Előre, 1968. november (22. évfolyam, 6530-6555. szám)

1968-11-02 / 6531. szám

ELŐRE 6. oldal RENDŐRÖK ÉS DIÁKOK Az USA vietnami háborúja ellen til­takozó főiskolásokat tartóztat le a nyugat-berlini rendőrség A CITROEN - FIAT ÜGYLET „Fúziók, koncentrációk, része­sedési ügyletek, kereskedelmi és műszaki egyezmények — az ipari emberevés megnyilvánulásai“. — E szavakkal jellemezte a minap a Jeune Afrique című tuniszi fo­lyóirat a Nyugat-Európában ezen az őszön jelentkező fúzióhullá­mot. Egyre-másra kötnek egy­mással „­házasságot“ monopoltő­­kés érdekeltségek egy országon belül, vagy országhatárokon át. S további ilyen frigyeket tervez­nek. Hogy tovább folytassuk a tuniszi folyóirat gondolatmenetét, utalhatunk a francia Rousel Udlaf gyógyszergyár és a nyugatnémet Hoechst gyár közötti tárgyalások­ra, a francia kőolajtársaság és az úgyszintén nyugatnémet Gel­­senkirchener bányavállalat kö­zötti megbeszélésekre, meg más hasonló esetekre. A fent jelzett folyamat egyik láncszeme a Citroen-Fiat közötti egyezség is. Kétségtelenül az elmúlt hetek­ben a francia gazdasági élet egyik központi kérdése volt: mi lesz a Citroennel, miként végződnek a francia Citroen és az olasz Fiat közötti tárgyalások, megtartja-e a francia gépkocsigyár az önálló­ságát, vagy részvényei a Fiat tu­lajdonába mennek át, és ha igen, úgy hány százalékos lesz a Fiat részesedése ?A Citroen ugyanis a rangsorban a harmadik francia ipari társaság és évi 500 000 autó­val a második legnagyobb francia gépkocsigyár a Renault után. ,Mi késztette ennek a közel 45 évvel ezelőtt alapított vállalatnak vezetőségét arra, hogy további működéséhez külföldi támaszt keressen ? Pontosan nem is a Citroen vezetőségét, hanem Mi­chelint, azt a nagy pénzügyi-ipari csoportot, amely a Citroen rész­vények legnagyobb részét birto­kolja. Elsősorban az, hogy a gép­kocsigyár üzletmenete az utóbbi időben bukdácsolt. Az elmúlt há­rom évben jövedelme csökkent, 1967-re nem fizetett már osztalé­kot, és 1988 első felében a vállalat termelése 12,2 százalék­kal volt alacsonyabb, mint az elő­ző év megfelelő időszakában. Ugyanakkor a társaságnak az el­múlt évben már 583 millió fran­cia frank adóssága volt és ami­kor ez év tavaszán újabb állami hitelhez folyamodott, a kincstár elutasította kérését. Ilyen körül­mények között került előtérbe az, hogy valamiként fenn kellene tartani a Citroen helyzetét a francia piacon. De tulajdonképpen az egész játszmában távolról sem csupán a Citroen sorsáról van szó, ha­nem mindenekelőtt a nagy ame­rikai nyugat-európai autóver­senyről. „Nemcsak a Citroen prob­lémája tevődik fel, hanem ezen túlmenően a nyugat-európai gép­kocsi problémája is“ — jelentette ki a tárgyalások során a Citroen vezetősége. A háttért tehát az amerikai monopóliumok, különösen a gép­kocsiipari monopóliumok nyugat­európai behatolása szolgáltatja. Aki ezt az iparágat befolyásolja, az egész feldolgozó ipart befo­lyásolja. A gépkocsiipar ugyanis komplex iparág, amely sok más iparággal áll szoros kapcsolatban és mellékiparágak egész sorát foglalkoztatja. Jelenleg az ame­rikai társaságok közül a General Motors a nyugatnémet Opel-üzem útján, a Chrysler az angol Rootes és a francia Simca beolvasztásá­val, a Ford pedig nyugat-német­országi és angliai vállalatai út­ján befolyásolja Nyugat-Európa autópiacát. Az elmúlt évben az említett amerikai monopóliumok a nyugat-európai eladások 29 szá­zalékát tartották kezükben és a Fortune becslése szerint, ameny­­n­yiben ez a fejlődési irány to­vább tart, úgy ez az arány 1972- re 37 százalékra emelkedne. Ter­mészetesen az érintett nyugat­európai vállalatok megfelelő el­lenintézkedésekhez folyamodnak. Ennek egyik leghatékonyabb esz­köze a tőkekoncentráció. Ez a szám vezet el a torinói Fiathoz, melynek üzemei ma a legtöbb gépkocsit gyártják Nyugat-Euró­­pában. Létezett volna egy másik út is, a „francia út“. Jelentős francia gazdasági körökben megoldás­ként felmerült az a gondolat, hogy a Citroent és a Peugeot-t állami kezelésbe kell venni és a már állami tulajdonban lévő Re­­nault-val együtt fuzionálva létre kell hozni egy egységes nemzeti vállalatot, az Automobile de Francet-t. Ez volt az érdekelt francia szakszervezetek állás­pontja is. Képviselőik hangsú­lyozták, hogy a francia dolgozók aggodalommal tekintenek egy olyan egyezmény elé, amely a Citroen részvénytöbbségét ide­gen kézre juttatná és a francia gépkocsigyártás 40 százalékát külföldi ellenőrzés alá helyezné. A gépkocsiipari szakszervezeti dolgozók képviselői az iparág ál­lamosítását követelték. De Mi­chelin a Citroen fő részvénytu­lajdonosa visszautasította ezt a megoldást és továbbra is egy „nemzetek feletti­ megoldás mel­lett, a Fiattal való házasság mel­lett foglalt állást. De van az egész gomolyagnak egy másik, nem kevésbé figyelem­reméltó szála, amely a Közös Piachoz vezet. Eredetileg a római szerződés 85. paragrafusa tiltja és bünteti monopolegyezmények kötését a hatok keretén belül. Az utóbbi időben azonban felvető­dött az a gondolat, hogy felül kellene vizsgálni ezt az előírást és bizonyos „európai méretű tár­saságokat“ kellene létrehozni. Ennek éle az amerikai behatolás ellen irányulna. A Fiat-Citroën tárgyalások so­rán a francia kormány — adott jogaival élve — megtorpedózta a létrehozandó, egyesek szerint már papírra is vetett fúziót. A különböző ellentétes hatások eredőjeként a minap végül meg­született a döntés. A Fiat és a Citroen egy műszaki és pénz­ügyi együttműködési egyezményt kötött a francia kormány aján­lásainak megfelelően. Kétségte­len egy kompromisszumról van szó, amely különbözik az eredeti teljes fúziós tervtől. A szakem­berek érdeklődését és figyelmét az egyezménynek pénzügyi vo­natkozásai foglalkoztatják (bár nem lehetetlen, hogy a műszaki vonatkozás is tartalmaz egy-két meglepetést.) A két társaság „ki­egyensúlyozott“ alapon rendezte a pénzügyi problémákat, mert egy új francia beruházási társa­ságot létesítettek, amely a Citroen részvényeinek többségével ren­delkezik. A Fiat „kisebbségi“ ré­szesedéssel szerepel ebben az új társaságban és állítólag a későb­biek során sem módosul ez a részesedési egyensúly. A Fiat részvényaránya, az a bizonyos „kisebbség“ a Citroen részvény­tőkéjének 15 százalékát jelenti. De ha időközben az erőviszonyok még jobban­­a Fiat javára tolód­nak el, mi lesz az egyensúllyal, ki garantálja ezt ? Nyílt kérdés, a választ reá a nyugati gépkocsiverseny további menete adja meg. Lányi Gábor NEMZETKÖZI ÉLET HAZÁNK KÜLÜGYMINISZTERE BUENOS AIRESBE ÉRKEZETT Rio de Janeiróban közös közleményt adtak ki C. Menesei­ brazíliai látogatásáról Az Artur da Costa e Silvával, Brazília elnökével folytatott meg­beszélés során Corneliu Manescu román külügyminiszter tolmácsol­ta Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa elnökének a brazil államfőhöz intézett üdvözlő üzenetét, valamint a brazil néphez intézett jókívánsá­gait. Costa e Silva elnök meleg kö­szönetet mondott az üzenetért s kérte, tolmácsolják üdvözletét Nicolae Ceausescunak, az Államta­nács elnökének, valamint jókívánsá­gait a román népnek. A román kül­ügyminiszter és Brazília elnöke po­zitívan értékelte a két ország közötti kapcsolatokat, s úgy vélekedett, reá­lis lehetőségek vannak arra, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben is fel­felé íveljenek. Corneliu Manescu megbeszélést folytatott Jose Magalhaes Pinto bra­zil külügyminiszterrel is. A látogatás végén közös közle­ményt adtak ki. Csütörtökön a román külügymi­niszter Buenos Airesbe utazott. FESZÜLTSÉG AZ ARAB-FÉLSZIGET DÉLI RÉSZÉN • Zsoldosok beszivárgását hiúsították meg Jemenben . Masjat és Oman szultanátusok fegyveres erőket vontak össze Dél-Jemen határánál SZANAA. Hasszán El Amri, Je­men Arab Köztársaság miniszterel­nöke és honvédelmi minisztere ki­jelentette, hogy az ország fegyveres erőinek és népi milíciájának hadmű­veletei meghiúsították a zsoldosok egyes csoportjainak beszivárgását Jemen északi vidékein. Hozzáfűzte, hogy e katonai műveletek során a köztársasági csapatok 200 zsoldost megöltek és jelentős mennyiségű amerikai gyártmányú fegyvert zsák­mányoltak. ADEN, Mascat és Oman, szultaná­tusok fegyveres erőket vontak össze Dél-Jemen Népi Köztársaságának keleti határán — közölte az adeni kormány külügyminisztériumának szóvivője. A nyilatkozatot a UPI to­vábbította. A szóvivő szerint a múlt héten ellenséges erőket tettek part­ra s azok áthatoltak Mascat szulta­­nátus területén. Ezzel egyidejűleg egy angol katonai repülőgép megsér­tette Dél-Jemen légiterét. Dél-Jemen Népi Köztársasága tiltakozott légite­re megsértése miatt, és rámutatott, hogy a repülőgép a mascati Salala repülőtérről szállt fel. ADEN NÉPE ÜNNEPEL Dél-Jemen Népi Köztársaságának lakossága a napokban ünnepelte a­ függetlenségi harcok megkezdésének 5. évfordulóját . A­z ENSZ-alapokmány szerint a világszervezet egyik legfonto­sabb szerve : a Közgyűlés. Ennek tevékenységében valamennyi tagállam képviselői részt vesznek. Egy-egy ország küldöttsége maxi­mum öt állandó és öt változó tag­ból állhat. Szavazata azonban min­degyik országnak csak egy van. Nos, a Közgyűlés mostani, 23. ülés­szakán, amely október 2-án kezdte meg munkálatait, a napokban befe­jeződött az általános politikai vita. Természetesen maga az ülésszak ez­zel még nem zárult be, mert a bi­zottságokban tovább folyik a mun­ka. Az ülésszak napirendje — mint általában minden évben — most is rendkívül zsúfolt, közel száz prob­léma szerepel rajta. Ezek nagy része szerfölött fontos kérdés, olyan prob­léma, amely már hosszabb ideje a nemzetközi élet homlokterében áll. Az általános politikai vita kereté­ben elhangzott felszólalások is több­nyire ezeket a kérdéseket taglalták. Számos küldött szorgalmazta az ENSZ-alapokmány elveinek tiszte­­letben­­ tartását, követelte, hogy az összes nemzetközi viszályokat a tár­gyalóasztalnál oldják meg, tiszte­letben tartva az államok független­ségét és szuverenitását. Joaquin Sec­co Garcia, Uruguay helyettes kül­ügyi államtitkára például­ hangsú­lyozta, hogy országa maradéktalanul támogatja az alapvető nemzetközi jogelveket, melyre az ENSZ-alapok­mány támaszkodik. Jean-Remy Ayo­­une, Gabon külügyminisztere pedig rámutatott, hogy „új lendületet kell adni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének“. Mint mondotta, a népek közötti baráti és emberi kap­csolatok megóvásáért, a béke bizto­sításáért és azért, hogy haladást ér­jenek el a világ népei jobb életkö­rülményeinek megteremtésében, min­den egyes népnek tiszteletben kell tartania a többi nép önrendelkezési jogát. Juns holland külügyminiszter is biztosította az ENSZ-tagállamok képviselőit arról, hogy országa „kész csatlakozni a többi nemzet erőfeszí­téseihez az Egyesült Nemzetek tevé­kenységének felélénkítéséért, szere­pének erősítéséért“. Mircea Maliba, külügyminiszter-helyettes, Románi a Szocialista Köztársaság küldöttségé­nek vezetője is hangsúlyozta beszé­dében az ENSZ szerepe fokozásá­nak és az Alapokmányba foglalt elvek tiszteletben tartásának szük­ségességét. „Szilárd meggyőződé­sünk — mondotta ezzel kapcsolat­ban ENSZ-küldöttségünk vezetője —, hogy az Alapokmány legfőbb,­­ normáinak — nemzeti függetlenség és szuverenitás, jogegyenlőség, a más népek ügyeibe való be nem avatkozás — alkalmazása egyaránt szent kötelessége kivétel nélkül va­lamennyi nagy vagy kis tagállam­nak“. Mint ismeretes, a világ különböző részein még" vann­ak olyan tűzfész-, kefe, ,,háború.,. gócok,amelyek nagy mértékben elmérgesítik a nemzet­közi légkört. "Ide sorolhatjuk: "az USA vietnami agresszióját, a közel-keleti konfliktust, a nigériai polgárháborút stb. Noha a vietna­mi kérdés hivatalosan nem szerepelt a Közgyűlés 23. ülésszakának napi­rendjén, a felszólalók között alig volt olyan,­­aki ne foglalkozott volna ezzel a problémával. Az általános politikai vita az idén is megmutat­ta, hogy mindinkább csökken azoknak az országoknak a száma, amelyek nyíltan támogatják Was­hington délkelet-ázsiai politikáját. „A háború szörnyű szenvedéseket okoz a vietnami népnek a demarká­ciós vonal mindkét részén — mon­dotta Torsten Nilsson svéd külügy­miniszter. — Világos, hogy kudarcra vannak ítélve azok a próbálkozások, hogy az erőszak folytatásával és fo­kozásával oldják meg a konfliktust... Véleményünk szerint haladéktalanul meg kell szüntetni Észak-Vietnam bombázását. Ez fontos lépés lenne a vietnami béke felé“. Egyébként az Amerikában oly gyakori háborúellenes tüntetések szele behatolt az ENSZ manhattani palotájába is. Miközben a szónoki emelvényen Dean Rusk, az USA külügyi államtitkára a Vietnam el­leni katonai intervenciót próbálta megindokolni, a közönség részére fenntartott karzaton az ifjak egyik csoportja kórusban kiabálta : „Szün­tessétek be a háborút!“, „A nagy monopóliumok­ meggazdagodnak az amerikai ifjak élete árán„Nem kell nekünk háború !“ Dean Rusk kénytelen volt félbeszakítani beszé­dét... A román kormány számtalanszor hangsúlyozta, hogy végleg és felté­tel nélkül meg kell szüntetni a bom­batámadásokat és a többi háborús cselekményt Vietnam DK — e sza­bad­­ és független állam — ellen. Hazánk küldöttei az ENSZ-palotá­­s csak­­is támogatják a vietnami nép ' igazságos, harcát. A román küldött­ség vezetője­ felszólalásában rámuta­­tott­: „meg kell teremteni a feltéte­leket, hogy pozitív eredményeket le­hessen elérni a párizsi tárgyaláso­kon, hogy a vietnami nép maga dönthessen sorsáról, hogy megszűn­jék a feszültségnek ez a forrása, a­­mely veszélyezteti a nemzetközi bé­két és káros hatást gyakorol az ál­lamok közötti békés együttműködés­re“. Küldöttségünk vezetője ugyan­■ akkor hangsúlyozta, hogy a közel­­keleti konfliktust a Biztonsági Ta­­­nács 1967. november 22-én elfoga­■­dott határozatának értelmében kel­lene orvosolni. Amint várható volt, az összes eu­rópai küldöttek felvetették konti­­nensünket biztonságának problémáit, mivel ezek nagy kihatással vannak az egész nemzetközi légkör alaku­lására. Marko Nikezics, Jugoszlávia külügyi államtitkára ezzel kapcso­latban megjegyezte, hogy: „Európa és a béke jövője csakis az összes európai államok részvételével bizto­sítható“. A román küldöttség an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy — noha a rendezés útja holéz­­szadalmas és nem mentes az akadá­lyoktól — kontinensünk» biztonsá­gának kérdését meg leh­et és meg is kell oldani. Ennek érdekében dl realitásokból, a háború utáni é­sek-" ben végbement változásokból, a két német állam fennállásából kell ki­indulni. Kormányunk véleménye ■ szerint az összes államoknak el kell ismerniük a Német Uej^i^^ikus­­ Köztársaságot és diplomáciai kap-i csőlátókat kell létesíteni mind a két német állammal, meg kell te­remteni számukra a feltételeket, hogy egyenlő alapon vehessenek­­­részt az európai kérdések pozitív megoldásában. A két német állam felvétele az ENSZ-be elősegítené az európai enyhülést és pozitív hatást gyakorolna a nemzetközi életre. Em­lítésre méltó az is, hogy az európai béke és biztonság előmozdításáért kifejtett erőfeszítései keretében ha­zánk nagy figyelmet szentel a Bal­kán-félsziget népeivel való hagyo­mányos baráti kapcsolatok fejleszté­sének és széles körű tevékenységet fejt ki e földrajzi övezetben elterü­lő államok jószomszédi kapcsolatai­nak erősítéséért és bővítéséért. A szónokok többsége úgy véleke­dett, hogy az általános béke szava­tolásának legbiztosabb útja a lesze­relés megvalósítása. A szovjet­ kül­döttség javaslatot terjesztett a Köz­gyűlés ülésszaka elé, amely többek között előírja az atomfegyverek el­tiltását, gyártásuk csökkentését, majd végleges beszüntetését. A ja­vaslat értelmében e lépéseket az atomfegyvereket célba juttató esz­közök, különösképpen a rakétafegy­verek számának csökkentése, vala­mint a bombázók és a tengeralatt­járók mozgáskorlátozása, a föld alat­ti nukleáris kísérleti robbantások beszüntetése követné. A román kormány az általános leszerelés érdekében történő erőfe­szítésekkel egyidejűleg síkra száll olyan­ részleges, átmeneti intézkedés­­­sekért, am­elyek nemzetközi enyhü­léshez vezetnek és ugyanakkor meg­könnyítik a végső ’ cél elérését. A nukleáris fegyverek elterjedésének­­mozgáról asav S 12 kapcsolatban Mircea ‘ Milita .­Külügymn­­ini­szter-helyettes rá­­ir T Stato TTT Vílegy ';',az atomsorompó­­szerződés megkötését , amelynek kidolgozásához Románia is építő módon hozzájárult más államokkal együtt — egy szakasznak kell tekin­­t,tgia„az­­állandó a folyamatban, amely­nek végcélja a radikális leszerelési intézkedések megvalósítása“. Az általános politikai vitában fon­tos helyet foglaltak el a fejlesztés kérdései is. Ilyen vonatkozásban ked­vező visszhangot keltett India mi­niszterelnökének beszéde. „A fejlő­désben levő nemzeteknek — mon­dotta Indira Gandhi — megvannak a sajátos problémáik és számos okuk van az egymással való együttműkö­désre. Egyes problémák közösek, de minden országban eltérő feltételek vannak és nem lehet valamennyi or­szágnak előírni ugyanazt­­a megol­dást“. A fejlesztés kérdésében a világ­­szervezetre tényleg jelentős felada­tok várnak. Utóvégre az ENSZ haté­konyságát többek között azon lehet lemérni, hogy mennyiben járul hoz­zá a nemzetek fejlettségi színvonal­beli különbségeinek csökkentéséhez. Természetesen a nemzetgazdaság fej­lesztésében az elsődleges tényező az az erőfeszítés, amelyet­ minden egyes állam külön-külön ez irányban tesz. De­ nem szabad megfeledkezni ar­ról sem — amint erre ENSZ-kül­döttségünk vezetője rámutatott­­ : napjaink nemzetközi életének egyik alapvető, objektív követelmé­nye, hogy „a fejlődésben levő orszá­gok a gazdasági, műszaki és tudo­mányos segítségnyújtás különböző formáiban széles körű és hathatós támogatást kapjanak“. Az általános politikai vita kereté­ben valamennyi felszólaló felvetet­te a kolonializmus elleni harc kér­dését, állást foglalt a dél-afrikai és a rhodesiai fajgyűlölő rendszer elí­télése mellett. A jelenlegi ülésszakon tovább gyarapodott a tagállamok száma. A 125. ENSZ-tagállam Swa­­ziföld lett. A gyarmati uralom fel­számolásának folyamata tehát fel­tartóztathatatlanul halad előre. Csak­hogy az ENSZ-határozatok életbelép­tetésével siettetni lehetne a dekolo­­nizációs folyamatot. Több küldött azonban rámutatott, hogy számos ENSZ-határozatot nem lehet ponto­san és idejében alkalmazni, mivel egyes nyugati országok támogatást nyújtanak a fajgyűlölő és a gyar­mattartó kormányzatoknak. Az általános politikai vitában 111 fődelegátus fejtette ki országa ál­láspontját. Az elhangzott vélemé­nyek,­a viták gazdag anyagot szol­gáltattak a bizottságok munkájá­hoz, valamint széles alapot a továb­bi határozat-tervezetek kidolgozá­sához. Lezárult egy szakasz az ülés­szak tevékenységében. A viták hasz­nosak voltak, mert tisztázták a tag­államok álláspontját a különböző nemzetközi kérdésekben és hozzá­járultak egyes megoldási lehetősé­gek­ felkutatásához. Székely László Egyesült Nemzetek Szervezete HASZNOS POLITIKAI VITÁK Johnson elrendelte a VDK elleni bombázások beszüntetését A DNFF képviselői jelen lesznek a párizsi tárgyalásokon Lyndon Johnson, az USA elnöke csütörtök éjjel televíziós beszédében bejelentette, hogy elrendelte : pén­teken 15.00 órától (bukaresti idő) szüntessék meg a VDK elleni összes — légi, tengeri és tüzérségi — bom­bázásokat. Ugyancsak bejelentette, hogy a Dél-vietnami Felszabadítási Front képviselői jelen lesznek Pá­rizsban a Vietnam DK és az USA kormányának képviselői között no­vember 6-án sorra kerülő heti érte­kezleten. Egyben­ leszögezte, hogy­­ez semmiképpen sem jelenti az NFF elismerését. A saigoni kormány kép­viselői ugyancsak megjelenhetnek ezen az értekezleten — fűzte hozzá Johnson. AZ AGERPRES TITUS SINU, Románia Szocialista Köztársaság Addisz Abeba-i nagy­követe bemutatta megbízólevelét I. Hajié Szellasszié Öcsászári fel­ségének, Etiópia császárának .A megbízólevél átadása után Öcsászá­ri felsége szívélyesen elbeszélgetett a román nagykövettel. AMINT A BTA JELENTI, Bul­gária NK Nemzetvédelmi Miniszté­riuma közölte, hogy a szovjet-cseh­szlovák megállapodás értelmében a bolgár csapatok hazatértek a Cseh­szlovák SZK-ba! A NÉMET DK KORMÁNYA til­takozó nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy a nyugat-német­országi Kereszténydemokrata Unió Nyugat-Berlinben akarja megtarta­ni XVI. kongresszusát. A Keresz­ténydemokrata Uniónak ezt az in­tézkedését úgy tekintik,''mint szem­-' beszökő megsértését a független po­litikai egységet jelentő Nyugat-Ber­­lin státusának. PÉNTEK REGGEL agyembólia következtében elhúnyt Giorgiosz Pa­pandreu, Görögország volt minisz­terelnöke. A 80 esztendős politiku­son szerda éjjel műtétet hajtottak végre. Az 1888-ban született Gior­giosz Papandreu Görögország egyik legismetert ébt po­itikusa volt. A má­sodik világháború előtt több kor­mányban töltött be miniszteri funk­ciót, de közismerten demokratikus nézetei miatt többször letartóztatták és száműzték. 1961-ben a Centrum Unió Párt elnöke lett, majd 1964- ben miniszterelnök. Az 1967 áprilisi katonai államcsíny után letartóztat­ták és háziőrizetben tartották. Ez év szeptember 29-én engedték sza­badon. A MAGYARORSZÁGI polgári-de­mokratikus forradalom 50. évfordu­lója alkalmából , a budapesti Kere­­pesi­ úti temetőben virágkoszorút he­lyeztek el az MSZMP KB és a kor­mány nevében .Károlyi Mihálynak és Korvin Ottónak, a fél évszázad­dal ezelőtti forradalom két politikai­­vezetőjének,a sírján. ÚJABB 11 AMERIKAI katona­szökevénynek adtak politikai mene­dékjogot Svédországban. Hivatalos becslések szerint összesen 200 ame­rikai katona menekült a vietnami háború elől Svédországba. 1968. NOVEMBER 2. SZOMBAT AZ SZKP KB PLENÁRISA . Amint a TASZSZ közli, október .--én folytatódott Moszkvában az SzKP KB plenáris ülése. Miután megvitatta az SZKP XXIII. kong­resszusán és az SZKP KB­­ plenáris ülésein hozott­ mezőgazdasági ha­tározatok teljesítéséről szóló jelen­tést, a plénum határozatot fogadott el ebben a kérdésben. Ezt követően Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára jelentést ter­jesztett elő az SZKP KB Politbüró­­jának külpolitikai tevékenységéről. A jelentés megvitatása után a plé­num határozatot fogadott el, s ab­ban egyöntetűen jóváhagyja és tel­jes mértékben támogatja az SZKP KB Politbürójának tevékenységét.­­ A plenáris ülés befejezte munká­ját. Leonyid Brezsnyev első jelenté­sében rámutatott, hogy a Szovjet­unió ipari termelése 1966 és 1968 között csaknem 30 százalékkal nö­vekszik. Több mint 1000 nagy ipar­­vállalatot és objektumot helyeznek üzembe. A mezőgazdaság újabb lé­pésekkel jutott előbbre. 1966 és 1968 között a dolgozók reáljövedelme egy főre számítva évi átlagban 6,4 százalékkal növekszik. Sikeresen fejlődik a közoktatás. Az ország­ban 37 új főiskola nyitotta meg ka­puit, a diákok száma pedig 600 000- rel növekedett. 1965 és 1967 között az évi mezőgazdasági össztermelés átlag 15 százalékkal volt nagyobb, mint az előző három évben. Az egy főre jutó termelés 11 százalékkal növekedett. Három esztendő lefor­gása alatt (1965 és 1967 között) az állam építkezésre és műszaki esz­közök beszerzésére több mint 5 milliárd rubellel nagyobb összegű beruházást juttatott a mezőgazda­ságnak, mint az előző három évben. Ideiglenes eredmények szerint az idei esztendő gabonatermelése meg­haladja a 165 millió tonnát. Az előző három esztendőhöz viszonyít­va növekedett a hús, a tej, a tojás évi átlagtermelése. Az utóbbi há­roszi esztendő során — mutatott rá a jelentés — megszilárdult a kol­hozgazdaság ; a kolhozok jövedelme 1967-ben 24 százalékkal volt na­gyobb, mint 1964-ben. Javult a hely­zet a szovhozokban. Helytelen lenne azonban egy­oldalúan, nem bírálati szellemben felbecsülni a mezőgazdaság hely­zetét, csak a sikereket emelni ki és nem látni a hiányosságokat, a még ki nem használt lehetőségeket — mondotta L. Brezsnyev. Számos ter­mék termelésének volumenét és a munkatermelékenységet illetően még nem értük el azt a színvonalat, ame­lyet az SZKP XXIII. kongresszusá­nak Irányelvei az ötéves terv idejére előirányoztak. Az állattenyésztés terén nagy hiányosságok voltak. Sok gazdaság­ban ez az ág gyengén jövedelmező. A kolhozok és szovhozok tevékeny- - ségének számos hiányossága a ter­melési és az államfegyelem gyen­geségével magyarázható. Vannak to­vábbá tervezési hiányosságok is, egyes­ ipari minisztériumok pedig gyenge tevékenységet fejtettek ki a mezőgazdaság műszaki-anyagi ellá­tására vonatkozó tervek teljesítésé­ben. A jelentés rámutat, hogy az öt­éves terv következő éveiben a fő feladat, mint eddig is, a gabonater­melés növelése lesz, s ennek a ter­melésnek el kell érnie a 190—200 millió tonnát. Ugyancsak jelentősen növekednie kell a hús-, tej-, tojás-, termelésnek az állatállomány ter­melékenységének növelése révén, valamint a szarvasmarhák számá­nak növelésével. Ehhez elegendő mennyiségű takarmányt kell bizto­sítani. A jelentés a továbbiakban hangsúlyozza, hogy fokozni kell a mezőgazdaság sokoldalú kemizálását célzó intézkedéseket, teljesíteni kell a talajjavítás programját, a maxi­mumig fokozni kell az áttérést a részleges gépesítésről a me­zőgazdaság összes ágainak komp­lex gépesítésére, amely a mun­katermelékenység és a termelés ha­tékonysága növelésének alapja. A nemzetgazdasági tervek kidolgozá­sánál nagyobb figyelmet kell fordí­tani azoknak az iparágaknak a fej­lesztésére, amelyek a mezőgazdaság­nak szánt műszaki eszközöket ter­melik, valamint azoknak, amelyek a mezőgazdasági nyersanyagot és termékeket dolgozzák fel. Az előadó ezután így folytatta : „Különös jelentőséget tulajdonítunk a szocialista országok közötti mű­­szaki-tudományos együttműködés to­vábbi kiszélesítésének és mélyítésé­nek. Bulgáriában, Csehszlovákiában, az NDK-ban, Lengyelországban, Ro­mániában, Magyarországon és más országokban éppúgy, mint nálunk, sok érdekes dolog létezik a mező­gazdasági tudományos kutatások te­rén, újabb, nagy termelékenységű technikák megvalósításában, bizo­nyos műtrágya-típusok, jó minő­ségű mezőgazdasági növények és fajállatok létrehozásában. A széles körű tapasztalatcsere, erőfeszítéseink egybehangolása, a fejlett tudomány és tapasztalat eredményeinek köl­csönös kicserélése módot nyújt az összes szocialista országoknak a mezőgazdaság műszaki-tudományos haladásának meggyorsítására, a mun­katermelékenység számottevő növe­lésére­. RÉSZLETEK A SZOJUZ-3 ÚTJÁRÓL • Beregovoj űrhajós-pilóta kísérletei kiemelkedő eredményeket hoztak • Végérvényesen kidolgozták a pályára bocsátott űrha­jók manőverezésének és kö­zeledésének módozatait •Fontos műszaki adatok az űrhajó készülékeinek működéséről, a leszállásról A TASZSZ hírügynökség részlete­ket közölt a Szojuz—3 űrhajó sike­res útjáról. Amint a közlemény rá­mutat, a kísérlet során többször ma­nővereztek az űrhajóval, különböző tájolási módszereket alkalmaztak. A Szojuz—3 űrhajó kétszer is meg­közelítette a Szojuz—2 űrhajót. Az űrhajós részletesen megfigyelte és tanulmányozta a csillagokat, a Föl­det és különböző más bolygókat, lefényképezte bolygónk felhő- és hótakaróját, a földi látókört nappal és alkonyatkot, tájfunokat és ciklo­nokat, megvizsgált földi fényeket. Egyidejűleg pszichikai és fiziólógiai vizsgálatokat végeztek az emberi látószerv képességeit illetően az űr­­n­a­jozis­­-,körüítm­ényei között.­­A Szojuz—*-3 útja több kiemelkedő eredményt hozott, közöttük azt, hogy végérvényesen kidolgozták a pá­lyára bocsátott űrhajók manőverezé­sének és közeledésének módozatait különböző tájolási és vezérlő rend­szerekkel, ellenőrizték az­ égitestek szerint beálló repülési műszereket. Fontos műszaki adatokat nyertek az űrhajó összes készülékeinek mű­ködéséről, a manőverezésről és a le­szállásról. Beregovoj űrhajós-pilóta kísérletei nagy jelentőségűek az em­ber irányította űrrepülések techni­kájának fejlesztése és az űrhajósok tudományos munkájának folytatása szempontjából. A közlemény befejezésül leszöge­zi, hogy a Szojuz—3 űrhajó segítsé­gével nyert adatokat feldolgozzák és tanulmányozzák. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 40 080

Next