Előre, 1956. február (10. évfolyam, 2577-2601. szám)
1956-02-28 / 2600. szám
2 (Tudósítónktól) Tanulságos értekezletet tartottak a napokban Nagyvárad tartomány kiváló termelői, mérnökei, technikusai. Az elmúlt esztendő tapasztalatainak felhasználásával meghatározták az 1956-os év tennivalóit a bőséges terméshozam biztosítására. Az elmúlt esztendő sikerrel zárult: 133.000 tonnával több búza és kukorica termett Nagyvárad tartományban mint 1954-ben. Egyes szocialista egységek, kukoricából például, országos viszonylatban is a legnagyobb terméshozamot érték el. De búzából, őszi árpából és cukorrépából is említésreméltóak az eredmények. Az állami gazdaságok búzából 2150 kg, őszi árpából 2365 kg, cukorrépából 20.880 kg-os átlagtermést értek el. A kollektív gazdaságok terméseredményei hasonlóak voltak: búzából 1875 kg, őszi árpából 2002 kg, és cukorrépából 23.305 kg. Társult s egyénileg dolgozó parasztok is magasabb terméshozamot értek el mint az előző esztendőkben. Rekordtermés is született a szocialista egységekben: így például a nagyváradi állami gazdaság őszi búzából egy hektárról 3400 kg-ot, a madarászi kollektivisták csöveskukoricából 13,7 mázsás, a szalontaiak pedig cukorrépából 32,2 mázsás hektáronkénti termést értek el. A magas terméshozam növelte a kollektivisták jövedelmét. A nagy terméseredményt elérő egyénileg dolgozó paraszt jövedelménél is négyszeresenötszörösen többet kerestek a jól dollgozó kollektivisták. Számos olyan kolektivista van a tartományban, akinek évi jövedelme meghaladta a 30.000 lejt. A kollektivisták és társult dolgozó parasztok eredményei láttán Nagyvárad tartomány sok ezer dolgozó parasztja kérte felvételét a kollektív gazdaságokba és társulásokba. Az utóbbi esztendők terméshozamainak összevetése világosan megmutatja a fokozott gépesítés, az agrotechnika mind szélesebb körű alkalmazásának előnyeit. A földgondozás fontosságát jól példázza a nagyszántói kollektív gazdaság két mezei brigádjának tapasztalata. Száztizenhat hektáron termesztettek kukoricát idén a nagyszántóiak. Ebből 39 hektár a Varga Lajos brigádjáé volt. Balázs János mérnök irányításával dolgozott a brigád: 30 tonna istállótrágyát szórtak egy-egy hektárra és 26—28 cm mélyen végezték a szántást. Tavasszal megkoronálták és vigyáztak, hogy a vetésig a föld tiszta maradjon. 90—90 cm-re vetettek s amikor az első levelek kibújtak, ekekapával megkapálták. Az első kézikapálásnál ritkították a fészkeket, csak két-két növényt hagyva egyben. Négyszer kapálták meg ekekapával, a harmadiknál kiirtva a vadhajtást. Ezen a 39 hektáron 80 mázsányi csövestengerit törtek le hektáronként. Záhar Imre brigádja is ugyanennyi földet dolgozott meg, de mivel nem trágyázták eléggé s csak kétszer ka*B*vták meg a kukoricát, 10 mázsával kevesebb átlagtermést értek el hektáronként, mint a Varga-brigád. 35 liter tej tehenenként A szentannai kollektív gazdaság élenjáró fejőnője, Cornea Carolina elmondotta az értekezleten, hogy gazdaságuk nagy gondot fordít az állatállomány növelésére és jó gondozására. A gazdaságnak 60 fejőstehene van s a tehenek napi tejhozama télen liter, nyáron azonban eléri a 35 litert is. A jószágokat pontos időben etetik, s tudományos alapokon meghatározott fejadagot kapnak. Bár a gazdaság gondoskodik elegendő silótakarmányról, a tehenek siló helyett időnként borbotot (cukor gyártásánál visszamaradt melléktermék) kapnak. Egy-egy fejőnő tíz tehenet gondoz. Fejés előtt tőgymasszázst és melegvizes lemosást végeznek. Ennek eredménye a magas tejozam. 16.000 kg. kukoricát termelünk hektáronként Maghiar Teodor a madarászi kollektív gazdaság elnöke, felszólalásában vállalta, hogy ebben az esztendőben 150 mázsás hektáronkénti kukorica átlagtermést takarítanak be. Gergely Vilmos, a nagyváradi állami gazdaság főmérnöke még ennél is jelentősebb fogadalmat tett: 16.000 kg-os hektáronkénti kukoricatermést vállalt. Kisszántói részlegükön 1955-ben ők is 12.000 kg-ot meghaladó termést takarítottak be. A gép- és traktorállomás segítsége A székelyhídi gép- és traktorállomás mezőgazdasági mérnöke, Bakk Ferenc ismertette, milyen segítséget nyújtottak a termelőknek. Beszámolt arról, hogy a szovjet módszerek tanulmányozása és alkalmazása során milyen eredményeket értek el. 1953- ban alkalmazták először a sűrűsoros vetési módszert. Két vetőgép egybekapcsolásával 7,5 cm távolságra szóródik a mag, tehát alaposabban kihasználják a területet és a vetés kevesebb időt is vesz igénybe. Első évben 60 hektáron alkalmazták az új módszert s ezen a területen 26 mázsás búzatermés átlagot értek el a dolgozó parasztok. A múlt őszön a köbölkúti határban alkalmazták a sűrűsoros vetést. Itt az elmúlt 5 esztendőben 11—12 mázsa búza termett hektáronként s már most úgy ígérkezik, hogy ebben az évben eléri a 18—19 mázsát. Rakk Ferenc vállalta, hogy idén megkétszerezik a sűrűsorosan, keresztbevetett terület nagyságát. A technikus tanácsa Roxin Joan, a tartományi mezőgazdasági igazgatóság mérnöke évtizedek észrevételeit közölte, amikor a kukorica termesztésének módjairól beszélt. A kukorica talajigényes növény s különösen szereti a jól előkészített mélyrétegű földet. Ezért a helyes talajkiválasztásnak és az agrotechnikai szabályok alkalmazásának döntő szerepe van a termés kialakulásában. Gondosan tanulmányozni kell a talaj és éghajlat tulajdonságait, hogy megismerhessük, milyen fajtájú kukorica a legalkalmasabb az illető vidékre és milyen megművelést igényel, hány szál növényt hagyjunk egy-egy fészekben és milyen sor- és tőtávolságot. A növényápolás fontosságára is felhívta a figyelmet Roxin elvtárs. A kukorica 3—4 ekekapálást és 3 kézikapálást igényel.A fejtrágyázott, mésznitrogénnel megszórt, foszformatrágyás földön másfélvagonos termés is elérhető. Arra az esetre, ha netalán kipusztulna egy-egy fészekből a növény, ajánlatos táphengerben utánpótlást nevelni s azt a hengerrel együtt a fészekbe helyezni Feladatok 1956-ra Második ötéves tervünk végére 15 millió tonna gabonatermést kell elérnie hazánk dolgozó parasztjainak. Ebből a mennyiségből Nagyvárad tartománynak mintegy 1.000.000 tonnát kell fedeznie. A tartomány dolgozó parasztjai eleget akarnak tenni feladatuknak s már ebben az esztendőben a tavalyinál fokozottabb igyekezettel munkálkodnak a terméshozam növeléséért. Az összvetésterületnek 42,6 százalékát bevetették őszi kalászosokkal, 53.600 hektáron alkalmaztak természetes és műtrágyát, 9572 hektáronvetettek vetőgépekkel sűrűsorosan s belőle 5261 hektáron keresztsorosan. Többezer dolgozó paraszt látogatja az agrotechnikai köröket, hogy elsajátítsa és alkalmazza a fejlett agrotechnikai módszereket és többszázra rúg azoknak a száma, akik tapasztalatcserén igyekeznek elsajátítani a kollektivisták és állami gazdaságok élenjáró dolgozóinak a munkamódszereit A kiváló termelők értekezletén számos vállalás hangzott el: kollektív gazdaságok elnökei, állami gazdaságok, gépállomások mérnökei tettek fogadalmat, hogy az 1956-os esztendőben minden eddigi eredményeket fölülmúló terméshozamot érnek el. Nagyvárad tartomány kiváló termelőinek tapasztalatcseréje Ezelőtt húsz évvel — 1936 február 27-én — halt meg Iván Petrovics Pavlov a haladó orosz és a szovjet fiziológia legragyogóbb képviselője. Marx írja, hogy „A tudomány nem ismer széles országutat és csak azok remélik, hogy napsütötte ormait elérik, akik nem riadnak vissza attól, hogy meredek ösvényei megmászása fáradságos”. Iván Petrovics Pavlov azok közé tartozik,, akik egész életük kitartó munkája árán feljutottak a tudomány napsütötte csúcsaira, hogy onnan irányt, perspektívát mutassanak. Iván Petrovics Pavlov „Az ifjúsághoz” írott levelében azt vallja, hogy „a tudomány az embertől az egész életét követeli”, hogy a tudomány az embertől... „nagy szenvedélyt és nagy erőfeszítéseket követel”. Életével fényes tanúbizonyságát, igazolását adta fenti megállapításának. Pavlov tudományos munkássága a fiziológia nagyon sok ágát ölelte fel (vérkeringés, emésztés, kiválasztás, a központi idegrendszer felsőbb emeleteinek tevékenysége, a szervezet funkcióinak neuroimmorális irányítása, a munka fiziológiája, összehasonlító fiziológia, így a farmakológia egész sor problémája, kísérleti és terapeutikus patológia). Munkásságát három fő részre oszthatjuk: a vérkeringés fiziológiája, az emésztés fiziológiája és a nagyagyféltekék fiziológiájának a tanulmányozása. Alkotása mindhárom területn nagyon jelentős, de legkorszakalkotóbb eredményeit a nagyagyféltekék fiziológiai működésének tanulmányozása során érte el. Lerakta egy új tudomány — a felsőbb idegtevékenység fiziológiája — legfontosabb alapköveit. Tanai döntő fordulatot jelentettek a fiziológia, az orvostudomány és a pszichológia további fejlődése számára. Pavlov tanai ugyanakkor nagy jelentőségűek a marxista filozófia szempontjából, amennyiben természettudományos megalapozását adják az ember szubjektív világával kapcsolatos dialektikus materialista tételeknek. Pavlov tanításának materialista jelentősége főképpen abban áll, hogy elveti az idealista lélektan áltudományos szubjektivista fogalmait és az ember szubjektív világát objektív módszer segítségével, a természettudomány oldaláról közelíti meg. Az objektív módszer segítségével nyert kutatási eredmények alapján rámutat arra, hogy azok a jelenségek, amelyek a lelki élet alapját képezik, térben és időben folynak le, tehát anyagiak. Pavlov bebizonyítja, hogy minden idegi folyamat két folyamatra: a serkentésre és a fékezésre vezethető viszsza. Az agykéregben ennek a két folyamatnak a mozgása — kisugárzása, összpontosulása, kölcsönös indukciója — játszódik le. A serkentési és fékezési folyamatok kiváltódását, mozgását a külső és a belső környezetből jövő ingerek határozzák meg. A szervezetre ható ingerek első csoportjába tartoznak a biológiai szempontból közvetlenül káros, vagy hasznos ingerek, azaz, az abszolút ingerek, a második csoportba pedig azok, amelyek hírül adják az abszolút ingerek közeledtét, azaz a jelző ingerek, a jelzések. A szervezet analizátorai révén a rá ható számtalan inger közül kiemeli (analizálja) azokat az ingereket, amelyek valamilyen abszolút (káros vagy hasznos) ingert jeleznek és öszszekapcsolja (szintetizálja) azokat a megfelelő végrehajtószerv működésével (a reflex-szel). Pavlov rámutat arra is, hogy az agykéreg analizáló és szintetizáló tevékenysége alacsonyabb és magasabbfokú lehet. Függ ez az adott élőlény idegrendszerének általános fejlettségi fokától, függ attól, hogy az analizátor milyen részében (perifériás, vagy központi) megy végbe az analízis és szintézis és végül döntő különbség van a magasabbrendű állatok és az ember analizáló és szintetizáló tevékenysége között. Az embernél az analizáló és szintetizáló tevékenység eléri az elvont gondolkodás fokát, az emberi idegtevékenységhez hozzáadódott „rendkívüli hozzájárulás” következtében. Ez a rendkívüli hozzájárulás a második jelrendszer, a beszéd, összehasonlítva az első és a második jelrendszeri jelzéseket Pavlov megállapítja, hogy a második jelrendszeri jelzések éppen olyan „valóságos feltételes inger”-ek, mint az első jelrendszeriek, de amíg az első jelrendszeri ingerek azokat az ingereket jelentik, amelyek „közvetlenül jutnak el a szervezet látási, hallási és egyéb receptorainak speciális sejtjeibe”, addig a második jelrendszeri ingerek, azaz „.. .különösen a beszédszervekből az agykéregbe hatoló kinesztetikus ingerek” a jelzések jelzései. A második jelrendszeri ingerek a valóság absztrakcióit képviselik és olyan általánosítást tesznek lehetővé, ami az újabb, különlegesen emberi, legmagasabb gondolkodásunkat alkotja. Pavlov megállapítja, hogy a második jelrendszer elválaszthatatlan kapcsolatban van az elsővel és döntő mértékben meghatározza annak működését. Rámutat arra, hogy a második jelrendszeri jelzések nem hasonlíthatók öszsze sem mennyiségi, sem minőségi szempontból az első jelrendszeri ingerekkel, azonban a második jelrendszer működésében is ugyanazon alaptörvények érvényesek hiszen „az is ugyanazon idegszövetnek a munkája”. Kutatásának eredményeképpen, Pavlov felfedte az ember szubjektív világa legalapvetőbb objektív törvényeit. Rámutatott a speciálisan emberi, azaz a beszéd és az elvont gondolkodás idegi mechanizmusaira. A pavlovi tanításoknak nagy gyakorlati jelentőségük van. Az emberi felsőbb idegtevékenység legalapvetőbb törvényeinek megismerése lehetővé tette, hogy az orvostudomány azokra támaszkodva alakítsa, fejlessze megelőző és gyógyító, a pedagógia tudomány pedig oktatási-nevelési munkáját. Jellemző a cári Oroszországra, hogy Pavlov csak 41 éves korában kapott tanári tanszéket és saját laboratóriumot. Addig nehéz anyagi körülmények között élt és kísérleteit folytonos anyagi nehézségekkel küzdve végezte, önéletrajzában ezt írja ezzel kapcsolatban: „ .. .az általános szűkös anyagi források miatt képtelen voltam bármilyen kísérleti állatot megfizetni, s emiatt mindig kénytelen voltam a laboratóriumi tevékenység méreteit szűkíteni.” Pavlov tudományos munkája anyagi feltételeinek állapotában döntő fordulatot hoz a Népbiztosok Tanácsának 1921. január 24-i rendelete. „A Népbiztosok Tanácsa I. P. Pavlov akadémikusnak az egész világ dolgozói szempontjából óriási jelentőségű, egészen kivételes tudományos érdemeire való tekintettel elrendeli”, hogy a petrográdi szovjet előterjesztése alapján egy széles hatáskörrel felruházott külön bizottság „teremtse meg a legkedvezőbb feltételeket Pavlov akadémikus és munkatársai tudományos munkájának biztosítására.” A Határozat elrendeli — többek között — Pavlov Összes Művei diszkötésben való kiadását. A rendelet eredményeképpen hatalmas építkezések kezdődnek el Koltusiban Leningrád mellett. Koltusiban a szovjet kormány Pavlov és munkatársai számára fiziológiai kutató intézetet létesít a legkorszerűbb technikai berendezéssel. A községet Pavlovonak nevezik el. Pavlovo idővel valóságos tudományos központtá fejlődik, ahol jelenleg Pavlov tanítványai dolgoznak. * Pavlov egyéniségét leginkább az a három vonás jellemzi, amelyet „Az ifjúsághoz” írott levelében, a tudományos pályára készülő ifjaknak ajánl: „íme, mit szeretnék hazám tudományos pályára készülő ifjainak ajánlani... — írja. — Elsősorban következetességet ...Másodsorban szerénységet ...Harmadsorban szenvedélyt...” Mit jelent Pavlov számára a következetesség ? A tudomány elemeinek az elsajátításától, a tények szorgalmas gyűjtésétől, összehasonlításától, rendszerezésétől való felemelkedést a „tudomány magaslataira”, a törvények felfedésére. „A tények — a tudomány levegője” — írja. A tények számára a törvények megismerésének kiindulópontjai. Mit jelen Pavlov számára a szerénység? Azt, hogy „Valamennyien a közös ügy érdekében fáradozunk és mindenki a maga erejéhez és lehetőségeihez képest viszi az ügyet előre. Nem keressük mindig azt, hogy mi az «enyém» és a «tied», hanem csakis a közösség hasznát." Pavlov jellemének e vonását fejezik ki a Kremlben tartott fogadáson (1935) elhangzott szavai is: „Mi, akik tudományos hivatalokat viselünk, egyenesen nyugtalanok és gondterheltek vagyunk amiatt, vajon képesek leszünk-e arra, hogy igazoljuk és kiérdemeljük mindazokat az eszközöket, amelyeket kormányunk rendelkezésünkre állít”. Pavlov jellemének harmadik fő vonása a szenvedély, amely minden tettében, életének minden megnyilatkozásában megnyilvánul. Szenvedélyesen dolgozik 65 éven keresztül laboratóriumában és ezt megköveteli munkatársaitól is. Szenvedélyesen gorodkizik, szenvedélyesen szereti a zenét, szenvedélyesen gyűjt előbb pillangókat, majd bélyegeket és később festményeket. Szenvedélyesen örül minden eredménynek, amelyet a kísérletek során munkatársai elérnek és szenvedélyesen haragszik minden hibáért, amit maga vagy munkatársai elkövetnek. Szenvedélyesen szereti hazáját, az orosz népet és az orosz tudományt. Ez a szenvedély fűti át minden tettét, ez nyilatkozik meg következő szavaiban is: „Bármit is cselekszem, állandóan arra gondolok, hogy ezzel, amennyire erőm engedi, hazámat és a mi orosz tudományunkat szolgálom. Ez egyben erős buzdítás és mélységes elégtétel.” És végül, Pavlov szenvedélyesen szerette az életet: „...nagyon, nagyon erősen szeretnék még sokáig élni... akár kétszáz évig is... sőt még tovább”— írta nem sokkal haláig előtt. Pavlovnak teljesült ez a kívánsága. Életét, munkáját tanítványai, munkatársai, követői továbbviszik. Pavlov él, hiszen az a tudomány, amelyet ő alapított, nap mint nap új lépésekkel halad előre „az agy igazi fiziológiája” feltárásának az útján. FODOR KATALIN egyetemi tanársegéd 8 Zúgott, süvített a szél, a hópelyhek g hóbortos táncukat ropták, amikor 8 befordultunk a nemrég épített szál- 8 láda melletti utcába. Néhány lépést tettünk csupán s vidám kacagás, 8 vizcsobbanás ütötte meg fülünket. 8 Helyben vagyunk. Éppen a fedett uszoda bejáratához értünk. 8 A tordai fedettuszoda... Az ország 8 második legnagyobb és legmodernebb uszodája. Jogosan büszkék rá 8 Torda dolgozói. Régi vágyuk, évti 8zedes óhajuk vált valóra a néptagnáci gondoskodása, saját jó mun- 8 kájuk nyomán. 8 Először az úszómedencét vesszük a szemügyre. Kétségtelenül ez a leg- 8 látványosabb. 25 méter hosszú, szé-lessége megközelíti a nyolc métert, a mélysége pedig 2,15—3,15 méter 8 között váltakozik. Egyik oldalról 8 ugróemelvény nyúlik a víz fölé. 8 ...A három ugrókőre izmos fiúk lépnek fel. A túloldalról elhangzik is a „rajt” szó. A medencében lévők 8 két oldalra húzódnak. Csobbanás... 8 s a három fiatal szabályos karemeléssel elhúz a vízben. A göndörhajú szőke fiú mellhossznyi előnyt szed rez és elsőnek ér a célba. 8 A medence körüli oszlopok külső oldalát és a falakat köröskörben 8 tükrök borítják. Virágok teszik még barátságosabbá a fedett uszodát. L: A termen túl a zuhanyokhoz érünk, majd egy másik terembe megyünk, ahol két kisebb csempés medence található: az egyikben hideg, a másikban meleg víz van. E teremmel párhuzamosan 20 kádfürdő van. Ugyanitt a földszinten lesz a gőzfürdő is, továbbá a masszírozó- és pihenőszoba, amelyeket rövidesen szintén a dolgozók rendelkezésére bocsátanak. Az emeleten az egész folyosót betöltik az öltözőfülkék. A fedett uszoda új távlatokat nyit Torda úszósportja előtt. Fiatal sportolók vannak, csupán szakértő irányítók kellenek, hogy a lelkesedés, a fiatalos hév mellé megszerezzék a szaktudást is. Ennek érdekében a testnevelési és sportbizottság úszómestert szerződtetett és edzőt hívott meg Bukarestből. Torda munkásai és a tanuló ifjúság rövidesen megkezdi az MVK és LMVK próbák úszószámainak letételét. *0 Több éve már, hogy a városi néptanácsnál felmerült a fedettuszoda építésének terve. Torda ezer, meg ezer dolgozója lelkesen járult hozzá önkéntes munkával a medence ásásához és más természetű részletmunkákhoz. Számos nehézség tornyosult a néptanács végrehajtó bizottságának terve elé, de a dolgozók támogatásával a régi álom — a fedettuszoda — ezekben a februári napokban, a néptanácsi képviselők választásának előestéjén valósággá vált. Torda város néptanácsa ezzel mintegy betetőzte eredményekben gazdag tevékenységét. Csak az utóbbi két évben kiköveztek közel 1200 négyzetméternyi utat és járdát, újjáépítettek és kijavítottak 21 kisebb-nagyobb hidat. A néptanács jó munkáját dicsérik az újonnan épített iskolák, a kenyérgyár, a sósfürdő, 28 új kereskedelmi egység. Szép eredményeket értek el a kulturális munka terén is: Állami Színház, központi könyvtár, múzeum, két új filmszínház és a Balcescu kultúrotthon létesítésével. A március 11-én megválasztásra kerülő új néptanács gazdag örökséget vesz át s ez megkönnyíti majd munkáját a város további fejlesztése tekintetében: a jó eredmények további lelkes munkára ösztönzik a város dolgozóit, csak ébren kell tartani ezt a lelkesedést, ösztönözni kell kezdeményező készségüket. Néptanácsaink eredményeiből A TORDAI FEDETT USZODA ELŐRE Hat késsel dolgozó öntvénymegmunkáló automata Kovács Istvánnak, a temesvári „Electromotor” gyár ismert esztergályosának legutóbbi újítása egy hat késsel dolgozó öntvénymegmunkáló automata, a golyóscsapágyak védőfedelének megmunkálására. Lássuk, hogyan történik ez a munkafolyamat. ...Egy mozdulattal indul a gép és az első kés máris az öntvénybe vág. Másodpercek alatt elkészül az első felülettel. Ekkor indul meg egyszerre a második és harmadik kés tartója, és mindkét kés megkezdi a forgácsolást. A harmadik oldalkés az öntvény kiugró peremén a simítást is elvégzi. Miután ez az első három kés befejezte munkáját, mindegyik egyszerre ugrik vissza kiindulási helyére. Csak ezután kezd működni a 4-es számú lyukkés, amely felfelé haladva a motor tengelyének helyét vágja. Amikor a lyuk végéhez ér, a két koronyvágó kés is működni kezd. Ezek lefelé mozognak, tehát az öntvény kétirányú forgatására nincs szükség. Néhány másodperc múlva, a megmunkálás elvégeztével a késtartó végére szerelt rugó mindhárom kést ismét a kezdőállásba hozza vissza Ez ideig a védőfedelet két befogással és négy művelettel munkálták meg. Az erre fordított idő 15 perc volt. Az új automatával ma ez egy perc és 40 másodpercet vesz igénybe. Eredményesen fejlesztik a technikát az Augusztus 23 üzemben lit oldatban történik. Az elektrolit oldatos fémedényre rákapcsolják az áramforrás pozitív sarkát és magára a fémalkatrészre a negatív sarkot. Speciális áramátalakító berendezéssel 300 volt feszültségű egyenáramot vezetnek a készüléken keresztül. Az elektrolit oldatba merülő hengeres alkatrész felületén vékony vezető burkolat és egy bizonyos rezgésű elektrolit réteg képződik, amely az áramkör gyakori megszakításával az alkatrész gyors felmelegedését váltja ki. A fejlődő hidrogént még magas hőmérsékleten is — megakadályozza a fémfelület oxidálódását. Az alkatrésznek az elektrolit oldaton történő egyenletes áthaladását hidraulikus szerkezettel szabályozzák, annak megfelelően, hogy milyen mélységű kemény réteget akarunk nyerni. z elektrolit oldatot tartalmazó fémedény alatt hideg víz áramlik. Ebben hűtik le a felmelegített alkatrészt. A felületi edzés egyszerű, nem kíván különlegesen kiképzett szakembert. Számottevő segítséget jelent ez fémipari üzemeinknek és sok esetben a nagyfrekvenciás edzést is helyettesíti. Az elektrolitikus edzésnél az alkatrész felmelegedéséhez igen rövid idő kell. Egy hengeralakú, 18 milliméter átmérőjű, 200 milliméter hosszúságú fém edzési ideje például ezzel az eljárással 1 percig tart, míg az általánosan alkalmazott cementálási eljárás, beleértve az összes hozzátartozó műveleteket, 20 órát vesz igénybe. Az elektrolitikus eljárással edzett alkatrész felületén finom eloszlású szemcsés réteg alakul ki. Ez kitűnő keménységet ad a fémnek, az utómegmunkálás pedig szükségtelenné válik. Nyilvánvaló, hogy milyen óriási jelentőségű a műszaki színvonal és a technikai fejlesztés szempontjából az új edzési eljárás. Ha csak technikai és takarékossági előnyeit, valamint a gépi berendezés egyszerűségét, könynyű kezelését vesszük tekintetbe, már akkor is rájövünk nagy gazdasági jelentőségére. Hasznos lenne, ha más üzemeink is foglalkoznának bevezetésével. Különösen az olyan fémipari üzemek, ahol sorozatgyártás folyik. Az új eljárás magas termelékenységet és jelentős időmegtakarítást biztosít. S. K. Az utóbbi években a fővárosi Augusztus 23 üzem technikusai, mérnökei, élenjáró dolgozói eredményesen járultak hozzá a technika fejlesztéséhez. Az öntödében széles körben alkalmazzák a kokilla-öntést, januárban bevezették a precíziós öntést s legújabban Paul Petrescu mérnök irányításával új edzési eljárást — az elektrolitikus edzés módszerét kísérletezték ki Az elektrolitikus edzés eltér az eddig alkalmazott cementálási eljárásoktól. A fémalkatrész felhevítése elektro- 1956. február 28., kedd ANTARKTISZI HÍREK Az antarktiszi „bennszülött lakosság” — a pingvinek és fókák — körében nagy érdeklődést keltett a „Die Welt” nyugat-német lap egyik cikke. A cikk, amely „Versenyfutás a hatodik földrészre” címet viseli, igen érdekes, amennyiben Antarktiszra vonatkozó politikai időjóslást tartalmaz. A fent említett cikk prognózisa szerint rövidesen valami „hidegháborúhoz” hasonló várható a déli sarkvidéken a különböző országok tudományos expedíciói között. A pingvinek és fókák hivatalos körei, amelyek meleg fogadtatásban részesítették az elkövetkező Nemzetközi Geofizikai Év keretében a kontinensre érkezett különböző tudományos expedíciókat egyhangúlag visszautasítják ezt az „időjóslást” s rámutatnak arra, hogy a cikk szerzőjének fogalma sincs a valódi tényállásról. Ugyanakkor különösen élénken kommentálják a Die Welt cikkének következő mondatát. „A „United States News and World Report” című amerikai folyóirat közölte egy nyugati hatalom volt moszkvai katonai attaséjának nyilatkozatát, mely szerint az orosz expedíció célja „az Ausztrália meghódítását előkészítő intézkedések keretében tengeralattjáró támaszpontot létrehozni Antarktiszon”. A tudományos expedíciók résztvevői eddig ismeretlen jelenséget figyeltek meg: a Die Welt cikkét olvasó pingvinek és fókák tömegei a fenti mondatnál eget verő hahotában törtek ki és ennek következtében az utóbbi időben még a hőmérséklet is emelkedett valamivel a kontinens egyes vidékein. (A moszkvai ,,Krokodil”-ból) A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM nyomdai gépszedő-kiképzést szervez munkahelyeken. A tanfolyamra 18 éven felüli, legalább 10 osztálylyal rendelkező bukaresti lakosú nők jelentkezhetnek. Részletes tájékoztatást nyújt: Ministerul Culturii Bukarest, Scínteia Háza VII. emelet, 762. ajtó. SZŐNYEGGYÁR LÉTESÜLT a napokban Brailán. Az új gyár különböző méretű perzsaszőnyegeket gyárt. KULTUROTTHONT AVATTAK a napokban a sáromberki (Magyar Autonóm Tartomány) dolgozó parasztok. A kultúrotthon két év alatt készült el, építésére 60 ezer lej önadó gyűlt öszsze s a község dolgozói ezenkívül jelentős önkéntes munkát végeztek az építkezésnél. KÜLÖNLEGES ÜVEGBŐL KÉSZÜLT HORGÁSZBOT kerül forgalomba tavasszal a Magyar Népköztársaságban. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN kiadják Tókai Mór válogatott műveit. A német nyelvű Jókai-sorozat első két kötete már meg is jelent. 30.000 HEKTÁR TERÜLETET változtatnak át termőfölddé Nagyvárad tartományban a második ötéves terv folyamán. GUSTAVE CHARPENTIER, a világhírű francia zeneszerző 96 éves korában Párizsban elhunyt. A myvei közül különösen Louise című operája és Olaszországi képek című szimfonikus alkotása aratott nagy sikert. EURÓPA LEGSZEBB ORGONÁJA KÉSZÜL az Odera menti Frankfurtban, a Német Demokratikus Köztársaság berlini rádiója számára. Az orgonának 80 regisztere, 4 manuáléja, 4.500 sípja lesz. Súlya 36 tonna. KÜLÖNADÁSOKAT közvetítenek rádióállomásaink a néptanácsi választásokat megelőző hetekben, az esemény tiszteletére. A NAPOKBAN MEGNYÍLT KOLOZSVÁRON a Tartományi Szakszervezeti Tanács székházában „Az atomenergia a béke szolgálatában” című kiállítás. Az ARLUS tartományi bizottsága rendezte kiállítás híven tükrözi a szovjet atomtudomány eredményeit és gyakorlati alkalmazását a békés építésben. A KÜLFÖLDI KULTURKAPCSOLATOK ROMAN INTÉZETE által rendezett indiai képzőművészeti kiállítás alkalmából vasárnap délelőtt két indiai művész érkezett a fővárosba: B. C. Sanyal szobrász és festőművész és H. A. Gade festőművész. A Meteorológiai Intézet közli: Nedves, ködös idő várható. Az ország északi részén éjjeli fagy. Változó felhőzet, délen jobbára borús égboltozat, helyenként gyenge havazás. Mérsékelt déli szél. Némileg emelkedő hőmérséklet, nappal mínusz 5 és plusz 7 fok között. Éjjel a hőmérséklet északon mínusz 7 és mínusz 16 fok, délen 0 és mínusz 6 fok között váltakozik. A következő három napra északon aránylag hideg, délen melegebb idő várható. Kezdetben felhős, majd változó égboltozat. Havazás és havas eső, majd eső. Élénkülő szél, helyenként reggel ködképződés. Emelkedő hőmérséklet. Dr. Kurt Wilhelm svédországi főrabbi nyilatkozata romániai benyomásairól Mint megírtuk, dr. Kurt Wilhelm, svédországi főrabbi, két hétig hazánk vendége volt. Elutazása előtt a Román Népköztársaság Zsidó Hitközségei Szövetségének székházában nyilatkozott a fővárosi újságíróknak. „Országukban nemcsak napról napra, hanem óráról órára újabb meg újabb megkapó benyomásokat szereztem — mondotta dr. Kurt Wilhelm. — Nagy örömmel láttam, hogy országuk fizikai és szellemi dolgozói — zsidók és nemzsidók — közösen szép, szabad és építő életet élnek. Ez a látogatás nagy hatást tett rám, és Svédországba visszatérve beszámolok majd róla. Romániai tartózkodásom során alkalmam nyílt elbeszélgetni az állam vezetőivel, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnökével, miniszterekkel, és megvallom, hogy az ország sorsát intéző személyiségek mély benyomást tettek rám. Nagy örömmel látogattam meg Justinian pátriárkát. Alkalmam volt megismerkedni egyetemi tanárokkal is. Elbeszélgettem munkásokkal kint a gyárakban, munkahelyükön. Megismerkedtem gyermekotthonokban, bölcsődékben dolgozó társadalmi munkásokkal. Személyes kapcsolatba léptem a lakosság minden rétegével és nagy megelégedésemre szolgált, hogy megismerkedtem problémáikkal. Mindenütt azzal a szóval köszöntöttek, amely a mi hitvallásunk is: béke ! Ezt az országot hatalmas békevágy, a megértésre és a nemzetközi együttműködésre való törekvés hatja át. Románia honpolgárait a béke s az emberi haladás eszméi egyesítik. Sokféle út vezet a béke felé. Az egyik út a kulturális és a vallási élet képviselőinek kölcsönös látogatása. Mi nagyon keveset tudunk Romániáról és úgy gondolom, hogy önök sem tudnak sokat hazámról. Egymás megismerésével a béke ügyét szolgáljuk. Nagyon kevéssé ismerjük meg egymást. Ez az oka az előítéleteknek. Romániai látogatásom eloszlatta bennem ezeket az előítéleteket és helyes véleményt alakított ki bennem. Láthattam Romániában, hogy a legkülönbözőbb nemzeti kisebbségek békében és barátságban élnek egymással, hiszen valamennyiük célja közös. Ez a cél az, hogy a Román Népköztársaság egyre újabb és újabb vívmányokkal gazdagodjék. Ezt a célt tevékenyen elősegíti a Román Népköztársaság zsidó lakossága is. Éppen ezért a zsidó lakosság békében és szabadságban élhet itt. Nagy örömmel láttam az üzemekben, hogy a zsidó munkások testvéri és elvtársi szellemben dolgoznak együtt nemzsidókkal. Találkoztam zsidó értelmiségiekkel, érdemes tanárokkal, a kulturális élet különböző területein tevékenykedő zsidó dolgozókkal. Nagy örömmel értesültem arról, hogy állami zsidó színház működik Bukarestben. Ebben a színházban olyan művészeket láthattam, akik jól megállnák a helyüket bármelyik főváros színpadán. Nagy örömmel állapítottam meg, hogy a különböző nemzeti kisebbségek hagyományaik feladása nélkül élhetnek és munkálkodhatnak együtt. A Román Népköztársaságban nem akarják nivellálni ezeket a hagyományokat, hanem megőrzik őket az egész ország javára. Jártam e két hét alatt zsinagógákban, imaházakban, egyházi iskolákban. Sokkal több ilyen intézményt láttam itt, mint éveken át a világ más részein. Megállapíthattam, hogy Románia kormánya lehetővé teszi a vallás szabad gyakorlását; mindenki saját vallása szerint élhet. Kolozsvári látogatásom során egyazon asztalhoz ültünk le az ország különböző vallásfelekezeteinek képviselőivel : ortodoxokkal, katolikusokkal, protestánsokkal. Láttam, hogy a különböző vallásfelekezetek papjait ugyanaz a törekvés, ugyanaz a békevágy hatja át, hiszen a béke eszméje egyesíti az összes vallásfelekezeteket. Amikor a Román Népköztársaság Országos Békevédelmi Bizottságánál jártam, fogadtatásomra megjelent többek között az egyház képviselője is. Nagy jelentőséget tulajdonítok ennek. Igen fontosnak tartom a vallásfelekezetek együttműködését a békeharcban és csak elismeréssel adózhatok annak, hogy a különböző vallásfelekezetek papjai itt összefogtak a béke jegyében. Nagy örömömre szolgált, hogy kollégám, dr. Mózes Rosen főrabbi elfogadta meghívásomat s ellátogat Svédországba. Éppúgy, mint ahogy az én romániai látogatásom a béke ügyét szolgálta, a Román Népköztársaság zsidó hitfelekezete képviselőjének svédországi útja is a béke nemes célkitűzését fogja szolgálni. Látogatása során arra fogunk törekedni, hogy a béke közös ügyének megnyerjük más országok, például Anglia, Franciaország, stb. rabbijait is". A svéd nép békemozgalmáról szólva dr. Kurt Wilhelm többek között ezeket mondotta : „Svédország ma semleges politikát folytat. Svédországnak kapcsolatai vannak mind a keleti, mind a nyugati országokkal. Nagy esemény volt számunkra, svédek számára ,a szovjet flotta stockholmi látogatása. A város lakossága lelkesedéssel fogadta a szovjet tengerészeket. Noha a vendégek és a vendéglátók különböző nyelvet beszélnek, mégis jól megértették egymást, a népek testvériségének nyelvén. Ezután svéd tengerészek is ellátogattak Leningrádba és a legjobb benyomásokkal tértek vissza. Sok tanulságot lehet ebből levonni. Ezek a tanulságok vezérlik Svédország politikáját. A svédországi zsidók is előmozdítják a békeharcot, mert egyetértést akarnak, a nemzetközi kapcsolatok és látogatások fokozását, a nemzetközi feszültség enyhülését”. Dr. Kurt Wilhelm főrabbi találkozása a sajtóértekezleten részt vevő újságírókkal, szívélyes légkörben folyt la