Előre, 1972. január (26. évfolyam, 7512-7535. szám)

1972-01-15 / 7522. szám

Az 1971—1975-ös időszakra kije­lölt fejlődésünk második lépcsőfo­kára léptünk. Sőt, immár az 1972-es esztendő első dekádján is túl va­gyunk. A sajtó és más hírközlő szervek naponta számolnak be az új év első napjaiban elért kiváló ter­melési eredményekről, sikerekről. Hasonlókkal jelentkezik Maros me­gye ipara is. Előttünk fekszik az első tíz nap mérlege. Mindjárt elöljáróban el kell mondanunk, hogy az eredmé­nyek a várakozásnak megfelelően alakultak. Már csak azért is, mert az ezévi felkészülés sokkal alapo­sabb, körültekintőbb volt, mint ed­dig bármikor. Mellékesen jegyezzük meg, hisz az Előre olvasói annak idején erről értesültek, a megye ipara elmúlt évi előirányzatait még december 17-én teljesítette, azután pedig sikerrel befejezték mindenütt a felkészülés utolsó simításait is, így magabiztosan tekintettünk az új esztendő felé: mindent megtet. MAROS MEGYE KEDVEZŐ MÉRLEGGEL JELENTKEZIK­ ­ünk, hogy növekvő feladatainknak eleget tudjunk tenni. Az eddigi eredmények teljességgel igazolják a fentieket, még akkor is, ha az első tíz nap teljesítményéből nem le­het egész évre érvényes következte­tést levonni. De a kezdet minden­ben biztató, s meggyőződésünk, hogy az eddigi megvalósítások a továbbiakban még jobban kikere­kednek. Csupán szemelvénynek szántunk­ néhány páldát. A marosvásárhelyi nitrogénes műtrágya kombinát az említett idő­szakban mintegy 600 tonna műtrá­gyát állított elő terven felül. Nem sok, mondhatná valaki. Ha az egész évre szóló feladatokhoz viszonyít­juk a fenti mennyiséget, érvényes lehet ez a megállapítás, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy csupán az év első tíz napjáról van szó, s ha a hátralevő időszakot vesz­­szük számításba, főképpen, ha a to­vábbiakban is sikerül az ütemes ter­melést biztosítani, már most jelen­tős mennyiségű termeléstöbblet ígérkezik erre az esztendőre. Lénye­gében nem történik más, minthogy a kombinátbeliek, eddigi hagyomá­nyaikhoz híven, ebben az esztendő­ben is jóval többet akarnak adni a nemzetgazdaságnak mint ahogyan azt a szigorúan előírt tervek meg­szabják. A radnóti hőerőmű 114 000 kw/óra villamosenergiával termelt többet az előírt színvonalnál. Magá­ban véve, ez a mennyiség sem szá­mít országra szóló teljesítménynek, de a radnótiak azt tartják, hogy sok kicsi sokra megy. Már­pedig a nemzetgazdaságnak minden villa­mosenergia többletre szüksége van a fejlődés, a haladás érdekében. Az elért megvalósítás, tehát ennek fényében vizsgálva, mindjárt érté­kesebbé válik. Kiváló eredménynek számít a segesvári selyemszövőde 112 százalékos teljesítménye is. Ez azt jelenti, hogy az említett válla­lat terven felül 12 000 négyzetmé­ter selyemárut állított elő. De itt nem csupán mennyiségi növekedés­ről számolhatunk be, gazdagodott a választék összetétele, szerkezeti megoszlása is, aminek ugyancsak örülni fog a vásárlóközönség. S hogy egy más iparágból is vegyünk példát, a marosvásárhelyi tejipari vállalat mintegy 3200 hektoliter pasztörizált tejjel bocsátott többet a közfogyasztás rendelkezésére, mint ahogyan azt a tervek meg­szabták. S a felsorolást még tovább is folytathatnánk. Persze, még csak az év elején tartunk, bármilyen kedvező is az első dekád mérlege, elbizakodásnak nem lehet sehol helye. Kemény munkára, további okos előrelátásra, szervezésre van szükség mindenütt, hogy az előírt feladatokat teljesít­hessék. Mert senki előtt nem lehet titok, hogy az idei feladatok moz­gósító jellegűek, a legtöbb mutató­számnál jóval meghaladják az el­múlt évre előirányzott átlagos nö­vekedést. De ez így is van jól, mert a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom építését csak a feladatok lépcsőjének egyre magasabb szintre való állítása révén lehet elképzelni, s természetesen e feladatokhoz való aktív viszonyulás révén, Maros me­gye dolgozói eddig is beszédes bi­zonyítékokkal igazolták tettrekész­­ségüket. Meggyőződésünk, hogy így lesz ebben az esztendőben is. Veress Gyula Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7522 sz. 6 oldal­ára 30 báni — 1972. január 15., szombat KÉZZEL ÉS GÉPPEL Eredetileg 88 ezer köbméter föld megmozgatása volt a tét. Kétezer­­száz hektár terület lecsapolása, a­­melyen, ha csak burgonyát termelné­nek, sok tízezer mázsa krumplival növelhető az árualap. Eredetileg néhány száz hektáron erózió-gátló teraszlépcső kiképzéséről volt szó, menetközben viszont kiderült, hogy többet is lehet... Partvédelmi mun­kálatokat 350 ezer lej értékben ik­tattak tervbe, de az Olt szabályo­zásának beindulása lett belőle. Iten, Hargita megye földalapgaz­dálkodásának igazi eseménye az, hogy egy évszázados terv megvaló­sításának első lépéseit tették meg. Az elmúlt év utolsó napjaiban megkezdődött, az idén pedig foly­tatódik a szabályozás, amely az Oltnak a forrásvidéktől a Madarasig terjedő szakaszát öleli föl. Hogy mit jelent ez a mezőgazdaság szempont­jából ? A szabályozás nyilván a végső szakaszban sok tízezer hek­tár ármentesítését és öntözését te­szi lehetővé. A munkálatok végre­hajtásának komplex tanulmánya tulajdonképpen még nincs készen, a harmadik negyedévre ígérte a szebeni szakintézet. De mert fontos, sürgető ez a beruházás, a tervezők a szabályozás első szakaszának do­kumentációját máris átadták a ki­vitelezőknek. Biztosítottak tehát a feltételek arra, hogy már a tava­szi munkák beindulásáig számotte­vő eredményt érjenek el. Ugyan­akkor az országos program kereté­ben megkezdődtek az előkészületek az Olt testvér­ f­oly­ójának, a Maros szabályozásának a beindítására. Ha tehát „látványos“ és a mezőgazda­ság, a vidék lakóinak egyaránt so­kat jelentő talajvédelmi munkák iránt érdeklődünk, Hargita megyé­ben is van amivel példázni. Mégis e napok erőfeszítése nem annyira az Olt szabályozásának be­indulására koncentrálódik (e mun­kálatokat elvégzik a gépek), hanem azokra a teendőkre, amelyek jelen­tőségükben kisebbek, szerepük, fon­tosságuk azonban felbecsülhetetlen. A megye legkülönbözőbb vidékein kibontakozó hazafias munkálatok­ról van szó, amelyek keretében szá­zak kapcsolódnak be a vízlevezető árkok, csatornák ásására, illetve ki­tisztítására szervezett akciókba. Szentkirályon például december végén, illetve az új év első napjai­ban 109 hektár területet víztelení­tettek. A községi pártbizottság moz­gósításának eredményeként a la­kosok, elsősorban termelőszövetke­zeti tagok, 2300 méter ár­kot ástak, illetve csatornát tisztítottak ki, 2718 köbméter földet mozgattak meg stb. Szár­hegyen szintén beindult a mun­ka, Homoródszentmártonban pedig hét és fél kilométer levezető árok kiásásával biztosították a víz sza­bad lefolyását. Élénk tevékenység jelzi a parajdiak és a rugonfalviak munkáját is, ahol — bár a víztele­nített terület néhány tíz hektár — a kifejtett munkának így is kilók­ban, tonnákban kifejezhető haszna van. Viszont a megyei szinten elért biztató eredmények sem felejthetik, hogy sokkal többet is lehetne ten­ni a földek termelőképességének növeléséért. E napokban zajlanak a termelő­szövetkezeti közgyűlések, az össze­gezések fő témája a föld. Az, hogy mit lehet és mit kell tenni az idei terv túlteljesítéséért. Nos, a trágyá­zás és a kemizálás, a gépesítés és az egyéni hozzájárulás mellett a víz­szabályozás biztosítása igen fontos teendő. A megyében ugyan nincse­nek sokezer hektárt kitevő mocsa­rak, de nagyon sok olyan két-há­­romhektáros­ parcella található, ahol a vízlevezető árkok hiányában vagy összeszántása következtében meg­áll a víz, kipusztul vagy gyengén fejlődik a vetés. A kedvező időjá­rást kihasználva és főképpen a ked­vező lehetőségekkel élve, mindent el kell követni azért, hogy a leg­szélesebb tömegek bevonásával, va­lóban tömegakcióként nyilvánuljon meg az árokásás, csatornatisztítás és a fölös vízlevezetés... Flóra Gábor HARGITA MEGYÉBEN: Beindult az Olt szabályozása Százak kapcsolódnak be a vízlevezetési akcióba EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN H­azánk reülpolitikai tevékenysé­gének középpont­jába az összes szocialista országokhoz fűző­dő baráti, szövetségi és együttmű­ködési kapcsolatok fejlesztését he­lyezi. Ugyanakkor Románia Szocia­lista Köztársaság — a békés egymás mellett élés elvei alapján — követ­kezetesen fejleszti kapcsolatait az összes államokkal, függetlenül azok társadalmi-politikai rendszerétől, s ezzel hozzájárul a népek közötti megértés és közeledés előmozdítá­sához. E kapcsolatok szilárd alapja a nemzeti függetlenség és szuvereni­tás, a teljes jogegyenlőség, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveinek tiszte­letben tartása. Ezzel egyidejűleg a Román Kom­munista Párt, amely a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ak­tív osztaga, harcos szolidaritási, ba­ráti és elvtársi együttműködési kap­csolatokat tart fenn és fejleszt az összes testvérpártokkal, harcol a kommunista és munkáspártok egysé­gének és szolidaritásának helyreál­lításáért és megszilárdításáért,­­ a marxizmus-leninizmus, az internacio­nalista szolidaritás, az önállóság, a jogegyenlőség és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján, összhangban a legszélesebb társa­dalmi erők egységének szükségessé­gével az imperializmus ellen, a ha­ladásért és a b békéért folytatott harc­ban, a Román Kommunista Párt egyben fejleszti kapcsolatait a szo­cialista pártokkal, a demokratikus pártokkal, a nemzeti és társadalmi felszabadításért, az imperialista elle­nes arcvonal állandó szélesítéséért és erősítéséért harcoló mozgalmak­kal. A ma záruló hét is — akárcsak az előző periódusok — szám­talan példát szolgáltat arra, hogy pártunk és kormányunk nem­csak hirdeti ezeket az elveket, ha­nem mindent megtesz azok alkalma­zásáért a gyakorlatban. Íme, né­hány példa a fenti megállapítás alá­támasztására. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára fo­gadta az országunkban látogatást tevő Dániai Szocialista Néppárt kül­döttségét, élen Sigurd Omann-nal, a párt elnökével. A találkozó során a felek kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a két párt tevékenységéről és törekvéseiről s kidomborították, hogy a Román Kommunista Párt és a Dániai Szocialista Néppárt baráti kapcsolatokat tart fenn. Egyben hangsúlyozták, hogy fejleszteni kí­vánják e kapcsolatokat a kölcsönös érdekeknek, a nemzetközi egyetér­tés, biztonság és együttműködés ügyének megfelelően. A Román Kommunista Párt kül­döttséggel képviseltette magát a Libanoni Kommunista Párt III. kon­gresszusának munkálatain, valamint a Chilei Kommunista Párt megalaku­lásának félszázados évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségeken. A Libanoni KP III. kongresszusán az­ RKP üdvözletét Gere Mihály elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára tolmácsolta. Beszédében a szónok többek között kidomborította, hogy az évek során a Román Kommunista Párt és a Li­banoni Kommunista Párt között az együttműködés és elvtársi támogatás, a tisztelet és kölcsönös megbecsülés által jellemzett baráti kapcsolatok alakultak ki. Pártunk küldötte egyben kidomborította, hogy az RKP és a Libanoni KP vezetői közötti megbe­szélések és véleménycserék, a köl­csönös tájékoztatás további kiter­jesztése megszilárdíthatja a két párt és nép barátságát a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egy­sége érdekében. A Chilei Kommunista Párt ünnepe alkalmából Conception városban rendezett nagygyűlésen Petre Lupu Székely László (Folytatása az 5. oldalon) Országszerte nagyszabású ta­lajvédelmi munkák kezdődtek. A mezőgazdaság dolgozói, a falvak lakói tömegesen veszik ki részü­ket e nemzetgazdasági jelentősé­gű feladatok teljesítéséből. Vízle­vezető árkok, gátak építésével ezer meg ezer hektáron teszik is­mét termővé a mocsaras földe­ket, s mint képünkön is látható, megfelelő „ápolásban” részesül­nek a lejtős területek is. MŰSORKALAUZ (4. oldal) A 2. oldalon i­­­m­mmmmmmmmmmmmmmmmmmm A HUNYAD MEGYEI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKÁNAK TÁVIRATA AZ RKP KB-HOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ SPORT JÉGKORONG A RANGSOR MARADT! • Fölényes győzelmet aratott a Dinamo • A csíkszeredaiak kitettek magukért • Szabó Gyula kirobbanó formában • Egy-egy gólon múlik min­den • Pavlovics kommentál Csütörtökön a fővárosi 23 August műjégpálya lelátói — talán először a világbajnokság óta — megtel­tek. Közel négyezer szurkoló volt kiváncsi a bajnokság, illetve a vi­déki csapatok rangadójára, amelye­ket, mint ismeretes, az őszi menet­ben a Steaua, illetve a Kolozsvári Agronomia nyert meg — váratla­nul. Tippelni a találkozók előtt ez­­alkalommal talán nehezebb volt mint bármikor eddig, hisz mind az eredmények, mind a felkészülési körülmények ellentmondó következ­tetésekre adtak lehetőséget. Min­denki tudta például azt, hogy a Csíkszeredai csapat a lehető leg­nehezebb körülmények között je­lent meg, s azt is, hogy a diákok vizsgaszesszió előtt állnak. Más­részt a Dinamo gyenge, a Steaua valamivel jobb teljesítményt nyúj­tott a két vidéki együttessel szem­ben. A vidéki rangadó már az első pillanatoktól jelezte, hogy ezen a napon fejére áll minden, hogy az ősziek most nem ismétlődhetnek meg. Szabó Gyula mintha öt-hat évet fiatalodott volna, úgy szágul-Gyarmath János (Folytatása a 2. oldalon) ÁLLAMPOLGÁROK KÉPVISELŐJÜKRŐL Zajlanak az év eleji néptanácsi ülésszakok. Fontos ügyeket vitatnak meg és jelentős kérdésekben dön­tenek az általunk választott és a szocialista demokrácia nevében a közügyek vezetésére odaállított helyi szervek, a képviselők. S az­zal is tisztában vagyunk, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom kiteljesítésének folyama­tában hovatovább mind nagyobb horderejű ügyekben lesznek hiva­tottak dönteni. A mi nevünkben, értünk. Persze, a képviselői man­dátum nem korlátozódik az ülés­szakokon való részvételre. A meg­bízatás állandó és intenzív jelen­létet követel meg a képviselőtől. Az, hogy érvényt szerezzen a tör­vénynek, az elfogadott határoza­toknak. Azt, hogy aktívan részt ve­gyen a közéletben, megmagyarázza az embereknek a feladatokat, mozgósítsa őket azok megvalósí­tására, szüntelenül munkálkodjék a helységfejlesztés, a tömegek szo­cialista tudatának formálása, fej­lesztése érdekében. A képviselő azonban közösségi „lélekfelelős" is. Érzékenyen fel­fogja az egyén személyi problé­máit nem megy el közönyösen az emberi bajok mellett, segíti válasz­tóit azok megoldásában, ha más­képp nem, hát egy vigasztaló szó, egy okos tanács erejéig. Más szó­val a képviselő jelen kell hogy le­gyen körzetében az ügyes-bajos problémákhoz való emberi viszo­nyulás hullámhosszán is, ami nél­kül mandátuma pusztán „hivata­los" aktussá válik, a választókerü­let honpolgárainak láthatalan „je­lenléti naplójában" pedig „igazo­latlan hiányzást" kap. Tudjuk, hogy képviselőink túlnyomó több­sége kommunista felelősségtudat­tal végzi feladatát. Társadalmi fejlődésünk azt igényli azonban, hogy rendszeresebbé, szorosabbá és állandóbbá tegyük a képviselő és képviseltek kapcsolatát. Lapunk az állampolgárok ren­delkezésére bocsátja hasábjait. Mondják el őszintén, hogyan látják ezt a kapcsolatot, miként véleked­nek a képviselői „jelenlétről", ho­gyan dolgoznak a képviselők két választás között. Munkatársaink tu­dósításai mellett örömmel fogad­juk olvasóink ezzel kapcsolatos vé­leménynyilvánításait. „EZT VÁRTUK TŐLE" A­­kár kisebbfajta villának is beillő, takaros családi házak sora könyököl ki az utcára, vagy bújik meg a kertek mélyén, előttük csipkézett vaske­rítés, vaskapu, már csak itt-ott akad deszkakerítés, de az is szépen festett, jókarbantartott. A házőrző minde­nütt ott van a „posztján", köteles­­ségtudóan meg is ugatja az arra­­járó idegent. Tiszta, széles aszfalt­­járda az utcák mindkét oldalán, sza­bályosan kiképzett, üres vízlevezető csatorna kíséri utcahosszat. A járda s a V-alakú árok között itt-ott még látszik a nyári pázsit, virágsáv nyo­ma. A csukottszemű házak udvarán, az utcán egy-egy idős ember sütké­rezik a tavasz-szagú januári napsü­tésben, csendes a környék — a fia­talok a „városban" Yann°k munká­ban ilyenkor — s ezt a végtelen nyugalmat csak az egyetlen autóbusz zúgása zavarja meg húsz percen­ként. A városból jön, szépen meg­kerüli a negyedet, s pont a közepét átszelve, megy újra vissza a gyár­­városi Uzinei utcába, a központba vivő villamosmegálló közelébe. Friss, szennyezetlen levegő, jó falusi csend, de ehhez száraz aszfaltjárda, városi civilizáltság és rendezettség — ez Krizsán-telep, Temesvár egyik legrégibb és legmesszibb külvárosa. Képviselőjéről vallatni jöttem ki ide választókerületet s róla kérdezni a választópolgárokat. A municípiumi néptanácsnál azt mondták, hogy a 72-es számú városi választókerületben igen szép ered­mények születte­k az utóbbi három esztendőben, ügyes ember a képvi­selőjük. A választókerület — tulajdonkép­pen hat utca, Krizsán-telepnek körül­belül a fele — az először itt járó­nak is világosan, érthetően vall Si­pos Péter képviselő munkájáról. A tiszta, sima járdák, az úttestet a jár­dával összekötő betonátjárók, a Bebella-patak felé lejtő szabályos csatornahálózat, a fiatal akácfák sora, az utcai virágágyás-sávok, az új Bega-híd, de a kerület minden utcájában, háza körül uralkodó rend és tisztaság egy-egy megcáfolhatat­lan bizonyíték arra, hogy ennek a választókerületnek a képviselője va­lóban rátermett ember: nemcsak jó kezdeményező, de fáradhatatlan ügyintéző, ügyes anyagbeszerző, jó szervező... De mi a véleményük Sipos Péter­ről a negyed lakosainak? Ezt vár­ták-e tőle, amikor három éve képvi­selőjüknek megválasztották? A vá­lasztókerület gyarapítását, szépítését célzó akaratuk jó tolmácsolójának­ tartják-e? NEGREANU VIRGINIÁHOZ, a Krizsán-telepi óvoda igazga­tónőjéhez kopogtatok be első­nek. Kérdésemre örömmel vá­laszol: — A mi képviselőnk pontosan olyan, amilyennek a szó igazi értel­mében egy képviselőnek lennie kell. Csupa életerő, kezdeményezőkész­ség. Tizenhárom éve vagyok a ne­gyed óvodájának igazgatónője, de annyi problémát, mint amennyit Si­pos Péter mindössze három év alatt megoldott, tizenhárom alatt sem ol­dottak meg más képviselők. Látta a járdáinkat? A tótjainkat? A csator­nahálózatunkat? Hát az új Bega-hi­­dunkat? Sok éve megoldatlan, való­sággal krónikus betegség volt vala­mennyi, és itt van a mi kis óvodánk. Sokat jelent nekünk, hogy a képvi­selőnk a komoly közérdeket képvise­lő nagy problémák mellett a kicsiket sem becsüli le. Bármilyen kéréssel fordulunk hozzá, mindig segít.­ A járdánk elkészítésében, az óvoda udvarának kibetonozásában, és más ügyeinkben épp úgy támogatott ben­nünket, mint például az óvodát el­látó helyi zöldség- és gyümölcsbolt felelősével folytatott vitánk tisztázá­sában. Szeretnénk, ha továbbra is úgy segítené az intézményünket, mint eddig és köszönetet mondunk mindazért, amit eddig tett és tenni fog az óvoda, az egész választó­kerület javára! Mert ennyi jóindula­tot és segítőkészséget soha, egyet­len képviselőnktől sem tapasztal­tunk. NICA MIHAI bácsival éppen harmadszor találkozom össze választókerület-nézés közben. Immár ismerősök lévén, itt, az utcán állunk meg néhány szóra. — Én kérem nyugdíjas vagyok, hát több időm van megfigyelni és megismerni az embereket, mint más­nak. A képviselőnkről egy rossz szót sem mondhatok, csak jót, mindig csak jót. Régi Krizsa-telepi vágyó én is, ami itt volt kérem, arra nem jó visszaemlékezni. Persze, sok min­den változott, javult itt nálunk is már úgy negyvenöt, negyvenhét után, de sok bosszantó „apróság" azért megmaradt. Például a sár. Mert jár­dánk, hát az nem vált még három évvel ezelőtt sem. Nem tudtam ké­rem behozni a fát az udvaromra... De most aztán megnézheti az utcán( Mag Mária a 3. oldalon) (Folytatása KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁVAL AZ IFJÚSÁGÉRT A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának novemberi plénuma szé­leskörű programot dol­gozott ki az ideológiai­­politikai-kulturális ne­velő munka javítására, mely meg­határozza mindazoknak a társadal­mi tényezőknek a feladatait és fe­lelősségét, amelyek arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak a szocialista tudat alakításához és fejlesztéséhez, így a kulturális-nevelő intézmények — művelődési otthonok, városi kul­­túrházak, könyvtárak, klubok, szín­házi, zenei és más művészeti intéz­mények — sokrétű teendőit. Az egész kulturális nevelő munkának, mely pártunk Központi Bizottságá­nak plénuma nyomán kibontako­zott, egyik legfontosabb részfel­adata: az ifjúság kommunista eti­kájának, világnézetének formálása. Az ifjúság, hazánk lakosságának számbelileg jelentős részaránya, gazdasági, társadalmi életünk ak­tív tényezője, a holnapi váltás, né­pünk törekvéseinek, vágyainak foly­tatója, a szocializmus grandiózus művének továbbépítője, tettrekész, életerős, optimista ifjúság, amely helytáll az országépítő munka összes építőtelepein. Ennek az ifjúságnak a szellemi irányítása, ideológiai be­folyásolása, kulturális nevelése fe­lelősségteljes feladat, olyan munka, melyben tevékenyen részt kell ven­niük a kultúra összes intézményei­nek. A feladat mindenekelőtt az, hogy fejlett szocialista öntudatú, sokoldalúan képzett embereket ad­junk a társadalomnak. Alkotó em­bereket, akik tettekkel — munká­val — öntudatosan szolgálják a szocializmus ügyét s önmaguk em­beri értékeinek, személyiségüknek kiteljesítését. Az alkotás mun­kából születik, s ezért is kell any­­nyira hangsúlyoznunk a munká­nak mint nevelési tényezőnek a jelentőségét. A kulturális-nevelő munka tehát nem öncélú, hanem a szocialista társadalom mai és holnapi igé­nyeit szolgálja; célja olyan embe­reket formálni, akikben a legma­gasabb rendű jellemtulajdonságok testesülnek meg, akik a közösség érdekeit saját érdekeik fölé tudják emelni, illetve a közösségi érdekek­ben valósítják meg saját álmaikat, törekvéseiket. A mi emberideálunk a harcos, a hibákkal meg nem al­kuvó ember, akit a kommunista forradalmi szellem hat át, és eluta­sít minden retrográd nézetet. Kul­turális intézményeinknek ebben a kommunista forradalmi szellemben kell az ifjúsághoz szólniuk, az ifjú­ságra hatniuk. Át kell adniuk mindazokat az ismereteket, melye­ket az emberi kultúra és civilizáció fölhalmozott. S számolniuk kell azok­kal a kérdésekkel, ellentmondások­kal, amelyek az ismeret­átadások során az ifjúság tudatában, gondol­kodásmódjában fölmerülnek s a marxizmus-feninizmus tudományos magyarázatával kell megteremte­niük az ismeretek rendszerét. Művelődési létesítményeink prog­ramjában rendkívül jelentősek a­­zok a rendezvények, amelyeken a fiatalok m­egismerkednek pártunk bel- és külpolitikájának kérdéseivel, dolgozó népünk erőfeszítéseivel és sikereivel, a mai szocialista Romá­nia nemzetközi tekintélyének nagy­szerű tényeivel. E fogalmak elmé­lyítésében meg kell mutatnunk az összefüggéseket, azokat a konkrétu­mokat, melyek fényesen igazolják pártunk bel- és külpolitikájának szilárd egységét, a társadalmi-gaz­dasági életünkben végbement nagy­szerű átalakulásokat, a nemzeti kér­dés marxista-leninista megoldását, a román nép és az együttélő nem­zetiségek testvéri összeforrottsá­­gát. A művelődési intézmények mun­kájának politikai tartása mellett fontos feladat — mely szervesen összefügg az ifjúság nevelésével — a tudományos-technikai forrada­lom vívmányainak közvetítése a tömegekhez. A fiatalokhoz el kell juttatnunk mindazokat az ismerete­ket, melyek nélkülözhetetlenek ah­hoz, hogy hasznos társadalmi mun­kát végezzenek, kifejlesszék egyéni képességeiket, tehetségüket. Az em­berek manapság nem maradhat­nak meg azokkal az ismeretekkel, melyeket az iskolában szereztek. A mindennapi élet szüntelen tovább­lépésre, tanulásra int. A művelő­dési otthon, az ifjúsági klub — s a többi közművelődési intézmény — előadásos neveléssel, körök szerve­zésével s más rendezvény­típusok­kal nagy szolgálatot tehet abban a mindenkit érintő társadalmi akció­ban, melyet úgy nevezünk, hogy szakmai képzés és továbbképzés. Megyénk szocialista művelődési és nevelési bizottsága — a párt­­dokumentumok, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásainak szellemében — megkülönböztetett figyelmet for­dít az ifjúság kommunista nevelésé­re. Az utóbbi hónapokban a KISZ megyei bizottságával együttműködve jelentős akciók, kezdeményezések születtek, melyek közül vázlatosan szóljunk a legfontosabbakról. A kö­zelmúltban módszertani kollokviu­mot tartottunk A könyv, a nevelés fontos eszköze címmel, a megye összes könyvtárosainak részvételé­vel. A kollokvium elemezte az ol­vasómozgalom időszerű kérdéseit, s különös figyelmet fordított arra a szerepre, melyet a könyv, a politi­kai, tudományos és szépirodalom tölt be az ifjúság életében és a ne­velőmunkában. Megyénkben, a me­gyeközponton kívül — községekben is — népi egyetemek és tudományos Ioan Chira tanár, a bihar megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság elnöke (Folytatása a 2. oldalon)

Next