellenőrzését. 14 ország — Jemen, Afganisztán, Argentína, Burma, India, Szaúd- Arábia, Pakisztán, Szíria, Mexikó, Izrael, Irán, Irak, Indonézia és Egyiptom — küldöttei tartózkodtak a szavazástól. A Szovjetunió, Bielorusszia, Ukrajna, Lengyelország és Csehszlovákia küldöttei a szovjet javaslat mellett szavaztak. Az angol-amerikai tömb ugyancsak gépies szavazattöbbséggel elutasította a szovjet tervezet második szakaszát, amely indítványozza, hogy a közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának — az USA-nak, a Szovjetuniónak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Kínának, amelyek elsősorban felelősek a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért, hogy egy éven belül csökkentsék egyharmaddal fegyveres erőiket. E szakasz javasolta még, hogy a katonai kiadások terhének megkönnyítése céljából a közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanácsnak: hívjon össze a legrövidebb időn belül nemzetközi értekezletet az összes államok fegyverzete csökkentésének megvalósítására. 14 küldött, közöttük az arab országok, India, Burma és Argentína küldöttei tartózkodtak ennek a szakasznak a megszavazásától. Arra a szovjet javaslatra, amely kimondja, hogy a szárazföldi, légi és tengeri támaszpontok létesítése idegen országok területén súlyosbítja egy újabb világháború veszélyét és az államok nemzeti függetlenségét, 12 küldött szavazott, éspedig: a Szovjetunió, Ukrajna, Bielorusszia, Lengyelország, Csehszlovákia, Szíria, Jemen, Egyiptom, Szaud- Arábia, India, Libanon és Irak küldöttei. Kilenc ország (Jugoszlávia, Irán, Afganisztán, Argentína, Bolívia, Burma, Pakisztán, Indonézia, Mexikó) küldöttei tartózkodtak a szavazástól. 29 küldött a szovjet javaslat ellen foglalt állást. Hét küldött (a Szovjetunió, Ukrajna, Bielorusszia, Lengyelország, Csehszlovákia, Szíria és Egyiptom) szavazott amellett, hogy a közgyűlés ajánlja a Biztonsági Tanácsnak, intézkedjék az idegen orszgok területén lévő katonai támaszpontok felszámolásáról. Tizenkét ország (Jugoszlávia, Jemen, Burma, Argentína, Afganisztán, Szaúd- Arábia, India, Indonézia, Pakisztán, Irak, Libanon és Irán) küldöttei tartózkodtak a szavazástól. Harminckét küldött a szovjet javaslat ellen szavazott. A szovjet tervezet 4. szakasza mellett —amely elítéli a háborús uszítást és a népek közötti gyűlölet propagandáját — hat ország (Szovjetunió, Ukrajna, Bielorusszia, Lengyelország, Csehszlovákia és Irán) kül-üdöttel szavaztak. Tizenhárom megbízott (Szíria, Afganisztán, Argentína, Burma, India, Indonézia, Szaud- Arábia, Egyiptom, Irak, Libanon, Mexikó, Pakisztán és Venezuela) tartózkodtak a szavazástól. Harminckét küldött a javaslat ellen szavazott. Minthogy az amerikai angol csoport gépies szavazattöbbséggel elutasította a szovjet tervezet javaslati részében foglalt valamennyi pontot, a szovjet indítványt összeségében nem bocsátották szavazás alá. ★ NEW YORK. (Agerpres.) — A TASZSZ közli: A politikai bizottság november 27-i délelőtti ülésén egyes küldöttek megokolták a szovjet javaslatok kérdésében leadott szavazatukat. Hamimzar, Indonéziát küldött kijelentette, hogy véleménye szerint a szovjet határozattervezetben felvetett kérdések az ENSZ munkájának legfontosabb és legsürgősebb kérdései. „Annak ellenére, hogy a politikai bizottság nem fogadta el a szovjet tervezetet, az ebben a kérdésben elhangzott viták befolyást fognak gyakorolni a nemzetközi feszültség enyhítésére" — mondotta. Menen. Indiai küldött hangsúlyozta, hogy mélyen nyugtalanítja a támaszpontok építése idegen területeken. Ezért szavazott arra a szovjet javaslatra, amely előirányozza a támaszpontok megszüntetését. India küldöttsége még a szovjet javaslat két másik pontja mellett is szavazott, mert teljesen egyetértett ezekkel. A szovjet tervezet többi pontját illetően tartózkodott a szavazástól, mert véleménye szerint ezeket a leszerelési bizottságban kell megvizsgálni. A politikai bizottság ezután újra megkezdte Burma panaszának megvizsgálását a kuomintangista banditák agresszív akcióival kapcsolatban. Mint ismeretes, a politikai bizottság november 5-én megszakította ennek a kérdésnek a vitáját, minthogy az amerikai küldöttség ígéretet tett, közbenjár, hogy Burmából vonjanak vissza 2.000 kuomintangista katonát. Lodge, amerikai küldött egy levél szövegét juttatta el a küldötteknek. A levélben azt bizonygatta, hogy a 2.000 kuomintangista katona visszavonása sikerrel folyik. A Mynt Thein, burmai küldött kijelentette, hogy a kuomintangista banditák kivonása Burma területéről nem kielégítő. Okmányokat idézett, amelyekkel azt bizonyította, hogy legfőképpen öregeket, rokkantakat, nőket és gyermekeket telepítenek át, nem pedig katonákat. Burma bangkoki megbízottja még burmai állampolgárokat is talált az áttelepített személyek között, így például kuomintangista katonáknak álcázott két csoportban 38 burmai állampolgárt találtak. A kuomintangisták burmai agressziója - " mondotta a küldött — tovább folyik. A burmai küldött kérte, hogy a politikai bizottság támogassa Burmát az idegen agresszió megszüntetésében. Az USA és a kuomintang megbízottai azt állították, hogy a kuomintang katonák visszavonása „rendes mederben folyik“. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scântella I. V. Stalin"