Előre, 1978. március (32. évfolyam, 9419-9445. szám)

1978-03-15 / 9431. szám

A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXXII. I Redact­a ELŐRE, Bucuresti (11341). Plata Scinteil 1. . . ELŐRE szerkesztősége, Bukarest (71341) Scinteil tér 1. évfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9431. SZám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 98 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1978. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: március 15.. Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR. Szerda Finala Sector 1. cont 645130144. Pentru ELŐRE. ______________Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ^ B oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Press. P. O. Box 136—137 — Telex: 11226, ora 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS JELENLÉTÉBEN EGYÜTTES PLENÁRIS ÜLÉST TARTOTTAK A MAGYAR ÉS A NÉMET NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓK TANÁCSAI Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialis­ta Köztársaság elnöke ked­den reggel részt vett a ma­gyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes plenáris ülésén. A terembe érkezésekor Nicolae Ceausescu elvtársat lelkes taps és éljenzés fo­gadta, a résztvevők ismétel­ten kifejezték forró szeretetü­­ket és hálájukat, mélységes odaadásukat, amellyel orszá­gunk magyar és német nem­zetiségű dolgozói éreznek a párt és főtitkára iránt azért, hogy biztosítja számukra a tényleges egyenlő részvételt az egész politikai, gazdasági és társadalmi életben, a tár­sadalom vezetésében, azt, hogy teljes mértékben kinyilvánít­hatják alkotó képességeiket minden tevékenységi terüle­ten, s teljes mértékben élvez­hetik a szocializmus vívmá­nyait, méltó helyet töltenek be a szocialista Románia nagy és egységes családjában. Az ülés elnökségében Nicolae Ceausescu elvtárs mellett részt vettek a következő elvtársak: Virgil Cazacu, Constantin Dascalescu, Fazekas János, Gheorghe Panu, Dumitru Po­­pescu, Leonte Rautu, Iosif Uglar, Ilie Verdet, Stefan Andrei, Iosif Banc, Vasile Marin, Péterfi István, az Ál­lamtanács alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Taná­csának elnöke, Eduard Eisen­burger, az Államtanács tagja, a Német Nemzetiségű Dolgo­zók Tanácsának elnöke, vala­mint a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának és a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának alelnökei. Úgyszintén részt vettek az RKP KB, az Államtanács és a kormány tagjai, a tömeg- és társadalmi szervezetek képvi­selői, tudósok, művészek és a kultúra képviselői. Az ülés megnyitásakor Pé­terfi István elvtárs emelke­dett szólásra, aki a magyar és a német nemzetiségű dolgo­zók tanácsainak nevében mély tisztelettel, meleg szeretettel és örömmel üdvözölte Nicolae Ceausescu elvtárs jelenlétét a két tanács együttes plénumá­nak munkálatain. Folytatódott a vita a két ta­nács plenáris ülésein előter­jesztett beszámolók fölött. Felszólaltak a következő elvtársak: Puskás György, a marosvásárhelyi Orvosi-gyógy­szerészeti Intézet professzora, Michael Welter, a gyulafehér­vári Portelanus vállalat fő­mérnöke, Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó igazga­tója, az írószövetség titkára, Therese Necsauz, a Temes me­gyei tanfelügyelőség főtanfel­­ügyelő-helyettese, Szabó Béla, a nagyváradi Intrapren válla­lat esztergályosa, Paul-Mihai Berger, a Maros megyei cris­­dane$i mtsz brigádosa, Dan­­csuly András, a kolozsvár­­napocai Babes-Bolyai Tudo­mányegyetem tanára, Josef Eckenreiter, az RKP Szeben megyei bizottságának titkára és Májai Béla, a magyar nemzetiségű dolgozók Hargita megyei tanácsának elnöke. A két tanács tagjai nevé­ben, az együttes plenáris ülés valamennyi résztvevője nevé­ben Péterfi István elvtárs fel­kérte Nicolae Ceausescu elv­­társat, a Román Kommunista Párt főtitkárát, Románia Szo­cialista Köztársaság elnökét, intézzen beszédet a jelenle­vőkhöz. A jelenlevők meleg érzel­mekkel, lelkes örömmel és megelégedéssel fogadták Nicolae Ceausescu elvtárs szólásra emelkedését. Pártunk főtitkárának be­szédét megkülönböztetett fi­gyelem és széles körű érdek­lődés, valamint teljes egyet­értés kísérte. A hallgatóság több ízben is hosszantartó tapssal, éljenzéssel és ováció­val fogadta a beszédet. A beszéd befejeztével a je­lenlevők ismét hosszan, lel­kesen éltették a dicsőséges Román Kommunista Pártot, pártunk és államunk szeretett vezetőjét, Nicolae Ceausescu elvtársat, a közös, szabad, független és virágzó hazát — Románia Szocialista Köztár­saságot. Ezekben a pillana­tokban az igazság erejével domborodott ki legelevenebb valóságunk, a magyar és né­met nemzetiségű dolgozók szoros összeforrottsága a párt és főtitkára körül, szocialista társadalmunk ereje és egy­sége. Az ülést Eduard Eisenbur­ger elvtárs rekesztette be. A GÉPEK MAGAS FOKÚ KIHASZNÁLÁSA , MINT A MINŐSÉGI TERMELÉS KÖVETELMÉNYE A MAROSVÁSÁRHELYI METALOTEHNICÁBAN E­lőrelátással, sok gonddal készültek fel a jelenle­gi ötéves terv harmadik és nagy jelentőségű esztende­jére a marosvásárhelyi Meta­­lotehnica üzemben. Hiszen ez az év, mint ahogy azt a párt­dokumentumok meghirdették, az egész nemzetgazdaság szá­mára — a mennyiségről az új minőségre való áttérés jegyé­ben kezdődött. Tevékenységét mindenkinek úgy kell mérleg­re tennie, hogy annak haté­konysága jelentse a döntő súlyt. A ruha- és kötőipari gépeket gyártó marosvásárhe­lyi vállalat dolgozói is így te­szik fel maguknak a kérdést, elsőrendű feladatuknak tartva tevékenységük minőségi vetü­­leteinek­­előtérbe hozását. An­nál is inkább, mert az idén 21, 9 százalékkal több gépet kell előállítaniuk mint tavaly, mégpedig úgy, hogy a terme­lékenységet 19,5 százalékkal növelik a múlt évhez viszo­nyítva, és tovább javítják ter­mékeik műszaki színvonalát, minőségi jellemzőit. A vállalat vezetősége még az év elején számtalan olyan műszaki-gazdasági intézkedést vezetett be, melyek célja a még létező belső tartalékok felfedése, magasfokú értékesí­tése volt. A gyártmánykor­szerűsítés érdekében új gép­családok járják végig a terve­zés-prototípusgyártás és -ter­melés jelentősen lerövidített útját, amit többek között az alkatrészek nagyméretű ti­pizálásának köszönhetnek. Fe­lülvizsgálták a szerszámgépek kihasználását is, amely már a múlt esztendőkben magas szá­zalékot ért el. Az idén viszont januárban, a múlt év decem­beréhez viszonyítva, e téren mintegy 2 százalékos vissza­esés mutatkozott, aminek az oka elsősorban a munkaerő­­hiány volt. Ennek érdekében született meg a vállalatban az a kezdeményezés, hogy egy dolgozó két vagy három szer­számgépet szolgáljon ki a gé­pek munkájának korszerűsí­tésével, jobb készülék- és szer­számellátással, a belső szállí­tás modernizálásával s nem utolsósorban a szakmunkások tudásának gyarapításával, sok­oldalúbbá tételével. Eddig mintegy százan vállalták, hogy fejenként két-két gépet szol­gálnak ki és máris szép ered­ményeket érnek el a munká­ban. Számuk tovább gyarap­szik, a terv szerint esztendő végéig közel háromszázan ve­szik át a kétgépes módszert, ami azt jelenti, hogy a lehető leghatékonyabb módon szá­molják fel a vállalatban mu­tatkozó munkaerőhiányt. Kétszeres haszonnal jár a cserealkatrésztermelés növe­lése is, ami azt jelenti, hogy nemcsak a kötöttáru- és ru­hagyárakat látják el a szüksé­ges pótalkatrészekkel, hanem saját szükségletükre is egyre több nagy komplexitású, ed­dig külföldről importált alkat­részt állítanak elő, aminek kö­szönhetően időben és jó körül­mények között végezhetik a gépek javítását, a minimálisra csökkenthetik az ebből szár­mazó termelési kieséseket. A vállalatban év elején vég­zett ellenőrzéseink bebizonyí­tották, hogy a már említett műszaki, szervezési intézkedé­sek sokat ígérnek, hozzásegí­tik a gyáriakat, hogy elérjék a tervezett gépkihasználás szintjét, ami az idén maga­sabb a tavalyinál. De pusztán ezek nem elégségesek, lévén hogy még mindig túl sok a gépek véletlenszerű meghibá­sodása, aminek okait mielőbb fel kell tárni és rendre felszá­molni. Ehhez hozzájárul még, hogy az iparközpont nem biz­tosítja megfelelő mennyiség­ben a kenőolajokat. Ellenőrzé­seink kimutatták, hogy a vál­lalat vezetősége nagyobb gon­dot kell hogy fordítson a mé­rőműszerekre, azok hitelesíté­sére, működésük állandó biz­tosítására, a gépek és beren­dezések működésének ponto­sabb nyilvántartására, nyo­­monkövetésére és a gépállás okainak időnkénti kielemzésé­re. Gondoskodnia kell arról továbbá, hogy a még létező 700 négyzetméter — nem tel­jesen kihasznált — termelő­felületet mielőbb értékesítsék. (Ez a vállalat tavaly a termelő­felület és a szerszámrészleg jobb kihasználásával több millió lej értékű termelést valósított meg terven felül). Ezenkívül sürgősen fel kell számolni a hőkezelési műhelyben felfe­dett, még létező szűk kereszt­­metszetet. A múlt esztendei eredmé­nyek, az idei év kezdete arra enged következtetni, hogy ez a tehetséges, dolgos munkakö­zösség eléri a gépkihasználás terén maga elé tűzött maxi­mumot, így hát e tevékenysé­get az ellenőrzéssel megbízott felügyelőségünk az év folya­mán is nyomon kíséri. Kürti Oszkár mérnök, a marosvásárhelyi állóalap- és energiagazdálkodást ellen­őrző felügyelőség főfelügyelője VETÉSRE KÉSZEN A gépesítési részleg gondozott udvarán, a szín alatt rendezett sorokban mindenféle mezőgaz­dasági gép­ ekék, tárcsásboro­nák, kombinátorok, vető- és burgonyaültető, talajművelő és terménybegyűjtő, műtrágyaszóró és permetezőgépek és megannyi más felszerelés. A kora reggeli órákban itt, a részlegen érjük utól a vollai mgá és mtsz te­repet járó vezetőit. Az adott környezetben könnyen indul a beszélgetés a tavaszi munkára való előkészületekről. Ha az indulás csak az előké­születeken múlna, bármely pil­lanatban kezdődhetne a kam­pány, a talajelőkészítő és vető­­gépeket kijavították; a gazda­ság beszerezte a vetőmagvak és gyomirtó szerek javarészét. Már­cius első dekádja végén azon­ban a Fogarasi havasok lábánál még nem érkezett el az ideje a tulajdonképpeni tavaszi munká­nak. Addig egy sor más tenni­valóra irányították a figyelmet és a munkaerőt, éspedig a trá­gyahordás befejezésére (a 9000 tonnának háromnegyed részét már kihordták), a vízlevezető árkok kitakarítására, legelőtaka­rításra.­­ A hozamok növelésére, az előirányzott termelés elérésére nemcsak a tervek köteleznek, hanem a már elért eredmények is ösztönöznek — mondotta Manciu Teofil mtsz-elnök. — A tavaly a kukoricánál elért 3930 kilogrammos hektárátlaggal má­sodikok, a 27 450 kilogrammos­ból (110 ha) 31 000 kilogrammot hektáronként és így tovább. Ezek után a szót Popiuc Ioan főmérnök vette át, aki elmon­dotta, hogyan vetették meg az alapját az előirányzott termés megvalósításának és túlteljesí­tésének. Az őszi kalászosokat a télen 150—200 kilogramm nitro­­génes, illetve komplex műtrá­gyával fejtrágyázták. A 9000 ton­na szervestrágyát a kapások­nak, valamint a takarmányrépá­nak és­­karalábénak kijelölt te­rületen forgatják talajba. Egyet- MUNKATÁRSUNK JELENTI BRASSÓ MEGYÉBŐL cukorrépa termeléssel negyedi­kek lettünk a megyében. A tej­termelésben az ötödik helyen végeztünk a 850 tehéntől és — főleg — bivalytól fejt 2610 lite­res átlaghozammal. Folyó évre mind a fentiekből, mind a többi növényféléből elég nagy hoza­mokat terveztünk. Búzából (551 ha) például 2800 kg-ot, árpából (210 ha) 3100 kg-ot, burgonyá­ból (255 ha) 18 000, cukorrépá­jén bökkenő jelenleg az, hogy még nem kapták meg a szüksé­ges foszfor alapanyagú műtrá­gyát. Az említett hozamok ter­vezésekor nyilván bekalkulál­ták a talaj táperejének növelé­sét, a műtrágyát is, úgyhogy számítanak rá és remélik, ide­jében megkapják ahhoz, hogy a legnagyobb hatékonysággal al­kalmazhassák az idei termelés biztosítására. Amint láttuk, a voilai mísz­­ben a búza után a burgonya foglalja el a legnagyobb terüle­tet. Ekkora helyre sok, és a ter­vezett 18 000 kilogrammos átlag­termés eléréséért jó ültető­anyagra van szükség. Annál in­kább, mert a voilai szövetkezet­közi tanács egységeinek az itte­ni gazdaság termeszti a második szaporítású ültetőgumókat. A főmérnöktől kapott értesülésünk szerint az ültetésre szánt bur­gonya jól telelt a tárolókban, úgyhogy ilyen szempontból is biztosítottak a feltételek a terv­teljesítésre. Bár nem szezonjellegű tevé­kenységről van szó, az állatte­nyésztési részlegre vonatkozóan megemlíthetjük — a fentebb mondottak folytatása, kiegészí­téseként —, hogy jelenleg a nani tejtermelés takarmányo­­zott fejősönként meghaladja a napi hat litert. Figyelembe véve azt is, hogy az év folyamán az állomány csökkenni fog (a tehe­nek egy részét átadják a rövi­desen benépesítésre kerülő szö­vetkezetközi társulásnak), s így bővebb lesz a takarmányalap, megvan rá a lehetőség, hogy az idén a tervezettnél és a tavalyi megvalósításnál nagyobb tejter­melést érjenek el. Barabás Béla NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK FOGADTA TÖRÖKORSZÁG MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTERÉT Nicolae Ceausescu elvtárs,, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke hétfőn fogadta dr. Ahmet Taner Kislalit, Török­ország művelődésügyi miniszte­rét, aki a Szocialista Művelő­dési és Nevelési Tanács meg­hívására látogatást tett orszá­gunkban. A fogadásnál jelen volt Miu Dobrescu elvtárs, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke. Jelen volt Nahit Özgür, Tö­rökország bukaresti nagykövete. A török miniszter meleg üd­vözletet tolmácsolt Nicolae Ceausescu elvtársnak Fahrl Korütürk, a Török Köztársaság elnöke és Bülent Ecevit első miniszter részéről. Nicolae Ceausescu elvtárs kö­szönetet mondott, s a maga ré­széről szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait küldte a Török Köztársaság elnökének és első miniszterének. A találkozó során megelége­déssel emelték ki a Románia és Törökország között fennálló ba­rátsági és együttműködési kap­csolatokat, azok lendületes fej­lődését főként a bukaresti és ankarai magas szintű találkozók és megbeszélések nyomán, a­­melyek új távlatokat nyitottak a kétoldalú együttműködés bő­vítése előtt politikai, gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos téren mindkét nép érdekében, a béke és a nemzetközi megér­tés általános ügye javára. Kifejezésre jutott az óhaj, hogy fokozódjanak a román­török kulturális kapcsolatok, az e téren való cserék, a kölcsönös jobb megismerés, a két ország hagyományos barátságának és együttműködésének erősítése ér­dekében. Hangsúlyozták a balkáni or­szágok két- és sokoldalú kon­taktusai bővítésének szükséges­ségét, a béke, együttműködés és jó megértés légkörének erő­sítéséért a térségben, az euró­pai és egyetemes béke, bizton­ság és együttműködés javára. A találkozó szívélyes légkör­ben zajlott le. A 2., 3., 4., 5., 6., 7. ÉS 8. OLDALON: ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MAGYAR NEMZETISÉGŰ DOLGOZÓI TANÁCSA PLÉNUMÁNAK MUNKÁLATAI A NÉPTANÁCSELNÖKÖK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA ELŐTT MILYENNEK LÁTJA MARGITTÁT, POLGÁRMESTER ELVTÁRS ? ! A XI. pártkongresszus határozatai szellemében az utóbbi években számos intézkedés született, a­­melyeknek célja tökéletesíteni a szervezési keretet ahhoz, hogy a néptanácsok hathatósabban hoz­zájáruljanak a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtéséhez, biztosítsák a néptöme­gek széleskörű részvételét pártunk és államunk politikájának kidolgozásában és életbeülteté­­sében. Ezeknek az intézkedéseinel­ a sorában fon­tos helyet foglal el a megyei néptanácsok és a néptanácsi elnökök kongresszusának, a néptaná­csok Törvénykezési Kamarájának, a polgármeste­rek országos konferenciájának, valamint a muni­­cípiumi, városi és községi néptanácsi képviselők megyei konferenciáinak intézményesítése. Az elmúlt napokban az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottsága jóváhagyta azt a javaslatot, miszerint folyó év március 29—31 között hívják össze a néptanácsi elnökök országos konferenciá­ját, annak előtte pedig a municípiumi, városi és községi néptanácsok képviselőinek megyei konfe­renciáját. Lévén képviseleti demokráciánk mélyü­lésének és terebélyesedésének újabb megnyilvá­nulási formái, az országos és a megyei konferen­ciák lehetőséget teremtenek a gazdasági és tár­sadalmi élet demokratikus vezető fórumainak, hogy megvitassák mint az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei, miként tesznek eleget a helységek gazdasági-társadalmi fejlesztési terve szabta feladataiknak, hogyan valósítják meg a néptanácsok kongresszusán elfogadott dokumen­tumokat, ültetik életbe a párthatározatokat, alkal­mazzák a törvényeket. E magas demokratikus fó­rumokon széleskörű tapasztalatcserére kerül sor, kiváló lehetőség kínálkozik a helységek rendezé­se, fejlesztése, szépítése terén született kezde­ményezések és pozitív tapasztalatok elterjesztésé­re, a néptanácsok munkastílusa és­­módszerei tö­kéletesítésére, a nép tanácsai szerepének további növelésére valamennyi helység és az ország egé­sze harmonikus fejlesztésében. A­kik ezeken a koratavaszi napokon látogatnak el Margittára, óhatatlan, hogy ne észleljék azt, amit az utóbbi években szinte közhellyé merevített az iparosodó és ur­­banizálódó helységeink valósá­ga, a hasonlatot, hogy olyan a város, mint egy nagy építő­telep. .. A sétára, szemlélődésre vágyóknak mi tagadás, bosszú­san kell lemondaniuk tervükről, mert nincs olyan építőtelep, a­­hol a tavaszi olvadáskor sár ne lenne, vagy ahol a jövő-menő teherkocsik, malterkeverő gépek kora reggeltől késő estig ne vernék fel a környék csendjét. Margittán is így van. Mert víz­vezeték és csatornahálózat nél­kül nem város a város, mert folytatják a központ korszerű tömbházainak építését, az üzle­tek és szolgáltatási egységek sorát, mert az egykori község, ahol jó gazdák és ügyeskezű mesteremberek álmodoztak az iparról, a várossá válásról, im­már Bihar megye erős ipari köz­pontja, várossá vált és a fejlő­dés sodrában újjászületik. Az újjászületés folyamata nem zök­kenőmentes. .. — Aki most az állomásról jö­vet végignézi a várost, azt gon­dolhatja, hogy rossz gazdák va­gyunk, ilyen sáros helységről nekem sem lenne jó véleményem — mondja beszélgetésünk beve­zetőjeként, mentegetőzésképpen is Hala­­b­an, a városi pártbi­zottság titkára, Margitta polgár­­mestere, majd a régi ismerős­nek szólva hozzáfűzi: — Ön már többször is járt nálunk, re­mélem, nem tart nagyon rossz gazdáknak bennünket. Átmeneti állapot ez, rövidesen megszaba­dulunk tőle. — Két év óta szinte kicseré­lődött a városközpont, ha nem a lábunk alá nézünk, hanem felemeljük tekintetünket szép­nek, üdének látjuk. Sokat épí­tettek, elnök elvtárs. — Valóban. Én amolyan hir­telen nőtt serdülőnek látom a várost. Építettünk és építünk, a tavaly 240 lakást adtunk át rendeltetésének, ahogyan mond­ta „üde­ színű" tömbházakban, utolsó simításig vittünk ugyan­csak az elmúlt évben egy húsz­lakásos blokkot is. Megkezdtük és folytatjuk egy igen szükséges egészségügyi intézmény — a já­róbetegellátó — építését, s u­­gyancsak az egészséget szolgál­ja egy másik létesítményünk, az elszállásolási helyekkel rendel­kező hidroterápiás állomás is, amelynek munkálatait folytatjuk. Évekkel ezelőtt sok panasz esett nálunk a kereskedelmi és szol­gáltatási hálózat szegénységére, korszerűtlenségére, a lakosság­gal folytatott dialógusunk örök témája volt, hogy nincs elég üz­let, hogy az ingázókkal is jócs­kán megnövekedett vásárlókö­zönség zsúfoltságban, nem elég gyorsan szerezheti be a szüksé­geseket. Nos, az utóbbi években üzletsort adtunk át, kereskedel­mi mikrokomplexumot és a tömbházak alagsorában 550 négyzetméternyi felületű eladási egységeket építettünk. A napok­ban került sor a közszolgáltatás egyik jelentős eseményére: 1000 —1200 vonalas automata te­lefon központot adtunk át a használatnak. — Mindezek valóban látvá­nyos megvalósítások. A városi rang, s főként a korszerű városi élet azonban kevésbé látványos építkezéseket is igényel... — Sejtem, mire gondol, az infrastruktúrára. Nos, a vízellá­tás és a csatornahálózat kérdé­se is azok közé tartozik, amely mindig felmerül, ha választóink­kal találkozunk. A tavaly közel három kilométernyi hosszúság­ban bővítettük a szennyvízleve­zetőt, több mint négy kilométer­rel lett hosszabb az ivóvíz há­lózatunk. — Tudomásom szerint a mar­­gittaiak ambiciózus emberek. É­­vekkel ezelőtt például országos helyezést értek el a városszépí­­tési hazafias versenyben. Még mindig létezik ez a jó gazdák­hoz illő városszeretet? — Tavaly a város költségveté­séből, a lakosság pénzbeli és munkahozzájárulásával több mint 1,7 millió lejt fordítottunk építkezésre, javításra. korszerű- Lázár Edit (Folytatása a 8. oldalon)

Next