Előre, 1972. január (26. évfolyam, 7512-7535. szám)
1972-01-15 / 7522. szám
Az 1971—1975-ös időszakra kijelölt fejlődésünk második lépcsőfokára léptünk. Sőt, immár az 1972-es esztendő első dekádján is túl vagyunk. A sajtó és más hírközlő szervek naponta számolnak be az új év első napjaiban elért kiváló termelési eredményekről, sikerekről. Hasonlókkal jelentkezik Maros megye ipara is. Előttünk fekszik az első tíz nap mérlege. Mindjárt elöljáróban el kell mondanunk, hogy az eredmények a várakozásnak megfelelően alakultak. Már csak azért is, mert az ezévi felkészülés sokkal alaposabb, körültekintőbb volt, mint eddig bármikor. Mellékesen jegyezzük meg, hisz az Előre olvasói annak idején erről értesültek, a megye ipara elmúlt évi előirányzatait még december 17-én teljesítette, azután pedig sikerrel befejezték mindenütt a felkészülés utolsó simításait is, így magabiztosan tekintettünk az új esztendő felé: mindent megtet. MAROS MEGYE KEDVEZŐ MÉRLEGGEL JELENTKEZIK ünk, hogy növekvő feladatainknak eleget tudjunk tenni. Az eddigi eredmények teljességgel igazolják a fentieket, még akkor is, ha az első tíz nap teljesítményéből nem lehet egész évre érvényes következtetést levonni. De a kezdet mindenben biztató, s meggyőződésünk, hogy az eddigi megvalósítások a továbbiakban még jobban kikerekednek. Csupán szemelvénynek szántunk néhány páldát. A marosvásárhelyi nitrogénes műtrágya kombinát az említett időszakban mintegy 600 tonna műtrágyát állított elő terven felül. Nem sok, mondhatná valaki. Ha az egész évre szóló feladatokhoz viszonyítjuk a fenti mennyiséget, érvényes lehet ez a megállapítás, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy csupán az év első tíz napjáról van szó, s ha a hátralevő időszakot veszszük számításba, főképpen, ha a továbbiakban is sikerül az ütemes termelést biztosítani, már most jelentős mennyiségű termeléstöbblet ígérkezik erre az esztendőre. Lényegében nem történik más, minthogy a kombinátbeliek, eddigi hagyományaikhoz híven, ebben az esztendőben is jóval többet akarnak adni a nemzetgazdaságnak mint ahogyan azt a szigorúan előírt tervek megszabják. A radnóti hőerőmű 114 000 kw/óra villamosenergiával termelt többet az előírt színvonalnál. Magában véve, ez a mennyiség sem számít országra szóló teljesítménynek, de a radnótiak azt tartják, hogy sok kicsi sokra megy. Márpedig a nemzetgazdaságnak minden villamosenergia többletre szüksége van a fejlődés, a haladás érdekében. Az elért megvalósítás, tehát ennek fényében vizsgálva, mindjárt értékesebbé válik. Kiváló eredménynek számít a segesvári selyemszövőde 112 százalékos teljesítménye is. Ez azt jelenti, hogy az említett vállalat terven felül 12 000 négyzetméter selyemárut állított elő. De itt nem csupán mennyiségi növekedésről számolhatunk be, gazdagodott a választék összetétele, szerkezeti megoszlása is, aminek ugyancsak örülni fog a vásárlóközönség. S hogy egy más iparágból is vegyünk példát, a marosvásárhelyi tejipari vállalat mintegy 3200 hektoliter pasztörizált tejjel bocsátott többet a közfogyasztás rendelkezésére, mint ahogyan azt a tervek megszabták. S a felsorolást még tovább is folytathatnánk. Persze, még csak az év elején tartunk, bármilyen kedvező is az első dekád mérlege, elbizakodásnak nem lehet sehol helye. Kemény munkára, további okos előrelátásra, szervezésre van szükség mindenütt, hogy az előírt feladatokat teljesíthessék. Mert senki előtt nem lehet titok, hogy az idei feladatok mozgósító jellegűek, a legtöbb mutatószámnál jóval meghaladják az elmúlt évre előirányzott átlagos növekedést. De ez így is van jól, mert a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építését csak a feladatok lépcsőjének egyre magasabb szintre való állítása révén lehet elképzelni, s természetesen e feladatokhoz való aktív viszonyulás révén, Maros megye dolgozói eddig is beszédes bizonyítékokkal igazolták tettrekészségüket. Meggyőződésünk, hogy így lesz ebben az esztendőben is. Veress Gyula Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7522 sz. 6 oldalára 30 báni — 1972. január 15., szombat KÉZZEL ÉS GÉPPEL Eredetileg 88 ezer köbméter föld megmozgatása volt a tét. Kétezerszáz hektár terület lecsapolása, amelyen, ha csak burgonyát termelnének, sok tízezer mázsa krumplival növelhető az árualap. Eredetileg néhány száz hektáron erózió-gátló teraszlépcső kiképzéséről volt szó, menetközben viszont kiderült, hogy többet is lehet... Partvédelmi munkálatokat 350 ezer lej értékben iktattak tervbe, de az Olt szabályozásának beindulása lett belőle. Iten, Hargita megye földalapgazdálkodásának igazi eseménye az, hogy egy évszázados terv megvalósításának első lépéseit tették meg. Az elmúlt év utolsó napjaiban megkezdődött, az idén pedig folytatódik a szabályozás, amely az Oltnak a forrásvidéktől a Madarasig terjedő szakaszát öleli föl. Hogy mit jelent ez a mezőgazdaság szempontjából ? A szabályozás nyilván a végső szakaszban sok tízezer hektár ármentesítését és öntözését teszi lehetővé. A munkálatok végrehajtásának komplex tanulmánya tulajdonképpen még nincs készen, a harmadik negyedévre ígérte a szebeni szakintézet. De mert fontos, sürgető ez a beruházás, a tervezők a szabályozás első szakaszának dokumentációját máris átadták a kivitelezőknek. Biztosítottak tehát a feltételek arra, hogy már a tavaszi munkák beindulásáig számottevő eredményt érjenek el. Ugyanakkor az országos program keretében megkezdődtek az előkészületek az Olt testvér folyójának, a Maros szabályozásának a beindítására. Ha tehát „látványos“ és a mezőgazdaság, a vidék lakóinak egyaránt sokat jelentő talajvédelmi munkák iránt érdeklődünk, Hargita megyében is van amivel példázni. Mégis e napok erőfeszítése nem annyira az Olt szabályozásának beindulására koncentrálódik (e munkálatokat elvégzik a gépek), hanem azokra a teendőkre, amelyek jelentőségükben kisebbek, szerepük, fontosságuk azonban felbecsülhetetlen. A megye legkülönbözőbb vidékein kibontakozó hazafias munkálatokról van szó, amelyek keretében százak kapcsolódnak be a vízlevezető árkok, csatornák ásására, illetve kitisztítására szervezett akciókba. Szentkirályon például december végén, illetve az új év első napjaiban 109 hektár területet víztelenítettek. A községi pártbizottság mozgósításának eredményeként a lakosok, elsősorban termelőszövetkezeti tagok, 2300 méter árkot ástak, illetve csatornát tisztítottak ki, 2718 köbméter földet mozgattak meg stb. Szárhegyen szintén beindult a munka, Homoródszentmártonban pedig hét és fél kilométer levezető árok kiásásával biztosították a víz szabad lefolyását. Élénk tevékenység jelzi a parajdiak és a rugonfalviak munkáját is, ahol — bár a víztelenített terület néhány tíz hektár — a kifejtett munkának így is kilókban, tonnákban kifejezhető haszna van. Viszont a megyei szinten elért biztató eredmények sem felejthetik, hogy sokkal többet is lehetne tenni a földek termelőképességének növeléséért. E napokban zajlanak a termelőszövetkezeti közgyűlések, az összegezések fő témája a föld. Az, hogy mit lehet és mit kell tenni az idei terv túlteljesítéséért. Nos, a trágyázás és a kemizálás, a gépesítés és az egyéni hozzájárulás mellett a vízszabályozás biztosítása igen fontos teendő. A megyében ugyan nincsenek sokezer hektárt kitevő mocsarak, de nagyon sok olyan két-háromhektáros parcella található, ahol a vízlevezető árkok hiányában vagy összeszántása következtében megáll a víz, kipusztul vagy gyengén fejlődik a vetés. A kedvező időjárást kihasználva és főképpen a kedvező lehetőségekkel élve, mindent el kell követni azért, hogy a legszélesebb tömegek bevonásával, valóban tömegakcióként nyilvánuljon meg az árokásás, csatornatisztítás és a fölös vízlevezetés... Flóra Gábor HARGITA MEGYÉBEN: Beindult az Olt szabályozása Százak kapcsolódnak be a vízlevezetési akcióba EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Hazánk reülpolitikai tevékenységének középpontjába az összes szocialista országokhoz fűződő baráti, szövetségi és együttműködési kapcsolatok fejlesztését helyezi. Ugyanakkor Románia Szocialista Köztársaság — a békés egymás mellett élés elvei alapján — következetesen fejleszti kapcsolatait az összes államokkal, függetlenül azok társadalmi-politikai rendszerétől, s ezzel hozzájárul a népek közötti megértés és közeledés előmozdításához. E kapcsolatok szilárd alapja a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a teljes jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveinek tiszteletben tartása. Ezzel egyidejűleg a Román Kommunista Párt, amely a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktív osztaga, harcos szolidaritási, baráti és elvtársi együttműködési kapcsolatokat tart fenn és fejleszt az összes testvérpártokkal, harcol a kommunista és munkáspártok egységének és szolidaritásának helyreállításáért és megszilárdításáért, a marxizmus-leninizmus, az internacionalista szolidaritás, az önállóság, a jogegyenlőség és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján, összhangban a legszélesebb társadalmi erők egységének szükségességével az imperializmus ellen, a haladásért és a b békéért folytatott harcban, a Román Kommunista Párt egyben fejleszti kapcsolatait a szocialista pártokkal, a demokratikus pártokkal, a nemzeti és társadalmi felszabadításért, az imperialista ellenes arcvonal állandó szélesítéséért és erősítéséért harcoló mozgalmakkal. A ma záruló hét is — akárcsak az előző periódusok — számtalan példát szolgáltat arra, hogy pártunk és kormányunk nemcsak hirdeti ezeket az elveket, hanem mindent megtesz azok alkalmazásáért a gyakorlatban. Íme, néhány példa a fenti megállapítás alátámasztására. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára fogadta az országunkban látogatást tevő Dániai Szocialista Néppárt küldöttségét, élen Sigurd Omann-nal, a párt elnökével. A találkozó során a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről és törekvéseiről s kidomborították, hogy a Román Kommunista Párt és a Dániai Szocialista Néppárt baráti kapcsolatokat tart fenn. Egyben hangsúlyozták, hogy fejleszteni kívánják e kapcsolatokat a kölcsönös érdekeknek, a nemzetközi egyetértés, biztonság és együttműködés ügyének megfelelően. A Román Kommunista Párt küldöttséggel képviseltette magát a Libanoni Kommunista Párt III. kongresszusának munkálatain, valamint a Chilei Kommunista Párt megalakulásának félszázados évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A Libanoni KP III. kongresszusán az RKP üdvözletét Gere Mihály elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára tolmácsolta. Beszédében a szónok többek között kidomborította, hogy az évek során a Román Kommunista Párt és a Libanoni Kommunista Párt között az együttműködés és elvtársi támogatás, a tisztelet és kölcsönös megbecsülés által jellemzett baráti kapcsolatok alakultak ki. Pártunk küldötte egyben kidomborította, hogy az RKP és a Libanoni KP vezetői közötti megbeszélések és véleménycserék, a kölcsönös tájékoztatás további kiterjesztése megszilárdíthatja a két párt és nép barátságát a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége érdekében. A Chilei Kommunista Párt ünnepe alkalmából Conception városban rendezett nagygyűlésen Petre Lupu Székely László (Folytatása az 5. oldalon) Országszerte nagyszabású talajvédelmi munkák kezdődtek. A mezőgazdaság dolgozói, a falvak lakói tömegesen veszik ki részüket e nemzetgazdasági jelentőségű feladatok teljesítéséből. Vízlevezető árkok, gátak építésével ezer meg ezer hektáron teszik ismét termővé a mocsaras földeket, s mint képünkön is látható, megfelelő „ápolásban” részesülnek a lejtős területek is. MŰSORKALAUZ (4. oldal) A 2. oldalon immmmmmmmmmmmmmmmmmmm A HUNYAD MEGYEI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKÁNAK TÁVIRATA AZ RKP KB-HOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ SPORT JÉGKORONG A RANGSOR MARADT! • Fölényes győzelmet aratott a Dinamo • A csíkszeredaiak kitettek magukért • Szabó Gyula kirobbanó formában • Egy-egy gólon múlik minden • Pavlovics kommentál Csütörtökön a fővárosi 23 August műjégpálya lelátói — talán először a világbajnokság óta — megteltek. Közel négyezer szurkoló volt kiváncsi a bajnokság, illetve a vidéki csapatok rangadójára, amelyeket, mint ismeretes, az őszi menetben a Steaua, illetve a Kolozsvári Agronomia nyert meg — váratlanul. Tippelni a találkozók előtt ezalkalommal talán nehezebb volt mint bármikor eddig, hisz mind az eredmények, mind a felkészülési körülmények ellentmondó következtetésekre adtak lehetőséget. Mindenki tudta például azt, hogy a Csíkszeredai csapat a lehető legnehezebb körülmények között jelent meg, s azt is, hogy a diákok vizsgaszesszió előtt állnak. Másrészt a Dinamo gyenge, a Steaua valamivel jobb teljesítményt nyújtott a két vidéki együttessel szemben. A vidéki rangadó már az első pillanatoktól jelezte, hogy ezen a napon fejére áll minden, hogy az ősziek most nem ismétlődhetnek meg. Szabó Gyula mintha öt-hat évet fiatalodott volna, úgy szágul-Gyarmath János (Folytatása a 2. oldalon) ÁLLAMPOLGÁROK KÉPVISELŐJÜKRŐL Zajlanak az év eleji néptanácsi ülésszakok. Fontos ügyeket vitatnak meg és jelentős kérdésekben döntenek az általunk választott és a szocialista demokrácia nevében a közügyek vezetésére odaállított helyi szervek, a képviselők. S azzal is tisztában vagyunk, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom kiteljesítésének folyamatában hovatovább mind nagyobb horderejű ügyekben lesznek hivatottak dönteni. A mi nevünkben, értünk. Persze, a képviselői mandátum nem korlátozódik az ülésszakokon való részvételre. A megbízatás állandó és intenzív jelenlétet követel meg a képviselőtől. Az, hogy érvényt szerezzen a törvénynek, az elfogadott határozatoknak. Azt, hogy aktívan részt vegyen a közéletben, megmagyarázza az embereknek a feladatokat, mozgósítsa őket azok megvalósítására, szüntelenül munkálkodjék a helységfejlesztés, a tömegek szocialista tudatának formálása, fejlesztése érdekében. A képviselő azonban közösségi „lélekfelelős" is. Érzékenyen felfogja az egyén személyi problémáit nem megy el közönyösen az emberi bajok mellett, segíti választóit azok megoldásában, ha másképp nem, hát egy vigasztaló szó, egy okos tanács erejéig. Más szóval a képviselő jelen kell hogy legyen körzetében az ügyes-bajos problémákhoz való emberi viszonyulás hullámhosszán is, ami nélkül mandátuma pusztán „hivatalos" aktussá válik, a választókerület honpolgárainak láthatalan „jelenléti naplójában" pedig „igazolatlan hiányzást" kap. Tudjuk, hogy képviselőink túlnyomó többsége kommunista felelősségtudattal végzi feladatát. Társadalmi fejlődésünk azt igényli azonban, hogy rendszeresebbé, szorosabbá és állandóbbá tegyük a képviselő és képviseltek kapcsolatát. Lapunk az állampolgárok rendelkezésére bocsátja hasábjait. Mondják el őszintén, hogyan látják ezt a kapcsolatot, miként vélekednek a képviselői „jelenlétről", hogyan dolgoznak a képviselők két választás között. Munkatársaink tudósításai mellett örömmel fogadjuk olvasóink ezzel kapcsolatos véleménynyilvánításait. „EZT VÁRTUK TŐLE" Akár kisebbfajta villának is beillő, takaros családi házak sora könyököl ki az utcára, vagy bújik meg a kertek mélyén, előttük csipkézett vaskerítés, vaskapu, már csak itt-ott akad deszkakerítés, de az is szépen festett, jókarbantartott. A házőrző mindenütt ott van a „posztján", kötelességtudóan meg is ugatja az arrajáró idegent. Tiszta, széles aszfaltjárda az utcák mindkét oldalán, szabályosan kiképzett, üres vízlevezető csatorna kíséri utcahosszat. A járda s a V-alakú árok között itt-ott még látszik a nyári pázsit, virágsáv nyoma. A csukottszemű házak udvarán, az utcán egy-egy idős ember sütkérezik a tavasz-szagú januári napsütésben, csendes a környék — a fiatalok a „városban" Yann°k munkában ilyenkor — s ezt a végtelen nyugalmat csak az egyetlen autóbusz zúgása zavarja meg húsz percenként. A városból jön, szépen megkerüli a negyedet, s pont a közepét átszelve, megy újra vissza a gyárvárosi Uzinei utcába, a központba vivő villamosmegálló közelébe. Friss, szennyezetlen levegő, jó falusi csend, de ehhez száraz aszfaltjárda, városi civilizáltság és rendezettség — ez Krizsán-telep, Temesvár egyik legrégibb és legmesszibb külvárosa. Képviselőjéről vallatni jöttem ki ide választókerületet s róla kérdezni a választópolgárokat. A municípiumi néptanácsnál azt mondták, hogy a 72-es számú városi választókerületben igen szép eredmények születtek az utóbbi három esztendőben, ügyes ember a képviselőjük. A választókerület — tulajdonképpen hat utca, Krizsán-telepnek körülbelül a fele — az először itt járónak is világosan, érthetően vall Sipos Péter képviselő munkájáról. A tiszta, sima járdák, az úttestet a járdával összekötő betonátjárók, a Bebella-patak felé lejtő szabályos csatornahálózat, a fiatal akácfák sora, az utcai virágágyás-sávok, az új Bega-híd, de a kerület minden utcájában, háza körül uralkodó rend és tisztaság egy-egy megcáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy ennek a választókerületnek a képviselője valóban rátermett ember: nemcsak jó kezdeményező, de fáradhatatlan ügyintéző, ügyes anyagbeszerző, jó szervező... De mi a véleményük Sipos Péterről a negyed lakosainak? Ezt várták-e tőle, amikor három éve képviselőjüknek megválasztották? A választókerület gyarapítását, szépítését célzó akaratuk jó tolmácsolójának tartják-e? NEGREANU VIRGINIÁHOZ, a Krizsán-telepi óvoda igazgatónőjéhez kopogtatok be elsőnek. Kérdésemre örömmel válaszol: — A mi képviselőnk pontosan olyan, amilyennek a szó igazi értelmében egy képviselőnek lennie kell. Csupa életerő, kezdeményezőkészség. Tizenhárom éve vagyok a negyed óvodájának igazgatónője, de annyi problémát, mint amennyit Sipos Péter mindössze három év alatt megoldott, tizenhárom alatt sem oldottak meg más képviselők. Látta a járdáinkat? A tótjainkat? A csatornahálózatunkat? Hát az új Bega-hidunkat? Sok éve megoldatlan, valósággal krónikus betegség volt valamennyi, és itt van a mi kis óvodánk. Sokat jelent nekünk, hogy a képviselőnk a komoly közérdeket képviselő nagy problémák mellett a kicsiket sem becsüli le. Bármilyen kéréssel fordulunk hozzá, mindig segít. A járdánk elkészítésében, az óvoda udvarának kibetonozásában, és más ügyeinkben épp úgy támogatott bennünket, mint például az óvodát ellátó helyi zöldség- és gyümölcsbolt felelősével folytatott vitánk tisztázásában. Szeretnénk, ha továbbra is úgy segítené az intézményünket, mint eddig és köszönetet mondunk mindazért, amit eddig tett és tenni fog az óvoda, az egész választókerület javára! Mert ennyi jóindulatot és segítőkészséget soha, egyetlen képviselőnktől sem tapasztaltunk. NICA MIHAI bácsival éppen harmadszor találkozom össze választókerület-nézés közben. Immár ismerősök lévén, itt, az utcán állunk meg néhány szóra. — Én kérem nyugdíjas vagyok, hát több időm van megfigyelni és megismerni az embereket, mint másnak. A képviselőnkről egy rossz szót sem mondhatok, csak jót, mindig csak jót. Régi Krizsa-telepi vágyó én is, ami itt volt kérem, arra nem jó visszaemlékezni. Persze, sok minden változott, javult itt nálunk is már úgy negyvenöt, negyvenhét után, de sok bosszantó „apróság" azért megmaradt. Például a sár. Mert járdánk, hát az nem vált még három évvel ezelőtt sem. Nem tudtam kérem behozni a fát az udvaromra... De most aztán megnézheti az utcán( Mag Mária a 3. oldalon) (Folytatása KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁVAL AZ IFJÚSÁGÉRT A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának novemberi plénuma széleskörű programot dolgozott ki az ideológiaipolitikai-kulturális nevelő munka javítására, mely meghatározza mindazoknak a társadalmi tényezőknek a feladatait és felelősségét, amelyek arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak a szocialista tudat alakításához és fejlesztéséhez, így a kulturális-nevelő intézmények — művelődési otthonok, városi kultúrházak, könyvtárak, klubok, színházi, zenei és más művészeti intézmények — sokrétű teendőit. Az egész kulturális nevelő munkának, mely pártunk Központi Bizottságának plénuma nyomán kibontakozott, egyik legfontosabb részfeladata: az ifjúság kommunista etikájának, világnézetének formálása. Az ifjúság, hazánk lakosságának számbelileg jelentős részaránya, gazdasági, társadalmi életünk aktív tényezője, a holnapi váltás, népünk törekvéseinek, vágyainak folytatója, a szocializmus grandiózus művének továbbépítője, tettrekész, életerős, optimista ifjúság, amely helytáll az országépítő munka összes építőtelepein. Ennek az ifjúságnak a szellemi irányítása, ideológiai befolyásolása, kulturális nevelése felelősségteljes feladat, olyan munka, melyben tevékenyen részt kell venniük a kultúra összes intézményeinek. A feladat mindenekelőtt az, hogy fejlett szocialista öntudatú, sokoldalúan képzett embereket adjunk a társadalomnak. Alkotó embereket, akik tettekkel — munkával — öntudatosan szolgálják a szocializmus ügyét s önmaguk emberi értékeinek, személyiségüknek kiteljesítését. Az alkotás munkából születik, s ezért is kell anynyira hangsúlyoznunk a munkának mint nevelési tényezőnek a jelentőségét. A kulturális-nevelő munka tehát nem öncélú, hanem a szocialista társadalom mai és holnapi igényeit szolgálja; célja olyan embereket formálni, akikben a legmagasabb rendű jellemtulajdonságok testesülnek meg, akik a közösség érdekeit saját érdekeik fölé tudják emelni, illetve a közösségi érdekekben valósítják meg saját álmaikat, törekvéseiket. A mi emberideálunk a harcos, a hibákkal meg nem alkuvó ember, akit a kommunista forradalmi szellem hat át, és elutasít minden retrográd nézetet. Kulturális intézményeinknek ebben a kommunista forradalmi szellemben kell az ifjúsághoz szólniuk, az ifjúságra hatniuk. Át kell adniuk mindazokat az ismereteket, melyeket az emberi kultúra és civilizáció fölhalmozott. S számolniuk kell azokkal a kérdésekkel, ellentmondásokkal, amelyek az ismeretátadások során az ifjúság tudatában, gondolkodásmódjában fölmerülnek s a marxizmus-feninizmus tudományos magyarázatával kell megteremteniük az ismeretek rendszerét. Művelődési létesítményeink programjában rendkívül jelentősek azok a rendezvények, amelyeken a fiatalok megismerkednek pártunk bel- és külpolitikájának kérdéseivel, dolgozó népünk erőfeszítéseivel és sikereivel, a mai szocialista Románia nemzetközi tekintélyének nagyszerű tényeivel. E fogalmak elmélyítésében meg kell mutatnunk az összefüggéseket, azokat a konkrétumokat, melyek fényesen igazolják pártunk bel- és külpolitikájának szilárd egységét, a társadalmi-gazdasági életünkben végbement nagyszerű átalakulásokat, a nemzeti kérdés marxista-leninista megoldását, a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri összeforrottságát. A művelődési intézmények munkájának politikai tartása mellett fontos feladat — mely szervesen összefügg az ifjúság nevelésével — a tudományos-technikai forradalom vívmányainak közvetítése a tömegekhez. A fiatalokhoz el kell juttatnunk mindazokat az ismereteket, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hasznos társadalmi munkát végezzenek, kifejlesszék egyéni képességeiket, tehetségüket. Az emberek manapság nem maradhatnak meg azokkal az ismeretekkel, melyeket az iskolában szereztek. A mindennapi élet szüntelen továbblépésre, tanulásra int. A művelődési otthon, az ifjúsági klub — s a többi közművelődési intézmény — előadásos neveléssel, körök szervezésével s más rendezvénytípusokkal nagy szolgálatot tehet abban a mindenkit érintő társadalmi akcióban, melyet úgy nevezünk, hogy szakmai képzés és továbbképzés. Megyénk szocialista művelődési és nevelési bizottsága — a pártdokumentumok, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásainak szellemében — megkülönböztetett figyelmet fordít az ifjúság kommunista nevelésére. Az utóbbi hónapokban a KISZ megyei bizottságával együttműködve jelentős akciók, kezdeményezések születtek, melyek közül vázlatosan szóljunk a legfontosabbakról. A közelmúltban módszertani kollokviumot tartottunk A könyv, a nevelés fontos eszköze címmel, a megye összes könyvtárosainak részvételével. A kollokvium elemezte az olvasómozgalom időszerű kérdéseit, s különös figyelmet fordított arra a szerepre, melyet a könyv, a politikai, tudományos és szépirodalom tölt be az ifjúság életében és a nevelőmunkában. Megyénkben, a megyeközponton kívül — községekben is — népi egyetemek és tudományos Ioan Chira tanár, a bihar megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság elnöke (Folytatása a 2. oldalon)