Romániai Magyar Szó, 2002. december (14. évfolyam, 4324-4348. szám)

2002-12-09 / 4331. szám

8. OLDAL A Nobel-hét magyar főszereplője: Kertész Imre (Folytatás az 1. oldalról) Kertész Imre írói vallomásában úgy értelmezte a Svéd Akadémia döntését­­ amely alapján ő kapta a Nobel-díjat, hogy Európának ismét szüksége van arra a tapasztalatra, amelyre Ausch­witz, a holokauszt tanúi kénytelenek voltak szert tenni. Külön örömét fe­jezte ki azzal kapcsolatban, hogy gon­dolatait anyanyelvén mondhatja el. Kifejtette: lehet, hogy Nyugaton, egy szabad társadalomban nem lett volna képes megírni a Sorstalanság című regényt. Ott bizonyára másra, talán egy másféle igazságra töreke­dett volna, ”a könyvek és eszmék szabad piacán” esetleg egy csillo­góbb regényformán törte volna a fejét. Szavai szerint az 1956-os forrada­lom leverése után - elsősorban nyelvi megfontolások alapján - úgy döntött, hogy Magyarországon marad, ahol nem gyerekként, hanem felnőtt fejjel figyelhette meg, hogyan működik egy diktatúra. A kommunista Magyarországon - amelyet „viszonylag korlátozott, mond­hatni fáradt, sőt dekadens " diktatú­raként jellemzett - a totalitarizmus lo­gikáját nyögő embert egy másik tota­litarizmusban ábrázolta. Az undor, a depresszió, amire reg­gelente felébredtem, rögtön beveze­tett a világba, amelyet ábrázolni kí­vántam - emlékezett előadásában az író. Kertész Imre azt is elmondta, hogy túl sokáig élt diktatúrákban, ellenséges és reménytelenül idegen szellemi környezetben, ezért nem tett szert „irodalmi öntudatra”, ezen nem volt érdemes töprengenie. Ezenkívül „min­denfelől” értésére adták, hogy a „té­ma”, amely foglalkoztatja, időszerűt-t­len és nem attraktív, és mert a saját meggyőződésével egybevágott, az írást mindig a legszigorúbb magán­ügyének tekintette. STOCKHOLMI PROGRAM • Dedikálások és előadások, interjúk és találkozók, valamint fogadások és díszvacsorák váltják egymást a stock­holmi Nobel-díjkiosztó ceremóniát megelőző és követő napokban Kertész Imre programjában, amelynek minden részletét a politikai érdekektől való távolságtartásra kínosan ügyelő Nobel Alapítvány szervezte. Az SAS skan­dináv légitársasággal Svédországba utaztatott író már érkezése pillanatától a Nobel Alapítvány „kezében volt”: a reptéren Horace Engdahl, az irodalmi Nobel-díjról döntő Svéd Akadémia titkára fogadta. A politika csak vendég a Nobel-hét ünnepi eseményein - a világszerte nagy figyelemmel kísért díjkiosztó ce­remónián és a banketten is -, diplo­matáknak, kormányok tagjainak vagy a svéd királyi család tagjainak vajmi kevés beleszólásuk van abba, hogy a díjazott hol tegyen látogatást, kivel találkozzon. Kertész Imre szombaton tartotta meg a hagyományos Nobel-előadást, ami után az akadémia díszvacsorát adott tiszteletére. Vasárnapi programjában találkozó szerepelt George Klein ma­gyar származású svéd rákkutatóval, aki a Sorstalanság svéd változatához írt előszót, majd műveinek svédorszá­gi kiadója, a Norsteds várta őt vacso­rára. A díjazottak számára hétfőn város­néző körutat szerveznek, amit az érintett országok nagykövetségein díszebéd követ. Ugyancsak hétfőn, Kertész Imre felolvasást tart a Stockholmi Egyetemen. A Nobel-napon, december 10-én délelőtt a Nobel-díjasok részt vesznek az aznap esti díjkiosztó ünnepség fő­próbáján, s „begyakorolják” a feszes forgatókönyvű ceremónia részleteit. A stockholmi koncertteremben meg­rendezendő kedd esti ünnepséget díszvacsora és bál követi a város­házán. (A Nobel-bizottság meghívásának eleget tévét, Medgyessy Péter minisz­terelnök is részt vesz a díjkiosztó ünnepségen.) Szerdán Kertész Imre ellátogat a bevándorlók által sűrűn lakott Rin­­keby nevű elővárosi negyedbe, ahol egy általános iskola diákjaival beszél­get műveiről. Megtekinti a Nobel Mú­zeumot, majd részt vesz XVI. Károly Gusztáv király bankettjén a királyi pa­lotában. Csütörtökön ellátogat a Nobel Alapítványhoz és interjút ad az intéz­mény hangtára számára. Az idei Nobel-díjasok csütörtökön találkoznak az Oslóból Stockholmba érkező Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, idei Nobel-békedíjassal. Kertész Imre pénteken Uppsalába, az ősi svéd egyetemi városba látogat, ahol az egyetemi könyvtárban meg­nyitja könyvkiállítását, este a stock­holmi magyar nagykövetség fogadá­sán vesz részt, december 14-én pedig elhagyja a svéd fővárost. MTI-INTERJÚ A SVÉD AKADÉ­MIA TITKÁRÁ­VAL • Már a fiamnak is odaadtam a Sorstalanság egy pél­dányát, mert ezt a könyvet minden fia­talembernek el kell olvasnia - mondta Horace Engdahl, az irodalmi Nobel­­díj odaítéléséről döntő Svéd Akadémia titkára pénteki interjújában. Hang­súlyozta, hogy a Svéd Akadémia Ker­tész Imre kitüntetésével nem a magyar irodalmat szándékozta jutalmazni. A díjnak természetes következménye - tette hozzá -, hogy nagyobb figyelmet kapnak a magyar irodalmi alkotások, amelyet ez a ritka nyelvű ország nagyon megérdemel. Engdahl úgy látja, a magyarokban létezik egyfajta elszigeteltség-érzés, amelynek azonban szerinte nincs alapja, mert Magyarország hosszú idő óta az európai civilizáció szerves része. Szerinte az irodalmi Nobel-díj átadása minden alkalommal arra kell emlékeztessen, hogy az irodalom egye­temes érték és az alkotásoknak nem­zetközivé kell válniuk. Az igazán nagy művészi alkotások nem köthetők egyik vagy másik nemzethez - mondotta. Kitért arra, hogy névtelen leveleket kapott Magyarországról e-mailen, amelyek szerzői szerint az idei irodal­mi Nobel-díj odaítélése nemzetközi cionista összeesküvés eredménye. „Megdöbbentem, nem hittem, hogy ma Magyarországon előfordulnak ilyen vélemények" - mondta. Teljességgel érthetetlennek tartja a valamiféle zsidó hálózatra és a Svéd Akadémiára gya­korolt zsidó nyomásra vonatkozó fel­­tételezéseket, nem is válaszolt a le­velekre. A Kertész Imrét ért plágium­vád kapcsán annyit mondott, hogy az irodalmi Nobel-díjasoknak mindig akad ellentáboruk, amely többnyire a legérzékenyebb ponton, a plagizálás vádjával támad. TALÁLKOZÁS GEORGE KLEIN RÁKKUTATÓVAL • A Nobel-díjas magyar író főművének kilencvenes évek eleji svéd kiadásához az előszót George Klein, a stockholmi Karolins­­ka Intézet orvosprofesszora írta, aki korábban éveken át tagja volt az or­vosi Nobel-díj odaítéléséről döntő bi­zottságnak. Stockholmi találkozásukról vallott hét végén adott interjújában a Kertész Imre közeli barátjának szá­mító kutató, aki 1947-ben hagyta el Magyarországot, s azóta Svédország­ban él. Szerinte a Kertész Imre által is ábrázolni kívánt igazság összefüg­gésben van azzal, hogy megpróbálja egyfajta kultúraként leírni Ausch­­witzot. S ezt úgy teszi, hogy - egyálta­lán nem tagadva a legborzasztóbb dol­gokat - bemutatja: vannak benne jó pillanatok is, az ember nem érzi magát mindig rosszul. Klein szerint a Sors­talanság szerzője - akárcsak Albert Camus vagy Jean-Paul Sartre - egzisz­tencialista író, aki szerint ma az élet minden problémájáról lehet írni, de nem az életről mint problémáról. Saját látásmódját nagyon közelinek érzi Kertészéhez, aki a Svéd Akadémián tartott szombati előadásában kijelen­tette: sohasem tekintette a holokausz­­tot a németek és zsidók közötti felold­hatatlan konfliktusnak. A zsidóül­dözésnek két évezredes története van - mondta Klein; a németek a végrehaj­tásban tökéletesek, s legfeljebb emiatt kellett bűntudatot érezniük. A holo­kauszt történelmi feldolgozásához mindenekelőtt diskurzusra, szélsősé­ges hangok nélküli párbeszédre van szükség. Azok, akik Kertész kitün­tetése kapcsán nemzetközi zsidó maf­fiáról, meg arról beszélnek, hogy Auschwitz Nobel-díjat kapott, nem segítik e párbeszédet. (Az MTI stock­holmi jelentései nyomán) MTI Fotó: Sándor Katalin A modern magyar oktatást megalapozó Mária Terézia rekonstruált szobrát Magyar Bálint oktatási miniszter mutatta be a Szépművészeti Múzeum előcsarnokában. Az ünnepségen ott volt Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Habsburg György utazó nagykövet és felesége Eilika, valamint Görgey Gábor művelődési miniszter. A képen: a helyreállított szobor. Sharp-termékek hűséges előfizetőinknek! Színes tv-készléket, Hi-Fi tornyot, mikrohullámú sütőt sorsolunk ki azok között, akik 2002-ben legalább hat hónapra megszakítás nélkül előfizettek lapunkra, illetve 2003-ra egész esztendőre megrendelik az RMSZ-t. A nyeremények összértéke megközelíti a 15 millió lejt. A színes tv-készülékre lényegében minden hűséges olvasónk pályázhat egy vagy akár több sorszámmal, ha legalább hat hónapra előfizetett 2002-ben, illetve megrendeli jövő évre is lapunkat hasonló időszakra. A Hi-Fi torony és a mikrohullámú sütő külön kerül kisorsolásra a 2003-ra egész évre előfizetők között. Az elnyerhető tárgyakat rövidesen külön-külön is bemutatjuk színes felvételen és műszaki adataikkal együtt. Az előfizetési szelvények beküldési határideje - szigorúan!- január 10-e (postabélyegző dátuma). A sorshúzásra a részvevők listájának közzététele után kerül sor, reméljük január végén. És ne feledjük: Minden magyar házban Romániai Magyar Szál Lapunkat olvasva, mindenképpen nyer! ELEV­E___ 2002. DECEMBER 9., HÉTFŐ Bolyai János emlékversenyt tartottak (Csíkszereda) • Kilencedik alkalommal szervezték meg a Bolyai János emlékversenyt a Csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában. A szom­baton megtartott versenyen székelyudvarhelyi, keresztúri, marosvásárhelyi és Csíkszeredai diákok vettek részt. A tizenegy versenyző csapat Bolyai János életéből és munkásságából mérte össze tudását, majd 58 versenyző egyéni matematikai versenyen is részt vett. A verseny végén Szőcs Péter, a házigazda iskola matematika szakos tanára, főszervező, úgy értékelte, hogy az idei versenyen nagyon erős volt mezőny. A díjkiosztó ünnepség előtt dr. Kiss Elemér egyetemi professzor Bolyai Jánosról tartott előadást. A csapatverseny győztese a Petőfi Sándor Általános Iskola csapata lett. (Daczó Dénes) Fidesz-kongresszus az uniós csatlakozásról (Folytatás az 1. oldalról) második rész a következő másfél-két évre szólóan foglalja össze azokat a rövid távú, szakmai területekre lebon­tott javaslatokat, melyeket az uniós csatlakozásig kellene végrehajtani. Martonyi János volt külügyminiszter szerint a következő fél évszázad leg­alább annyira fontos lesz az európai integráció történetében, mint az előző 50 év volt. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke úgy véli, nem kell attól tar­tani, hogy a csatlakozás egy újabb Trianonnal ér majd fel, mert az EU a legjobb orvosság a trianoni határok ellen. A kongresszus előadói között - a határon túli magyarság képvi­seletében — Duray Miklós, a szlo­vákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke és Kovács Mik­lós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is szót kapott. A Magyar Szocialista Párt az ese­ményre reagálva közleményt adott ki, amely szerint megnyugvással fogad­ja, hogy a legnagyobb ellenzéki párt is támogatja Magyarország uniós csatlakozását, és nem támaszt újabb belpolitikai előfeltételeket. (Guther M. Ilona) v­a­r. r. » Magyar parlamenti küldöttség a Cenk alatt (Folytatás az 1. oldalról) Fogadott bennünket a román Képviselőház elnöke, Valer Dorneanu úr, talál­koztunk parlamenti bizottságokkal, képviselőkkel, külön megbeszélésünk volt az RMDSZ-frakciókkal, fogadott bennünket a román külügyminisz­térium államtitkára... Összességében azt mondhatom, rendkívülien baráti volt a hangulat, a megbeszélések tartalma is. Kifejezetten is hangsúlyoznám, ez nem protokolláris jellegű találkozás volt, kölcsönösen rájöttünk arra, hogy e találkozókat bizonyos témákra koncentráltan rendszeressé kell tennünk. Célként határoztuk meg, hogy a határmenti régiók parlamenti képviselői legalább egyszer félévente találkozzanak és beszéljenek meg olyan regionális ügyeket, mint a környezetvédelem, az infrastruktúrafejlesztés, egyéb fontos határmenti kapcsolatokat. E találkozásokba a politikusok mellett szeretnénk bevonni a gazdasági élet szereplőit”. (Tóásó Áron Zoltán) Lapzártakor: (2002. december 8-án, 14.40-ig) Cipruson az iraki dokumentumok (Nicosia/Bagdad) • Ciprusra, Lar­­naca kereskedelmi repülőterére érke­zett vasárnap délelőtt az ENSZ Her­cules C-130-as szállítógépe fedélzetén azokkal az iraki dokumentumokkal, amelyekkel Bagdad bizonyítani kí­vánja, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverei. Szemtanúk elmondása sze­rint a gépről hat, ENSZ-jelvényes sze­mély szállt le, mindegyiküknél fekete táska, amelyek - feltehetően - a terje­delmes iraki nyilatkozatot tartalmaz­ták. A csaknem 12 000 oldalas, illetve 529 megabyte terjedelmű CD-romon található iraki nyilatkozatot szom­baton este, egy nappal az ENSZ által kijelölt határidő előtt adták át a világ­­szervezet illetékeseinek. A dokumen­tumok várhatóan még a nap folyamán megérkeztek Bécsbe, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és New Yorkba, az ENSZ székhelyére. A fegyverzetellenőrök különben vasár­nap délelőtt egy geológiai intézet és egy katonai támaszpont közelében lé­vő, rovarirtó szert gyártó üzemben folytatták munkájukat. Ciprusról újabb huszonöt fegyverzetellenőr indult vasárnap Bagdadba. (Az MTI nyomán) ■ December 6-7 ■ Fővárosi lapok, hír­­ügynökségek nyomán: A házkutatás alkal­mával a bukaresti hőszolgáltatási vállalat (RADET) vezérigazgatója otthonában öt­venezer dollárt és nagy mennyiségű ékszert fedeztek fel. Eredetük egyelőre homályban (Adevarul). ■ Egy jugoszláv gyármányú géppisztolyt és egy félautomata fegyvert fedeztek fel a fővárosi ifjúsági parkban egy híd alatt (Adevarul). ■ Szatmárnémeti pol­gármestere, Horea Anderco gyomorvér­zéssel beutaltatta magát a kórházba. Mint ismeretes, korrupcióellenes ügyész­ségi vizsgálat folyik ellene (Adeva­rul). ■ Ion Iliescu azt tanácsolja a forradalmá­roknak, hogy vegyék ki hektárnyi földjüket, de költözzenek falura (Adevarul). ■ Szemi­náriumi megvitatás után a szövetkezeti tör­vénytervezetet sürgősségi kormányren­delettel fogják életbe léptetni (Adevarul). ■ Traian Basescu védelmébe veszi Gheor­­ghe Dabelát, és azt állítja, hogy a néme­teknek nem volt miért lefizetniök, hiszen a RADET nagy összegekkel tartozott ne­kik (Ev. zilei). ■ A kormány egy hónappal, március 14-ig meghosszabította az államo­sított házakat visszaigénylők számára a ha­táridőt, hogy letehessék a szükséges bizony­latokat (Jurnalul national). ■ Bár a bizonyí­tékokat az orra elé dugták, Gheorghe Onisoru elrejti a szekus dossziék bizottsá­gának háta mögé Ristea Priboit (Curentul). ■ Kemény báró leszármazottai Vajdaka­maráson csaknem az egész falut vissza­igényelik. A templomot, az iskolát, az or­vosi rendelőt, sőt, még egy patakot is (Curentul). ■ A ProTV vezérének, Adrian Sarbunak pillanatok alatt ellopták Lincoln kocsiját. Sofőrje csak addig hagyta magára a járművet, míg bezárta a kaput (Romania libera). ■ Nemzetközi pénzintézetek tanul­mánya szerint Romániában a legmagasabb a csúszópénz értéke: 1,6 százalék az üzleti forgalomból (Romania libera). ■ Pénteken elhunyt Dan Amadeo Lazarescu liberális képviselő, majd szenátor, ismert szabad­kőműves (Cotidianul). ■ Románia négy helikoptert szállít Elefántcsontpartnak (Ziua). ■ A glasgow-i rendőrség a szaunákból szedett össze húsz keleteurópai, köztük román prostituáltat (National). ■ 106.1 FM DEKA RÁDIÓ CSÍKSZEREDA 0266-316-406

Next