Előre, 1971. október (25. évfolyam, 7433-7459. szám)
1971-10-27 / 7455. szám
1971-1975 Az ütemes munka hozta meg a legnagyobb változást Hazánk dolgozói egyre szebb munkasikereket érnek el az ötéves terv előirányzatainak teljesítéséért és túlszárnyalásáért folyó, az egész országot átfogó munkaversenyben. Kilenc hónap alatt, az ipari össztermelési tervet a nemzetgazdaság 102,1 százalékra teljesítette és hozzávetőlegesen 5 milliárd lej értékű többlettermelést valósított meg. Románia dinamikus gazdasági fejlődése tükröződik az 1970 hasonló időszakához viszonyított 11,6 százalékos növekedési ütemben. Máramaros megye román, magyar és más nemzetiségű dolgozóinak az új ötéves terv első esztendejében elért eredményei méltán sorakoznak fel az ország többi megyéjének teljesítményei mellé. Erről beszélgettünk a napokban DOBRICAN CONSTANTIN elvtárssal, Máramaros megye gazdasági bizottságának vezetőjével. A megyei statisztikai igazgatóság által összesített adatokból kitűnik, hogy Máramaros megye ipari egységei helytálltak az év első kilenc hónapjára megállapított tervfeladatok teljesítésében, 2,9 százalékkal teljesítették túl az össztermelési tervet, 2 százalékkal az áruértékesítési tervet. Megtudhatnánk Dobrican elvtárstól, mi áll az eredmények mögött, milyen intézkedések járultak hozzá elsősorban a terv teljesítéséhez? — Tervünk és vállalásaink teljesítéséért a megye dolgozói az eddigieknél sokkal nagyobb lendülettel láttak munkához. Ez megnyilvánult már az 1971-es terv előkészítésének időszakában is, abban az alapos, elemző munkában, amely a terv teljesítésének kedvező feltételeit volt hivatott megteremteni. A vállalatok dolgozóinak közgyűlésein, az igazgató bizottságok és vezető tanácsok munkájában nagy figyelmet fordítottak az olyan lényeges kérdések megoldására, mint a második váltás általánosítása, a harmadik váltás kiterjesztése, az állóalapok megfelelőbb felhasználása, az anyagköltségek és fogyasztási normák csökkentése. Az elfogadott megoldások jelentős tartalékokat szabadítottak fel és tettek használhatóvá, hozzájárultak a gazdasági hatékonyság növeléséhez, valamennyi tevékenységi területen. A megyei pártbizottság gazdasági szervei rendszeresen elemezték a terv teljesítésének menetét az ipari egységekben és az építőtelepeken. A megyei pártbizottság bürójának tagjai állandó figyelemmel kísérték és kísérik a gazdasági egységek munkáját, támogatják őket a felmerülő problémák megoldásában. Máramaros megye valamennyi gazdasági vállalatára jellemző a politikai nevelőmunka erősödése. Főleg ennek tulajdonítható, hogy a nagy hagyományú, tapasztalt munkaközösségek mellé felzárkóztak az utóbbi években létesített gyárak és üzemek, mint a máramarosszigeti faipari komplexum, az ilodai bányavállalat és mások dolgozói is. Az egyes munkaközösségek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a terv ütemességére, a feladatok rendszeres, határidőben történő teljesítésére. Hogyan értékeli ön azt a tényt, hogy az évi tervből szeptember 30-ig az ipari egységek 76,3 százalékát, az építő-szerelő vállalatok 76,1 százalékot valósítottak meg? - A tervfeladatok ütemes teljesítése tükrözi a legjobban a megye dolgozóinak igyekezetét. Az előző évekkel szemben éppen itt jelentkezik a legnagyobb arányú változás. Sokat javult a vállalati tervezőmunka színvonala, mint az a tényező, amely az ütemesség alapjait teremtheti meg. De ugyanilyen arányban javult a munkaszervezés is, és ami egyáltalán nem hanyagolható el, az anyagellátás. Eredményeinket azonban nem tekintjük a lehetőségek maximumának, még többet érhettünk volna el, ha egyes vállalatok, mint például a nagybányai Baimareana, a máramarosszigeti fakitermelő és -feldolgozó egység jobban gondoskodnak a munkahelyek ellátásáról, tervfeladataik arányosabb elosztásáról. Az ipari termelés és a beruházási munkálatok ütemessége garanciát jelent, hogy évi feladatainkat maradéktalanul valóra váltjuk és vállalásainknak is eleget teszünk. — Említette Dobrican elvtárs, hogy tapasztalataik szerint javult a vállalatok anyagellátása. Lévén, hogy ez egyike nemzetgazdaságunk legbonyolultabb kérdéseinek, minek tulajdonítja ezt a javulást? •*. — Több tényező is hozzájárult. Emelkedett a gazdasági vezetés színvonala és ez konkrétan megnyilvánul , az anyagszükségletek tervezésében, az igényeknek megfelelőbb készletgazdálkodásban. Ösztönző hatást gyakorol a szerződés törvény is, a vállalatok jobban igyekeznek szállítási kötelezettségeiket betartani. A javulás általános, ettől eltekintve azonban még jócskán akadnak hiányosságok, amelyek fékezik a termelőmunkát. A színesfémkohászati üzem érckoncentrátummal való ellátása akadozik például, mert a dévai, újmoldovai bányavállalatok késedelmesen szállítanak. De saját házunk táján is találunk bányákat, amelyek időnként el-elmaradnak és nehézségeket támasztanak a színesfémkohászatban, mint a kapniki, borsai és felsőbányai kitermelések. — Közeledik az év vége. A megyei szervek milyen akciókat kezdeményeztek, hogy a hátralévő időszakban az eredmények tovább javuljanak? — A megyei pártbizottság bürójának határozata alapján, a gazdasági bizottság szakembercsoportjai felméréseket végeznek a gazdasági vállalatokban. Elemzik az évi terv teljesítésének és túlszárnyalásának lehetőségeit, az üzemek vezetőivel újabb tartalékok feltárását és igénybevételét szorgalmazzák. Egyúttal megvizsgálják a következő tervév előkészítésének menetét is, hogy Keszthelyi Gyula (Folytatása a 3. oldalon) A GYORS ÜTEMŰ ORSZÁGÉPÍTÉS KIEMELKEDŐ ÖT ESZTENDEJE az állami központosított alapból eszközölt BERUHÁZÁSOK NÖVEKEDÉSE (MILLIÁRD LEJBEN) T Ú KOVÁSZNA MEGYEI KÖVETELMÉNY SÜRGŐSEN BEFEJEZNI A VETÉST úl vagyunk már azon, amit a naptárban és a munkatervekben optimális vetési időpontnak jegyeznek fel, Kovászna megyében viszont a magágy egyharmadára még nem jutottak el, a vetőgépek. Hogy miért nem jutottak el, arról már beszéltünk előző tudósításainkban, a létező nehézségek azonban semmiképpen sem magyarázzák meg e sajnálatos helyzetet. Mellőzzük tehát a részletezést, hogy miért dolgoztak csak félgőzzel a vetőgépek. Most különben is arra kell összpontosítani, ami még hátra van. Vagyis: a vetésbefejezés technikai, szervezési feltételeinek megteremtésére. Erről esett szó a közelmúltban a gépállomás körzetenként megtartott rövid megbeszéléseken is. A főmérnökkel egyenként és gazdaságonként mérlegelték mit lehet és mit kell tenni azért, hogy a közeli napokban gyorsan és jó körülmények között befejeződjön a vetés. Nos, az intézkedések között elsőnek szerepelt a traktorok kihasználásának a kérdése. A hosszabbított műszak bevezetése, amiről mostanáig csak beszéltek, parancsoló szükségesség. Megengedhetetlen ugyanis, hogy miközben a szövetkezeti vezetők azon siránkoznak, hogy kevés a traktor, a rendelkezésre álló géppark kihasználási mutatója alacsony, nem is beszélve arról, hogy a napi vetési teljesítmény napokon át mindössze 350—400 hektár volt egy egész megyében ... A traktorok kihasználásán túlmenőleg, igen fontos az erőgépek célszerűbb felhasználása is, ugyanis sok esetben a szántás, magágykészítés, illetve a vetés közötti aránytalanságok is gátolják az ütemes munkát. Ezért most gazdaságonként és traktoronként meghatározták a napi beosztásokat, ami az adott viszonyok között jól szolgálja a célt, ha a traktorosok teljesítik is a napi ütemet. Eddig ugyanis éppen az Flóra Gábor (Folytatása az 5. oldalon) A maksai (baloldali) és a zabolai — Kovászna megye — határban végéhez közeledik az őszi szántás-vetés (BARTHA ÁRPÁD felvételei) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7455 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1971. október 27., szerda MEGKEZDŐDTEK A KURZUSOK A STEFAN GHEORGHIU AKADÉMIÁN Megkezdődtek az előadások a Stefan Gheorghiu párt-, társadalompolitikai, gazdasági és államigazgatási vezető káderképző akadémián. Részt vettek a következő elvtársak: Gheorghe Panu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Miron Constantinescu és Miu Dobrescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagjai, a központi párt- és állami apparátus több vezetője, az akadémia vezető tanácsának számos tagja, az Oktatásügyi Minisztérium képviselői, tudományos és kulturális dolgozók, tanerők, diákok. Miron Constantinescu elvtárs, az akadémia tanácsának elnöke, az akadémia rektora megnyitottnak nyilvánította az előadásokat és hangsúlyozta: minthogy a gazdaság, a tudomány és a kultúra, az egész társadalmi élet jelenlegi fejlődési szakaszában a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése egyre bonyolultabb feladatok elé állítja a párt- és állami szerveket, a megnövekedett feladatok arányában javítani kellett a vezető káderek képzését, növelni kellett és növelni kell a felkészültség színvonalát. A szónok rámutatott, Nicolae Ceausescu elvtárs javaslatai alapján az RKP KB Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy a párt-, állami és gazdasági káderek képzését és tv (Folytatása az 5. oldalon) Az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz A tanévnyitó gyűlés részvevői a hatalmas lelkesedés légkörében táviratot intéztek a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz. A távirat így hangzik : Antefan Gheorghiu Akadémia kommunistái — diákok és tanerők, az egész munkaközösség — az új tanévbe lépve, forró hálával gondolnak a pártvezetőségre, önre szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, azért, hogy egész munkásságával a pártot és a hazát szolgálja, hogy messzemenően hozzájárul az elméleti marxista-leninista gondolkodás gazdagításához, a hazai szocialista társadalom sokoldalú fejlesztése gyakorlati kérdéseinek alkotó megoldásához. Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának intézkedései, az Ön átfogó expozéja az ideológiai téren működő aktíva munkaülésén, tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, újabb ragyogó bizonyítéka, hogy milyen gondoskodással viseltetik szocialista nemzetünk sorsa iránt, milyen lankadatlanul munkálkodik pártunk és népünk nagy kérdéseinek megoldásán. A politikai-ideológiai és kulturális-nevelő munka javításának grandiózus programja, amely a X. kongresszus történelmi határozatainak fényében és a nép, a szocializmus létérdekei iránti magas fokú felelősség jegyében készült el, az akadémia minden kommunistája számára becses útmutatás a magas színvonalú munkához. Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának legutóbbi határozata az akadémia megszervezéséről felelősségteljes politikai feladatok elé állít bennünket. A határozat abból az országunk egész munkájára érvényes vezérelvből indul ki, hogy a román társadalom politikai vezető ereje a Román Kommunista Párt, s hogy ennek a szerepnek az ellátásához biztosítani kell a vezetőkáderek magas színvonalú és egységes képzését, olyan kádereket kell nevelni, akik forradalmi következetességgel érvényesítik a párt irányvonalát, hozzájárulnak a romániai szocialista építés elméletének és gyakorlatának alkotó fejlesztéséhez. E feladatok figyelembe vételével biztosítani fogjuk, hogy az oktatási tervek és program, a didaktikai, tudományos és nevelő tevékenység minden formája teljesen megfeleljen azoknak a célkitűzéseknek, amelyeket az RKP KB Végrehajtó Bizottsága a Stefan Gheorghiu Akadémia, annak összes szektorai elé tűzött. Egész tevékenységünket a Román Kommunista Párt dokumentumainak és határozatainak, a modern és virágzó Románia megteremtése kérdéseinek, a mai világ forradalmi folyamatainak a dialektikus materialista világ- és életszemlélet szellemében történő tanulmányozására alapozzuk. Munkánkban szoros kapcsolatot teremtünk az oktatási folyamat és a tudományos kutató tevékenység, a gyakorlat között. Aktívan részt veszünk a pártszervek és -szervezetek, a tömegszervezetek, állami és gazdasági szervezetek tevékenysége konkrét formáinak és módszereinek tanulmányozásában, a fejlett tapasztalat általánosításában. Attól az óhajtól és szilárd, forradalmi elhatározástól lelkesítve, hogy egész munkánkat egyre magasabb fokra emeljük, lelkesítve attól a ragyogó példától, amelyet állandóan mutat nekünk, attól a fáradhatatlan tevékenységtől, amelyet a szocializmus ügyének szolgálatában kifejt, biztosítjuk önt, szeretett főtitkár elvtárs, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket és hozzájárulásunkat a tudományos, ideológiai tevékenységhez, ahhoz a nevelő tevékenységhez, amely a szocialista társadalmunk iránt szívvel-lélekkel hűséges embert neveli a marxizmus leninizmus ideológiájának szellemében. Elhatározásunk még nagyobb mértékben hozzájárulni a marxistaleninista ideológia terjesztéséhez, forradalmi kérlelhetetlenséggel küzdeni a maradi mentalitások, a burzsoá ideológiai befolyások ellen, bármilyen formában is jelenkezzenek. Az akadémia diákjai, hallgatói, tanerői, valamennyi kommunistája minden erejével részt vállal a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséből, pártunk és államunk bölcs bel- és külpolitikai irányvonalának az érvényesítéséből az összes szocialista országokkal való szoros baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséből, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének biztosításából, a széles antiimperialista front erőinek szilárdításából. Töretlenül, munkánk minden formájában küzdünk a párt reális, bölcs politikájának megvalósításáért, amely politika a legmesszebbmenően megfelel munkásosztályunk, az egész nép érdekeinek, annak, hogy hazánk a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira emelkedjék. Nemzetközi élet • Az ENSZ-közgyűlés megszavazta a Kínai NK jogainak helyreállítását • Háborúellenes harci hét az USÁ-ban (6. oldalon) • NAGYVILÁG (4. oldalon) A KÖZMŰVESÍTÉS A VÁROSIASODÁS ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE A községgazdálkodás olyan tevékenységi terület, amelynek megvalósításait csak szélesebb összefüggésekben, pártunk és kormányunk településfejlesztési politikájának egészében érthetjük meg és értékelhetjük. Hogy mennyire fontos ez a kérdés, azt az is bizonyítja, hogy pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs emlékezetes júliusi expozéjában, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének problematikájáról szólva, közvetlenül a termelőerők, az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésének, a termelőerők helyes területi elosztásának kérdése után említette, s hangsúlyozta, hogy „szem előtt tartjuk továbbá országunk területének ésszerű megszervezését és jobb rendezését, új városi központok megteremtését és a hazai községek és falvak életének tudományos alapokon történő megszervezését, hogy biztosítsuk a falu fokozatos közeledését a városhoz, a falusi életfeltételeket a városi életfeltételekhez.“ A községgazdálkodásról szólva elsősorban az állami beruházásokra utalunk, azokra a nagy erőfeszítésekre, amelyeket államunk ebben a vonatkozásban az ország valamennyi helységének folyamatos urbanisztikai fejlesztése érdekében tesz. A községgazdálkodás vonatkozásában eszközölt állami beruházások az elmúlt ötéves terv folyamán messze meghaladtak minden eddigi színvonalat, s nem kevesebb, mint 6,8 milliárd lejre rúgtak. Mit jelent ez a számadat? Közel 1450 kilométer ivóvíz-, több mint 950 kilométer csatornahálózatot, és még sok mindent. A vízellátással kapcsolatban sokatmondó a következő adat : az ivóvízszolgáltatás szintje 1970-ben 76 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A 6,8 milliárd lej ugyanakkor a közszállítási járműpark 40 százalékos növekedését is, ennek megfelelően az utazási viszonyok javulását is jelenti, s mindezzel egyidejűleg jelentős egészségügyi egységeket, például a Suceaván, Slobozián, Craiován és Kolozsvárott épült kórházakat, új poliklinikákat, orvosi rendelőket és egyéb egészségügyi intézményeket is, amelyek rendeltetése magától értetődően az, hogy a lakosság egészségügyi ellátásában egyre kedvezőbb viszonyokat teremtsünk. Ha e fontos objektumokhoz hozzászámítjuk azt a 344 ezer lakást, amelyet az elmúlt ötéves terv során állami alapokból vagy hitelekből építettünk, még teljesebb és átfogóbb képet nyerünk az urbanisztikai fejlesztést és a városrendezést, a községgazdálkodást érintő eredményeket illetően. A jelenlegi ötéves tervben az ország valamennyi városában, még azokban is, amelyeket nem is olyan régen még mezővárosként, községként tartottak nyilván, jelentős új ipari, szociális-kulturális objektumok épülnek, s ezzel párhuzamosan nagyszabású közművesítési-városrendezési munkálatok Augustin Todereanu, a Helyi Gazdálkodási és Közigazgatási Állami Bizottság sajtóosztályának vezetője (Folytatása az 5. oldalon)