Előre, 1956. február (10. évfolyam, 2577-2601. szám)

1956-02-28 / 2600. szám

2 (Tudósítónktól) Tanulságos értekez­letet tartottak a napokban Nagyvá­rad tartomány kiváló termelői, mérnö­kei, technikusai. Az elmúlt esztendő tapasztalatainak felhasználásával meg­határozták az 1956-os év tennivalóit a bőséges terméshozam biztosítására. Az elmúlt esztendő sikerrel zárult: 133.000 tonnával több búza és kukori­ca termett Nagyvárad tartományban mint 1954-ben. Egyes szocialista egy­ségek, kukoricából például, országos viszonylatban is a legnagyobb terméshozamot érték el. De bú­zából, őszi árpából és cukorrépá­ból is említésreméltóak az ered­mények. Az állami gazdaságok búzából 2150 kg, őszi árpából 2365 kg, cukorrépából 20.880 kg-os át­lagtermést értek el. A kollektív gaz­daságok terméseredményei hasonlóak voltak: búzából 1875 kg, őszi árpából 2002 kg, és cukorrépából 23.305 kg. Társult s egyénileg dolgozó parasztok is magasabb terméshozamot értek el mint az előző esztendőkben. Rekord­­termés is született a szocialista egy­ségekben: így például a nagyváradi állami gazdaság őszi búzából egy hek­tárról 3400 kg-ot, a madarászi kollek­tivisták csöveskukoricából 13,7 mázsás, a szalontaiak pedig cukorrépából 32,2 mázsás hektáronkénti termést értek el. A magas terméshozam növelte a kollektivisták jövedelmét. A nagy ter­méseredményt elérő egyénileg dolgozó paraszt jövedelménél is négyszeresen­­ötszörösen többet kerestek a jól dol­lgozó kollektivisták. Számos olyan kol­­ektivista van a tartományban, akinek évi jövedelme meghaladta a 30.000 lejt. A kollektivisták és társult dolgozó parasztok eredményei láttán Nagy­várad tartomány sok ezer dolgozó pa­rasztja kérte felvételét a kollektív gaz­daságokba és társulásokba. Az utóbbi esztendők terméshozamai­nak összevetése világosan megmutatja a fokozott gépesítés, az agrotechnika mind szélesebb körű alkalmazásának előnyeit. A földgondozás fontosságát jól pél­dázza a nagyszántói kollektív gazda­ság két mezei brigádjának tapasztala­ta. Száztizenhat hektáron termesztettek kukoricát idén a nagyszántóiak. Ebből 39 hektár a Varga Lajos bri­gádjáé volt. Balázs János mérnök irá­nyításával dolgozott a brigád: 30 ton­na istállótrágyát szórtak egy-egy hek­tárra és 26—28 cm mélyen végez­ték a szántást. Tavasszal megkoronál­­ták és vigyáztak, hogy a vetésig a föld tiszta maradjon. 90—90 cm-re ve­tettek s amikor az első levelek ki­bújtak, ekekapával megkapálták. Az első kézikapálásnál ritkították a fész­keket, csak két-két növényt hagyva egyben. Négyszer kapálták meg eke­kapával, a harmadiknál kiirtva a vad­hajtást. Ezen a 39 hektáron 80 má­­zsányi csövestengerit törtek le hektá­ronként. Záhar Imre brigádja is ugyanennyi földet dolgozott meg, de mivel nem trágyázták eléggé s csak kétszer ka­­*B*vták meg a kukoricát, 10 mázsával kevesebb átlagtermést értek el hektá­ronként, mint a Varga-brigád. 35 liter tej tehenenként A szentannai kollektív gazdaság élenjáró fejőnője, Cornea Carolina el­mondotta az értekezleten, hogy gazda­ságuk nagy gondot fordít az állatál­lomány növelésére és jó gondozására. A gazdaságnak 60 fejőstehene van s a tehenek napi tejhozama télen liter, nyáron azonban eléri a 35 litert is. A jószágokat pontos időben etetik, s tudományos alapokon meghatározott fejadagot kapnak. Bár a gazdaság gondoskodik elegendő silótakarmány­ról, a tehenek siló helyett időnként borbotot (cukor gyártásánál visszama­radt melléktermék) kapnak. Egy-egy fejőnő tíz tehenet gondoz. Fejés előtt tőgymasszázst és melegvizes lemosást végeznek. Ennek eredménye a magas tej­ozam. 16.000 kg. kukoricát termelünk hektáronként Maghiar Teodor a madarászi kollek­tív gazdaság elnöke, felszólalásában vállalta, hogy ebben az esztendőben 150 mázsás hektáronkénti kukorica át­lagtermést takarítanak be. Gergely Vilmos, a nagyváradi állami gazdaság főmérnöke még ennél is jelentősebb fogadalmat tett: 16.000 kg-os hektá­ronkénti kukoricatermést vállalt. Kis­­szántói részlegükön 1955-ben ők is 12.000 kg-ot meghaladó termést taka­rítottak be. A gép- és traktorállomás segítsége A székelyhídi gép- és traktorállo­más mezőgazdasági mérnöke, Bakk Ferenc ismertette, milyen segítséget nyújtottak a termelőknek. Beszámolt arról, hogy a szovjet módszerek ta­nulmányozása és alkalmazása során milyen eredményeket értek el. 1953- ban alkalmazták először a sűrűsoros vetési módszert. Két vetőgép egybe­kapcsolásával 7,5 cm távolságra szó­ródik a mag, tehát alaposabban ki­használják a területet és a vetés keve­sebb időt is vesz igénybe. Első évben 60 hektáron alkalmazták az új mód­szert s ezen a területen 26 mázsás búzatermés átlagot értek el a dolgozó parasztok. A múlt őszön a köbölkúti határban alkalmazták a sűrűsoros ve­tést. Itt az elmúlt 5 esztendőben 11—12 mázsa búza termett hektáron­ként s már most úgy ígérkezik, hogy ebben az évben eléri a 18—19 mázsát. Rakk Ferenc vállalta, hogy idén megkétszerezik a sűrűsorosan, ke­resztbevetett terület nagyságát. A technikus tanácsa Roxin Joan, a tartományi mezőgaz­dasági igazgatóság mérnöke évtizedek észrevételeit közölte, amikor a kukori­ca termesztésének módjairól beszélt.­­ A kukorica talajigényes növény s különösen szereti a jól előkészített mélyrétegű földet. Ezért a helyes ta­lajkiválasztásnak és az agrotechnikai szabályok alkalmazásának döntő sze­repe van a termés kialakulásában. Gondosan tanulmányozni kell a talaj és éghajlat tulajdonságait, hogy meg­ismerhessük, milyen fajtájú kukorica a legalkalmasabb az illető vidékre és milyen megművelést igényel, hány szál növényt hagyjunk egy-egy fészek­ben és milyen sor- és tőtávolságot. A növényápolás fontosságára is fel­hívta a figyelmet Roxin elvtárs. A ku­korica 3—4 ekekapálást és 3 kézikapá­lást igényel.A fejtrágyázott, mésznit­­rogénnel megszórt, foszformatrágyás földön másfélvagonos termés is elér­hető. Arra az esetre, ha netalán ki­pusztulna egy-egy fészekből a növény, ajánlatos táphengerben utánpótlást nevelni s azt a hengerrel együtt a fészekbe helyezni Feladatok 1956-ra Második ötéves tervünk végére 15 millió tonna gabonatermést kell elér­nie hazánk dolgozó parasztjainak. Eb­ből a mennyiségből Nagyvárad tarto­mánynak mintegy 1.000.000 tonnát kell fedeznie. A tartomány dolgozó parasztjai eleget akarnak tenni felada­tuknak s már ebben az esztendőben a tavalyinál fokozottabb igyekezettel munkálkodnak a terméshozam nö­veléséért. Az össz­vetésterületnek 42,6 százalékát bevetették őszi kalászo­sokkal, 53.600 hektáron alkalmaztak természetes és műtrágyát, 9572 hektá­ron­­vetettek vetőgépekkel sűrűsorosan s belőle 5261 hektáron keresztsorosan. Többezer dolgozó paraszt látogatja az agrotechnikai köröket, hogy elsajátít­sa és alkalmazza a fejlett agrotechni­kai módszereket és többszázra rúg azoknak a száma, akik tapasztalatcse­rén igyekeznek elsajátítani a kollek­tivisták és állami gazdaságok élenjáró dolgozóinak a munkamódszereit A kiváló termelők értekezletén szá­mos vállalás hangzott el: kollektív gazdaságok elnökei, állami gazdasá­gok, gépállomások mérnökei tettek fogadalmat, hogy az 1956-os esztendő­ben minden eddigi eredményeket fö­lülmúló terméshozamot érnek el. Nagyvárad tartomány kiváló termelőinek tapasztalatcseréje Ezelőtt húsz évvel — 1936 február 27-én — halt meg Iván Petrovics Pav­lov a haladó orosz és a szovjet fizio­lógia legragyogóbb képviselője. Marx írja, hogy „A tudomány nem ismer széles országutat és csak azok remélik, hogy napsütötte ormait el­érik, akik nem riadnak vissza attól, hogy meredek ösvényei megmászása fáradságos”. Iván Petrovics Pavlov azok közé tartozik,, akik egész életük kitartó munkája árán feljutottak a tu­domány napsütötte csúcsaira, hogy onnan irányt, perspektívát mutassa­nak. Iván Petrovics Pavlov „Az ifjúság­hoz” írott levelében azt vallja, hogy „a tudomány az embertől az egész életét követeli”, hogy a tudomány az embertől... „nagy szenvedélyt és nagy erőfeszítéseket követel”. Életé­vel fényes tanúbizonyságát, igazolását adta fenti megállapításának. Pavlov tudományos munkássága a fiziológia nagyon sok ágát ölelte fel (vérkeringés, emésztés, kiválasztás, a központi idegrendszer felsőbb eme­leteinek tevékenysége, a szervezet funkcióinak neuro­immorális irányítá­sa, a munka fiziológiája, összehasonlí­tó fiziológia, így a farmakológia egész sor problémája, kísérleti és­ terapeu­­tikus patológia). Munkásságát három fő részre oszthatjuk: a vérkeringés fi­ziológiája, az emésztés fiziológiája és a nagyagyféltekék fiziológiájának a tanulmányozása. Alkotása mindhárom terüle­tn nagyon jelentős, de legkor­szakalkotóbb eredményeit a nagyagy­féltekék fiziológiai működésének tanul­mányozása során érte el. Lerakta egy új tudomány — a fel­sőbb idegtevékenység fiziológiája — legfontosabb alapköveit. Tanai döntő fordulatot jelentettek a fiziológia, az orvostudomány és a pszichológia to­vábbi fejlődése számára. Pavlov tanai ugyanakkor nagy je­lentőségűek a marxista filozófia szem­pontjából, amennyiben természettudo­mányos megalapozását adják az em­ber szubjektív világával kapcsolatos dialektikus materialista tételeknek. Pavlov tanításának materialista jelen­tősége főképpen abban áll, hogy elveti az idealista lélektan áltudományos szubjektivista fogalmait és az ember szubjektív világát objektív módszer segítségével, a természettudomány ol­daláról közelíti meg. Az objektív mód­szer segítségével nyert kutatási ered­mények alapján rámutat arra, hogy azok a jelenségek, amelyek a lelki élet alapját képezik, térben és idő­ben folynak le, tehát anyagiak. Pavlov bebizonyítja, hogy minden idegi folyamat két folyamatra: a ser­kentésre és a fékezésre vezethető visz­­sza. Az agykéregben ennek a két fo­lyamatnak a mozgása — kisugárzása, összpontosulása, kölcsönös indukciója — játszódik le. A serkentési és fékezési folyamatok kiváltódását, mozgását a külső és a belső környezetből jövő in­gerek határozzák meg. A szervezetre ható ingerek első csoportjába tartoz­nak a biológiai szempontból közvetle­nül káros, vagy hasznos ingerek, azaz, az abszolút ingerek, a második cso­portba pedig azok, amelyek hírül ad­ják az abszolút ingerek közeledtét, az­az a jelző ingerek, a jelzések. A szervezet analizátorai révén a rá ható számtalan inger közül kiemeli (analizálja) azokat az ingereket, amelyek valamilyen abszolút (káros vagy hasznos) ingert jeleznek és ösz­­szekapcsolja (szintetizálja) azokat a megfelelő végrehajtószerv működésé­vel (a reflex-szel). Pavlov rámutat arra is, hogy az agykéreg analizáló és szintetizáló te­vékenysége alacsonyabb és magasabb­­fokú lehet. Függ ez az adott élőlény idegrendszerének általános fejlettségi fokától, függ attól, hogy az analizátor milyen részében (perifériás, vagy köz­ponti) megy végbe az analízis és szin­tézis és végül döntő különbség van a magasabbrendű állatok és az ember analizáló és szintetizáló tevékenysége között. Az embernél az analizáló és szintetizáló tevékenység eléri az elvont gondolkodás fokát, az emberi idegtevé­­kenységhez hozzáadódott „rendkívüli hozzájárulás” következtében. Ez a rendkívüli hozzájárulás a második jel­rendszer, a beszéd, összehasonlítva az első és a máso­dik jelrendszeri jelzéseket Pavlov megállapítja, hogy a második jelrend­szeri jelzések éppen olyan „valóságos feltételes inger”-ek, mint az első jel­rendszeriek, de amíg az első jelrendsze­ri ingerek azokat az ingereket jelen­tik, amelyek „közvetlenül jutnak el a szervezet látási, hallási és egyéb re­ceptorainak speciális sejtjeibe”, addig a második jelrendszeri ingerek, azaz „.. .különösen a beszédszervekből az agykéregbe hatoló kinesztetikus in­gerek” a jelzések jelzései. A második jelrendszeri ingerek a valóság absztrak­cióit képviselik és olyan általánosí­tást tesznek lehetővé, ami az újabb, különlegesen emberi, legmagasabb gondolkodásunkat alkotja. Pavlov megállapítja, hogy a második jelrend­szer elválaszthatatlan kapcsolatban van az elsővel és döntő mértékben meghatározza annak működését. Rá­mutat arra, hogy a második jelrend­szeri jelzések nem hasonlíthatók ösz­­sze sem mennyiségi, sem minőségi szempontból az első jelrendszeri inge­rekkel, azonban a második jelrendszer működésében is ugyanazon alaptörvé­nyek érvényesek hiszen „az is ugyan­azon idegszövetnek a munkája”. Kutatásának eredményeképpen, Pav­lov felfedte az ember szubjektív vi­lága legalapvetőbb objektív törvényeit. Rámutatott a speciálisan emberi, azaz a beszéd és az elvont gondolkodás idegi mechanizmusaira. A pavlovi tanításoknak nagy gyakor­lati jelentőségük van. Az emberi fel­sőbb idegtevékenység legalapvetőbb törvényeinek megismerése lehetővé tette, hogy az orvostudomány azokra támaszkodva alakítsa, fejlessze mege­lőző és gyógyító, a pedagógia tudo­mány pedig oktatási-nevelési munká­ját. Jellemző a cári Oroszországra, hogy Pavlov csak 41 éves korában kapott tanári tanszéket és saját laboratóriu­mot. Addig nehéz anyagi körülmények között élt és kísérleteit folytonos anya­gi nehézségekkel küzdve végezte, ön­életrajzában ezt írja ezzel kapcsolat­ban: „ .. .az általános szűkös anyagi források miatt képtelen voltam bár­milyen kísérleti állatot megfizetni, s emiatt mindig kénytelen voltam a laboratóriumi tevékenység méreteit szűkíteni.” Pavlov tudományos munkája anyagi feltételeinek állapotában döntő fordu­latot hoz a Népbiztosok Tanácsának 1921. január 24-i rendelete. „A Népbiz­tosok Tanácsa I. P. Pavlov akadémi­kusnak az egész világ dolgozói szem­pontjából óriási jelentőségű, egészen kivételes tudományos érdemeire való tekintettel elrendeli”, hogy a petro­­grádi szovjet előterjesztése alapján egy széles hatáskörrel felruházott kü­lön bizottság „teremtse meg a legked­vezőbb feltételeket Pavlov akadémikus és munkatársai tudományos munkájá­nak biztosítására.” A Határozat elren­deli — többek között — Pavlov Összes Művei diszkötésben való kiadását. A rendelet eredményeképpen hatalmas építkezések kezdődnek el Koltusiban Leningrád mellett. Koltusiban a szov­jet kormány Pavlov és munkatársai számára fiziológiai kutató intézetet létesít a legkorszerűbb technikai be­rendezéssel. A községet Pavlovonak nevezik el. Pavlovo idővel valóságos tudományos központtá fejlődik, ahol jelenleg Pavlov tanítványai dolgoz­nak. * Pavlov egyéniségét leginkább az a három vonás jellemzi, amelyet „Az if­júsághoz” írott levelében, a tudomá­nyos pályára készülő ifjaknak ajánl: „íme, mit szeretnék hazám tudomá­nyos pályára készülő ifjainak aján­lani... — írja. — Elsősorban követ­kezetességet ...Másodsorban szerény­séget ...Harmadsorban szenvedélyt...” Mit jelent Pavlov számára a követ­kezetesség ? A tudomány elemeinek az elsajátításától, a tények szorgal­mas gyűjtésétől, összehasonlításától, rendszerezésétől való felemelkedést a „tudomány magaslataira”, a törvények felfedésére. „A tények — a tudomány levegője” — írja. A tények számára a törvények megismerésének kiinduló­pontjai. Mit jelen­ Pavlov számára a sze­rénység? Azt, hogy „Valamennyien a közös ügy érdekében fáradozunk és mindenki a maga erejéhez és lehető­ségeihez képest viszi az ügyet előre. Nem keressük mindig azt, hogy mi az «enyém» és a «tied», hanem csakis a közösség hasznát." Pavlov jellemének e vonását fejezik ki a Kremlben tartott fogadáson (1935) elhangzott szavai is: „Mi, akik tudományos hivatalokat viselünk, egyenesen nyugtalanok és gondterhel­tek vagyunk amiatt, vajon képesek leszünk-e arra, hogy igazoljuk és ki­érdemeljük mindazokat az eszközö­ket, amelyeket kormányunk rendelke­zésünkre állít”. Pavlov jellemének harmadik fő vo­nása a szenvedély, amely minden tettében, életének minden megnyilat­kozásában megnyilvánul. Szenvedélye­sen dolgozik 65 éven keresztül labora­tóriumában és ezt megköveteli munka­társaitól is. Szenvedélyesen gorodki­­zik, szenvedélyesen szereti a zenét, szenvedélyesen gyűjt előbb pillangó­kat, majd bélyegeket és később fest­ményeket. Szenvedélyesen örül min­den eredménynek, amelyet a kísérle­tek során munkatársai elérnek és szen­vedélyesen haragszik minden hibáért, amit maga vagy munkatársai elkövet­nek. Szenvedélyesen szereti hazáját, az orosz népet és az orosz tudományt. Ez a szenvedély fűti át minden tettét, ez nyilatkozik meg következő szavaiban is: „Bármit is cselekszem, állandóan arra gondolok, hogy ezzel, amennyire erőm engedi, hazámat és a mi orosz tudományunkat szolgálom. Ez egyben erős buzdítás és mélységes elégtétel.” És végül, Pavlov szenvedélyesen szerette az életet: „...nagyon, nagyon erősen szeretnék még sokáig élni... akár kétszáz évig is... sőt még tovább”— írta nem sokkal haláig előtt. Pavlovnak teljesült ez a kívánsága. Életét, munkáját tanítványai, munka­társai, követői továbbviszik. Pavlov él, hiszen az a tudomány, amelyet ő alapított, nap mint nap új lépésekkel halad előre „az agy igazi fiziológiája” feltárásának az útján. FODOR KATALIN egyetemi tanársegéd 8 Zúgott, süvített a szél, a hópelyhek g hóbortos táncukat ropták, amikor 8 befordultunk a nemrég épített szál- 8 láda melletti utcába. Néhány lépést­­ tettünk csupán s vidám kacagás, 8 vizcsobbanás ütötte meg fülünket. 8 Helyben vagyunk. Éppen a fedett­­­ uszoda bejáratához értünk. 8 A tordai fedettuszoda... Az ország 8 második legnagyobb és legmoder­­­­nebb uszodája. Jogosan büszkék rá 8 Torda dolgozói. Régi vágyuk, évti­ 8­zedes óhajuk vált valóra a népta­­g­náci gondoskodása, saját jó mun- 8 kájuk nyomán. 8 Először az úszómedencét vesszük a szemügyre. Kétségtelenül ez a leg- 8 látványosabb. 25 méter hosszú, szé-­­­lessége megközelíti a nyolc métert, a mélysége pedig 2,15—3,15 méter 8 között váltakozik. Egyik oldalról 8 ugróemelvény nyúlik a víz fölé. 8 ...A három ugrókőre izmos fiúk­­ lépnek fel. A túloldalról elhangzik is a „rajt” szó. A medencében lévők 8 két oldalra húzódnak. Csobbanás... 8 s a három fiatal szabályos kareme­­­­léssel elhúz a vízben. A göndörhajú­­ szőke fiú mellhossznyi előnyt sze­­d rez és elsőnek ér a célba. 8 A medence körüli oszlopok külső­­ oldalát és a falakat köröskörben 8 tükrök borítják. Virágok teszik még­­ barátságosabbá a fedett uszodát. L: A termen túl a zuhanyokhoz érünk, majd egy másik terembe megyünk, ahol két kisebb csempés medence található: az egyikben hi­deg, a másikban meleg víz van. E teremmel párhuzamosan 20 kádfür­dő van. Ugyanitt a földszinten lesz a gőzfürdő is, továbbá a masszíro­zó- és pihenő­szoba, amelyeket rö­videsen szintén a dolgozók rendel­kezésére bocsátanak. Az emeleten az egész folyosót betöltik az öltö­zőfülkék. A fedett uszoda új távlatokat nyit Torda úszósportja előtt. Fiatal sportolók vannak, csupán szakértő irányítók kellenek, hogy a lelkese­dés, a fiatalos hév mellé megsze­rezzék a szaktudást is. Ennek ér­dekében a testnevelési és sportbi­zottság úszómestert szerződtetett és edzőt hívott meg Bukarestből. Torda munkásai és a tanuló ifjú­ság rövidesen megkezdi az MVK és LMVK próbák úszószámainak letételét. *­0 Több éve már, hogy a városi nép­tanácsnál felmerült a fedettuszoda építésének terve. Torda ezer, meg ezer dolgozója lelkesen járult hoz­zá önkéntes munkával a medence ásásához és más természetű rész­letmunkákhoz. Számos nehézség tornyosult a néptanács végrehajtó bizottságának terve elé, de a dol­gozók támogatásával a régi álom — a fedettuszoda — ezekben a februári napokban, a néptanácsi képviselők választásának előestéjén valósággá vált. Torda város néptanácsa ezzel mintegy betetőzte eredményekben gazdag tevékenységét. Csak az utóbbi két évben kiköveztek közel 1200 négyzetméternyi utat és jár­dát, újjáépítettek és kijavítottak 21 kisebb-nagyobb hidat. A néptanács jó munkáját dicsérik az újonnan é­­pített iskolák, a kenyérgyár, a sós­fürdő, 28 új kereskedelmi egység. Szép eredményeket értek el a kul­turális munka terén is: Állami Színház, központi könyvtár, mú­zeum, két új filmszínház és a Bal­­cescu kultúrotthon létesítésével. A március 11-én megválasztásra kerülő új néptanács gazdag örök­séget vesz át s ez megkönnyíti majd munkáját a város további fejlesztése tekintetében: a jó ered­mények további lelkes munkára ösztönzik a város dolgozóit, csak ébren kell tartani ezt a lelkese­dést, ösztönözni kell kezdeményező készségüket. Néptanácsaink eredményeiből A TORDAI FEDETT USZODA ELŐRE Hat késsel dolgozó öntvénymegmunkáló automata Kovács Istvánnak, a temesvári „Electromo­tor” gyár ismert esztergályosának leg­utóbbi újítása egy hat késsel dolgozó önt­vénymegmunkáló au­tomata, a golyóscsap­ágyak védőfedelének megmunkálására. Lássuk, hogyan tör­ténik ez a munkafo­lyamat. ...Egy mozdulattal indul a gép és az el­ső kés máris az önt­vénybe vág. Másod­percek alatt elkészül az első felülettel. Ek­kor indul meg egy­szerre a második és harmadik kés tartója, és mindkét kés meg­kezdi a forgácsolást. A harmadik oldalkés az öntvény kiugró pe­remén a simítást is elvégzi. Miután ez az első három kés befe­jezte munkáját, mind­egyik egyszerre ugrik vissza kiindulási he­lyére. Csak ezután kezd működni a 4-es számú lyukkés, amely felfelé haladva a motor tenge­lyének helyét vágja. Amikor a lyuk végéhez ér, a két koronyvágó kés is működni kezd. Ezek lefelé mozognak, tehát az öntvény kétirányú forgatásá­ra nincs szükség. Néhány másodperc múlva, a megmunkálás elvégeztével a késtartó végére szerelt rugó mindhá­rom kést ismét a kezdőállásba hozza vissza Ez ideig a védőfedelet két befogással és négy művelettel munkálták meg. Az erre fordított idő 15 perc volt. Az új automatával ma ez egy perc és 40 másodpercet vesz igénybe. Eredményesen fejlesztik a technikát az Augusztus 23 üzemben lit oldatban történik. Az elektrolit ol­datos fémedényre rákapcsolják az áramforrás pozitív sarkát és magára a fémalkatrészre a negatív sarkot. Spe­ciális áramátalakító berendezéssel 300 volt feszültségű egyenáramot vezetnek a készüléken keresztül. Az elektrolit oldatba merülő hengeres alkatrész fe­lületén vékony vezető burkolat és egy bizonyos rezgésű elektrolit réteg képző­dik, amely az áramkör gyakori meg­szakításával az alkatrész gyors felme­legedését váltja ki. A fejlődő hidrogén­t még magas hőmérsékleten is — megakadályozza a fémfelület oxidáló­­dását. Az alkatrésznek az elektrolit oldaton történő egyenletes áthaladását hidrau­likus szerkezettel szabályozzák, an­nak megfelelően, hogy milyen mélysé­gű kemény réteget akarunk nyerni. z elektrolit oldatot tartalmazó fém­edény alatt hideg víz áramlik. Ebben hűtik le a felmelegített alkatrészt. A felületi edzés egyszerű, nem kíván különlegesen kiképzett szakembert. Számottevő segítséget jelent ez fém­ipari üzemeinknek és sok esetben a nagyfrekvenciás edzést is helyettesíti. Az elektrolitikus edzésnél az alkatrész felmelegedéséhez igen rövid idő kell. Egy hengeralakú, 18 milliméter átmé­rőjű, 200 milliméter hosszúságú fém edzési ideje például ezzel az eljárás­sal 1 percig tart, míg az általánosan alkalmazott cementálási eljárás, bele­értve az összes hozzátartozó művele­teket, 20 órát vesz igénybe. Az elektrolitikus eljárással edzett al­katrész felületén finom eloszlású szem­csés réteg alakul ki. Ez kitűnő ke­ménységet ad a fémnek, az utómeg­munkálás pedig szükségtelenné válik. Nyilvánvaló, hogy milyen óriási je­lentőségű a műszaki színvonal és a technikai fejlesztés szempontjából az új edzési eljárás. Ha csak technikai és takarékossági előnyeit, valamint a gépi berendezés egyszerűségét, köny­­nyű kezelését vesszük tekintetbe, már akkor is rájövünk nagy gazdasági je­lentőségére. Hasznos lenne, ha más üzemeink is foglalkoznának beveze­tésével. Különösen az olyan fémipari üzemek, ahol sorozat­gyártás folyik. Az új eljárás magas termelékenységet és jelentős időmegtakarítást biztosít. S. K. Az utóbbi években a fővárosi Au­gusztus 23 üzem technikusai, mér­nökei, élenjáró dolgozói eredményesen járultak hozzá a technika fejlesztésé­hez. Az öntödében széles körben al­kalmazzák a kokilla-öntést, januárban bevezették a precíziós öntést s legújab­ban Paul Petrescu mérnök irányításá­val új edzési eljárást — az elektroli­­tikus edzés módszerét kísérletezték ki Az elektrolitikus edzés eltér az ed­dig alkalmazott cementálási eljárások­tól. A fémalkatrész felhevítése elektro- 1956. február 28., kedd ANTARKTISZI HÍREK Az antarktiszi „bennszülött lakosság” — a pingvinek és fókák — körében nagy érdeklődést keltett a „Die Welt” nyugat-német lap egyik cikke. A cikk, amely „Versenyfutás a hatodik földrészre” címet viseli, igen érdekes, a­­mennyiben Antarktiszra vonatkozó politikai időjóslást tartalmaz. A fent em­­lített cikk prognózisa szerint rövidesen valami „hidegháborúhoz” hasonló várható a déli sarkvidéken a különböző országok tudományos expedíciói között. A pingvinek és fókák hivatalos körei, amelyek meleg fogadtatásban ré­szesítették az elkövetkező Nemzetközi Geofizikai Év keretében a kontinensre érkezett különböző tudományos expedíciókat egyhangúlag visszautasítják ezt az „időjóslást” s rámutatnak arra, hogy a cikk szerzőjének fogalma sincs a valódi tényállásról. Ugyanakkor különösen élénken kommentálják a Die Welt cikkének kö­vetkező mondatát. „A „United States News and World Report” című amerikai folyóirat közölte e­gy nyugati hatalom volt moszkvai katonai attaséjának nyilatkoza­tát, mely szerint az orosz expedíció célja „az Ausztrália meghódítását előké­szítő intézkedések keretében tengeralattjáró támaszpontot létrehozni Antark­­tiszon”. A tudományos expedíciók résztvevői eddig ismeretlen jelenséget figyel­tek meg: a Die Welt cikkét olvasó pingvinek és fókák tömegei a fenti mon­datnál eget verő hahotában törtek ki és ennek következtében az utóbbi idő­ben még a hőmérséklet is emelkedett valamivel a kontinens egyes vidékein. (A moszkvai ,,Krokodil”-ból) A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉ­RIUM nyomdai gépszedő-kiképzést szervez munkahelyeken. A tanfolyam­ra 18 éven felüli, legalább 10 osztály­­lyal rendelkező bukaresti lakosú nők jelentkezhetnek. Részletes tájékozta­tást nyújt: Ministerul Culturii Buka­rest, Scínteia Háza VII. emelet, 762. ajtó. SZŐNYEGGYÁR LÉTESÜLT a na­pokban Brailán. Az új gyár különböző méretű perzsaszőnyegeket gyárt. KULTUROTTHONT AVATTAK a napokban a sáromberki (Magyar Au­tonóm Tartomány) dolgozó parasztok. A kultúrotthon két év alatt készült el, építésére 60 ezer lej önadó gyűlt ösz­­sze s a község dolgozói ezenkívül je­lentős önkéntes munkát végeztek az építkezésnél. KÜLÖNLEGES ÜVEGBŐL KÉ­SZÜLT HORGÁSZBOT kerül forga­lomba tavasszal a Magyar Népköztár­saságban. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁGBAN kiadják Tókai Mór válogatott műveit. A német nyelvű Jó­­kai-sorozat első két kötete már meg is jelent. 30.000 HEKTÁR TERÜLETET vál­toztatnak át termőfölddé Nagyvárad tartományban a második ötéves terv folyamán. GUSTAVE CHARPENTIER, a világ­hírű francia zeneszerző 96 éves korá­ban Párizsban elhunyt. A myvei közül különösen Louise című operája és Olaszországi képek című szimfonikus alkotása aratott nagy sikert. EURÓPA LEGSZEBB ORGONÁJA KÉSZÜL az Odera menti Frankfurt­ban, a Német Demokratikus Köztársa­ság berlini rádiója számára. Az orgo­nának 80 regisztere, 4 manuáléja, 4.500 sípja lesz. Súlya 36 tonna. KÜLÖNADÁSOKAT közvetítenek rádióállomásaink a néptanácsi válasz­tásokat megelőző hetekben, az ese­mény tiszteletére. A NAPOKBAN MEGNYÍLT KO­LOZSVÁRON a Tartományi Szakszer­vezeti Tanács székházában „Az atom­energia a béke szolgálatában” című kiállítás. Az ARLUS tartományi bi­zottsága rendezte kiállítás híven tük­­rözi a szovjet atomtudomány eredmé­nyeit és gyakorlati alkalmazását a békés építésben. A KÜLFÖLDI KULTURKAPCSO­LATOK ROMAN INTÉZETE által ren­dezett indiai képzőművészeti kiállítás alkalmából vasárnap délelőtt két indiai művész érkezett a fővárosba: B. C. Sanyal szobrász és festőművész és H. A. Gade festőművész. A Meteorológiai Intézet közli: Nedves, ködös idő várható. Az or­szág északi részén éjjeli fagy. Változó felhőzet, délen jobbára borús égbolto­zat, helyenként gyenge havazás. Mér­sékelt déli szél. Némileg emelkedő hőmérséklet, nappal mínusz 5 és plusz 7 fok között. Éjjel a hőmérséklet észa­kon mínusz 7 és mínusz 16 fok, délen 0 és mínusz 6 fok között váltakozik. A következő három napra északon aránylag hideg, délen melegebb idő várható. Kezdetben felhős, majd vál­tozó égboltozat. Havazás és havas eső, majd eső. Élénkülő szél, helyenként reggel ködképződés. Emelkedő hőmér­séklet. Dr. Kurt Wilhelm svédországi főrabbi nyilatkozata romániai benyomásairól Mint megírtuk, dr. Kurt Wilhelm, svédországi főrabbi, két hétig hazánk vendége volt. Elutazása előtt a Ro­mán Népköztársaság Zsidó Hitközsé­gei Szövetségének székházában nyi­latkozott a fővárosi újságíróknak. „Országukban nemcsak napról nap­ra, hanem óráról órára újabb meg újabb megkapó benyomásokat szerez­tem — mondotta dr. Kurt Wilhelm. — Nagy örömmel láttam, hogy országuk fizikai és szellemi dolgozói — zsidók és nemzsidók — közösen szép, sza­bad és építő életet élnek. Ez a láto­gatás nagy hatást tett rám, és Svéd­országba visszatérve beszámolok majd róla. Romániai tartózkodásom során al­kalmam nyílt elbeszélgetni az állam vezetőivel, a Nagy Nemzetgyűlés El­nökségének elnökével, miniszterekkel, és megvallom, hogy az ország sorsát intéző személyiségek mély benyomást tettek rám. Nagy örömmel látogattam meg Justinian pátriárkát. Alkalmam volt megismerkedni egyetemi taná­rokkal is. Elbeszélgettem munkások­kal kint a gyárakban, munkahelyükön. Megismerkedtem gyermekotthonokban, bölcsődékben dolgozó társadalmi mun­kásokkal. Személyes kapcsolatba lép­tem a lakosság minden rétegével és nagy megelégedésemre szolgált, hogy megismerkedtem problémáikkal. Mindenütt azzal a szóval köszön­töttek, amely a mi hitvallásunk is: béke ! Ezt az országot hatalmas béke­vágy, a megértésre és a nemzetközi együttműködésre való törekvés hatja át. Románia honpolgárait a béke s az emberi haladás eszméi egyesítik. Sok­féle út vezet a béke felé. Az egyik út­­ a kulturális és a vallási élet képviselőinek kölcsönös látogatása. Mi nagyon keveset tudunk Romániáról és úgy gondolom, hogy önök sem tud­nak sokat hazámról. Egymás megis­merésével a béke ügyét szolgáljuk. Nagyon kevéssé ismerjük meg egy­mást. Ez az oka az előítéleteknek. Romániai látogatásom eloszlatta ben­nem ezeket az előítéleteket és helyes véleményt alakított ki bennem. Láthattam Romániában, hogy a legkülönbözőbb nemzeti kisebbségek békében és barátságban élnek egy­mással, hiszen valamennyiük célja közös. Ez a cél az, hogy a Román Népköztársaság egyre újabb és újabb vívmányokkal gazda­godjék. Ezt a célt tevékenyen előse­gíti a Román Népköztársaság zsidó lakossága is. Éppen ezért a zsidó la­kosság békében és szabadságban él­het itt. Nagy örömmel láttam az üzemek­ben, hogy a zsidó munkások testvéri és elvtársi szellemben dolgoznak együtt nemzsidókkal. Találkoztam zsidó értelmiségiekkel, érdemes taná­rokkal, a kulturális élet különböző területein tevékenykedő zsidó dolgo­zókkal. Nagy örömmel értesültem arról, hogy állami zsidó színház működik Bukarestben. Ebben a színházban olyan művészeket láthattam, akik jól megállnák a helyüket bármelyik fővá­ros színpadán. Nagy örömmel állapítottam meg, hogy a különböző nemzeti kisebbsé­gek hagyományaik feladása nélkül él­hetnek és munkálkodhatnak együtt. A Román Népköztársaságban nem akar­­ják nivellálni ezeket a hagyományo­kat, hanem megőrzik őket az egész ország javára. Jártam e két hét alatt zsinagógák­ban, imaházakban, egyházi iskolák­ban. Sokkal több ilyen intézményt láttam itt, mint éveken át a világ más részein. Megállapíthattam, hogy Románia kormánya lehetővé teszi a vallás sza­bad gyakorlását; mindenki saját val­lása szerint élhet. Kolozsvári látogatásom során egy­azon asztalhoz ültünk le az ország különböző vallásfelekezeteinek képvi­selőivel : ortodoxokkal, katolikusokkal, protestánsokkal. Láttam, hogy a kü­lönböző vallásfelekezetek papjait ugyanaz a törekvés, ugyanaz a béke­vágy hatja át, hiszen a béke eszméje egyesíti az összes vallásfelekezeteket. Amikor a Román Népköztársaság Országos Békevédelmi Bizottságánál jártam, fogadtatásomra megjelent töb­bek között az egyház képviselője is. Nagy jelentőséget tulajdonítok ennek. Igen fontosnak tartom a vallásfeleke­zetek együttműködését a békeharcban és csak elismeréssel adózhatok annak, hogy a különböző vallásfelekezetek papjai itt összefogtak a béke jegyé­ben. Nagy örömömre szolgált, hogy kollé­gám, dr. Mózes Rosen főrabbi elfo­gadta meghívásomat s ellátogat Svéd­országba. Éppúgy, mint ahogy az én romániai látogatásom a béke ügyét szolgálta, a Román Népköztársaság zsidó hitfelekezete képviselőjének svédországi útja is a béke nemes cél­kitűzését fogja szolgálni. Látogatása során arra fogunk törekedni, hogy a béke közös ügyének megnyerjük más országok, például Anglia, Franciaor­szág, stb. rabbijait is". A svéd nép békemozgalmáról szólva dr. Kurt Wilhelm többek között eze­ket mondotta : „Svédország ma semleges politikát folytat. Svédországnak kapcsolat­ai vannak mind a keleti, mind a nyu­gati országokkal. Nagy esemény volt számunkra, svédek számára ,a szovjet flotta stockholmi látogatása. A város lakossága lelkesedéssel fogadta a szovjet tengerészeket. Noha a vendé­gek és a vendéglátók különböző nyel­vet beszélnek, mégis jól megértették egymást, a népek testvériségének nyelvén. Ezután svéd tengerészek is ellátogattak Leningrádba és a legjobb benyomásokkal tértek vissza. Sok ta­nulságot lehet ebből levonni. Ezek a tanulságok vezérlik Svédország politi­káját. A svédországi zsidók is elő­mozdítják a békeharcot, mert egyetér­tést akarnak, a nemzetközi kapcsola­tok és látogatások fokozását, a nem­zetközi feszültség enyhülését”. Dr. Kurt Wilhelm főrabbi találkozá­sa a sajtóértekezleten részt vevő új­ságírókkal, szívélyes légkörben folyt la

Next