Előre, 1972. április (26. évfolyam, 7589-7614. szám)

1972-04-08 / 7595. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7595. sz. ------ 6 oldal ára 30 bráni ------ 1972. április 8. szombat NICOLAE ELVTÁRSAT CEAUSESCU HAZATÉRTEKOR NYOLC AFRIKAI ORSZÁGBAN TETT LÁTOGATÁSA UTÁN Csütörtökön a várakozás öröm­teljes légköre uralkodott a fő­városban ; már a déli órákban elindult az emberáradat a Ba­­neasa repülőtér felé a bukaresti üzemek, gyárak munkásai, tech­nikusai, tervezőintézetek mér­nökei, líceumi és főiskolai taná­rok, tanulók, művészek, mi­nisztériumok tisztviselői, fiata­lok és idősek, a legkülönfélébb foglalkozású emberek —, a re­pülőtéren és környékén olyan lelkes embertömeg gyűlt össze, amilyent még ez a nagyváros is ritkán lát. Az embereket eltöl­­tötte az öröm, hogy ismét kö­rükben tudhatják pártunk és ál­lamunk vezetőjét, Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt, hogy el­sőnek köszönthetik, pártunk fő­titkárát amikor hazai földre lép a hosszú és gyümölcsöző út után, amelyet Afrika nyolc államában tett, mint a barátság, a béke és a népek közötti együttműkö­dés szószólója. Mindenkit átha­tott a büszkeség, hiszen ismere­tes, hogy pártunk főtitkára ne­mes feladatát nagy sikerrel tel­jesítette, öregbítve hazánk hír­nevét a világon. Mindez a sze­retet és tisztelet lelkesítő és köz­vetlen megnyilatkozásaira adott alkalmat, spontán nagygyűléssé változtatva az ünneplő tömeget, amely nem szűnt meg él­jenezni és ütemesen ismételni: ,,Ceaușescu FKP !“ A párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnökét látogatásán elkísérték a következő elvtársak : Ion Pajan, az RKP KB tagja, a Minisztertanács alelnöke, külke­reskedelmi miniszter, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter és Baj­or Al­mában, az RKP KB tagja, bá­nya-, kőolajipari és geológiai miniszter. A vörös és nemzeti színű zászlókkal díszített Baneasa re­pülőtéren fogadtatására megje­lentek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnara?, Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pa­­nu, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Emil Draganescu, Petre Lupu, Dumitru Popa, Dumitru Po­­pescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Stefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Gere Mihály, Ion Ionita, Vasile Patilinet, Ion Stanescu, Cornel Burtica, fele­ségükkel. Jelen volt továbbá az RKP KB, az Államtanács és a kor­mány számos tagja, központi intézmények és társadalmi szer­vezetek vezetői, tábornokok, ro­mán újságírók és külföldi sajtó­tudósítók. Megjelentek : Antoine Ba­kouzu, Közép-Afrika Köztársa­ság ideiglenes ügyvivője, Jean Baptiste Lounda, Kongó Nép­­köztársaság nagykövete, Jean Zitu, Zair Köztársaság ideigle­nes ügyvivője, Ibrahim Yusszri, Egyiptom Arab Köztársaság ideiglenes ügyvivője Románia Szocialista Köztársaságban, Bu­karestben akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetői, a dip­lomáciai testület más tagjai. Az elnöki repülőgép, amellyel pártunk és államunk vezetője az afrikai kontinensen utazott, 17 órakor szállt le. A repülő­gépből kilépő Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elv­társnőt rendkívül szívélyesen üdvözölte Ion Gheorghe Maurer elvtárs, a repülőtéren jelenlévő többi párt- és államvezető. A tömeg soraiban felzúg a taps. Éljeneznek és hurráznak, üte­mesen ismétlik : „RKP—­RKP ! , „Ceausescu—RKP !“. Éljenzik a Román Kommunista Pártot, Ro­mánia Szocialista Köztársasá­got. A párt főtitkára szívélye­sen válaszol a tisztelet e meg­nyilvánulásaira, a bukaresti la­kosok üdvözlésére. Nemzeti viseletbe öltözött pionírok és fiatalok veszik­ kö­rül Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt, vi­rágokat nyújtanak át nekik. A fővárosi dolgozók nevében Gheorghe Panu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára köszönti meleg D. Mátray Erzsébet (Folytatása a 3. oldalon) N­icolae Ceausescu elvtárs beszéde Kedves elvtársak és barátaink ! Mindenekelőtt kifejezem a ma­gam, feleségem és a küldöttségben részt vett elvtársak örömét, hogy csaknem négyhetes távollét után, amennyit a nyolc baráti afrikai or­szág meglátogatása tartott, hazatér­tünk népünk körébe. (Taps, éljenzés, Ceausescu—RKP — hangzik üteme­sen.) Egyben szeretném melegen kö­szönteni önöket, az egész népet; egész idő alatt éreztük, hogy a nép mellettünk áll, és mindenben támo­gatja a nemzetközi együttműködés jegyében fogant politikánkat. (Hosz­­szas taps, éljenzés, Ceausescu— RKP — hangzik ütemesen.) A nyolc afrikai országban tett lá­togatásunk tükrözi a román nép baráti kapcsolatait ezekkel az álla­mokkal, minden olyan állammal, amely lerázta az imperialista és a kolonialista elnyomás jármát és a független, szabad élet megterem­tésének útjára lépett. (Taps, él­jenzés.) A látogatás egyben kifejezi a román nép szolidaritását ezekkel a népekkel, minden olyan afrikai néppel, amely harcol teljes nem­zeti függetlenségéért, önálló gazda­ságának megteremtéséért, azért, hogy minden külső beavatkozástól mentesen, kívánságának megfelelő­en rendezhesse sorsát. (Taps, hosz­­szan tartó éljenzés.) Azzal szeretném kezdeni, hogy tolmácsoljam önöknek, az egész nép­nek a meglátogatott népek baráti és testvéri üdvözletét. (Taps, éljen­zés.) Mindenütt meleg, testvéri fo­gadtatásban volt részünk — és őszintén mondom, mindenütt ott­hon éreztem magam, mintha ro­mániai városokban, falvakban, gyá­rakban és intézményekben lettem volna ; ilyen érzelmekkel fogadtak bennünket a meglátogatott országok népei ! (Taps, éljenzés.) A sajtó, a televízió és a rádió beszámolóiból figyelemmel követ­ték és tájékozódtak arról, hogyan folytak le a találkozások, ismerik e látogatások eredményeit. Mégis, már kezdettől fogva meg kell mon­danom, hogy mindezekben az or­szágokban , a vezetőknél, a politi­kai szervezeteknél, megállapíthat­tuk, hogy egyöntetűen óhajtják fejleszteni a széles körű együttmű­ködést Romániával minden tevé­kenységi területen. Románia, vala­mint a meglátogatott országok né­peinek e kölcsönös óhaja nyomán számos kooperációs megállapodás jött létre gazdasági, műszaki-tudo­mányos, kulturális téren, a közös tevékenységben, hogy biztosítsuk népeink számára a gyors gazdasági­társadalmi fejlődést, a jólétet, a boldogságot, a függetlenséget. (Hosz­­szan tartó taps, éljenzés.) Mindezekben az országokban kö­zös nyilatkozatokat írtunk alá : he­tet már közzétettek, s holnap meg­jelenik a ma Egyiptomban aláírt nyilatkozat. Vörös fonalként vonul végig mindezekben a nyilatkozatok­ban az az óhaj, hogy bővítsük az együttműködést, erősítsük a szolida­ritást a gazdasági-társadalmi fejlő­désért, az erőszak és diktátum im­perialista politikája ellen, a békéért és a világ összes népei közötti együttműködésért folyó közös harc­ban. (Taps, éljenzés : Ceausescu— RKP !) Mint tudják, azoknak az orszá­goknak, amelyekben látogatást tet­tünk, különböző problémáik van­nak, a fejlődés különböző fokán állnak, amely összefügg különösen azzal az időszakkal, amelynek fo­lyamán ezek az államok imperia­lista és gyarmati elnyomás alatt voltak. De az egyes országok kö­zötti különbségek ellenére, közös vonásuk — mondhatnám az összes afrikai országoké — abban rejlik, hogy teljes nemzeti függetlenségük biztosítására törekednek ; ez a tö­rekvés a közös tényezője e népek egységének és szolidaritásának, ez a közös tényezője a Románia és az összes afrikai népek közötti­­ szo­lidaritásnak. (Éljenzés, hosszan tartó taps.) Másodsorban, figyelembe véve az afrikai országok különböző fej­lettségi színvonalát, azt a törek­vésüket, hogy mielőbb felszámol­ják a gyengén fejlettséget és gyors haladást érjenek el, mondhatnám, hogy ezeknek az országoknak má­sik közös vonása az az óhajuk, hogy bővítsék az egymás közötti együttműködést, hogy egyre na­gyobb erőfeszítéseket tegyenek a gyors gazdasági és társadalmi fej­lődés biztosításáért. Ezen az alapon nyilvánult meg az óhaj a kapcsola­tok bővítésére Romániával, más szocialista országokkal, a világ ösz­­szes államaival, kiindulva abból a szükségességből, hogy e támogatás, az együttműködés biztosíthatja a gyengén fejlettség gyorsabb felszá­molását. Mondhatnám, hogy ez a törekvés rendkívül jelentős tényező volt és ma is az a Románia és a meglátogatott államok, a Románia és az afrikai országok közötti együttműködés fejlesztése szem­pontjából. (Taps, éljenzés.) Természetesen, e fontos célkitű­zések valóra váltásában elsőrendű törekvés az oktatás, a kultúra fej­lesztése, a nemzeti káderek kérdé­se. Mint ahogy saját tapasztalatunk­ból mi is tudjuk, az új társadalmi rend, a független gazdaság megte­remtése, a nemzetközi munkameg­osztásban való részvétel szorosan összefügg a tudomány és a kultúra magas fokú fejlesztésével, a nem­zeti káderek képzésével minden te­vékenységi terület számára; ez dön­tő tényezője bármely ország hala­dásának a függetlenség útján, a jó­lét útján. (Hosszan tartó taps, él­jenzés.­ Az összes meglátogatott országokban a népek anyagi és szellemi jólété­nek emelésére irányuló gondosko­dást tapasztaltunk. Be kell valla­nom népem előtt is, hogy nagy megelégedéssel vettük tudomásul mindezeknek az országoknak a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés útján el­ért sikereit, azokat a programokat, amelyeket célul tűztek ki, és a gyors haladás biztosításáért­­, .­ erőfeszí­téseiket , azzal a meggyőződéssel tértem vissza, hogy ezek a.. .lépek, az összes afrikai államok v­agyogó jövő előtt állnak, hogy Afrika a vi­lág egyik erős gazdasági központjá­vá válik. (Erős taps, ováció) Szólnom kell azonban arról is, hogy milyen nagy megelégedéssel nyugtáztuk azt, hogy ezek az orszá­gok és népek egy új társadalmi rend felépítésére határozták el magukat; mindannyian a fejlődés szocialista útja mellett foglalnak állást — és ez újabb bizonyítéka annak, hogy a szocializmus a világon az egyetlen társadalmi rendszer, amely biztosí­tani tudja a gyengén fejlettség gyors felszámolását, a társadalmi és gazda­sági haladást, a népek független­ségét és jólétét. (E­rős taps, ováció . Ütemesen kiáltozzák : Ceausescu— RKP ! Természetesen, egy új társadalmi rendszer megteremtésének kérdése, az afrikai országoknak szocialista alapokon való forradalmi átalakulá­sa olyan komplex kérdés, amelynek megoldása sok erőfeszítést követel, s megköveteli a realitások megérté­sét és az ebből való kiindulás szük­ségességét. De elmondhatjuk, hogy nagyszerű perspektívák előtt állnak, hogy Afrika valóban és határozottan csat­lakozik azokhoz a népekhez, ame­lyek új rendszert kívánnak építeni! (Erős taps.) Mint már mondottam, minden felkeresett országban az együttmű­ködés fejlesztésének közös óhajából indultunk ki. Az aláírt nyilatkoza­tok tükrözik vezérelveinket, megál­lapodásainkat ; gyakorlatilag számos olyan egyezményt valósítottunk meg, amely lerakja népeink hosszas együttműködésének alapjait. Ez az együttműködés a teljes jogegyenlő­ségre, a kölcsönös tiszteletre és a belügyekbe való be nem avatkozás­ra, az együttműködés és a népeink minél gyorsabb fejlődését szolgáló kölcsönös segítségnyújtás óhajára, egyidejűleg pedig a nemzetközi munkamegosztásban való, az embe­riség általános haladásában való aktív részvételre épül. Elmondhat­juk, hogy összes megállapodásaink, elveink olyan kapcsolatok kiépítését célozzák, amelyek példaként szol­gálhatnak szabad, problémáikban önállóan dönteni kívánó, sorsuk ön­álló alakítására törekvő népek együttműködésére ; a magunk részé­ről mindent megteszünk a valóban példás kapcsolatokért. (Erős taps, éljenzés.) Természetesen az összes felkere­sett államokban a megbeszélések középpontjában állott a jelenkori fejlődés, a nemzetközi helyzet prob­lémája is. Már eleve hangsúlyozni kívánom : mindezekben az orszá­gokban az összes megvizsgált alap­vető kérdésekben közös következte­tésekre jutottunk, amit egyébként a már említett nyilatkozatok tükröz­nek. A problémák felvetésében a nem­­(Folytatása a 3. oldalon) Nagy lelkesedéssel fogadták a főváros KÖZÖS Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke Elena Ceausescu asszonnyal együtt Mohamed Anwar Al Szadatnak, Egyiptom Arab Köz­társaság elnökének, az Arab Szo­cialista Unió elnökének meghívásá­ra 1972. április 2 és 6 között hiva­talos látogatást tett Egyiptom Arab Köztársaságban. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke, valamint Elena Ceausescu asszony és a kíséretében levő személyiségek megtekintettek több helységet és létesítményt, megismerkedtek Egyiptom történel­mi múltjával, valamint­­ a gazda­sági, társadalmi és kulturális élet­ben elért haladásával. A látogatás során Nicolae Ceausescut, a Román Kommunista Párt főtitkárát, az Államtanács elnökét és Elena Ceausescu asszonyt meleg szívé­lyességgel fogadták az egyiptomi személyiségek és a nép, kifejezésre juttatva a két ország közötti ba­rátságot. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke és Mohamed Anwar Al Szadat, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szo­cialista Unió elnöke hivatalos meg­beszéléseket folytatott; ezeken részt vett román részről: Ion Pafan, a Román Kommunista Párt­ Központi Bizottságának­­ tagja, Románia Szo­cialista Köztársaság Minisztertaná­csának alelnöke, külkereskedelmi miniszter, Corneliu Manescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, külügyminisz­ter, Bujor Almasan, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak tagja, bánya-, kőolajipari és geológiai miniszter, Titus Sinu, Románia Szocialista Köztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagy­követe Egyiptom Arab Köztársa­ságban, Gheorghe Oprea, a Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának póttagja, az Államtanács elnökének tanácsosa, Stefan Andrei, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának póttagja, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága nemzetközi osztálya ve­zetőjének első helyettese, Constan­tin Mitea, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának pót­tagja, az Államtanács elnökének tanácsosa, Vasile Rauju külkereske­delmi miniszterhelyettes, Sergiu Celac külügyminisztériumi ideigle­nes igazgató, Florian Stoica, a Kül­kereskedelmi Minisztérium helyet­tes vezérigazgatója, Ovidiu Popescu külügyminisztériumi tanácsos; e­­gyiptomi részről: Husszein Al Sha­­fei, Egyiptom Arab Köztársaság alelnöke, dr. Mahmud Fawzi, Egyiptom Arab Köztársaság alelnö­ke, dr. Aziz Szedky, Egyiptom Arab Köztársaság miniszterelnöke, Szayed Marei, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának első titká­ra, Mohamed Abdallah Merzaban miniszterelnökhelyettes, gazdasági és külkereskedelmi miniszter, Mam­dah Szalem miniszterelnökhelyettes, belügyminiszter, Hafez Iszmail, Egyiptom Arab Köztársaság elnöké­nek nemzetbiztonsági tanácsosa, dr. Murad Ghaleb külügyminiszter, dr. Yahya Al Mallá iparügyi, kő­olajipari és bányászati miniszter, Oszmán­­ Asszál, Egyiptom Arab Köztársaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete Románia Szocialista Köztársaságban.­­A barátság és a kölcsönös teljes megértés légkörében lefolyt meg­beszéléseken a felek tájékoztatták egymást a két ország és nép tevé­kenységéről és törekvéseiről, külö­nös figyelmet szenteltek a Románia és Egyiptom közötti baráti kapcso­latok fejlesztésének és bővítésének s beható véleménycserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzetről, a demokratikus és antiimperialista erőknek a békéért és társadalmi haladásért vívott harca főbb kérdé­seiről. A román fél nagy megelégedés­sel szerzett tudomást­­azokról a rendkívüli eredményekről, amelye­ket az egyiptomi­ nép- Mohamed Anwar Al Szadat, Egyiptom Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szo­cialista Unió elnöke­ vezetésével ért el a szocializmus építésének útján, a nemzeti erőforrások és kincsek hasznosítására alapozott virágzó gazdaság kiépítésében, az agrárre­form megvalósításában, az oktatás, a kultúra és az ipar fejlesztésében. (Folytatása a 2. oldalon) ROMÁN-EGYIPTOMI NYILATKOZAT ­ A román-egyiptomi barátság és együttműködés jegyében eget ért Nicolae Ceausescu elvtárs afrikai látogatása ; a közel egy hónapig tartó körút utolsó állomása Egyiptom Arab Köztársa­ság volt. Az érdekek és célok közössége az imperializmus ellen, a világ békéjéért, a nemzetkö­zi együttműködésért folytatott harc­ban szilárd, tartós alapot teremtett Románia Szocialista Köztársaság és Egyiptom Arab Köztársaság politi­kai, gazdasági és kulturális kapcso­latainak szorosabbra vonására, a két ország sokoldalú együttműködésé­nek állandó szélesítésére. A román­egyiptomi barátság és­­ együttműkö­dés eddig is sikeresen fejlődött a nemzeti függetlenség és szuvereni­tás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsö­nös előnyök elveinek tiszteletben tartása alapján. Nicolae Ceausescu elvtárs látogatása, a két állam- és pártvezető között lezajlott találko­zók, megbeszélések új fejezetet nyi­tottak a román-egyiptomi barátság történetében, Románia és Egyiptom gazdasági, politikai, kulturális, mű­szaki-tudományos együttműködésé­nek krónikájában. Bárhol jártak a román vendégek — Kairóban, Alexandriában, avagy Egyiptom ősi kulturális, történelmi műemlékeinél — az egyiptomiak mindenütt őszinte örömmel, lelkese­déssel, nagy tisztelettel fogadták őket. A rendkívül meleg, baráti, szí­vélyes fogadtatásból érződött, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs személyé­ben Egyiptom népe, vezetői a Ní­lus menti ország hű barátját, a nem­zetközi politikai élet kiemelkedő személyiségét köszöntötték. Min­denütt, ahol elhaladt a hivatalos kocsisor, a tömeg hosszan éltette pártunk és államunk vezetőjét. Ez a szívélyes hangulat, a jó megértés és­ a kölcsönös tisztelet jellemezte a hivatalos megbeszéléseket is. „Anwar Szadat elnök — hangsúlyozta Murad Ghaleb külügyminiszter a két ál­lamfő megbeszélésével kapcsolatban —kifejezte nagyrabecsülését jeles vendége iránt és hangsúlyozta: leg­nagyobb megelégedésére szolgál a látogatás és a két baráti ország együttműködési területeinek bővülé­se.“ A hivatalos tárgyalások során mindkét fél kifejezésre juttatta szi­lárd elhatározását, hogy tovább munkálkodik Románia és Egyiptom kapcsolatainak bővítéséért, mint­hogy ez teljes mértékben megfelel a két ország és nép érdekeinek, s egyben a béke és a nemzetközi együttműködés általános ügyének. A két elnök egyetértett abban, hogy számos lehetőség áll még nyit­va a román-egyiptomi kapcsolatok továbbfejlesztésére s ezért elhatá­rozta: a román-egyiptomi gazdasági együttműködési vegyes kormánybi­zottság a közeljövőben sorra kerülő 8. ülésszakán vizsgálja meg a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok helyre- Székely László (Folytatása a 6. oldalon)

Next