Előre, 1978. március (32. évfolyam, 9419-9445. szám)
1978-03-15 / 9431. szám
A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXXII. I Redacta ELŐRE, Bucuresti (11341). Plata Scinteil 1. . . ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteil tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9431. SZám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 98 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1978. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: március 15.. Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Szerda Finala Sector 1. cont 645130144. Pentru ELŐRE. ______________Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ^ B oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Press. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226, ora 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS JELENLÉTÉBEN EGYÜTTES PLENÁRIS ÜLÉST TARTOTTAK A MAGYAR ÉS A NÉMET NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓK TANÁCSAI Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke kedden reggel részt vett a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes plenáris ülésén. A terembe érkezésekor Nicolae Ceausescu elvtársat lelkes taps és éljenzés fogadta, a résztvevők ismételten kifejezték forró szeretetüket és hálájukat, mélységes odaadásukat, amellyel országunk magyar és német nemzetiségű dolgozói éreznek a párt és főtitkára iránt azért, hogy biztosítja számukra a tényleges egyenlő részvételt az egész politikai, gazdasági és társadalmi életben, a társadalom vezetésében, azt, hogy teljes mértékben kinyilváníthatják alkotó képességeiket minden tevékenységi területen, s teljes mértékben élvezhetik a szocializmus vívmányait, méltó helyet töltenek be a szocialista Románia nagy és egységes családjában. Az ülés elnökségében Nicolae Ceausescu elvtárs mellett részt vettek a következő elvtársak: Virgil Cazacu, Constantin Dascalescu, Fazekas János, Gheorghe Panu, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Iosif Uglar, Ilie Verdet, Stefan Andrei, Iosif Banc, Vasile Marin, Péterfi István, az Államtanács alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Eduard Eisenburger, az Államtanács tagja, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, valamint a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának alelnökei. Úgyszintén részt vettek az RKP KB, az Államtanács és a kormány tagjai, a tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői, tudósok, művészek és a kultúra képviselői. Az ülés megnyitásakor Péterfi István elvtárs emelkedett szólásra, aki a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak nevében mély tisztelettel, meleg szeretettel és örömmel üdvözölte Nicolae Ceausescu elvtárs jelenlétét a két tanács együttes plénumának munkálatain. Folytatódott a vita a két tanács plenáris ülésein előterjesztett beszámolók fölött. Felszólaltak a következő elvtársak: Puskás György, a marosvásárhelyi Orvosi-gyógyszerészeti Intézet professzora, Michael Welter, a gyulafehérvári Portelanus vállalat főmérnöke, Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, az írószövetség titkára, Therese Necsauz, a Temes megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese, Szabó Béla, a nagyváradi Intrapren vállalat esztergályosa, Paul-Mihai Berger, a Maros megyei crisdane$i mtsz brigádosa, Dancsuly András, a kolozsvárnapocai Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Josef Eckenreiter, az RKP Szeben megyei bizottságának titkára és Májai Béla, a magyar nemzetiségű dolgozók Hargita megyei tanácsának elnöke. A két tanács tagjai nevében, az együttes plenáris ülés valamennyi résztvevője nevében Péterfi István elvtárs felkérte Nicolae Ceausescu elvtársat, a Román Kommunista Párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság elnökét, intézzen beszédet a jelenlevőkhöz. A jelenlevők meleg érzelmekkel, lelkes örömmel és megelégedéssel fogadták Nicolae Ceausescu elvtárs szólásra emelkedését. Pártunk főtitkárának beszédét megkülönböztetett figyelem és széles körű érdeklődés, valamint teljes egyetértés kísérte. A hallgatóság több ízben is hosszantartó tapssal, éljenzéssel és ovációval fogadta a beszédet. A beszéd befejeztével a jelenlevők ismét hosszan, lelkesen éltették a dicsőséges Román Kommunista Pártot, pártunk és államunk szeretett vezetőjét, Nicolae Ceausescu elvtársat, a közös, szabad, független és virágzó hazát — Románia Szocialista Köztársaságot. Ezekben a pillanatokban az igazság erejével domborodott ki legelevenebb valóságunk, a magyar és német nemzetiségű dolgozók szoros összeforrottsága a párt és főtitkára körül, szocialista társadalmunk ereje és egysége. Az ülést Eduard Eisenburger elvtárs rekesztette be. A GÉPEK MAGAS FOKÚ KIHASZNÁLÁSA , MINT A MINŐSÉGI TERMELÉS KÖVETELMÉNYE A MAROSVÁSÁRHELYI METALOTEHNICÁBAN Előrelátással, sok gonddal készültek fel a jelenlegi ötéves terv harmadik és nagy jelentőségű esztendejére a marosvásárhelyi Metalotehnica üzemben. Hiszen ez az év, mint ahogy azt a pártdokumentumok meghirdették, az egész nemzetgazdaság számára — a mennyiségről az új minőségre való áttérés jegyében kezdődött. Tevékenységét mindenkinek úgy kell mérlegre tennie, hogy annak hatékonysága jelentse a döntő súlyt. A ruha- és kötőipari gépeket gyártó marosvásárhelyi vállalat dolgozói is így teszik fel maguknak a kérdést, elsőrendű feladatuknak tartva tevékenységük minőségi vetületeinekelőtérbe hozását. Annál is inkább, mert az idén 21, 9 százalékkal több gépet kell előállítaniuk mint tavaly, mégpedig úgy, hogy a termelékenységet 19,5 százalékkal növelik a múlt évhez viszonyítva, és tovább javítják termékeik műszaki színvonalát, minőségi jellemzőit. A vállalat vezetősége még az év elején számtalan olyan műszaki-gazdasági intézkedést vezetett be, melyek célja a még létező belső tartalékok felfedése, magasfokú értékesítése volt. A gyártmánykorszerűsítés érdekében új gépcsaládok járják végig a tervezés-prototípusgyártás és -termelés jelentősen lerövidített útját, amit többek között az alkatrészek nagyméretű tipizálásának köszönhetnek. Felülvizsgálták a szerszámgépek kihasználását is, amely már a múlt esztendőkben magas százalékot ért el. Az idén viszont januárban, a múlt év decemberéhez viszonyítva, e téren mintegy 2 százalékos visszaesés mutatkozott, aminek az oka elsősorban a munkaerőhiány volt. Ennek érdekében született meg a vállalatban az a kezdeményezés, hogy egy dolgozó két vagy három szerszámgépet szolgáljon ki a gépek munkájának korszerűsítésével, jobb készülék- és szerszámellátással, a belső szállítás modernizálásával s nem utolsósorban a szakmunkások tudásának gyarapításával, sokoldalúbbá tételével. Eddig mintegy százan vállalták, hogy fejenként két-két gépet szolgálnak ki és máris szép eredményeket érnek el a munkában. Számuk tovább gyarapszik, a terv szerint esztendő végéig közel háromszázan veszik át a kétgépes módszert, ami azt jelenti, hogy a lehető leghatékonyabb módon számolják fel a vállalatban mutatkozó munkaerőhiányt. Kétszeres haszonnal jár a cserealkatrésztermelés növelése is, ami azt jelenti, hogy nemcsak a kötöttáru- és ruhagyárakat látják el a szükséges pótalkatrészekkel, hanem saját szükségletükre is egyre több nagy komplexitású, eddig külföldről importált alkatrészt állítanak elő, aminek köszönhetően időben és jó körülmények között végezhetik a gépek javítását, a minimálisra csökkenthetik az ebből származó termelési kieséseket. A vállalatban év elején végzett ellenőrzéseink bebizonyították, hogy a már említett műszaki, szervezési intézkedések sokat ígérnek, hozzásegítik a gyáriakat, hogy elérjék a tervezett gépkihasználás szintjét, ami az idén magasabb a tavalyinál. De pusztán ezek nem elégségesek, lévén hogy még mindig túl sok a gépek véletlenszerű meghibásodása, aminek okait mielőbb fel kell tárni és rendre felszámolni. Ehhez hozzájárul még, hogy az iparközpont nem biztosítja megfelelő mennyiségben a kenőolajokat. Ellenőrzéseink kimutatták, hogy a vállalat vezetősége nagyobb gondot kell hogy fordítson a mérőműszerekre, azok hitelesítésére, működésük állandó biztosítására, a gépek és berendezések működésének pontosabb nyilvántartására, nyomonkövetésére és a gépállás okainak időnkénti kielemzésére. Gondoskodnia kell arról továbbá, hogy a még létező 700 négyzetméter — nem teljesen kihasznált — termelőfelületet mielőbb értékesítsék. (Ez a vállalat tavaly a termelőfelület és a szerszámrészleg jobb kihasználásával több millió lej értékű termelést valósított meg terven felül). Ezenkívül sürgősen fel kell számolni a hőkezelési műhelyben felfedett, még létező szűk keresztmetszetet. A múlt esztendei eredmények, az idei év kezdete arra enged következtetni, hogy ez a tehetséges, dolgos munkaközösség eléri a gépkihasználás terén maga elé tűzött maximumot, így hát e tevékenységet az ellenőrzéssel megbízott felügyelőségünk az év folyamán is nyomon kíséri. Kürti Oszkár mérnök, a marosvásárhelyi állóalap- és energiagazdálkodást ellenőrző felügyelőség főfelügyelője VETÉSRE KÉSZEN A gépesítési részleg gondozott udvarán, a szín alatt rendezett sorokban mindenféle mezőgazdasági gép ekék, tárcsásboronák, kombinátorok, vető- és burgonyaültető, talajművelő és terménybegyűjtő, műtrágyaszóró és permetezőgépek és megannyi más felszerelés. A kora reggeli órákban itt, a részlegen érjük utól a vollai mgá és mtsz terepet járó vezetőit. Az adott környezetben könnyen indul a beszélgetés a tavaszi munkára való előkészületekről. Ha az indulás csak az előkészületeken múlna, bármely pillanatban kezdődhetne a kampány, a talajelőkészítő és vetőgépeket kijavították; a gazdaság beszerezte a vetőmagvak és gyomirtó szerek javarészét. Március első dekádja végén azonban a Fogarasi havasok lábánál még nem érkezett el az ideje a tulajdonképpeni tavaszi munkának. Addig egy sor más tennivalóra irányították a figyelmet és a munkaerőt, éspedig a trágyahordás befejezésére (a 9000 tonnának háromnegyed részét már kihordták), a vízlevezető árkok kitakarítására, legelőtakarításra. A hozamok növelésére, az előirányzott termelés elérésére nemcsak a tervek köteleznek, hanem a már elért eredmények is ösztönöznek — mondotta Manciu Teofil mtsz-elnök. — A tavaly a kukoricánál elért 3930 kilogrammos hektárátlaggal másodikok, a 27 450 kilogrammosból (110 ha) 31 000 kilogrammot hektáronként és így tovább. Ezek után a szót Popiuc Ioan főmérnök vette át, aki elmondotta, hogyan vetették meg az alapját az előirányzott termés megvalósításának és túlteljesítésének. Az őszi kalászosokat a télen 150—200 kilogramm nitrogénes, illetve komplex műtrágyával fejtrágyázták. A 9000 tonna szervestrágyát a kapásoknak, valamint a takarmányrépának éskaralábénak kijelölt területen forgatják talajba. Egyet- MUNKATÁRSUNK JELENTI BRASSÓ MEGYÉBŐL cukorrépa termeléssel negyedikek lettünk a megyében. A tejtermelésben az ötödik helyen végeztünk a 850 tehéntől és — főleg — bivalytól fejt 2610 literes átlaghozammal. Folyó évre mind a fentiekből, mind a többi növényféléből elég nagy hozamokat terveztünk. Búzából (551 ha) például 2800 kg-ot, árpából (210 ha) 3100 kg-ot, burgonyából (255 ha) 18 000, cukorrépájén bökkenő jelenleg az, hogy még nem kapták meg a szükséges foszfor alapanyagú műtrágyát. Az említett hozamok tervezésekor nyilván bekalkulálták a talaj táperejének növelését, a műtrágyát is, úgyhogy számítanak rá és remélik, idejében megkapják ahhoz, hogy a legnagyobb hatékonysággal alkalmazhassák az idei termelés biztosítására. Amint láttuk, a voilai míszben a búza után a burgonya foglalja el a legnagyobb területet. Ekkora helyre sok, és a tervezett 18 000 kilogrammos átlagtermés eléréséért jó ültetőanyagra van szükség. Annál inkább, mert a voilai szövetkezetközi tanács egységeinek az itteni gazdaság termeszti a második szaporítású ültetőgumókat. A főmérnöktől kapott értesülésünk szerint az ültetésre szánt burgonya jól telelt a tárolókban, úgyhogy ilyen szempontból is biztosítottak a feltételek a tervteljesítésre. Bár nem szezonjellegű tevékenységről van szó, az állattenyésztési részlegre vonatkozóan megemlíthetjük — a fentebb mondottak folytatása, kiegészítéseként —, hogy jelenleg a nani tejtermelés takarmányozott fejősönként meghaladja a napi hat litert. Figyelembe véve azt is, hogy az év folyamán az állomány csökkenni fog (a tehenek egy részét átadják a rövidesen benépesítésre kerülő szövetkezetközi társulásnak), s így bővebb lesz a takarmányalap, megvan rá a lehetőség, hogy az idén a tervezettnél és a tavalyi megvalósításnál nagyobb tejtermelést érjenek el. Barabás Béla NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK FOGADTA TÖRÖKORSZÁG MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTERÉT Nicolae Ceausescu elvtárs,, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfőn fogadta dr. Ahmet Taner Kislalit, Törökország művelődésügyi miniszterét, aki a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács meghívására látogatást tett országunkban. A fogadásnál jelen volt Miu Dobrescu elvtárs, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke. Jelen volt Nahit Özgür, Törökország bukaresti nagykövete. A török miniszter meleg üdvözletet tolmácsolt Nicolae Ceausescu elvtársnak Fahrl Korütürk, a Török Köztársaság elnöke és Bülent Ecevit első miniszter részéről. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetet mondott, s a maga részéről szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait küldte a Török Köztársaság elnökének és első miniszterének. A találkozó során megelégedéssel emelték ki a Románia és Törökország között fennálló barátsági és együttműködési kapcsolatokat, azok lendületes fejlődését főként a bukaresti és ankarai magas szintű találkozók és megbeszélések nyomán, amelyek új távlatokat nyitottak a kétoldalú együttműködés bővítése előtt politikai, gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos téren mindkét nép érdekében, a béke és a nemzetközi megértés általános ügye javára. Kifejezésre jutott az óhaj, hogy fokozódjanak a romántörök kulturális kapcsolatok, az e téren való cserék, a kölcsönös jobb megismerés, a két ország hagyományos barátságának és együttműködésének erősítése érdekében. Hangsúlyozták a balkáni országok két- és sokoldalú kontaktusai bővítésének szükségességét, a béke, együttműködés és jó megértés légkörének erősítéséért a térségben, az európai és egyetemes béke, biztonság és együttműködés javára. A találkozó szívélyes légkörben zajlott le. A 2., 3., 4., 5., 6., 7. ÉS 8. OLDALON: ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MAGYAR NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓI TANÁCSA PLÉNUMÁNAK MUNKÁLATAI A NÉPTANÁCSELNÖKÖK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA ELŐTT MILYENNEK LÁTJA MARGITTÁT, POLGÁRMESTER ELVTÁRS ? ! A XI. pártkongresszus határozatai szellemében az utóbbi években számos intézkedés született, amelyeknek célja tökéletesíteni a szervezési keretet ahhoz, hogy a néptanácsok hathatósabban hozzájáruljanak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséhez, biztosítsák a néptömegek széleskörű részvételét pártunk és államunk politikájának kidolgozásában és életbeültetésében. Ezeknek az intézkedéseinel a sorában fontos helyet foglal el a megyei néptanácsok és a néptanácsi elnökök kongresszusának, a néptanácsok Törvénykezési Kamarájának, a polgármesterek országos konferenciájának, valamint a municípiumi, városi és községi néptanácsi képviselők megyei konferenciáinak intézményesítése. Az elmúlt napokban az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta azt a javaslatot, miszerint folyó év március 29—31 között hívják össze a néptanácsi elnökök országos konferenciáját, annak előtte pedig a municípiumi, városi és községi néptanácsok képviselőinek megyei konferenciáját. Lévén képviseleti demokráciánk mélyülésének és terebélyesedésének újabb megnyilvánulási formái, az országos és a megyei konferenciák lehetőséget teremtenek a gazdasági és társadalmi élet demokratikus vezető fórumainak, hogy megvitassák mint az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei, miként tesznek eleget a helységek gazdasági-társadalmi fejlesztési terve szabta feladataiknak, hogyan valósítják meg a néptanácsok kongresszusán elfogadott dokumentumokat, ültetik életbe a párthatározatokat, alkalmazzák a törvényeket. E magas demokratikus fórumokon széleskörű tapasztalatcserére kerül sor, kiváló lehetőség kínálkozik a helységek rendezése, fejlesztése, szépítése terén született kezdeményezések és pozitív tapasztalatok elterjesztésére, a néptanácsok munkastílusa ésmódszerei tökéletesítésére, a nép tanácsai szerepének további növelésére valamennyi helység és az ország egésze harmonikus fejlesztésében. Akik ezeken a koratavaszi napokon látogatnak el Margittára, óhatatlan, hogy ne észleljék azt, amit az utóbbi években szinte közhellyé merevített az iparosodó és urbanizálódó helységeink valósága, a hasonlatot, hogy olyan a város, mint egy nagy építőtelep. .. A sétára, szemlélődésre vágyóknak mi tagadás, bosszúsan kell lemondaniuk tervükről, mert nincs olyan építőtelep, ahol a tavaszi olvadáskor sár ne lenne, vagy ahol a jövő-menő teherkocsik, malterkeverő gépek kora reggeltől késő estig ne vernék fel a környék csendjét. Margittán is így van. Mert vízvezeték és csatornahálózat nélkül nem város a város, mert folytatják a központ korszerű tömbházainak építését, az üzletek és szolgáltatási egységek sorát, mert az egykori község, ahol jó gazdák és ügyeskezű mesteremberek álmodoztak az iparról, a várossá válásról, immár Bihar megye erős ipari központja, várossá vált és a fejlődés sodrában újjászületik. Az újjászületés folyamata nem zökkenőmentes. .. — Aki most az állomásról jövet végignézi a várost, azt gondolhatja, hogy rossz gazdák vagyunk, ilyen sáros helységről nekem sem lenne jó véleményem — mondja beszélgetésünk bevezetőjeként, mentegetőzésképpen is Halaban, a városi pártbizottság titkára, Margitta polgármestere, majd a régi ismerősnek szólva hozzáfűzi: — Ön már többször is járt nálunk, remélem, nem tart nagyon rossz gazdáknak bennünket. Átmeneti állapot ez, rövidesen megszabadulunk tőle. — Két év óta szinte kicserélődött a városközpont, ha nem a lábunk alá nézünk, hanem felemeljük tekintetünket szépnek, üdének látjuk. Sokat építettek, elnök elvtárs. — Valóban. Én amolyan hirtelen nőtt serdülőnek látom a várost. Építettünk és építünk, a tavaly 240 lakást adtunk át rendeltetésének, ahogyan mondta „üde színű" tömbházakban, utolsó simításig vittünk ugyancsak az elmúlt évben egy húszlakásos blokkot is. Megkezdtük és folytatjuk egy igen szükséges egészségügyi intézmény — a járóbetegellátó — építését, s ugyancsak az egészséget szolgálja egy másik létesítményünk, az elszállásolási helyekkel rendelkező hidroterápiás állomás is, amelynek munkálatait folytatjuk. Évekkel ezelőtt sok panasz esett nálunk a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat szegénységére, korszerűtlenségére, a lakossággal folytatott dialógusunk örök témája volt, hogy nincs elég üzlet, hogy az ingázókkal is jócskán megnövekedett vásárlóközönség zsúfoltságban, nem elég gyorsan szerezheti be a szükségeseket. Nos, az utóbbi években üzletsort adtunk át, kereskedelmi mikrokomplexumot és a tömbházak alagsorában 550 négyzetméternyi felületű eladási egységeket építettünk. A napokban került sor a közszolgáltatás egyik jelentős eseményére: 1000 —1200 vonalas automata telefon központot adtunk át a használatnak. — Mindezek valóban látványos megvalósítások. A városi rang, s főként a korszerű városi élet azonban kevésbé látványos építkezéseket is igényel... — Sejtem, mire gondol, az infrastruktúrára. Nos, a vízellátás és a csatornahálózat kérdése is azok közé tartozik, amely mindig felmerül, ha választóinkkal találkozunk. A tavaly közel három kilométernyi hosszúságban bővítettük a szennyvízlevezetőt, több mint négy kilométerrel lett hosszabb az ivóvíz hálózatunk. — Tudomásom szerint a margittaiak ambiciózus emberek. Évekkel ezelőtt például országos helyezést értek el a városszépítési hazafias versenyben. Még mindig létezik ez a jó gazdákhoz illő városszeretet? — Tavaly a város költségvetéséből, a lakosság pénzbeli és munkahozzájárulásával több mint 1,7 millió lejt fordítottunk építkezésre, javításra. korszerű- Lázár Edit (Folytatása a 8. oldalon)