Előre, 1968. november (22. évfolyam, 6530-6555. szám)

1968-11-03 / 6532. szám

XXII. évfolyam 6532 sz.­­ oldal ara 30 báni 1968. november 3., vasárnap A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának HATÁROZATA Erdély Romániával való egyesülése 50. évfordulójának megünnepléséről December 1-én lesz 50 éve annak, hogy a gyulafehérvári nagygyűlés kihirdette Erdély egyesülését Ro­mániával. Ez történelmi jelentőségű esemény volt a román nép életé­ben, betetőzte az egységes nemzeti állam megalakításának folyamatát, amely 1859-ben a fejedelemségek egyesülésével kezdődött. Az évszázadok folyamán, szembe­nézve a történelem viszontagságai­val, a széles népi tömegek, a nép haladó erői súlyos áldozatokat hoz­tak a társadalmi kizsákmányolás és a nemzeti leigázás ellen, az idegen uralom jármának lerázásáért és a függetlenségért, a román nép állami egységéért, az ország anyagi és szel­lemi halad­­ásáért vívott hősi harc­ban E történelem krónikájába di­cső lapokat írtak be népünk legfel­­világosultabb fiai, az a közös for­­iatian­ii J­udit­, éuavit.vdlt g. rómáh, ma­­gyar, német és más nemzetiségű dolgozók vívtak. Betetőzve az évszázados egységtö­rekvést, kifejezve az egész nép a­­karatát. Erdély egyesülése Romá­niával a román nép nemzeti felsza­badító mozgalmának történelmi je­lentőségű győzelme. Az egyesülés a legszélesebb társadalmi erők harcá­nak az eredménye ; e harcban döntő szerepük volt a néptömegeknek, a­­melyeknek soraiban aktív hozzájáru­lását adta a munkásosztály, a for­radalmi szocialista mozgalom. A román nép mélységes törekvé­se, hogy kiteljesítse nemzeti álla­mának kialakítását, annak a forra­dalmi lendületnek a körülményei között vált valóra, amely az első vi­lágháború végén felölelte az embe­riséget, s amely alapjaiban megráz­ta a burzsoá világ épületét. A ko­rabeli nagy birodalmak által elnyo­mott népek nemzeti felszabadítási harca szempontjából erős ösztönző volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom diadala ; ez megnyitotta a proletár forradalmaknak, az em­beriség kapitalizmusról szocializmus­ra való áttérésének korszakát, s úgy visszhangzott mint a tömegek 11 d­ 1 é­s 1 k­i Vd­bci 21 K.,plLUllala márgyolás megszüntetéséért, az ide­gen uralom jármának lerázásáért, a társadalmi és nemzeti szabadságtö­rekvések megvalósításáért. A román nép harca nemzeti államának kitel­jesítéséért hozzátartozott a volt Habsburg-birodalom népei nagy tár­sadalmi és nemzeti felszabadítási mozgalmainak áradatához, e világ­táj nemzeti államai kialakulásának folyamatához, amelyet Lenin előre látott. Erdély egyesülése Romániával, népünk történetének e határköve, megteremtette az államkeretet a modern Románia fejlődéséhez, po­zitív hatással volt országunk egész gazdasági, politikai és társadalmi fejlődésére. A burzsoá­ földesúri rendszer körülményei között megva­lósított egyesülés nem hozta meg a­­zoknak a társadalmi követeléseknek a kielégítését, amelyekért a mun­kásosztály, a parasztság, a többi dolgozó kategória harcolt, nem hoz­ta meg a szabadságtörekvéseik meg­valósulását. Az uralkodó osztályok az egyesülést gazdasági és politikai uralmi pozíciók megszilárdítására, a dolgozók kizsákmányolásának foko­zására használták fel. A burzsoázia és a földbirtokosság, szűk osztály­­érdekeitől vezérelve, kiszolgáltatta az ország kincseinek egy részét a külföldnek, függő helyzetben tartotta Romániát a nagy imperialista ha­talmakkal szemben. A nép érdekeinek igazi zászlóvi­vője a Román Kommunista Párt volt, a leghaladóbb politikai erő, a­­mely harcra mozgósította és szel­(Folytatása a 2. oldalon) 275 éves Szebenben GHEORGHE LAZÁR ISKOLÁJA Ez az idei ragyogó ősz, úgy lát­szik, mindenképpen gazdag. A ha­gyományok nemes fájáról gazdag iskolatradíciókat is gyűjtünk most. A székelyudvarhelyi és belényesi ősi is­kolák után az elmúlt vasárnap a Csík­szeredai líceum jubilált, most pedig a szebeni alma mater ünnepli fenn­állásának 275. évfordulóját. Impozáns épületét a város körül­nőtte, ott zajlik előtte a központ forgalma, mégis tiszteletet parancso­­lóan emelkedik, szinte megállásra készteti az arrajárót. 275 évvel ez­előtt a Gymnasium cibiniensis-ben jezsuita szerzetesek tanítottak, azóta az iskola közel három évszázados története összefonódott a történelem­mel. Szeben, a gazdag hagyományú kultúrváros megbecsüléssel, nagy szeretettel övezi ősi iskoláját; az u­­tóbbi évtizedekben a város lakói, az ifjúság a líceumot Gheorghe Lazăr iskolájaként tiszteli. Az iskola nagy fia a környékbeli Feleken született, onnan került be Szebenbe, középis­kolába. Itt alakul ki személyisége, itt találkozik először a felvilágoso­­dás eszméivel, itt formálódik meg­győződése, amely a román nyelvű oktatás nagynevű szervezőjévé, har­cosává teszi később. Szebenben kez­di meg tanári működését is, miután Bécsben három diplomát — tanárit, mérnökit és teológiait — szerez és mielőtt a hegyeket átlépné, hogy a fővárosban, Bukarestben, váltsa való­ra életének nagy álmát, az anyanyel­vű oktatás meghonosítását a felső fokú iskolákban, az úgynevezett aka­démiákon is, ahol a román fejede­lemségekben akkor még a klasszikus­nak tekintett görög nyelvet használ­ták. Azt a szellemet és szellemi hagyo­mányt, amelyet Gheorghe Lazăr a­­lakja idéz, az iskola történetében o­­lyan tudósok, művészek, költők neve is fémjelzi, mint August Treboniu Laurian, Aurel Vlaicu, Octavian Go­­ga, St. O. Iosif, a pedagógus tan­könyvíró Ion Popescu, akik a román kultúra terjesztőiként, a nemzet fel­­emelkedéséért küzdöttek. Mellettük D. Mátray Erzsébet (Folytatása a 7. oldalon) A SZEBENI GHEORGHE LAZAR ISKOLA ÉVSZÁZADOS ÉPÜLETE TÁVIRAT Ő császári felségének I. HAILE SZELASSZIÉNAK, Etiópia császárának ADDISZ ABEBA Felséged megkoronázásának 38. évfordulója alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, a román nép és a magam nevében van szerencsém a legjobbakat, jó egészséget és személyes boldogságot kí­vánni Felségednek. Egyben jólétet és haladást kívánok a baráti etióp népnek. NICOLAE CEAUȘESCU NAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest N­ GHEORGHE MAURER ELVTÁRS, a­ MINISZTERTANÁCS ELNÖKE TEHERÁNBA UTAZOTT Szombat délben a fővárosból Tehe­ránba utazott Ion Gheorghe Maurer elvtárs, Románia Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsának elnöke, hogy Amir Abbas Hoveida miniszter­­elnök meghívására nemhivatalos látogatást tegyen Iránban. Elutazásakor a Baneasa repülőté­ren jelen voltak a következő elvtár­sak : Ilie Verdet, Fazekas János, Gheorghe Radulescu, Iosif Banc, Manea Manescu, Gheorghe Gaston Marin, miniszterek és más hivatalos személyek. Jelen volt Yohya Mohamed-Vazi­­ri, Irán bukaresti ideiglenes ügy­vivője. (Agerpres) ­­ Érdemrendek és érdemérmek átnyújtása az Államtanácsnál Az Államtanácsnál péntek délben ünnepélyes külsőségek között ki­osztották Románia Szocialista Köz­társaság egyes érdemrendjeit és ér­demérmeit. A magas kitüntetéseket Nicolae Ceausescu elvtárs, az Államtanács elnöke nyújtotta át. Az ünnepségen részt vettek a kö­vetkező elvtírsak: Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnara?, Chivu Stoi­ca, Paul Niculescu-Mizil, Dumitru popa, Constanta Statescu, az Ál­lamtanács titkára. Jelen volt Pompiliu Macovei, a Művelődés- és Művészetügyi Állami vid­ könnyűipari miniszter, az alko­tási szövetségek elnökei és más kul­turális és művészeti személyiségek. NICOLAE CEAUSESCU elvtárs a kitüntetettekhez intézve szavait a következőket mondotta : A párt központi bizottsága, az Államtanács és a kormány nevé­ben a legmelegebben gratulálok önöknek az ünnepség alkalmából, amelyen Románia Szocialista Köz­társaság magas állami kitüntetéseit adományozták önöknek. Az a tény, hogy nagyszámú ér­demrendet és érdemérmet adomá­nyoztunk, a képzőművész alko­tóknak, azt mutatja, hogy orszá­gunkban nagyra becsülik a képző­művészek tevékenységét, hozzájá­rulásukat a román kultúra fejlesz­téséhez, a nép neveléséhez a ba­rátság, a testvériség és a szocialista hazafiság, az internacionalizmus ne­mes eszményeinek szellemében. E kitüntetések adományozását úgy tekintjük, mint a párt és a kormány, az egész nép bizalmát a képzőművészeti dolgozók iránt, meggyőződésünk, hogy a jövőben is szolgálni fogják művészetükkel a népet, a hazát, új kultúránkat. Újabb sikereket kívánok jövőbeli tevékenységükhöz. Az Államtanács elnökének sza­vait melegen megtapsolták. ★ A képzőművészet terén szerzett rendkívüli érdemeiért, 80. éve betöl­tése alkalmából a Románia Specialista Köztársaság Csillaga érdemrend I. fo­kozatával tüntették ki Dumitru Ghiata művészet terén kifejtett kimagasló te­vékenységéért a Kulturális Érdem érdemrend I. fokozatát adományozták a következő elvtársaknak : Corneliu Baba, Catul Bogdan, Boris Caragea, Henri Catargi, Aurel Ciupe, Aurelia Ghiata, Oscar Han, Ion Irimescu, Ko­vács Zoltán, Romulus Ladea, Nagy Imre, Cecilia Cutescu-Storck, Vida Géza ; a Kulturális Érdem érdemrend II. fokozatát adományozták a követke­ző elvtársaknak : Ion Covaliu-Bradut, Petru Comarnescu, Mac Constantines­­cu, Stefan Constantinescu, Anastasie Demian, Ion Frunzetti, Hans Herman, Kazár László, Max Herman Maxy, Ion Musceleanu, Nagy Albert, Vasile Gheorghescu-Paleologu, Jules Pera­­him, Milita Petrascu, Gheorghe Po­pescu, Ion Sima, Rudolf Schweitzer Cumpana, Szervátiusz Jenő, Horea Teodoru, Ion Vlasiu. A Kulturális Érdem érdemrend III. fokozatát adományozták a következő elvtársaknak : Petre Abrudan, Virgil Almasanu, Gheorghe Apostu, Octavian (Folytatása a 2. oldalon) Az RKP KB plenáris ülése BIZTOS IRÁNYMUTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRA Az a tény, hogy a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága plená­ris ülésen vitatta meg a hazai köz­­egészségügy és orvosi ellátás kérdé­sét, ismételten igazolja pártunk és államunk messzemenő gondoskodá­sát az emberről, bizonyítja, hogy pél­damutató következetességgel váltjuk valóra a IX. kongresszus irányelveit. Szocialista rendszerünk mélyreható demokratizmusa és humanizmusa ju­tott ismételten érvényre Az orvosi ellátás tökéletesítéséről szóló tanulmány,­­ amely elhang­zott a plenárison — már a problé­mafelvetés és a kilátásba helyezett megoldások szempontjából is nagy fontosságú az egészségvédelem fej­lesztésében. Összegezi eddigi tapasz­talatainkat és a külföldön elért vív­mányokat ezen a téren, és országunk sajátos viszonyaira alkalmazza azo­kat. A plenáris ülésen elhangzott vita és különösképpen Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde értékes segítséget je­lent mindannyiunk számára, akik ezen a területen tevékenykedünk. Az alábbiakban szeretnék kitérni néhány, véleményem szerint fontos tennivalóra, melyeket különben az egészségügyi hálózat megszervezésé­nek tökéletesítéséről és az orvosi el­látás javításáról szóló tanulmány részletesen ismertet. A minisztériu­munkat ért bírálatok arra késztetnek mindannyiunkat, hogy hangsúlyozot­tabban törekedjünk az eddigi hibák kiküszöbölésére és tennivalóinkat a párt vezetőségének útmutatásával magasabb szinten végezzük el. Kü­lönösen kiemelném a tanulmány azon kitételét miszerint az Egészségügyi Minisztériumnak tökéletesítenie kell szervezeti felépítését és munkamód­szereit éspedig úgy, hogy hazánk je­lenlegi fejlődési állapotához méltóan és annak feltételei között gyakorol­hassa funkcióit. A párt plenárisan elő­terjesztett tanulmány világosan meg­szabta minisztériumunk hatáskörét: az egészségvédelemmel kapcsolatos egész tevékenység koncepciós, vezető, irányító illetve ellenőrző szerv sze­repkörét kell betöltenie. Feltétlenül helyes az Egészségügyi Főtanács létrehozása, ugyanis ez, a minisztérium konzultatív szerve lesz és segítséget, irányítást ad bizonyos Dr. Radu Petrescu, az Egészségügyi Minisztérium helyettes vezérigazgatója (Folytatása a 7. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN IRODALOM MŰVÉSZET NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS­­­K ÉS ALVARO CUNHAL ELVTÁRS TALÁLKOZÁSA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára Chivu Stoica elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnöksé­g­ének tagjával, a KB titkárával együtt pénteken találkozott Alvaro Cunhal elvtárssal, a Portugál Kom­munista Párt főtitkárával, aki az RKP KB meghívására látogatást tesz országunkban. A fogadásnál jelen volt Ghizela Vass elvtársnő, az RKP KB tagja, az RKP KB osztályvezetője. Ez alkalomból elvtársi légkörben véleménycserére került sor a kom­munista és munkásmozgalomnak és a nemzetközi helyzetnek a két pár­tot érdeklő időszerű kérdéseiről. A bíráskodási bizottságokról szóló törvénytervezet nyilvános megvitatása Társadalmunknak a szo­cializmus kiteljesítése út­ján való előrehaladása mértékében a dolgozók egyre fokozottabban vesz­nek részt az ország egész politikai, gazdasági és kulturális életében. Annak érdekében, hogy tovább fejlődjenek és tö­kéletesedjenek a tömegek részvételének formái a társadalmi tevékenység­ben, az RKP IX. kon­gresszusa és Országos Konferenciája által meg­állapított elvek alapján összeállították a bírásko­dási bizottságokról szóló törvénytervezetet. A ter­vezet figyelembe veszi azt a tapasztalatot és azokat a pozitív eredmé­nyeket, amelyeket a tár­sadalmi szervek elértek a törvény iránti tisztelet­lemellenes megnyilvánu­lások leküzdésében, an­nak a szükségességét, hogy a jelenleg gyakorolt összes befolyásolási és igazságszolgáltatási for­mákat összpontosítani kell egyetlen kibővített hatáskörű szervezet kere­tében. A törvénytervezet ösz­­szeállításánál kikérték vállalati és intézményi szakemberek, a jogtudo­mány elméletében és gya­korlatában tapasztalt sze­mélyek, párt- és állami szervek, szövetkezeti szer­vezetek és a többi társa­dalmi szervezet felelős ká­deres véleményét. A Román Kommunis­ta Párt Központi Bizott­ságának Végrehajtó Bi­zottsága és a Miniszterta­nács, megvizsgálva a tör­vénytervezetet és tekin­tetbe véve annak különös jelentőségét, elhatározta, hogy mielőtt a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesz­tenék, tegyék közzé azt a sajtóban és bocsássák nyilvános vita alá. E Ebből a célból közöl­­té­­k a bíráskodási bizott­­ságokról szóló törvény­­tervezetet. Lapunk ha­sábjai rendelkezésére áll­" *a,', iiAi'líi-'.rüívii xi* i -z­lám polgároknak, akik ezen az úton akarják ki­fejezni véleményüket, ja­vaslatokat akarnak ten­ni. A törvénytervezettel kapcsolatos észrevételek, javaslatok és indítványok a központi és helyi saj­tónak vagy az Igazság­ügyi Minisztériumnak küldhetők. A TÖRVÉNYTERVEZETET LAPUNK 3. ÉS 4. OLDALÁN KÖZÖLJÜK SPORT Külföldi edzőtáborozás után: CSÍKSZEREDAI TUDÓSÍTÓNK JELENTÉSE Az országos jégkorong bajnokság­ban a szeredaiak évek óta a másod, de inkább a harmadik hegedűs sze­repét játsszák, pedig valamikor, nem is olyan rég, még bajnokságot nyertek s nagyjából ők látták el já­tékosokkal az ország valamennyi szá­mításba jöhető együttesét. A Csík­szeredai együttes háttérbe szorulá­sánál döntően esett latba az első fordulókbeli gyenge szereplés, a­­melynek magyarázata a bajnoksá­got megelőző jégedzés teljes hiá­nya. Ebben az évben a Csíkszeredai­ak nem fognak szégyent vallani kor­csolyázásukkal, nem szórakoztatják bukdácsolásokkal a bukaresti kö­ A TEGNAP LEJÁTSZOTT A-OSZ­­TÁLYÚ LABDARUGÓ MÉRKŐZÉSEK EREDMÉNYEI : Bukaresti Dinamo—Progresul 1:1, Rapid—Steaua 2:1, UTA—FC Argeș 2:0, Bákói Dinamo—Iasi-i Politehnica 1:0, Aradi Vagonul—Petrolul 3:1, Jiul—Crisul 1:0, Kolozsvári U—Farul 3:0, Marosvásárhelyi ASA—Craio­va­ U 2:1.­ zönséget. 17 napos litvinov­ edző­­táborozásuk a többi, első osztály­ban szereplő jégkorong csapathoz hasonló előfeltételeket teremtett a Csíkszeredai fiúknak is az első for­dulóra. Az első külföldi edzőtáborozás eredményeiről, tapasztalatairól, a bajnokság kilátásairól beszélgettünk a bukaresti gyors indulása előtt pár órával VÁKÁR LAJOSSAL, az egykori sokszoros válogatott játé­kossal, a Csíkszeredai Aventus edző­jével, az országosan elismert, szak­­tekintéllyel.­­ A csehszlovákiai útunkat négy hónapos száraz edzés vezette be, a­­melynek célja a fizikai erőnlét és az ügyesség olyan arányú feljavítása volt, hogy a fiúk már az első jég­edzések alkalmával maximális ter­helést bírjanak ki. Meg is látszott aztán a jégen, hogy ki mennyire dolgozott a szárazon, kinek hogy Kálmán Gyula (Folytatása a 7. oldalon) TÁVIRAT ION GHEORGHE MAURER elvtársunk, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének ( BUKAREST őszintén köszönöm a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 19. évfor­dulója alkalmából hozzám intézett üdvözlő táviratát és minden jót kíván­nék önnek. CSU EN-LAJ, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke

Next