Előre, 1971. október (25. évfolyam, 7433-7459. szám)

1971-10-27 / 7455. szám

ELŐRE 2. oldal Szocialista társadalmunk fejlődése a mezőgazdaság feladatául tűzi ki a lakosság fogyasztási igényeinek ki­elégítését mezőgazdasági termékek­kel, az ipar ellátását nyersanyaggal és fölöslegek teremtését az export számára. A mezőgazdasági növénytermesz­tés növelésében és minőségének ja­vításában különös jelentősége van a magas biológiai és termesztési ér­tékű, bőtermő, hazánk talaj és ég­hajlati körülményeihez jól alkal­mazkodó fajtájához és hibridekhez tartozó vetőmag és ültetőanyag használatának. Éppen ezért, a vetőmagvak és ül­tetőanyagok folyamatos mennyiségi biztosítása és minőségi feljaví­tása döntő tényező a külön­böző termesztési övezetek sajá­tos termesztési körülményeinek, valamint a telkesítési, öntözési, ke­­mizálási és gépesítési beruházások értékesítésében. Ebből következően a Mező­­gazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgaz­dálkodási és Vízügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági és Erdészeti Tu­dományos Akadémia feladatai: bő­­vebben termő, a termesztésben lé­vainál magasabb tulajdonságokkal rendelkező új fajták és hibridek elő­állítása ; a világ legértékesebb faj­táinak és hibridjeinek országunk körülményei között való kipróbálása s a legmegfelelőbbek kiválasztása ; a vetőmag- és ültetőanyagtermesz­tés alapos megszervezése szakosí­tott egységekben és magtermesztő parcellákon oly módon, hogy bizto­sítsa a szükségletet a mezőgazdasági terv megvalósításához ; ellenőrzi a technológiák alkalmazását a vető­mag és ültetőanyag termesztésének, feldolgozásának, raktározásának, forgalmazásának és felhasználásá­nak minden szakaszában. Az állami mezőgazdasági egysé­gek, mezőgazdasági termelőszövet­kezetek és egyéni termelők csakis az érvényben lévő műszaki szabvá­nyoknak megfelelő biológiai és ter­mesztési tulajdonságokkal rendelke­ző vetőmagot és ültetőanyagot kö­telesek használni. Ennek érdekében Románia Szocia­lista Köztársaság Nagy Nemzetgyű­lése elfogadja a jelen törvényt. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium felel a me­zőgazdasági évi terv megvalósításá­hoz szükséges vetőmag és ültető­anyag mennyiségi és minőségi biz­tosításáért, s a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémiá­val, a mezőgazdasági, kertészeti és biológiai fakultások szaktanszékei­vel egységes rendszerben megszer­vezi ezek termesztését, felhasználá­sát és ellenőrzését. 2. szakasz. — A Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia, a mezőgazdasági kutatóintézetek és kísérleti állomások révén felel: a) Értékes tulajdonságokkal ren­delkező, a talajok termőképességét, országunk különböző éghajlati kö­rülményeit, a mezőgazdaság létező műszaki-anyagi alapját maximáli­san értékesíteni képes fajták és hibridek előállításáért. Ennek érde­kében ,­­ a gabonafélék és hüve­lyesek esetében az új fajták és hib­ridek legyenek bőtermők és ér­tékes minőségűek, kedvezően rea­gáljanak a trágyázásra és öntözésre, legyenek gépesíthetők, ellenállóak a faggyal, a szárazsággal, a növényi betegségekkel és a kártevőkkel szemben, legyenek koraibb érésűért; — az ipari növények új fajtáinak nagyobb termőképességükkel, ipari feldolgozásukat tekintve jobb tulaj­donságokkal : magas cukor-, olaj-, szárazanyag-, rost stb. tartalommal kell kitűnniük ; — a gyógy- és aromatikus növé­nyek esetében az új fajtáknak bő­vebb termést és magasabb aktív ha­tású anyagtartalmat kell biztosíta­niuk, hogy kielégítsék a feldolgozó ipar szükségleteit; — bőtermő és magas tápértékel új takarmánynövény fajtákat fognak előállítani; — olyan bővebben termő, beteg­ségekkel és kártevőkkel szemben el­lenálló zöldség- és burgonyafajtá­kat, illetve hibrideket fognak kine­mesíteni, amelyek alkalmasak a gépi begyűjtésre, szállításra és rak­tározásra, és magas tápértékűek ; —­a virágok és más dísznövények esetében olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek megfeleljenek a lakás-, zöldövezetek szépítési követelmé­nyeknek és más céloknak ; — az új gyümölcs- és szőlőfaj­ták termelékenyebbek, jobb keres­kedelmi és technológiai értékűek kell hogy legyenek. b) A magasabb biológiai kategó­riákból saját egységekben előállí­tott, a Mezőgazdasági, Élelmiszer­­ipari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztériummal közösen kidolgozott vetőmagtermesztési távlati terv ke­retében jóváhagyott hazai és im­portból származó, termesztésbe fo­gott fajták és hibridek termőképes­ségének és tulajdonságainak meg­őrzéséért és javításáért. c) A termesztésben lévő vetőmag felújítási határidejének megállapítá­sáért, differenciáltan minden nö­vényfajra és fajtára nézve, az örök­lési alaptól és a származástól füg­gően. d) A vetőmag- és ültetőanyag-ter­mesztés és szaporítás technológiái­nak kidolgozásáért a kutatóegysé­gekben, a szakosított farmokon és a mezőgazdasági termelőegységek mag­termesztő parcelláin. Ugyanakkor a mezőgazdasági ku­tatóintézetek és kísérleti állomások felelnek a vetőmag és ültetőanyag­termesztés szakirányításáért a tevé­kenységi körzetükhöz tartozó szocia­lista mezőgazdasági egységekben megszervezett szakosított farmokon. 3. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium a Fajtakipró­báló és Fajtaelismerő Állami Bi­zottság révén felel az újonnan elő­állított vagy importból származó fajták és hibridek termesztésbe vé­teléért, valamint a kevésbé értéke­sek termesztésének leállításáért. Ebből a célból, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadé­miával együtt, megszervezi kísérleti és termesztési körülmények közötti ellenőrzésüket, és felel a legértéke­sebb fajták, illetve hibridek ter­mesztésbe vételéért, területi zónálá­­sáért, valamint termesztési arányu­kért. A fajtáknak és hibrideknek mind a termesztésbe vétele, mind pedig leállítása gazdaságilag és műszaki­lag jól megalapozott kísérleti és termesztési tevékenység eredménye­ire támaszkodó dokumentumok alapján történik. A Fajtakipróbáló és Fajtaelismerő Állami Bizottság, a minőségi és technológiai tulajdoságok ellenőrzé­se és kiértékelése alapján, azokat a fajtákat és hibrideket hagyja jóvá, amelyek azonos körülmények között legalább tíz százalékkal nagyobb termést adnak mint az illető övezet­ben termesztett legjobb fajták és hibridek, gazdaságossági­­ szempon- " tokból és mindenben indokolt, vagy ezeknél más, magasabb élettani,­ il­letve minőségbeni tulajdonságokkal rendelkeznek; jobb ellenállóképes­ség a faggyal, a szárazsággal, a dő­léssel, a növényi betegségekkel és kártevőkkel szemben, nagyobb cu­kor-, zsír-, protein, vitamin, száraz­anyag-, rosttartalom stb. Hasonlóképpen a Bizottság folya­matosan ellenőrzi a termesztésbe fogott fajták és hibridek biológiai tulajdonságainak, termőképességé­nek és minőségének megőrzését. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Mi­nisztérium a Fajtakipróbáló és Fajtaelismerő Állami Bizottság ré­vén felel a fajták és hibridek álla­mi regiszterének vezetéséért, és évente közli ezek hivatalos listáját. II. FEJEZET I. Rész A VETŐMAG ÉS AZ ÜLTETŐANYAG TERMESZTÉSE ÉS HASZNÁLATA 4. szakasz — Vetőmagnak és ülte­tőanyagnak számít a jelen törvény értelmében : — a mag vagy minden olyan nö­vény-szaporítóanyag, amely orszá­gunk körülményeihez alkalmazkodó értékes biológiai és technológiai tu­lajdonságokkal rendelkező fajtákhoz és hibridekhez tartozik, s amelyet a fajtának, illetve hibridnek megfelelő technológiával állították elő, köve­telmények, amelyen biztosítják mind a fajtajelleget és eredeti tulajdonsá­gukat, mind pedig a megfelelő ter­mesztési értéket; — az oltvány és más vegetatív szaporítási móddal előállított ültető­anyag, amely megfelelő biológiai, termesztési, technológiai vagy keres­kedelmi tulajdonságú fajokhoz és fajtához tartozik. Az előbbi szakasz szerinti megfe­lelőséget a Mezőgazdasági, Élelmi­­szeripari, Erdőgazdálkodási és Víz­ügyi Minisztérium hivatalosan iga­zolja a vetőmag és ültetőanyag bio­lógiai tisztaságának, növényegész­ségügyi állapotának szántóföldi meg­állapítása, valamint a termesztési érték laboratóriumi meghatározása alapján. 5. szakasz. — A Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia a kutatóintézetek és kísérleti állomá­sok révén felel a vetőmagvak perio­dikus felújításához szükséges maga­sabb biológiai kategóriákba tartozó szaporítóanyag — szuperelit mag, elit­ mag, illetve parentális formák — termesztéséért, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium által készített terv alapján. 6. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium felel az el­ső és második szaporítású vetőmag­vak termesztéséért, amelyre az ál­lami­ mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakosított farmjain, magtermesztő parcelláin kerül sor. A fajtaizolálást és különleges technológiát igénylő hibridek, ipari növények, zöldségfélék, takarmány-, gyógy- és aromatikus növények, va­lamint virágok és dísznövények magvait csak kísérleti állomáso­kon és az állami mezőgazdasági egységekben, valamint mezőgazda­­sági termelőszövetkezetekben erre szakosított magtermelő farmokon állítják elő. Hasonlóképpen, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadé­miával együtt, felel : — a szuperelit, elit, első- és részben a második szaporítású ve­tőmagburgonya termeléséért — a zárt övezetekben erre szakosított egységekben —, amelyek a legked­vezőbb feltételekkel rendelkeznek az egészséges és vírusmentes ülte­tőanyag előállítására. — a természetes legelők és rétek feljavításához szükséges vetőmag­vak megtermelésének biztosításáért. 7. szakasz. — Gyümölcsfaoltványt, oltóvesszőt, magoncot, aranydug­ványt és gyümölcsbokor-dugványt, valamint szamóca indanövényt sza­porításra csak a Gyümölcstermesz­tési Kutatóintézet, a kísérleti állo­mások és állami mezőgazdasági egységek állíthatnak elő, amelyek­nek kötelességük kiváló minőségű, vírusmentes ültetőanyag szállítása, a legértékesebb fajokból, fajtákból és klónokból, a gyümölcstermesztés fejlesztési programjában megálla­pított struktúra szerint. 8. szakasz. — A szőlőoltvány és a gyökérnemes szőlő szaporítóanya­gának, az oltóvesszőnek és az alanydugványnak az előállítása a következőképpen történik : . — A Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet és a kísérleti állomások elit ültetőanyagot fognak előállítani szelektált fajtákból­ és klónokból, valamint szelektált oltóvesszőt és alanydugványt szőlőanyaültetvények létesítéséhez. — Az állami mezőgazdasági egy­ségek elszaporítják az értékes bio­lógiai anyagot és biztosítják mind a saját, mind a szövetkezeti egysé­gek szükségleteinek megfelelő kielé­gítését aranydugványból és oltóvesz­­szőből. — A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek kiváló minőségű szőlő­ültetőanyagot állítanak elő a sző­lőtermő vidékek számára külön-kü­­lön megállapított fajtastruktúrának megfelelően és a megrendelők által igényelt mennyiségben. 9. szakasz. — Az állami és ter­melőszövetkezeti szakosított far­mok a Mezőgazdasági, Élelmiszer­­ipari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium által kibocsátott en­gedély alapján fogják termelni a vetőmagot és ültetőanyagot. A vetőmag- és szaporítóanyagter­mesztésre szakosított farmokkal rendelkező állami és termelőszö­vetkezeti mezőgazdasági egységek szakemberei, valamint a saját vető­magtermesztő parcellákkal rendel­kező egységek szakemberei felelnek minden növényi kultúra, minden fajta és hibrid esetében a sajátos termesztési műveletekből álló spe­cifikus technológiák alkalmazásáért, a fajtaizolálásért, kasztrálásért, bio­lógiai tisztaságért, az ápolási, be­gyűjtési, vetőmagkondicionálási munkákért és az eltartásért egészen az értékesítésig. Abban az esetben, ha megállapí­tást nyer az, hogy valamennyi sza­kosított egységben nem alkalmaz­zák a vetőmag- és ültetőanyagter­mesztési technológiák előírásait és nem valósítják meg a tervfelada­tok mennyiségi és minőségi mu­tatóit, a vetőket szankcióban része­sítik, az illető egységektől pedig megvonják a Mezőgazdasági, Élel­miszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium által kiadott engedélyt 10. szakasz.­­ A szocialista me­zőgazdasági egységek, a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek tagjai és az egyéni gazdaságok termelői kö­telesek minden növényi kultúra esetében felújítani a vetőmagot, az 1. számú melléklet előírásai szerinti időközökben, a vetőmag termőké­pességének és minőségének fenn­tartása céljából. 11. szakasz. — A szocialista me­zőgazdasági egységek, a termelőszö­vetkezeti tagok és az egyéni gazda­ságok termelői csakis a Mezőgazda­­sági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálko­dási és Vízügyi Minisztérium által évenként közzétett, az állami re­giszterbe jegyzett és a hivatalos lis­tákon szereplő fajtákból és hibri­dekből használhatnak vetőmagot és ültetőanyagot, s csakis olyat, amely megfelel az állami standardok és belső normatívák által előírt minő­ségi feltételeknek. Tiltott mindazon magvaknak és ültetőanyagoknak a termesztésbeni használata, amelyek nem felelnek meg a jelen törvényszakasz előírá­sainak, kivételt képezve azok, ame­lyek ebből a célból engedélyezett ellenőrzés alatt állanak. 12. szakasz. — A mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi megyei vezérigazgatóságok felelnek a szakosított farmokon és a szocialista mezőgazdasági egysé­gek vetőmagtermesztő parcelláin történő vetőmag- és ültetőanyagter­melés megszervezéséről és tervtel­jesítéséről, felel a vetőmagvak időn­kénti felújításáért, valamint azért, hogy minden termelőegység minő­ségi vetőmagot és ültetőanyagot használjon. II. Rész A VETŐMAGALAPOK * MEGTEREMTÉSE 13. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium termelési ve­tőmagalapot és tartalékvetőmag- alapot hoz létre. A termelési vetőmagalapot és a tartalékvetőmag-alapot a fogyasztá­si termékek állami alapján kívül létesítik. 14. szakasz. — A termelési alap hivatalosan igazolt, a szakosított farmokon és a szocialista mezőgaz­dasági egységek saját vetőmagter­mesztő parcelláin megtermelt vető­magvakból áll.­­ A­ Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Mi­nisztérium — az érdekelt központi szervek, valamint a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi megyei vezérigazgatóságok­kal történő megtanácskozás alap­ján — évenként megállapítja a ter­melési alap vetőmagmennyiségét, biológiai kategóriákként, minden növényi kultúra számára. 15. szakasz. — A tartalék vetőmag­alapot a szakosított farmokon ter­melt és hivatalosan igazolt mag­vakból létesítik, kivételes esetek­ben a központi szervek kezelésében lévő fogyasztásitermék-alapok erre minősített magvaiból, miniszterta­nácsi határozat alapján megállapí­tott mennyiségekben. A vetőmagtartalék-alapot a Me­zőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő­gazdálkodási és Vízügyi Miniszté­rium természeti csapások idején vagy más kényszerhelyzetekben az évi vetési és termesztési tervek tel­jesítése érdekében használja fel. 16. szakasz. — A termelési alap­ból és a tartalékvetőmag-alapból a magvak és ültetőanyagok átvétele, kondicionálása és szállítása a Mi­nisztertanács határozata által meg­szabott feltételek között történik, főtől megjelölt címzetthez való ér­kezéséig. 19. szakasz. — A vetőmag- és ül­tetőanyagtermelő egységek az átve­vő és forgalmazó szervek, valamint a megrendelő egységek kötelessége olyan körülmények között elraktá­rozni és megőrizni a vetőmagot és ültetőanyagot, hogy azok minősége ne romoljon. IV. FEJEZET A VETŐMAG ÉS ÜLTETŐANYAG MINŐSÉGI ELLENŐRZÉSE 20. szakasz. — A vetőmag és ül­tetőanyag minőségi ellenőrzése, azoknak minden szakaszában , a termesztés, kondicionálás, raktáro­zás, eltartás, értékesítés, szállítás során, valamint a mezőgazdasági termelésben való felhasználásuk idején, úgyszintén a szaporítóanyag minőségét bizonyító igazolványok és magvizsgálati buletinek kibo­csátása a Mezőgazdasági, Élelmi­­szeripari, Erdőgazdálkodási és Víz­ügyi Minisztérium által történik, a vetőmag- és ültetőanyag állami el­lenőrző szervén keresztül. 21. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium szakszervei révén figyelemmel kíséri a jelen törvény előírásainak tiszteletben tartását, s ebből a célból ellenőr­zéseket fog szervezni, és meg fogja tiltani olyan vetőmag és ültető­anyag használatát, amely nem fe­lel meg az állami szabványoknak vagy belső normáknak. 22. szakasz. — Azok az egységek, amelyek vetőmagot, ültetőanyagot termesztenek vagy szállítanak, fe­lelnek azok fajtaazonosságáért, mi­nőségéért, és a megrendelő egység­nek okozott kárért, mindegyik vét­ségének arányában, a meg nem fe­lelő vetőmag és ültetőanyag szál­lításáért viseli a felelősséget. 23. szakasz. — A jelen törvény­ben foglalt rendelkezések áthágása esetenként fegyelmi, kihágási, anya­gi, polgár- és büntetőjogi felelős­­ségrevonást von maga után. _ Az állami szabványoknak vagy belső normáknak meg nem felelő vetőmag és ültetőanyag tudatosan vagy hanyagságból való leszállítása, valamint az értékes fajták és hib­ridek szaporítóanyagának felhatal­mazás nélkül külföldi állampolgár­nak vagy vállalatnak való szállítá­sa bűncselekményt képez és a Bün­tető Törvénykönyv 248. vagy 249. szakasza értelmében büntetendő. A jelen törvény 9. szakaszának 1. és 3., 10., 11., 19. és 21. bekezdései előírásainak áthágása, valamint más cselekmények végrehajtása, amelyeket Minisztertanácsi Határo­zattal állapítanak meg, és büntet­nek, kihágást képeznek. A 2-es számú 1970-es, a Termé­kek minőségének biztosításáról és ellenőrzéséről szóló Törvény előírá­sai alkalmazhatóak az egész vető­mag- és ültetőanyagtermesztési és felhasználási tevékenységben, ab­ban az esetben, ha a jelen törvény nem rendelkezik másféleképpen.­­és költségei egy részének fedezé­sét, egyes a mezőgazdasági termelő­­szövetkezeteknek szállított vetőmag­félék esetén az évi állami költség­­vetésben előirányzott összegek ará­nyában szubvenció formájában, tá­mogatja a vetőmagvak és ültető­anyagok termesztését, valamint ezek használatát. 25. szakasz. — Azok a szocialista mezőgazdasági egységek, amelyek minőségi vetőmagot és ültetőanya­got termesztenek, jövedelmező ja­vadalmazásban részesülnek, ame­lyek megfelelő jövedelmeket fog­nak biztosítani. A 2. számú mellékletben feltün­tetett növénykultúrák vetőmagvai és ültetőanyagai esetében a nagy­kereskedelmi adásvételi árszintet Minisztertanácsi Határozattal álla­pítják meg. A többi vetőmag- és ültetőanyagfélék árát a Mezőgazda­­sági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálko­dási és Vízügyi Minisztérium a Mezőgazdasági Termelőszövetkeze­tek Országos Szövetségével, a len és kender esetében pedig a Köny­­nyűipari Minisztériummal egyetér­tésben állapítja meg. A 2. mellékletben feltüntetett új fajtáknak a Mezőgazdasági, Élel­miszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium a Mezőgazda­­sági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben két év­re, a fajták és hibridek hivatalos nyilvántartásába vételének pillana­tától számítva, ideiglenes árat álla­pít meg, a végleges árat a későb­biekben Minisztertanácsi Határo­zattal fogadják el. 26. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a vetőmagter­mesztő parcellákon végzett mun­kálatokért pénzben fizetnek a me­zőgazdasági gépesítési vállalatoknak, az érvényben levő törvényes díjsza­bás alapján. 27. szakasz. — A magas minősé­gű vetőmagot és ültetőanyagot ter­mesztő mezőgazdasági egységek dolgozóit a Mezőgazdasági, Élelmi­­szeripari, Erdőgazdálkodási és Víz­ügyi Minisztérium évente megren­dezett, díjazott versenyekkel teszi érdekeltté. • VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium és a Mező­­gazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia fejleszteni fogják együtt­működésüket az új fajták előállí­tása és vetőmagvak termesztése te­rén a szocialista országokkal és más országokkal, biológiai anyag, dokumentáció és szakembercsere, valamint értékes fajták és hibri­dekből származó vetőmag- és ülte­tőanyag-import és -export révén, két és sokoldalú egyezmények alap­ján. 29. szakasz. — A vetőmagot és ültetőanyagot csak a Mezőgazdasá­gi, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodá­si és Vízügyi Minisztériumon, vál­lalatain, valamint más, ennek fel­hatalmazását birtokló vállalatokon keresztül és a külkereskedelmi te­vékenységet szabályozó törvényes normák tiszteletben tartásával le­het importálni és exportálni. 30. szakasz. — A jelen törvény közzététele után 90 nappal lép ér­vénybe. Ezen a napon minden, a jelenlegi törvénnyel ellentmondó rendelkezés érvényét veszti. TÖRVÉNY a mezőgazdasági növénytermesztésben használt vetőmagvak és ültetőanyagok termesztéséről, felhasználásáról és minőségi ellenőrzéséről III. FEJEZET A VETŐMAGVAK ÉS ÜLTETŐANYAGOK SZERZŐDÉSE ÉS FORGALMAZÁSA 17. szakasz. — A vetőmag- és ül­tetőanyagtermesztésre kötendő szer­ződés, a termésrealizálás ellenőrzé­se, a termés kondicionálása, keres­kedelmi ügyvitelezése és a megren­delő egységekhez való szállítása a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Er­dőgazdálkodási és Vízügyi Minisz­térium profi­ fővállalatai szakosított vállalatainak közreműködésével tör­ténik. 18. szakasz. — A vetőmagot és ültetőanyagot olyan körülmények között szállítják, amelyek garantál­ják a szállítás egész időtartamára a vető- és ültetőanyag minőségét és azonosságát, s a szállítmányt a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Er­dőgazdálkodási és Vízügyi Minisz­térium szakszervei által kibocsátott olyan kísérő dokumentumokkal lát­ják el, amelyek igazolják a fajta­hovatartozást és a mag minőségét. Az import vetőmag és ültető­anyag szállítmányt az exportáló or­szág szakszervei által kibocsátott származási és minőségi bizonylatok kísérik egészen a hazai megrendel V. FEJEZET A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK ÖSZTÖNZÉSE 24. szakasz. — Az állam amely szakegységei révén biztosítja a szükséges anyagi alapokat, műsza­ki segítséget, valamint a termést. 1. SZ. MELLÉKLET A VETŐANYAG FELÚJÍTÁSÁNAK­­ HATÁRIDEJE I. Gabonafélék és hüvelyesek (búza, árpa, zab, rozs, borsó, bab, szója) 2—3 év Kukorica, cirok, sörárpa, rizs évente II. Napraforgó, cukorrépa, olajlen, dohány évente III. Takarmánynövények (pázsitfűfélék és pillangós takarmánynövények) 2—3 év IV. Zöldségfélék évente Kerti borsó és bab 2—3 év V. Burgonya 1—3 év VI. Más termesztett növények 2—3 év 2. SZÁMÚ MELLÉKLET LISTA­­ AZON VETŐMAGVAKRÓL ÉS ÜLTETŐANYAGOKRÓL, AMELYEK NAGYKERESKEDELMI ADÁS-VÉTELI ÁRSZINTJÉT MINISZTER­TANÁCSI HATÁROZATTAL ÁLLAPÍTJÁK MEG 1. Közönséges búza (Triticum aes­ 7. Kukorica tivum ssp. vulgare) 8. Napraforgó 2. Kemény búza (Triticum durum) 9. Cukorrépa 3. Rozs 10. Lucerna 4. Árpa 11. Lóhere 5. Sörárpa 12. Burgonya 6. Rizs 13. Oltványszőlő 1971. OKTÓBER 27., SZERDA gY,r 1­mímbbbhbbbbbmbmmmmb A Kolozsvári Zenei ősz mintegy, három hetet tartott, s nem­csak a zene szeretetét és élve­zetét jelentette, hanem — elsősor­ban az előadók számára — komoly erőpróbát is, az előző fesztiválokhoz mért továbblépést is. Az ünnepségek egyik sajátosságát az Enescu-Bartók kettős évforduló jegyében összeállított műsor ad­ta meg. Ez nem csupán a nagymes­terek műveinek sorozatos bemutatá­sából állott, hanem a nagy kortár­sak­­ tanítványai, a hazai modern szerzők kompozícióinak az ismerte­téséből is. A hazai együttesek rész­vétele a fesztiválon főleg az utóbbi célt szolgálta. A bukaresti Enescu Filharmónia zenekara és kórusa, a kolozsvári Filharmónia és újonnan alakult kórusa, az Ars Nova együt­tes, a kolozsvári Zenefőiskola Capella Transilvanica kamarakó­rusa, Vonósnégyese, Kamarazene­­kara mellett a szólisták és karmes­terek hosszú sorának a teljes fel­sorolásától el kell tekintenünk. A legtöbb hazai művész főként az ünnepségek második hetében ju­tott a hangversenytermek közönsége elé. Az indítást, udvariasan, a meg­hívott vendégegyütteseknek és ven­dégkarmestereknek engedték át. A sort a Prágai Cseh Filharmónia ze­nekara nyitotta meg Vaclav Neu­mann dirigensi pálcája alatt. Az egységesen, tömören hangzó, Ra­vel Daphnisz és Chloé (II) Szvit­jével bemutatkozó együttes jelen­tős múltra tekinthet vissza. Tos­­caninin kívül minden nagy ZENEI ÉVSZAK KOLOZSVÁRON karmester vezényelte megalakulása óta. A Mahler szimfóniák bemuta­tása pedig egyenesen hagyomány­nak számít nálunk, hiszen a Hete­diket a szerző vezényletével világ bemutatóként ők adták elő. Johann Sebastian Bach János- Passiója a drezdai Kreutzchor köz­reműködésével hangzott el a Kogal­­niceanu utcai templomban. Nem csak az összhangzás­— helyesebben összéneklés — pontossága, tökéle­tesre csiszolt megoldásai idézték elő azt, hogy a hangversenyt szokatla­nul nagy csendben és feszültségben hallgatta a közönség, hanem a fiú­kórus hangzásának újszerűsége, a tiszta, minden földi tusakodástól mentes szopránhang csengése, az emberi hang már-már emberfelet­tien szép, árnyalt megjelenése je­lentett rendkívüli élményt. Ha sza­bad egyáltalán előadói teljesítményt e műhöz és ehhez a kórushoz mérni, úgy Emilia Petrescu szopránéne­kesnő az, aki kiállja ezt a próbát. A nagy tömeg- és térhatású mű­vekben a továbbiakban sem volt hiány. Lawrence Foster karmester két alkalommal vezényelte Beetho­ven IX. szimfóniáját sosem fogyat­kozó sikerrel. A taps, a szabadság egyetemességét az emberi szabad­ságban felmutató zeneszerző mel­lett, a kiváló karmesternek is szólt, aki újraépíti kortársaiban a múlt „néma“ zenéjét. Ferencsik János egy nagyszerű Bartók-esttel ajándékozta meg a kö­zönséget. A hegedűversenyt Ruha István hegedűművész közreműködé­sével vezényelte. A hazai szólisták legjelesebbjei közé tartozó hegedűs ezen és a másodnapi Beethoven-es­­ten a szokásosnál is árnyaltabban, érzékenyebben, „beszédesebben“ szólaltatta meg a versenyműveket. Bartók — sajnos, ritkán hallható — Concertója és Beethoven VII. szim­fóniájának interpretálása a nagy magyar karmester vallomástétele volt a zenei találkozások felmérhe­tetlen ereje, hatása mellett. A Kolozsvári Zenei Ősz egyik csúcsát a Rudolf Barsai vezette Moszkvai Kamarazenekar estje je­lentette. A Haydn, Mozart és Bach műveket tartalmazó műsorán végig olyan zenei fegyelmet és bámulatra méltó technikai precizitást, előadás­beli ötlet­bőséget vonultatott fel, hogy a hangverseny befejeztével mindez valószínűtlen, megismétel­hetetlen káprázatnak hatott. Ha egy ilyen jól sikerült fesztivál után le­het még kívánni valamit, úgy csak azt, hogy ezt a formációt újból, nem csak lemezeiről, hanem körünkben hallhassuk. Hogy az együttmuzsiká­­lásnak ilyen örömét, magávalragadó, áradó derűjét lehet létrehozni és to­vábbadni, azt elképzelni el lehetett eddig is, de így átélni nem. Az utolsó, Erich Bergel vezényle­tével elhangzott hangversennyel ün­nepi hangulatban zárult a koncert­sorozat. A nemzetközi hírnévnek örvendő karmester és a fényesen szereplő zenekar Bruckner VII. szimfóniájával búcsúzott. De nem hosszú időre. Már tele van a város az új zenei évad pla­kátjaival. Balla Zsófia A főiskolások érdekében javítják a főiskolások egészség­­ügyi ellátását. A közelmúltban az Oktatásügyi Minisztérium, az Egész­ségügyi Minisztérium és a Romá­niai­­ Diákegyesületek Szövetsége képviselői elemezték a diákok or­vosi-egészségügyi ellátásának hely­zetét, s számos konkrét intézkedést hoztak annak javítására. Elhatároz­ták többek között a főiskolai poli­­klinikák és kórházak szakorvosi karának sürgős kiegészítését. Azok­ban a városokban, ahol orvostudo­mányi intézetek működnek, ezen intézetek orvostanárai biztosítják a diákok poliklinikai vizsgálatát és kezelését. Egyes V. és VI. évfolya­mú orvostanhallgatók ingyenes bentlakásban fognak részesülni, amelynek ellenében biztosítják majd az elsősegélynyújtást a bent­lakások diákjai számára.

Next