Előre, 1957. december (11. évfolyam, 3143-3169. szám)

1957-12-14 / 3154. szám

Ezerhétszázhuszonöt április havában vagyunk. A török hó­­doltság alóli felszabadulás első évei ezek, amikor Mária Terézia a középkori elmaradottságban talált Bánságból új tartományt, „Banater Landesadministrationt“ létesít. Országutak, közlekedési jár­művek nem igen vannak és ke­reken húsz napi idő alatt tette meg az a lovas legény az utat Temesvárra, akit Rácz János lugosi kerületi tiszttartó április harmadikén indított útnak. A legény fontos jelentést hoz és a hivatalos pecsétekkel ellátott le­vél a következőket tartalmazza: „N­agyérdemű császári köz­­igazgatási hatóság! Kegyelmes és parancsoló lírámnak. A nagyérdemű császári köz­­igazgatási hatóság kegyes paran­csa értelmében Herenbies köz­ségbe küldtem az írnokot, hogy ott a gyanú alatt álló varázsló sírját fölnyissa, aki úgy talál­ta, hogy az elhalt teste friss és ép, jobb kezét az szájánál tartja, fejével jobb válla felé fekszik és feje alatt vér látható. Ennél fogva alapos a feltevés, miután a test már hónapok óta a föld­ben volt és enyészet rajta nem észlelhető, hogy az illető volt a vérszívó. A nagyérdemű közigazgató­sági hatóságtól alázatosan ké­rem a további parancsot, mit tegyünk ezzel a holttesttel, a­­mely jelenleg nyitott sírban fek­szik állandó őrizet mellett, én pedig köteles tisztelettel vagyok magas parancsoló Uram iránt. Lugos, 1725. április 3. Joannes Rácz:“4 Rácz János lugosi kerületti tiszttartó 1724. év szilveszterének napján különös mozgolódásról kapott hírt a körzetébe tartozó Herenbies községből. A lugosi vásárra igyekvő parasztok bor­zalommal beszéltek arról, hogy a falujukban vámpír garázdál­kodik. Az elbeszélők szerint a félfalu lakossága súlyos betegen fekszik, éjszaka senki sem mer aludni, mert attól tart, hogy ál­mában rátör a sírjában sem nyugvó varázsló és kiszívja a vé­rüket. De a tehenek sem men­tesek garázdálkodásától és a fa­luban, sőt a környéken kitört állatrészt is ez a kóborló, meg­­rontó szellem okozza. Rácz János felvilágosodott ember volt. Évekig élt nyugaton, hosszú ideig tartózkodott a csá­szári udvarban, ahol nem igen volt alkalma a vámpírról szóló legendával találkozni. Alaposan lehordta a rémüldö­ző parasztokat és elkergette őket. Sok baj és gond volt akko­riban a kerületével, ezernyi te­endőtől főtt a feje Joannes Rács tiszttartónak és nem ért rá ba­bonákkal is bíbelődni. Ezen a vidéken azonban, ahol a babona és a pálinka évszáza­dok óta igában tartotta a népet, Rácz János megfontolt szavai­val nem lehetett a vámpír rette­netes babonája ellen harcolni. A faluban és a környéken vám­­pírhisztéria vett erőt a lelkeken. A rémüldöző lakosság az éjsza­kákat házon kívül töltötte. Rácz János most már akarva, nem akarva is, kénytelen volt jelenteni Herenbies község „vámpírját“. Megírta azt is, hogy a lakosok egy, évekkel ezelőtt falujukba költözött ide­genre gyanakszanak. A szomszé­dos megyéből ideköltözött, élete delén lévő bizonyos Mat­hias Tranco, egyedülálló ember volt és állandóan a könyveket bújta. Éjszakánként nyitott ablak mellett égő tűzhelye fölött különböző lombikokban titok­zatos folyadékokat főzött és ezért varázslónak tartották. Ha­lála utáni másodnapon történt OKMÁNYOK A LEGSÖTÉTEBB BABONÁKRÓL állítólag az első megbetegedés, amelyet azután a többi követett. A bánsági administrate már komolyan vette az első jelentést is. Azonnal utasította Rácz tiszt­tartót, hogy haladéktalanul utazzon a helyszínre, akadályoz­tatása esetén megbízottját küld­je a községbe, amelynek köte­lessége a történtekről jelentést tenni és azt határozathozatal céljából nekik elküldeni. A vámpírról szóló babona sze­rint a halott éjnek idején nem tud nyugodni és ezért elhagyja sírját, élőket keres fel, akik­nek kiszívja a vérét. Sokszor azonban nem tesz kivételt em­ber és állat között, mert tehe­neket, lovakat is megtámad. A legenda szerint, akit a vámpír egyszer felkeresett az maga is vámpír lesz és halála után már ő maga keres áldozatokat. Joannes Rácz 1725. április 3- án kelt jelentésére a temesvári administratio a következő uta­sítást küldte: „Miután az alapos vizsgálat úgy mutatta, hogy a gyanú alatt volt varázsló azonos a vérszivó­­val, úgy ő­­már mint Rácz,­­ mivel a felsőbb hatóságok alan­tas közegeiket harmadik sze­mélyben szólították mindig,­­s a holttesttel ugyanazt végeztet­heti, ami máskülönben hasonló esetekben szokásos“. A legvirágzóbb tavaszi napon, május elsején kapta kézhez Rácz tiszttartó a felsőbb hely­­ről érkezett utasítást és ennek alapján saját maga utazott le Herenbies községbe, ahol a vámpírszokásoknak megfelelően a község vezetőségével és elöljá­róival egy, előre megszentelt és kihegyesített fakaróval ünnepé­lyesen átszűrték néhai Mathias Hanen szívét. A karóval jó erősen odaszö­gezték a sírjához, hogy ne tud­jon nyugvóhelyéről szabadulni és utána ismét elföldelték. Két napig őrizték m­eg a sírt. A ha­lottat azonban — úgy látszik — ártalmatlanná tették és a vám­pír többé nem zavarta a község lakosainak nyugalmát. Csak a pálinka, a tüdővész szedte to­vábbra is az áldozatait.... Ezek az okmányok eredetiben az országos levéltárban a temes­vári adminisztráció iratai között a 129. fasciculusban találhatók. KUBAN ENDRE it . VÁROSKÉPEK BRATISLAVA Őszi napsütés a régi város­negyedben, háttérben a vár SZ­ÓFIA A tegnapról ittfelejtes moha­medán mecset körül új város­központ született. Az utcákat ívlámpákkal világítják, balkézt a központi állami áruház Harc a kazánkő ellen azánkő az ipari termelés legveszedelmesebb és­­ a legádázabb ellensége­ik­ vállalatok, gyárak be­­csének megtisztogatása i Akőtől nagy felkészültsé természetesen nagy ki­jelent. A Lengyel Nép­jaságban most érdekek vezettek be ezen a té­­ltraszonorikus kezeléssel rak a kazánkőlerakodás Különleges úgynevezett segítségével rövid hanghullámokat vezetnek azok­ra a helyekre ahol a kazánkő leginkább lerakodik. A rövid haraghullámok már eleve meg­akadályozzák, hogy a vízben, illetve a gőzben feloldott álla­potban jelen levő és a kazán­követ előidéző ásványi anyagok lerakódhassanak az üstök, ka­zánok stb. falára. A lengyel műszaki körök „Crustex“-nek nevezték el ezt a rendkívül tartós kis készülé­ket. KÖVETKEZŐ ÁLLOMÁS: A HOLD, földünk csatlósa, örökös kísérője, a legközelebbi égi szomszédunk mind „köze­lebb“ kerül hozzánk. Szabad szemmel is jól látható foltok ár­nyékolják sápadt, ezüstös testét. Galilei, amikor első ízben a tör­ténelem folyamán távcsövét az égre irányította felfedezte, hogy a holdfelület foltjai valódi he­gyek, völgyek, földrajzi dombo­rulatok árnyékai. Világraszóló felfedezés volt: a Hold is épp olyan anyagi test, mint a mi föld­golyónk. A Hold földkörüli for­gása különös módon ugyanannyi idő alatt megy végbe, mint sa­ját tengelye körüli forgása. Ezért a Földről mi a Hold felszínének mindig csak ugyanazt a felét lát­hatjuk. Galilei óta aztán a Hold­nak ezt a fél felét aránylag jól megismertük. Fényképeink is vannak róla: ezek igen hasonlí­tanak egy magasan haladó re­pülőgépből a földfelszín dombo­rulatairól készített felvételhez. De a követelmények nőnek. A holdfelszín fényképezésének mód­szere többé nem elégíti ki a ku­tatókat. A Holdról készített leg­nagyobb felvételek nem halad­ták meg a 14 centiméter átmérőt s nagyítónál a kép fényessége csökkent, a részletek mind job­ban elmosódtak. Hogy a fény és az árnyék közötti ellentétet éle­sen aláhúzzák, a lemezt hosszú expozíciónak kell kitenni. Ez azonban más szempontból hátrá­nyos: a földi légkör turbulens mozgása zavarólag hat. Olyan ez, mintha egy fényképész a szél ha­tása alatt rezgő nyárfalombot akarná fényképezni. EBBŐL a meglehetősen ké­nyelmetlen helyzetből talált ki­­utat nemrég a pulkovói csillag­vizsgáló egyik kutatója, Nikoláj Kuprevics. Kuprevicsnek az az ötlete támadt, hogy televíziós el­járás segítségével készítsen felvé­telt a Holdról. Lucien Nevel, francia újságíró beszélgetést foly­tatott a szovjet tudóssal, aki el­mondotta, hogy találmányának ötlete 1952-ben született és az első sikeres felvételeket 1956-ban készítette. Az eredmény valóban meglepő volt: 1956 januárjában sikerült a Hold felénk fordított ábrázatáról egy másfél méteres átmérőjű, nagyfényességű felvé­telt készítenie. A szovjet tudós jelenleg azon dolgozik, hogy 5 méteres átmérőjű felvételt ké­szítsen a Holdról. De előreláthatólag nem telik sok idő belé, míg a Hold felszí­néről közvetlen televíziós adást lehet majd közvetíteni a Földre. Néhány évvel ezelőtt, 1954-ben maga Dobronyarov professzor, a szovjet asztronautikai társaság al­­elnöke úgy vélte, hogy a Hold első körülhajózása leszállás nél­kül 1980 és 1990 között fog meg­valósulni. Meg kell jegyeznem, hogy I. A. Merkulov professzor már annak idején is igen pesz­­szimisztikusaknak ítélte meg Dob­­ronyarov becsléseit, de talán ő maga sem hitte volna, hogy 1957-ben a Földnek már két mesterséges holdja is lesz és hogy ezáltal az elkövetkezendő néhány évben a Hold körülhajózása már a megvalósítás állapotába léphet. Nemrég jelent meg az Uszpehi Fszseseszkih Nauk című szovjet folyóiratnak egy a mesterséges holdaknak szentelt különleges száma, amelyben Ginzburg pro­fesszor, szovjet tudós immár rész­letes gyakorlati számításokat kö­zöl a Holdra irányított bolygók­­közi rakéta legelőnyösebb útvo­nalaira vonatkozóan. Ez az első hajózási térkép az ég tengeré­ben. Kevéssel előtte jelent meg a Szovjet Tudományos Akadémia kiadványai között V. Jegorov professzornak egy figyelemre­méltó munkája, amelyben igen részletesen tárgyalja a Holdba való utazás számos technikai részletét. Véleménye szerint az irányított rakéták terén elért eredmények lehetővé teszik a Holdba való utazáshoz szükséges sebesség elérését. Jegorov pro­fesszor különben igen feltűnést­­keltő előadást tartott erről a kér­désről a nemrég Barcelonában megtartott asztronautikai kon­gresszuson is. Nemrég Gleb Cse­­botarov akadémikus is egy inter­júban részletes ismertetést adott a Holdba küldendő bolygók közi rakéta számos vonatkozásáról. Szerinte lehetséges olyan irányí­tott rakétát indítani a Holdba, amely a Holdat csupán körülke­ringi, majd visszatér a Földre, anélkül, hogy az út tetemes ré­szén fűtőanyagot fogyasztana. Mint ahogy a vitorláshajót a ked­vező szelek, úgy hajtják az űr­hajót is a gravitációs mező ked­vező változásai a Hold ezúttal valóban merőben új világának partjai felé. * CSEBOTAROV professzor szá­mításai szerint ez az egész út tíz napig fog tartani. Szerinte a Földtől való elszakadáshoz szük­séges majdnem 40.000 kilomé­teres óránkénti sebesség elérése lehetséges a rakéta motorokban használatos klasszikus fűtőanya­gok segítségével is. A holdrakéta három egymásba szerelt lépcső­­ből fog állani és a szovjet tudós számítása szerint körülbelül 17 tonnát nyom. Az űrhajó nem egyenes pálya mentén közelítené meg a Holdat, mert bár ez vol­na geometriai szempontból a legrövidebb út, mégis energetikai szempontból igen hátrányos, mondjuk igen meredek. A leg­alkalmasabbnak az ellipszis ala­kú pálya mutatkozik, amelynek csúcsa 30.000 kilométernyire nyúlik a Hold fölé. Adott pilla­natban a Holdhoz viszonyítva az űrhajó nyugalmi helyzetbe ke­rül, de a Földhöz viszonyított sebessége még ekkor is körül­belül 7000 kilométer óránként. A holdfelszínt az űrhajóból igen jól meg lehet figyelni, mivel a Holdnak nincs légköre, ami a fénysugarakat elnyelné. Csebe­­tarov professzor véleménye sze­rint a holdrakéta útját a Nap gravitációs hatása alig befolyá­solja. Gyakorlatilag ez a hatás elhanyagolható. Nem úgy azon­ban a Föld Mars bolygók közi út esetében, amikor is a Nap von­­zó hatásához még a Hold ■ vé­gül a Mars gravitációs hatását is tekintetbe kell venni. A szovjet tudós véleménye szerint a Föld- Hold út megvalósításához nem kell a mesterséges holdhoz viszo­nyítva elvileg új tudományos kérdéseket megoldani. Ha a holdrakéta élőlényt, vagy talán embert visz a fedél­zetén, akkor bizony nem lesz valami könnyű az első holdkörüli utazás, hát még az első leszállás a Holdon. A rakéta megindulása után a sebesség hirtelen növe­kedni kezd. Ennek a gyorsulás­nak a hatása alatt az űrhajó utasainak relatív súlya hirtelen növekedni kezd. Az ember elég jól kibírja súlyának 3—4-szeres meggyarapodását; vízszintes hely­zetben és kellő gyakorlat után esetleg tízszeres súlynövekedést is kibír. Az űrhajó gyorsulását te­hát úgy kell beállítani, hogy az a kritikus gyorsulást ne lépje túl, különben az utasok egyszer­re szétloccsannak. A súlynöveke­dés által okozott kellemetlenség csak néhány másodpercig tart. Ennyit megér egy út a Holdba. Alig múlt el a súlynövekedés ál­lapota, amikor ismét más ezzel ellentétes ,­­súlyos“ megpróbálta­­tás vár az utasokra, súlyukat tel­jesen elvesztik. Lebegni kezde­nek a térben, a legkisebb izom­­erőmegfeszítés hatása alatt le-fel, jobbra, balra, fejjel lefelé vagy oldalt úszkálhatnak az űrhajó terében. Sokáig bizonytalanság uralkodott a tekintetben, hogy az emberi szervezet kibírja-e a súlytalanság állapotát. A máso­dik szovjet műhold által hordo­zott kísérleti kutyán végzett megfigyelések kétségkívül meg­állapították, hogy a súlytalanság állapotát a magasabbrendű­ élő­lények jól kibírják. A Hold fe­lületén a súlytalanság állapota megszűnik ugyan, de a testek sú­lya a földi súlynak körülbelül egyhatodára csökken. Egy 60 ki­lós ember a Földről való elindu­lás után hirtelen 500—600 kilót nyomna egy néhány másod­percig, aztán teljesen súlytalan­ná válik, végül ismét a Holdra érkezve csecsemőkorabeli súlyát nyeri vissza. Elképzelhető, ilyen körülmények között, milyen fan­tasztikus artistamautatványokat tud majd az ember végezni a Hold felszínén. Egy-egy ugrással tízméteres utakat tehet majd meg. A HOLD felszínén igen mos­toha körülmények uralkodnak. Nincs víz. Nincs levegő, tehát nincs oxigén, nem lehet léleg­­zeni; nincs légnyomás: a szer­vezet ennek következtében fel­fúvódik és szétpattan. Ezért a Holdon csak különleges búvár­­öltözetben lehet majd közleked­ni, amelyben az eredeti földi légnyomás uralkodik. Oxigén­­tömlők biztosítják az élet fenn­tartását. Valószínű, hogy a Hold első utasai nem is emberek, ha­nem kibernetikus automaták, mesterséges észlelőszervekkel és jeladókészü­lékekkel felszerelt ro­botok lesznek. Ma már csilla­gászok, fizikusok, vegyészek, biológusok, orvosok, matemati­kusok egész sora foglalkozik a Holdba való utazás kérdéseivel. Nemsokára tanúi leszünk ennek a valóban minden eddigit felül­múló grandiózus tudományos vállalkozás megvalósításának- HORVÁTH PÁL Az első automata­ robotgép a Holdon A „Foma Gorgyejev“ színpadon... a moszkvai Evgenyij Vah­tangov színházban. A darab egyik szereplője Elena Dobron­ravova. Költözik a vulkáni kúp A tehergépkocsi lassan kapaszkodik felfelé a hegyoldalon. A vezető szélvédője mögül szép kilátás nyílik a Séma folyó csalitos partjára. A gépkocsivezető feszült figyelemmel kémleli az utat: most kell az útvonal egyik legnehezebb szakaszához érnie, egy hatal­mas kialudt tűzhányó oldalán. De mi történt ? A vezető hirtelen lefékez és csodálkozva száll ki a kocsiból. A tűzhányó... nincs itt. Az országút nyílegyenesen halad tovább. A gépkocsivezető bámulva néz körül s egyszerre csak felfedezi a hegyet a folyó tálsó partján. Vajon mi történt? A hihetetlen változás a Gornij Altaj területi Csujszkaja országút rendbehozása során jött létre. Zsarkov mérnök robban­tási szakemberekből álló brigádja elköltöztette helyéről a kialudt tűzhányót. Nem volt könnyű a munkájuk. Pontosan ki kellett számítani a robbanás irányát és erejét, hogy az országút útjában álló hegyszakasz átkerüljön a folyó felső partjára, anélkül, hogy eltörpné a folyó medrét. A brigád tagjai 85 tonna robbanóanyagot helyeztek el a föld méhében. A három jelzőrobbanás után vakító láng csapott ki a hegyből, az óriási sziklatömeg lomhán a levegőbe emelkedett, majd pokoli zajjal lezuhant a folyó túlsó partján. Az első rob­bantás sikere után a Csujszkaja országút más szakaszain is hasonló kiigazításokat vettek tervbe. LÉGHŰTÉSES DIESEL MOTOROK A schönebecki Diesel motor­gyárban (NDK), ahol különböző típusú Diesel motorok készülnek tehergépkocsik, traktorok, ha­lászbárkák stb. meghajtására, most próbálják ki az első léghű­téses Diesel motorokat. A lég­hűtéses Diesel motor jóval köny­­nyebb az eddig használt vízhű­téses motoroknál és amellett üzembiztosabb­ Hengerblokkja öntöttvas helyett könnyűfémből készü­l, acélperselyekkel. A ma­gas technikai színvonalon álló új motorok kedvezőtlen éghaj­lati körülmények — nagy meleg vagy kemény fagy — esetében is kiváló teljesítményt adnak. TELEVÍZIÓ - RIPOR­TEREKNEK Az SFR nevű francia cég ri­porterei? számára hordozható televíziós berendezést készített, amelynél? összsúlya mindössze 8 kilogramm. A készülék fény­­képe­zőgépe 1,3 kilogramm súlyú és filmfelvevő gépeknél haszná­latos rendes lencsével van fel­szerelve. A fényképező készülék­től kábel vezet a hordozható le­adókészülékhez, amelyet a ripor­ter a hátán visel. A riporter fel­vételeit a többszáz, esetleg több­­ ezer méterre elhelyezett gépko­csira szerelt adóberendezés su­gározza tovább. 700 MILLIÓ IRÁSTUDATLAN Az UNESCO egyik­ jelentése szerint 700 millió felnőtt, a vi­lág lakosságának 40 százaléka h­astudatlan ELEKTROMOS ÁLOM Livencev és Abrikosztov szov­jet orvosok új altatási módszert fedeztek fel. Pácienseik agyán gyenge váltóáramot vezetnek át, s ennek hatására a beteg álom­ba merül. Az elektromos alta­tást súlyos álmatlanság esetében és az ideggyógyászatban fogják alkalmazni. SZIGET SZÜLETIK Portugália váratlanul egy új szigettel lett gazdagabb. Az óceán középen, a portugál tulaj­donban lévő kicsiny Fayal sziget közelében, egy tengerszint alatti vulkanikus kitörésből származó lávatömeg most van megszilár­­dulóban. A portugál hatóságok csak azt várják, hogy a láva kihűljön és kitűzhessék a hullá­mokból kiemelkedő keskeny lá­va-nyelven az ország zászlaját. PÁRATLAN MÚZEUM Több ország tudósai 1956- ban megalakították a biológiai akusztika nemzetközi bizottsá­gát. Ez a bizottság a Kalifor­niai Connell város egyetemé­nek természettudományi fakul­tásával karöltve egy, a maga nemében egyedülálló, múzeu­mot rendezett be. Ebben a mú­zeumban hangokat őriznek. Nevezetesen állati hangokat. Az oroszláni vérfagyasztó üvöl­tésétől a pacsirta daláig ezer­nyi állathangot vettek fel hang­lemezekre és őrzik gondosan rendszerezve e múzeumban. ÚJ SZOVJET GÉPKOCSI Rövidesen forgalomba kerül a ZIL-111. Az új gépkocsi 8 hengeres motorja 150 kilo­méteres óránkénti sebességet képes kifejteni. A sebességváltás teljesen automatizálva van, te­hát kapcsolás nélkül, a sebes­ség fokozásával vagy csökken­tésével párhuzamosan, magá­tól működik. Hidro­elektrikus szerkezet nyitja és csukja az ablakokat, kondicionált levegő teszi teljessé a korszerű gép­kocsi kényelmét. S.O.S. A DZSUNGELBEN A brazíliai őserdők fölött közlekedő repülőgépeket kény­szerleszállás esetére egy igen szellemes jelzőberendezéssel látták el. Élénk sárga színű, hosszú műanyag szalagok ezek, amelyeket a kényszerleszállást végző gép bocsát ki a leszállás helyéhez közeledve. Ezek a szalagok több, miint 400 méter magasságból is jól láthatók a trópusi erdők fölött és így a mentésre érkező repülőgépek könnyen rátalálnak a „hajótö­röttekre’­. A DÉLI-SARK KINCSEI A Nemzetközi Geofizikai Év alkalmából létesített támasz­pontok felhasználásával új-zé­­landi geológusok a délsarki szárazföld több övezetének a felkutatására készülnek A tu­dósok remélik, hogy gazdag szén, vas, molibdén és aranyte­lepekre bukkannak. I T­éli fára­ó sütemények receptjei • élesztős perecek Hidegen kelesztett élesztős tésztát készítünk: 2 és fél deka élesztőt elkeverünk 5 kanál hideg tejben. Negyedkiló lisz­tet elmorzsolunk 8 deka mar­garinnal (vagy 6 deka zsírral) hozzáadunk 3 kanál cukrot, egy egész tojást felverve egy késhegy sóval, végül a megáz­tatott élesztőt. Kidolgozzuk, míg leválik a kézről és az edényről. Este készítjük a tész­táta meglisztezett edénytörlő­ben, hűvös (nem hideg) helyen hagyjuk állni reggelig. Akkor a tésztából két cipót formá­lunk, egyik cipóba beledol­gozunk fél kanál kakaót f­eldör­zsölve 1 kanál tejjel és fél kapás liszttel, azután egyen­ként egész vékonyra kinyújt­juk a cipókat, felvágjuk fél­ujjnyi széles csikókra, 2-2 csi­kót összetekerünk, az így nyert rúdból 10 cm hosszúságú da­rabokat vágunk és kis pere­ceket formálunk. A csikók egy­­részéből kétszínü pereceket ké­szítünk: egy barna és egy sárga csikót csavarunk össze. A pe­reckéket kikent tepsibe tesszük, megkenjük felvert tojással, egy óra hosszáig meleg helyen kel­ni hagyjuk, újból bekenjük to­jással és megsütjük. DIÓS PERECEK ÉS NYOL­CASOK (tojás nélkül) Tálban összegyúrunk 20 de­ka margarint, 15 deka cukrot, 15 dejra darált diót, 35 deka lisztet és 4 kanál tejet, jól ki­dolgozzuk. Azután a két tenye­rünk között féldiónyi tésztá­ból kis golyókat készítünk, ezeket kisodorjuk és kis pere­ceket vagy nyolcasokat for­málunk belőlük. Kenetlen tep­siben, lassú tűznél sütjük, me­legen vaníliás cukorporba márt­juk. KEKSZKARIKÁK Tálban elmorzsolunk fél ki­­ló lisztet és fél sütőport 15 de­ka margarinnal, azután hozzá­adunk 12 deka (5 kanál) vaní­liás cukrot, 2 felvert tojást és 5 kanál hideg tejet, gyorsan összegyúrjuk, 1 órán át pihen­tetjük, azután vékonyra ki­nyújtjuk, tojással bekenjük, kristálycukorral behintjük, u­­tána pohárral vagy kekszfor­mákkal kiszaggatjuk és min­degyiknek a közepét egy ki­sebb szaggatóval kilyukasztjuk. Közepes tűznél sütjük. OLAJOS PERECEK Négy egész tojást eldörzsö­lünk 2 kanál cukorral és csi­petnyi sóval, hozzáadunk 4 kanál olajat, 1 kanál rumot és 10 kanál lisztet, összegyúr­juk, rudalakura­ sodorjuk, ujj­nyi darabokat várunk és kis­ujjnyi vastagra sodorva perec­­kéket és nyolcasokat formá­lunk. Egy lapos tányérba ola­jat, egy másikba kristálycuk­rot készítünk, a tésztákat előbb olajba, onnan cukorba márt­juk. kikent tepsiben, jó tűznél, gyorsan, világos szintre süt­jük. Sokáig eláll. DÁN FRANCISKA Vízszintes: 1. A szem része. 5. Kóros képződmény az orrüregben. 10 Elsőéves egyetemista. 15 ökör lesz belőle. 16. Töltőtollmárka. 18. A darvak kedvelt szórako­zása. 19. Oroszlánmozgás. 20. Élősködő. 22. Zsiráf-jellegzetes­ség. 24. Végtelen viziállat. 25. Ajaka közepe. 27. Apolló hang­szere. 29. Ilyen hír is van (Ékezethiba). 30. Kezdődő káp­­rázat. 31. Kutrész nevelővel. 33. Zsebekben található ragadozó. 35. Mezei pocok. 37. Fordítva: ilyen űr is van. 38. Ókori at­héni piactér. 39. Diszünnepség. 4. Virág is lehet, de gyertya is. 43. ENSZ — románul. 44. Muszáj — Kecskeméten. 46. Posztófajta. 48. Rózsáról hires francia marsall. 49. A vizsz. 16­ ruhája. 50. Fordítva: fej, névelővel. 52. Kínai hosszmér­ték. 53. Rég­i magyar név. 55. Fejvesztett híres spanyol festő. 57. Óóóóó. 58. Menyasszonyok. 60. Strauss-operett. 65. Csillag­kép az állatövben. 67. Emelő­gép. 68 A kohászok réme. 69. Bútordarab. Függőleges: 1. A baka a hátán viselte. 2. Firenze folyója (fordítva). 3. Félig régi 4. Áthúzás kezdete. 5. Az angol felsőház tagja. 6. Háziállatok lakása. 7. Farkat­lan lúd. 8. Ige végződés. 9. Ilyen félelem is van. 11. Vodkában van. 12. Féllábú! 13. Fordítva: ilyen kép is van. 14. Fordítva: helység Sztálin tartományban 16. Hegedű és szám is van ilyen. 17. Fájdalmas hangot ad. 21. Radirgumimárka. 23. A. Vyinich regénye. 26. Alaptalan újsághír. 28. Változó fényerős­ségű csillag a Perseus csillag­képben. 29. A légzőszervei megbetegedése. 30. Kerekrész. 32. Gaz ikerszava. 34. Mérhet­­etlen nagy idő. 36. Fordítva: hőemelkedés. 40. Tollból ejtik. 42. Dal — németül. 44. Mérges gáz. 45. Sok vadászfegyveren látható. 47. Gyümölcs. 51. Lép­csőnek van (ék. f.). 53. Elek­­trokardiogram. 54. Takar. 56. Északi város régi neve. 59. Szamárbeszéd fordítva. 61. Ki­ejtett betű. 62. Tiltó szócska. 63. Két egyforma római szám. 64. Azonos magánhangzók ts egyik ékes. 66. Határrag. ÁLLATKERT ( Vigyázat!) Az inka királyok tava a technika szolgálatában A bolíviai Andesekben 4000 méter magasságban terül el a festői Titicaca tó, amelynek egyik szigetén az ősi inka bi­rodalom fejedelmei híres arany­templomukat építtették. A temp­lomromok a délamerikai régé­szet nevezetességei közé tar­toznak. A tó vizével mostan vízerőművet fognak táplálni.

Next