Előre, 1971. október (25. évfolyam, 7433-7459. szám)
1971-10-27 / 7455. szám
ELŐRE 2. oldal Szocialista társadalmunk fejlődése a mezőgazdaság feladatául tűzi ki a lakosság fogyasztási igényeinek kielégítését mezőgazdasági termékekkel, az ipar ellátását nyersanyaggal és fölöslegek teremtését az export számára. A mezőgazdasági növénytermesztés növelésében és minőségének javításában különös jelentősége van a magas biológiai és termesztési értékű, bőtermő, hazánk talaj és éghajlati körülményeihez jól alkalmazkodó fajtájához és hibridekhez tartozó vetőmag és ültetőanyag használatának. Éppen ezért, a vetőmagvak és ültetőanyagok folyamatos mennyiségi biztosítása és minőségi feljavítása döntő tényező a különböző termesztési övezetek sajátos termesztési körülményeinek, valamint a telkesítési, öntözési, kemizálási és gépesítési beruházások értékesítésében. Ebből következően a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia feladatai: bővebben termő, a termesztésben lévainál magasabb tulajdonságokkal rendelkező új fajták és hibridek előállítása ; a világ legértékesebb fajtáinak és hibridjeinek országunk körülményei között való kipróbálása s a legmegfelelőbbek kiválasztása ; a vetőmag- és ültetőanyagtermesztés alapos megszervezése szakosított egységekben és magtermesztő parcellákon oly módon, hogy biztosítsa a szükségletet a mezőgazdasági terv megvalósításához ; ellenőrzi a technológiák alkalmazását a vetőmag és ültetőanyag termesztésének, feldolgozásának, raktározásának, forgalmazásának és felhasználásának minden szakaszában. Az állami mezőgazdasági egységek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és egyéni termelők csakis az érvényben lévő műszaki szabványoknak megfelelő biológiai és termesztési tulajdonságokkal rendelkező vetőmagot és ültetőanyagot kötelesek használni. Ennek érdekében Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium felel a mezőgazdasági évi terv megvalósításához szükséges vetőmag és ültetőanyag mennyiségi és minőségi biztosításáért, s a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémiával, a mezőgazdasági, kertészeti és biológiai fakultások szaktanszékeivel egységes rendszerben megszervezi ezek termesztését, felhasználását és ellenőrzését. 2. szakasz. — A Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia, a mezőgazdasági kutatóintézetek és kísérleti állomások révén felel: a) Értékes tulajdonságokkal rendelkező, a talajok termőképességét, országunk különböző éghajlati körülményeit, a mezőgazdaság létező műszaki-anyagi alapját maximálisan értékesíteni képes fajták és hibridek előállításáért. Ennek érdekében , a gabonafélék és hüvelyesek esetében az új fajták és hibridek legyenek bőtermők és értékes minőségűek, kedvezően reagáljanak a trágyázásra és öntözésre, legyenek gépesíthetők, ellenállóak a faggyal, a szárazsággal, a növényi betegségekkel és a kártevőkkel szemben, legyenek koraibb érésűért; — az ipari növények új fajtáinak nagyobb termőképességükkel, ipari feldolgozásukat tekintve jobb tulajdonságokkal : magas cukor-, olaj-, szárazanyag-, rost stb. tartalommal kell kitűnniük ; — a gyógy- és aromatikus növények esetében az új fajtáknak bővebb termést és magasabb aktív hatású anyagtartalmat kell biztosítaniuk, hogy kielégítsék a feldolgozó ipar szükségleteit; — bőtermő és magas tápértékel új takarmánynövény fajtákat fognak előállítani; — olyan bővebben termő, betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenálló zöldség- és burgonyafajtákat, illetve hibrideket fognak kinemesíteni, amelyek alkalmasak a gépi begyűjtésre, szállításra és raktározásra, és magas tápértékűek ; —a virágok és más dísznövények esetében olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek megfeleljenek a lakás-, zöldövezetek szépítési követelményeknek és más céloknak ; — az új gyümölcs- és szőlőfajták termelékenyebbek, jobb kereskedelmi és technológiai értékűek kell hogy legyenek. b) A magasabb biológiai kategóriákból saját egységekben előállított, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztériummal közösen kidolgozott vetőmagtermesztési távlati terv keretében jóváhagyott hazai és importból származó, termesztésbe fogott fajták és hibridek termőképességének és tulajdonságainak megőrzéséért és javításáért. c) A termesztésben lévő vetőmag felújítási határidejének megállapításáért, differenciáltan minden növényfajra és fajtára nézve, az öröklési alaptól és a származástól függően. d) A vetőmag- és ültetőanyag-termesztés és szaporítás technológiáinak kidolgozásáért a kutatóegységekben, a szakosított farmokon és a mezőgazdasági termelőegységek magtermesztő parcelláin. Ugyanakkor a mezőgazdasági kutatóintézetek és kísérleti állomások felelnek a vetőmag és ültetőanyagtermesztés szakirányításáért a tevékenységi körzetükhöz tartozó szocialista mezőgazdasági egységekben megszervezett szakosított farmokon. 3. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium a Fajtakipróbáló és Fajtaelismerő Állami Bizottság révén felel az újonnan előállított vagy importból származó fajták és hibridek termesztésbe vételéért, valamint a kevésbé értékesek termesztésének leállításáért. Ebből a célból, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémiával együtt, megszervezi kísérleti és termesztési körülmények közötti ellenőrzésüket, és felel a legértékesebb fajták, illetve hibridek termesztésbe vételéért, területi zónálásáért, valamint termesztési arányukért. A fajtáknak és hibrideknek mind a termesztésbe vétele, mind pedig leállítása gazdaságilag és műszakilag jól megalapozott kísérleti és termesztési tevékenység eredményeire támaszkodó dokumentumok alapján történik. A Fajtakipróbáló és Fajtaelismerő Állami Bizottság, a minőségi és technológiai tulajdoságok ellenőrzése és kiértékelése alapján, azokat a fajtákat és hibrideket hagyja jóvá, amelyek azonos körülmények között legalább tíz százalékkal nagyobb termést adnak mint az illető övezetben termesztett legjobb fajták és hibridek, gazdaságossági szempon- " tokból és mindenben indokolt, vagy ezeknél más, magasabb élettani, illetve minőségbeni tulajdonságokkal rendelkeznek; jobb ellenállóképesség a faggyal, a szárazsággal, a dőléssel, a növényi betegségekkel és kártevőkkel szemben, nagyobb cukor-, zsír-, protein, vitamin, szárazanyag-, rosttartalom stb. Hasonlóképpen a Bizottság folyamatosan ellenőrzi a termesztésbe fogott fajták és hibridek biológiai tulajdonságainak, termőképességének és minőségének megőrzését. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium a Fajtakipróbáló és Fajtaelismerő Állami Bizottság révén felel a fajták és hibridek állami regiszterének vezetéséért, és évente közli ezek hivatalos listáját. II. FEJEZET I. Rész A VETŐMAG ÉS AZ ÜLTETŐANYAG TERMESZTÉSE ÉS HASZNÁLATA 4. szakasz — Vetőmagnak és ültetőanyagnak számít a jelen törvény értelmében : — a mag vagy minden olyan növény-szaporítóanyag, amely országunk körülményeihez alkalmazkodó értékes biológiai és technológiai tulajdonságokkal rendelkező fajtákhoz és hibridekhez tartozik, s amelyet a fajtának, illetve hibridnek megfelelő technológiával állították elő, követelmények, amelyen biztosítják mind a fajtajelleget és eredeti tulajdonságukat, mind pedig a megfelelő termesztési értéket; — az oltvány és más vegetatív szaporítási móddal előállított ültetőanyag, amely megfelelő biológiai, termesztési, technológiai vagy kereskedelmi tulajdonságú fajokhoz és fajtához tartozik. Az előbbi szakasz szerinti megfelelőséget a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium hivatalosan igazolja a vetőmag és ültetőanyag biológiai tisztaságának, növényegészségügyi állapotának szántóföldi megállapítása, valamint a termesztési érték laboratóriumi meghatározása alapján. 5. szakasz. — A Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia a kutatóintézetek és kísérleti állomások révén felel a vetőmagvak periodikus felújításához szükséges magasabb biológiai kategóriákba tartozó szaporítóanyag — szuperelit mag, elit mag, illetve parentális formák — termesztéséért, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium által készített terv alapján. 6. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium felel az első és második szaporítású vetőmagvak termesztéséért, amelyre az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakosított farmjain, magtermesztő parcelláin kerül sor. A fajtaizolálást és különleges technológiát igénylő hibridek, ipari növények, zöldségfélék, takarmány-, gyógy- és aromatikus növények, valamint virágok és dísznövények magvait csak kísérleti állomásokon és az állami mezőgazdasági egységekben, valamint mezőgazdasági termelőszövetkezetekben erre szakosított magtermelő farmokon állítják elő. Hasonlóképpen, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémiával együtt, felel : — a szuperelit, elit, első- és részben a második szaporítású vetőmagburgonya termeléséért — a zárt övezetekben erre szakosított egységekben —, amelyek a legkedvezőbb feltételekkel rendelkeznek az egészséges és vírusmentes ültetőanyag előállítására. — a természetes legelők és rétek feljavításához szükséges vetőmagvak megtermelésének biztosításáért. 7. szakasz. — Gyümölcsfaoltványt, oltóvesszőt, magoncot, aranydugványt és gyümölcsbokor-dugványt, valamint szamóca indanövényt szaporításra csak a Gyümölcstermesztési Kutatóintézet, a kísérleti állomások és állami mezőgazdasági egységek állíthatnak elő, amelyeknek kötelességük kiváló minőségű, vírusmentes ültetőanyag szállítása, a legértékesebb fajokból, fajtákból és klónokból, a gyümölcstermesztés fejlesztési programjában megállapított struktúra szerint. 8. szakasz. — A szőlőoltvány és a gyökérnemes szőlő szaporítóanyagának, az oltóvesszőnek és az alanydugványnak az előállítása a következőképpen történik : . — A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a kísérleti állomások elit ültetőanyagot fognak előállítani szelektált fajtákból és klónokból, valamint szelektált oltóvesszőt és alanydugványt szőlőanyaültetvények létesítéséhez. — Az állami mezőgazdasági egységek elszaporítják az értékes biológiai anyagot és biztosítják mind a saját, mind a szövetkezeti egységek szükségleteinek megfelelő kielégítését aranydugványból és oltóveszszőből. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kiváló minőségű szőlőültetőanyagot állítanak elő a szőlőtermő vidékek számára külön-külön megállapított fajtastruktúrának megfelelően és a megrendelők által igényelt mennyiségben. 9. szakasz. — Az állami és termelőszövetkezeti szakosított farmok a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium által kibocsátott engedély alapján fogják termelni a vetőmagot és ültetőanyagot. A vetőmag- és szaporítóanyagtermesztésre szakosított farmokkal rendelkező állami és termelőszövetkezeti mezőgazdasági egységek szakemberei, valamint a saját vetőmagtermesztő parcellákkal rendelkező egységek szakemberei felelnek minden növényi kultúra, minden fajta és hibrid esetében a sajátos termesztési műveletekből álló specifikus technológiák alkalmazásáért, a fajtaizolálásért, kasztrálásért, biológiai tisztaságért, az ápolási, begyűjtési, vetőmagkondicionálási munkákért és az eltartásért egészen az értékesítésig. Abban az esetben, ha megállapítást nyer az, hogy valamennyi szakosított egységben nem alkalmazzák a vetőmag- és ültetőanyagtermesztési technológiák előírásait és nem valósítják meg a tervfeladatok mennyiségi és minőségi mutatóit, a vetőket szankcióban részesítik, az illető egységektől pedig megvonják a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium által kiadott engedélyt 10. szakasz. A szocialista mezőgazdasági egységek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai és az egyéni gazdaságok termelői kötelesek minden növényi kultúra esetében felújítani a vetőmagot, az 1. számú melléklet előírásai szerinti időközökben, a vetőmag termőképességének és minőségének fenntartása céljából. 11. szakasz. — A szocialista mezőgazdasági egységek, a termelőszövetkezeti tagok és az egyéni gazdaságok termelői csakis a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium által évenként közzétett, az állami regiszterbe jegyzett és a hivatalos listákon szereplő fajtákból és hibridekből használhatnak vetőmagot és ültetőanyagot, s csakis olyat, amely megfelel az állami standardok és belső normatívák által előírt minőségi feltételeknek. Tiltott mindazon magvaknak és ültetőanyagoknak a termesztésbeni használata, amelyek nem felelnek meg a jelen törvényszakasz előírásainak, kivételt képezve azok, amelyek ebből a célból engedélyezett ellenőrzés alatt állanak. 12. szakasz. — A mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi megyei vezérigazgatóságok felelnek a szakosított farmokon és a szocialista mezőgazdasági egységek vetőmagtermesztő parcelláin történő vetőmag- és ültetőanyagtermelés megszervezéséről és tervteljesítéséről, felel a vetőmagvak időnkénti felújításáért, valamint azért, hogy minden termelőegység minőségi vetőmagot és ültetőanyagot használjon. II. Rész A VETŐMAGALAPOK * MEGTEREMTÉSE 13. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium termelési vetőmagalapot és tartalékvetőmag- alapot hoz létre. A termelési vetőmagalapot és a tartalékvetőmag-alapot a fogyasztási termékek állami alapján kívül létesítik. 14. szakasz. — A termelési alap hivatalosan igazolt, a szakosított farmokon és a szocialista mezőgazdasági egységek saját vetőmagtermesztő parcelláin megtermelt vetőmagvakból áll. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium — az érdekelt központi szervek, valamint a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi megyei vezérigazgatóságokkal történő megtanácskozás alapján — évenként megállapítja a termelési alap vetőmagmennyiségét, biológiai kategóriákként, minden növényi kultúra számára. 15. szakasz. — A tartalék vetőmagalapot a szakosított farmokon termelt és hivatalosan igazolt magvakból létesítik, kivételes esetekben a központi szervek kezelésében lévő fogyasztásitermék-alapok erre minősített magvaiból, minisztertanácsi határozat alapján megállapított mennyiségekben. A vetőmagtartalék-alapot a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium természeti csapások idején vagy más kényszerhelyzetekben az évi vetési és termesztési tervek teljesítése érdekében használja fel. 16. szakasz. — A termelési alapból és a tartalékvetőmag-alapból a magvak és ültetőanyagok átvétele, kondicionálása és szállítása a Minisztertanács határozata által megszabott feltételek között történik, főtől megjelölt címzetthez való érkezéséig. 19. szakasz. — A vetőmag- és ültetőanyagtermelő egységek az átvevő és forgalmazó szervek, valamint a megrendelő egységek kötelessége olyan körülmények között elraktározni és megőrizni a vetőmagot és ültetőanyagot, hogy azok minősége ne romoljon. IV. FEJEZET A VETŐMAG ÉS ÜLTETŐANYAG MINŐSÉGI ELLENŐRZÉSE 20. szakasz. — A vetőmag és ültetőanyag minőségi ellenőrzése, azoknak minden szakaszában , a termesztés, kondicionálás, raktározás, eltartás, értékesítés, szállítás során, valamint a mezőgazdasági termelésben való felhasználásuk idején, úgyszintén a szaporítóanyag minőségét bizonyító igazolványok és magvizsgálati buletinek kibocsátása a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium által történik, a vetőmag- és ültetőanyag állami ellenőrző szervén keresztül. 21. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium szakszervei révén figyelemmel kíséri a jelen törvény előírásainak tiszteletben tartását, s ebből a célból ellenőrzéseket fog szervezni, és meg fogja tiltani olyan vetőmag és ültetőanyag használatát, amely nem felel meg az állami szabványoknak vagy belső normáknak. 22. szakasz. — Azok az egységek, amelyek vetőmagot, ültetőanyagot termesztenek vagy szállítanak, felelnek azok fajtaazonosságáért, minőségéért, és a megrendelő egységnek okozott kárért, mindegyik vétségének arányában, a meg nem felelő vetőmag és ültetőanyag szállításáért viseli a felelősséget. 23. szakasz. — A jelen törvényben foglalt rendelkezések áthágása esetenként fegyelmi, kihágási, anyagi, polgár- és büntetőjogi felelősségrevonást von maga után. _ Az állami szabványoknak vagy belső normáknak meg nem felelő vetőmag és ültetőanyag tudatosan vagy hanyagságból való leszállítása, valamint az értékes fajták és hibridek szaporítóanyagának felhatalmazás nélkül külföldi állampolgárnak vagy vállalatnak való szállítása bűncselekményt képez és a Büntető Törvénykönyv 248. vagy 249. szakasza értelmében büntetendő. A jelen törvény 9. szakaszának 1. és 3., 10., 11., 19. és 21. bekezdései előírásainak áthágása, valamint más cselekmények végrehajtása, amelyeket Minisztertanácsi Határozattal állapítanak meg, és büntetnek, kihágást képeznek. A 2-es számú 1970-es, a Termékek minőségének biztosításáról és ellenőrzéséről szóló Törvény előírásai alkalmazhatóak az egész vetőmag- és ültetőanyagtermesztési és felhasználási tevékenységben, abban az esetben, ha a jelen törvény nem rendelkezik másféleképpen.és költségei egy részének fedezését, egyes a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek szállított vetőmagfélék esetén az évi állami költségvetésben előirányzott összegek arányában szubvenció formájában, támogatja a vetőmagvak és ültetőanyagok termesztését, valamint ezek használatát. 25. szakasz. — Azok a szocialista mezőgazdasági egységek, amelyek minőségi vetőmagot és ültetőanyagot termesztenek, jövedelmező javadalmazásban részesülnek, amelyek megfelelő jövedelmeket fognak biztosítani. A 2. számú mellékletben feltüntetett növénykultúrák vetőmagvai és ültetőanyagai esetében a nagykereskedelmi adásvételi árszintet Minisztertanácsi Határozattal állapítják meg. A többi vetőmag- és ültetőanyagfélék árát a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségével, a len és kender esetében pedig a Könynyűipari Minisztériummal egyetértésben állapítja meg. A 2. mellékletben feltüntetett új fajtáknak a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben két évre, a fajták és hibridek hivatalos nyilvántartásába vételének pillanatától számítva, ideiglenes árat állapít meg, a végleges árat a későbbiekben Minisztertanácsi Határozattal fogadják el. 26. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a vetőmagtermesztő parcellákon végzett munkálatokért pénzben fizetnek a mezőgazdasági gépesítési vállalatoknak, az érvényben levő törvényes díjszabás alapján. 27. szakasz. — A magas minőségű vetőmagot és ültetőanyagot termesztő mezőgazdasági egységek dolgozóit a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium évente megrendezett, díjazott versenyekkel teszi érdekeltté. • VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. szakasz. — A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia fejleszteni fogják együttműködésüket az új fajták előállítása és vetőmagvak termesztése terén a szocialista országokkal és más országokkal, biológiai anyag, dokumentáció és szakembercsere, valamint értékes fajták és hibridekből származó vetőmag- és ültetőanyag-import és -export révén, két és sokoldalú egyezmények alapján. 29. szakasz. — A vetőmagot és ültetőanyagot csak a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztériumon, vállalatain, valamint más, ennek felhatalmazását birtokló vállalatokon keresztül és a külkereskedelmi tevékenységet szabályozó törvényes normák tiszteletben tartásával lehet importálni és exportálni. 30. szakasz. — A jelen törvény közzététele után 90 nappal lép érvénybe. Ezen a napon minden, a jelenlegi törvénnyel ellentmondó rendelkezés érvényét veszti. TÖRVÉNY a mezőgazdasági növénytermesztésben használt vetőmagvak és ültetőanyagok termesztéséről, felhasználásáról és minőségi ellenőrzéséről III. FEJEZET A VETŐMAGVAK ÉS ÜLTETŐANYAGOK SZERZŐDÉSE ÉS FORGALMAZÁSA 17. szakasz. — A vetőmag- és ültetőanyagtermesztésre kötendő szerződés, a termésrealizálás ellenőrzése, a termés kondicionálása, kereskedelmi ügyvitelezése és a megrendelő egységekhez való szállítása a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium profi fővállalatai szakosított vállalatainak közreműködésével történik. 18. szakasz. — A vetőmagot és ültetőanyagot olyan körülmények között szállítják, amelyek garantálják a szállítás egész időtartamára a vető- és ültetőanyag minőségét és azonosságát, s a szállítmányt a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium szakszervei által kibocsátott olyan kísérő dokumentumokkal látják el, amelyek igazolják a fajtahovatartozást és a mag minőségét. Az import vetőmag és ültetőanyag szállítmányt az exportáló ország szakszervei által kibocsátott származási és minőségi bizonylatok kísérik egészen a hazai megrendel V. FEJEZET A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK ÖSZTÖNZÉSE 24. szakasz. — Az állam amely szakegységei révén biztosítja a szükséges anyagi alapokat, műszaki segítséget, valamint a termést. 1. SZ. MELLÉKLET A VETŐANYAG FELÚJÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE I. Gabonafélék és hüvelyesek (búza, árpa, zab, rozs, borsó, bab, szója) 2—3 év Kukorica, cirok, sörárpa, rizs évente II. Napraforgó, cukorrépa, olajlen, dohány évente III. Takarmánynövények (pázsitfűfélék és pillangós takarmánynövények) 2—3 év IV. Zöldségfélék évente Kerti borsó és bab 2—3 év V. Burgonya 1—3 év VI. Más termesztett növények 2—3 év 2. SZÁMÚ MELLÉKLET LISTA AZON VETŐMAGVAKRÓL ÉS ÜLTETŐANYAGOKRÓL, AMELYEK NAGYKERESKEDELMI ADÁS-VÉTELI ÁRSZINTJÉT MINISZTERTANÁCSI HATÁROZATTAL ÁLLAPÍTJÁK MEG 1. Közönséges búza (Triticum aes 7. Kukorica tivum ssp. vulgare) 8. Napraforgó 2. Kemény búza (Triticum durum) 9. Cukorrépa 3. Rozs 10. Lucerna 4. Árpa 11. Lóhere 5. Sörárpa 12. Burgonya 6. Rizs 13. Oltványszőlő 1971. OKTÓBER 27., SZERDA gY,r 1mímbbbhbbbbbmbmmmmb A Kolozsvári Zenei ősz mintegy, három hetet tartott, s nemcsak a zene szeretetét és élvezetét jelentette, hanem — elsősorban az előadók számára — komoly erőpróbát is, az előző fesztiválokhoz mért továbblépést is. Az ünnepségek egyik sajátosságát az Enescu-Bartók kettős évforduló jegyében összeállított műsor adta meg. Ez nem csupán a nagymesterek műveinek sorozatos bemutatásából állott, hanem a nagy kortársak tanítványai, a hazai modern szerzők kompozícióinak az ismertetéséből is. A hazai együttesek részvétele a fesztiválon főleg az utóbbi célt szolgálta. A bukaresti Enescu Filharmónia zenekara és kórusa, a kolozsvári Filharmónia és újonnan alakult kórusa, az Ars Nova együttes, a kolozsvári Zenefőiskola Capella Transilvanica kamarakórusa, Vonósnégyese, Kamarazenekara mellett a szólisták és karmesterek hosszú sorának a teljes felsorolásától el kell tekintenünk. A legtöbb hazai művész főként az ünnepségek második hetében jutott a hangversenytermek közönsége elé. Az indítást, udvariasan, a meghívott vendégegyütteseknek és vendégkarmestereknek engedték át. A sort a Prágai Cseh Filharmónia zenekara nyitotta meg Vaclav Neumann dirigensi pálcája alatt. Az egységesen, tömören hangzó, Ravel Daphnisz és Chloé (II) Szvitjével bemutatkozó együttes jelentős múltra tekinthet vissza. Toscaninin kívül minden nagy ZENEI ÉVSZAK KOLOZSVÁRON karmester vezényelte megalakulása óta. A Mahler szimfóniák bemutatása pedig egyenesen hagyománynak számít nálunk, hiszen a Hetediket a szerző vezényletével világ bemutatóként ők adták elő. Johann Sebastian Bach János- Passiója a drezdai Kreutzchor közreműködésével hangzott el a Kogalniceanu utcai templomban. Nem csak az összhangzás— helyesebben összéneklés — pontossága, tökéletesre csiszolt megoldásai idézték elő azt, hogy a hangversenyt szokatlanul nagy csendben és feszültségben hallgatta a közönség, hanem a fiúkórus hangzásának újszerűsége, a tiszta, minden földi tusakodástól mentes szopránhang csengése, az emberi hang már-már emberfelettien szép, árnyalt megjelenése jelentett rendkívüli élményt. Ha szabad egyáltalán előadói teljesítményt e műhöz és ehhez a kórushoz mérni, úgy Emilia Petrescu szopránénekesnő az, aki kiállja ezt a próbát. A nagy tömeg- és térhatású művekben a továbbiakban sem volt hiány. Lawrence Foster karmester két alkalommal vezényelte Beethoven IX. szimfóniáját sosem fogyatkozó sikerrel. A taps, a szabadság egyetemességét az emberi szabadságban felmutató zeneszerző mellett, a kiváló karmesternek is szólt, aki újraépíti kortársaiban a múlt „néma“ zenéjét. Ferencsik János egy nagyszerű Bartók-esttel ajándékozta meg a közönséget. A hegedűversenyt Ruha István hegedűművész közreműködésével vezényelte. A hazai szólisták legjelesebbjei közé tartozó hegedűs ezen és a másodnapi Beethoven-esten a szokásosnál is árnyaltabban, érzékenyebben, „beszédesebben“ szólaltatta meg a versenyműveket. Bartók — sajnos, ritkán hallható — Concertója és Beethoven VII. szimfóniájának interpretálása a nagy magyar karmester vallomástétele volt a zenei találkozások felmérhetetlen ereje, hatása mellett. A Kolozsvári Zenei Ősz egyik csúcsát a Rudolf Barsai vezette Moszkvai Kamarazenekar estje jelentette. A Haydn, Mozart és Bach műveket tartalmazó műsorán végig olyan zenei fegyelmet és bámulatra méltó technikai precizitást, előadásbeli ötletbőséget vonultatott fel, hogy a hangverseny befejeztével mindez valószínűtlen, megismételhetetlen káprázatnak hatott. Ha egy ilyen jól sikerült fesztivál után lehet még kívánni valamit, úgy csak azt, hogy ezt a formációt újból, nem csak lemezeiről, hanem körünkben hallhassuk. Hogy az együttmuzsikálásnak ilyen örömét, magávalragadó, áradó derűjét lehet létrehozni és továbbadni, azt elképzelni el lehetett eddig is, de így átélni nem. Az utolsó, Erich Bergel vezényletével elhangzott hangversennyel ünnepi hangulatban zárult a koncertsorozat. A nemzetközi hírnévnek örvendő karmester és a fényesen szereplő zenekar Bruckner VII. szimfóniájával búcsúzott. De nem hosszú időre. Már tele van a város az új zenei évad plakátjaival. Balla Zsófia A főiskolások érdekében javítják a főiskolások egészségügyi ellátását. A közelmúltban az Oktatásügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Romániai Diákegyesületek Szövetsége képviselői elemezték a diákok orvosi-egészségügyi ellátásának helyzetét, s számos konkrét intézkedést hoztak annak javítására. Elhatározták többek között a főiskolai poliklinikák és kórházak szakorvosi karának sürgős kiegészítését. Azokban a városokban, ahol orvostudományi intézetek működnek, ezen intézetek orvostanárai biztosítják a diákok poliklinikai vizsgálatát és kezelését. Egyes V. és VI. évfolyamú orvostanhallgatók ingyenes bentlakásban fognak részesülni, amelynek ellenében biztosítják majd az elsősegélynyújtást a bentlakások diákjai számára.