Romániai Magyar Szó, 2002. december (14. évfolyam, 4324-4348. szám)

2002-12-10 / 4332. szám

ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 4332. SZÁM 2002. DECEMBER 10. KEDD ÁRA 4000 LEJ, ELŐFIZETŐKNEK 2115 LEJ MTI Fotó: Koszticsák Szilárd A Nobel-díj átadására készül a svéd főváros: nagy példányszámban adták ki Kertész Imre könyveit. A képen: a Sorstalanság egy példányát tartja a kezében egy hölgy Stockholm belvárosának egy könyvesboltjában. MTI Fotó: H. Szabó Sándor Hét évtizede foglalkozik hímzéssel, szövéssel és babaöltöztetéssel Mátrafüreden Szakácsné Mészáros Magda népi iparművész. Unokájával, Lovászné Juhász Rita népi iparművésszel most egy nagy munkába kezdtek. A honfoglalás utántól napjainkig a magyar történelmi korszakok viseleteibe öltöztetik fel a babákat. Az eddig elkészült remekműveket a mátrafüredi babakiállításon mutatják be az egykori öreg iskolában. A képen: magyar barokk pár az 1700-as évekből. Csángó Napok Nagyváradon (Nagyvárad) • A Mikecs László Csángó Baráti Társaság három esztendeje tehát azért indította el Nagyváradon a Csángó Napokat, hogy közelebb hozza kultúrájukat a bihariakhoz, hangsúlyozta Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő december 6-án este, a kétnapos rendezvénysorozat megnyitóján. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság szívén viseli a csángók sorsát, akik ügyében apró előrelépések történtek. Korábban a tragikus sorsú bihardiószegi Mikecs László emlékére hozták létre a baráti társaságot, amely idén a Miklós János vezette Nagyváradi Táncház Egyesülettel közösen szervezte meg a Csángó Napokat. A Partiumi Keresztény Egyetem alagsorában megtartott péntek esti rendhagyó moldvai esten Kallós Zoltán tartott előadást a csángók életéről, kultúrájáról. Elmagyarázta mi a különbség az erdélyi, azaz gyimesvölgyi és hétfalusi, illetve a moldvai csángók között, idézte nyelvjárásukat, a magyar nyelvújítás előttről megőrzött veretes nyelv belső fejlődését, a felvett román szavakat, majd hallgatóságával megosztotta kutatásainak emlékeit, tanársága éveit és hogy miként lett a csángók szerelmese. Hangot adott aggodalmának is, hogy az utóbbi években igen erőteljes lett a csángók elrománosítása, ma sokan már egy jó napotot sem tudnak mondani magyarul. Két fontos kötődésük anyanyelvükhöz, a templom és az iskola szűntek meg (Folytatása a 8. oldalon) A Le Figaro Kertész méltatása „Egy élet Közép- Európa tükrében (Párizs) • „Budapesten születtem és egy olyan nemzedékhez tartozom, amelynek élete néhány évszámmal jellemezhető: 1944, 1945, 1948, 1953, 1956” - idézte Kertész Imrét a párizsi Le Figaro az első Nobel-díjas magyar írót és életpályáját bemutató írásában. A II. világháború, a kommunisták hatalomra jutása, a sztálini perek és a magyar felkelés - oldotta fel a dátumokat a Kertész Imre - egy élet Mitteleuropa tükrében c. cikkében a szerző, Stéphane Kovács. A Sorstalanság hőse, akárcsak az 1929-ben született és 15 évesen Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportált író semmitől sem nyugtalankodó fiatalember, aki a náci táborokban zokszó nélkül viseli el a gyötrelmeket. „Számára teljesen természetes, hogy diszkriminálják” - magyarázza Kertész Imre. „Magyarországon 1920-tól létezett, egy törvény, amely megnehezítette az egyetemre jutást a zsidók számára. 1939-ben nem folytathattam az iskolát, csak a törvény alóli kivételes felmentéssel” (Folytatása a 8. oldalon) Kiosztották az első EMIL-díjakat (Szatmárnémeti) • Ritka irodalmi esemény színhelye volt vasárnap este az Északi Színház, ahol az alig egy éve alakult Erdélyi Magyar Írók Ligája ünnepélyes külsőségek közt adta át első díjait. Fodor Sándor elnök, miután beszélt a Liga céljairól és létrejöttének körülményeiről, elmondta, hogy a díjakhoz szükséges pénz Méhes György Kossuth-díjának kamataiból, valamint Böszörményi Zoltán adományából jött össze. A szervezet vezetői közül elvi okokból senkit nem jelöltek a külön elismerésre. Az EMIL első nagydíját Mózes Attilának ítélték, mellette Bogdán László, Fried István, Szálinger Balázs és Farkas Welman Éva részesült elismerésben. A laudációkkal és rövid felolvasással aláhúzott díjazást követően bejelentették, hogy 2003-ra irodalmi versenyt hirdetnek fiatal tollforgatóknak. Majd az ismert anyaországi népdalkutató és népzeneművész, Sebő Ferenc és együttesének rendkívüli koncertje következett a sajnos, szervezési mulasztásokból csak félig telt teremben. (Sike Lajos) MSffiQ HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Az amerikaiak csak tudják Eléggé sajnálatos, de rajtam kívül álló okok miatt nem volt alkalmam az amerikai demokráciát a helyszínen tanulmányozni, így csak közvetett úton tudtam meg róla eztazt, lehet, nem is a legfontosabbakat. Jó két esztendeje választások voltak az érdekvédelmi szervezetben. Pontosabban körzeti előválasztások. Bárki elmehetett, aki ott lakott és tulipános könyvecskéje volt. Elmentem én is, hadd okosodjam. Nem erőségem a matematika, mégis hamar megszámoltam, hogy 13-an voltunk. Mindjárt felállt a körzeti elnök és felolvasott egy listát. Annak a nyolc személynek a nevét, akiket a megyei konferenciára szavazati joggal rendelkező küldötteknek, azaz elektoroknak javasolnak. Ejnye, bejnye, ezt még Iosif Uglar elvtárs, az RKP Szatmár megyei első titkára is jobban csinálta, ő legalább a látszat-demokráciára adott valamit, nem listával kezdte a gyűlést! - bátorkodtam megjegyezni, mire az elnök úr: tessék, lehet másokat is javasolni! Javasoltunk még három személyt, de a szavazásnál kiderült, hogy semmi esélyük. A nyolc előlistás simán nyert, hisz nyilvánvalóan egymásra voksoltak. A három új jelölt csak öt szavazatot kapott. Csöndes füstölgésemre a gyűlésvezető először a demokrácia szabályainak betartására hivatkozott. A körzeti választást meghirdették az újságban, s a székháznál is kifüggesztették.(Ez így igaz!) Miért nem jöttek el többen? Csakugyan, miért nem jöttek? Köztük azok, akik amúgy egész évben nyomják a szöveget, hogy az RMDSZ így meg úgy. Miért nem hozták el anyósukat, apósukat, a szomszédasszonyt, a komát, sógort, a keresztszülőket, hogy szavazataikkal eljussanak a megyei konferenciára, ahol helyzetbe hozhatják magukat, vagy saját jelöltjüket? De miért nem hoztam el magam is, ha láttam a hirdetést? Sebaj, legközelebb a 90 éves féllábú kéményseprőt is elviszem. Megnyugodtam, amikor a körzeti elnök közölte velem, hogy Amerikában is így megy ez. Aki ott van és szavaz, az beleszólhat a dolgokba, aki nincs, az csak a száját járatja. Vagyis pofázik. A teljes nyugalom akkor szállt meg, amikor a napokban Romániát is meghívták a NATO-ba. Az ismert amerikai emberjogi harcos még azt mondta a nyáron a Duna TV-ben, hogy akár abból is baj lehet, ha Funar nem teszi ki a prágai csúcsig a kétnyelvű táblákat, mert az amerikai szenátorokkal nehéz ám megetetni, miért nem tartja be egy polgármester országának törvényeit. Lám, ez már téma sem volt, mint ahogy a történelmi egyházak elkobzott vagyonának visszaadása és még annyi minden sem az. Mit számítanak a pici és nyomorult nemzetiségi bajok, amikor a kormány (földrészünkön egyedülállóan) aláírta, hogy kiadja a törvénysértő amerikai katonákat, ha netán lenne ilyen. A döntéssel Románia lett Amerika legjobb európai tanulója. Hát így kell ezt csinálni. Amerikában csak tudják: jobb nekünk az, erdélyi magyaroknak is, ha jól bánunk az amerikai katonákkal, mint az, ha önálló egyetemünk, anyanyelvi felirataink és gazdag egyházaink vannak. SIKE LAJOS (a szerző újságíró) Lapzártakor kiderült: (2002. december 9-én, 14.40-ig) Mi kerül szerdai számunkba • Kertész Imre: Az angol lobogó (2. rész) • Zsögödből a világ: Ott fent, itt lent Székedi Ferenc rovata, amelyben a közelgő RMDSZ-kongresszus (Folytatása a 8. oldalon) Kovács László ma Bukarestben vacsorázik (Budapest) • December 10-én és 11-én Bukarestben találkozik a magyar és a román külügyminiszter, a megbeszélés fő témája a kedvezménytörvény tervezett módosítása lesz. Tóth Tamás magyar külügyi szófsóvivő szerint a külügyminiszter december 10-én érkezik Bukarestbe, és már aznap egy kötetlen vacsora keretében eszmét cserél román kollégájával. Másnap Kovács László és Mircea Geoana hivatalos tárgyalást folytat. (MTI) ........JSa_____ Olvasómaraton másodszor (Sepsiszentgyörgyi • Ritka az olyan rendezvény, ami sok embert mozgat meg ténylegesen, és ráadásul még várják is a következőt. Ilyen a Kovászna Megyei Könyvtár Olvasómaratona. Tavaly szervezte meg először, idén ősz felé már sokan kérdezték, mikor lesz az idei. Sokan már azt is tudták jóelőre, hogy mit fognak felolvasni. A hét végén zajlott második, huszonnégy órás maratont ismét Albert Álmos polgármester nyitotta meg Tamási Áron Ábel az országban regényéből egy részlettel, másnap pedig a huszonnégy órát is meghaladott maratoni Jánó Mihály művészettörténész zárta egy Kertész Imre írással. A start és a finis között közel másfél százan olvastak fel, a lánc nem szakadt meg, a könyv volt a főszereplő, a meleg hangulat, a jó írások, kedveskedvelt részletek sorjáztak...Jövőre ugyanitt folytatódik. (Éltes Enikő) Gellért Sándor ismét köztünk járt (Szatmárnémeti) • Immár 13 éve valódi ünnep mifelénk a Gellért Sándor Kárpát-medencei vers- és prózamondó verseny (szervezője: Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Szatmári Római Katolikus Püspökség és a Harag György Társulat). Ezúttal is igen jelentős érdeklődés kísérte, jóllehet a Szatmár megyei versenyzők már a válogatásnál elbuktak, így még az elődöntőbe se jutottak be. Mondják, egyféle rivalizálás az oka, mert a két héttel korábban megtartott (ugyancsak Kárpát-medencei) Ady Endre nevével fémjelzett ifjú szívekben élők szavalóversenyen éppen a szatmáriak taroltak... A kétnapos rendezvény most is a költő sírjának megkoszorúzásával kezdődött a szatmári református temetőben, a Gellért Sándor családja jelenlétében. A versenyszínhely, a színház kedves meglepetéssel várta a vendégeket és a közönséget. Portik (Folytatása a 8. oldalon)