Romániai Magyar Szó, 2003. november (15. évfolyam, 4648-4677. szám)

2003-11-15 / 4662-4663. szám

4. OLDAL Román-ukrán nézeteltérések • Ukrajna elégedetlen azzal, amit és ahogyan Romániában az ukrán nem­zeti kisebbség jogainak biztosítása ér­dekében tesznek - fejtette ki csütör­tökön Bukarestben az ukrán parla­ment felső házának elnöke. Volodimir Litvin a szenátus elnökével, Nicolae Vacaroiuval lezajlott megbeszélései után szólt a romániai ukrán nemzeti kisebbség oktatási-tanulási lehetősé­geiről és feltételeiről, az egyetlen ro­mániai ukrán tannyelvű gimnázium (líceum) támogatása szegényessé­géről. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy ismét létrehozzák ama ukrán gimnázi­umokat, melyek a múlt században még működtek Romániában. Vacaroiu válasza: a kisebbségi jogok terén „je­lenleg semmiféle gond nincs Romá­niában”. IMF-vezérigazgató Moszkvában • A Yukos olajtársaság kérdése Orosz­ország belügye, melyet önállóan kell megoldania - jelentette ki Horst Köh­ler, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója csütörtökön Moszk­vában, ahol fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Oroszországban sem­miféle reprivatizáció nem lesz, és a privatizáció eredményei felülvizsgá­latát célzó javaslatok sem kerülnek napirendre - biztosította az orosz el­nök tárgyalópartnerét, újfent eloszlat­va a Yukos-ügy nyomán leggyakrab­ban megfogalmazott aggodalmat: bár a főügyészség vádat emelt az olaj­­vállalat néhány vezetője ellen, a bű­nösségüket bizonyító bírósági tárgya­lásig, melynek nyitottnak kell lennie, ártatlannak tekintik őket. Nagy-Britannia törvénybe iktat­ta • Nagy-Britannia törvénybe iktatta csütörtökön az EU-bővítésről április­ban aláírt szerződést. A törvényhozás mindkét házát megjárt tervezetre a szokásjognak megfelelően az uralko­dó is jóváhagyását adta, így már csak egy végső, formális és automatikus kormányzati ratifikációs aktus van hátra. Nagy-Britannia a 15 EU-tagál­­lam közül elsőként indította el - ápri­lis végén, alig két héttel a csatlakozási szerződés ünnepélyes athéni aláírása után - a tervezet ratifikációs folya­matát. Áradások Vietnamban • Tizen­hat ember vesztette életét Vietnamban a szerda óta tartó súlyos áradásokban. Katasztrófavédelmi illetékesek pénte­ki közlése szerint további tíz ember nyomtalanul eltűnt. Az érintett kör­zetben több millió ember lakik. Sok települést teljesen elszigetelt az ár, a hadsereg segíti az ellátás biztosítását. 10 ezer embert csempésztek át • Hat év alatt 10 ezer embert csempé­szett át a magyar-osztrák határon az a két, külföldiekből álló embercsempész szervezet, melyet közösen számoltak fel magyar és osztrák határőrök - je­lentették be csütörtökön, Szombathe­lyen. „A szerb és albán embercsempé­szekből álló szervezet 1997-től nap­jainkig főleg albán és szerb-monteneg­­rói állampolgárokat juttatott át ille­gális módon a magyar-osztrák hatá­ron. Elfogásukhoz titkosszolgálati esz­közöket is bevetettek” - mondta a ha­tárőrség rendészeti főigazgatója. Javaslat a kisebbségi ügyekről • A Fidesz-MPP és az MDF európai parlamenti képviselőcsoportja fel­vetette az Európai Parlament (EP) elnökének: a jövő évi választások után hozzanak létre külön bizottságot az etnikai és nemzeti kisebbségi ügyek­kel való foglalkozásra. Ha ez nem lehetséges - mondta Szájer József, a közös képviselőcsoport vezetője - az egyik, már most is létező bizottság kapja meg e pluszfeladatot. Szájer ez ügyben találkozott Pat Cox-szal, az EP elnökével, aki szerint fontos lenne, hogy egy ilyen kezdeményezést ne csak az Európai Néppárt támogasson, hanem a többi fontosabb EP-frakció is. Szájer tárgyalni fog a többi frakció illetékeseivel, Tabajdi Csabával, a magyar szocialista képviselőcsoport vezetőjével már fel is vette a kapcso­latot, ő támogatta az indítványt. EU-alkotmány Írország nem akadályozza a kisebbségi jogok rögzítését (Budapest / MTI)­­ Bertie Ahern kormányfő megígérte: Írország nem akadályozza a kisebbségi jogok biz­tosításának az európai alkotmányban történő rögzítését - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök egy csütörtöki sajtótájékoztatón, miután ír partneré­vel tárgyalt, aki népes üzletember-de­legáció élén egynapos munkalátogatá­son járt Budapesten. A látogatás külö­nös jelentősége: 2004 első felében, Magyarország uniós csatlakozása ide­jén Írország tölti be az EU soros elnö­ki tisztét. „Az ír elnökség prioritásai közé fog tartozni az EU gazdaságának dinamizálása, valamint a tudásalapú társadalom megteremtését célzó folya­mat gyorsítása” - jelentette ki Aher. Medgyessy szerint a magyar szándé­kok egybevágnak ezzel: a parlament előtt az innovációs törvényjavaslat, s 2006-ra Magyarország a GDP 1,7- 1,8­-át kívánja kutatás-fejlesztésre for­dítani; az európai alkotmányos szerző­dés szövegének minősége fontosabb annál, mint hogy mikor sikerül lezárni a kormányközi konferenciát. Bertie Ahem reményét fejezte ki: a doku­mentum véglegesítése még idén, az olasz EU-elnökség idején megtörté­nik. Medgyessy a kisebbségi jogok rögzítése mellett a kiemelt célok közé sorolta: legyen teljes jogú magyar tag­ja az Európai Bizottságnak, illetve si­kerüljön megteremteni az unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Bertie Ahern megerősítette: Írország is támo­gatja az „egy ország, egy biztos” elvet. A jövő januárban kezdődő ír EU-el­­nökség különös figyelmet fordít majd a „szélesebb Európa” koncepcióra, ezen belül is az Ukrajnával való kapcsola­tokra. 2004. első felében lesz EU-Orosz­­ország, EU-Egyesült Államok és EU­­Latin-Amerika csúcstalálkozó é­s Íror­szág a közel-keleti és az iraki kérdés rendezésében is komoly szerepet kíván vállalni. (Képünkön: az ír mi­niszterelnök és vendéglátója a Szent Korona előtt a Parlament kupola­­csarnokában)) Irak Francia segítség (Párizs / MTI) • Franciaország szo­rosabb együttműködést ajánlott az Egyesült Államoknak, „mivel mindenkit érint, ami most Irakban kockán forog, és mert a világ biztonságáról van szó” - mond­ta Dominique de Villepin francia kül­ügyminiszter csütörtökön. Az Egye­sült Államok barátjaként és szövetsége­seként Franciaország készen áll „min­den találkozóra és megbeszélésre”. Párizs szükségesnek tart egy új biztonsági tanácsi határozatot Irakról, s Francia­­ország kész hozzájárulni Irak újjáépíté­séhez, „mihelyt létrejön egy új iraki (nemzet)gyűlés és egy ideiglenes kor­mány, hogy ezeket a szerveket felru­házhassák a hatáskörüknek megfelelő tekintéllyel és főhatalommal”. A meg­szálló amerikai erők kivonása azonban nem merül fel - tette világossá Villepin. „Az amerikaiak elkezdtek egy akciót, melynek nagyobb biztonságot kell eredményeznie, de csak az irakiak fennhatósága alatt”. Kiindulópontként az irakiak szuverenitásának kell szol­gálnia. Szükség lenne az ENSZ-főtitkár különmegbízottjára Irakban, aki képes volna „a helyszínen együttműködni Paul Bremerrel”. Irak amerikai polgári kor­mányzójával. • (Berlin • L. Kovács Ferenc / MTI) • Az iraki olasz főhadiszállás ellen elkövetett merénylet után a német és a magyar külügyminiszter csütörtökön Berlinben nyilatkozott a közép-keleti országban uralkodó helyzetről. Joschka Fischer oly fejleményről beszélt, „mely bennünket nagy aggodalommal tölt el”. Kovács László felhívta a figyelmet: a katonai akciót gyorsan és viszonylag kevés áldozattal bonyolították le, a sta­bilizálás viszont lassan, s nagy veszte­ségekkel halad. Fischer a jövő héten Washingtonban első kézből szeretne információt szerezni: van-e vita az amerikai vezetésen belül a stabilizálási folyamatról, s ha igen, milyen irányt vesz. • (Bagdad / MTI) • Robbanások folyamatos zaja hallatszott csütörtökön naplemente után Bagdadban, miután az amerikai hadsereg Vaskalapács el­nevezéssel átfogó akciót indított a felfor­gatók és gerillacsoportok felszámo­lására. A műveletet a gerillák jelentette fenyegetésre adandó erőteljes válasz­nak szánják. Bagdad egyik déli külvá­rosában a magántulajdonú, al-Dzsazíra festékgyár ellen intéztek csütörtökön nagyszabású tüzérségi támadást az amerikai erők, ez volt az első ilyen jel­legű művelet Szaddám Huszein rend­szerének megdöntése óta. A hadműve­letet irányító amerikai parancsnokok szerint a használaton kívüli gyártelepet a koalíciós erők ellen felforgató tevé­kenységet folytató iraki gerillák fegy­ver- és lőszerraktárként használják. Munkában a frissen megalakult palesztin kabinet; kérdés, mennyire lesz tartós... 2003. NOVEMBER 15-16., SZOMBAT-VASÁRNAP Anyanyelvjog Szlovákiában MKP-vétó (Pozsony / MTI) • Megvétózta a szlovák kormány csütörtöki ülésének napirendjét a Magyar Koalíció Pártja (MKP), így nem születhetett döntés arról, hogy egyes településeken meg­vonják a nemzeti kisebbségek anya­­nyelv-használati jogát a hivatali érint­kezésben. A hatályos törvény rendel­kezése szerint ama településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség lélekszá­­ma eléri az ott lakók húsz százalékát, az adott kisebbségek a hivatalokkal szóban és írásban a saját anyanyel­vükön is értekezhetnek, s a közterü­leteken kétnyelvűnek kell lenniük az írott információknak. Az annak idején nehezen kiharcolt jog gyakorlati ér­vényesítésének „kiigazítása” azért ke­rül a kormány napirendjére, mert az 2001 - es szlovákiai népszámlálás eredményei szerint a 20%-os népességi arány vál­tozása a szlovákiai magyarok esetében 14 települést érint, közülük három hely­ségben 20% fölé emelkedett, 11-ben 20% alá esett a magyar nemzetiségűek aránya. Szlovákiában egyetlen évtized során 47 ezerrel esett vissza a ma­gyarok lélekszáma, így most 512-ről 501-re akarják csökkenteni azon tele­pülések számát, ahol a magyar nyelvi jogok vonatkozó része alkalmazható lenne. A törvény az ukránokat, a ruszi­nokat és a németeket is érinti. Ked­vezően alakult a ruszinok helyzete, akik az eddigi 68 helyett 91 helyen, míg az ukránok 57 helyett már csak 53 településen, s a németek egyetlen falu­ban gyakorolhatják az anyanyelvhasz­nálati jogot. A többi kisebbség minde­nütt 20%-nál jóval alacsonyabb arányt képvisel. Az MKP kifogása a csütörtö­ki kormányülésen: az előterjesztést semmilyen koalíciós egyeztetés nem előzte meg. A párt nemcsak a magyar, hanem a Szlovákiában élő más kisebb­ségek érdekeire is hivatkozva előbb a koalíciós tanács fórumára viszi a kér­dést, s eltökélt szándéka a 20%-os kü­szöböt 10%-osra csökkenteni. Szerbiai parlamenti választások A VMSZ koalíciós elképzelései (Belgrád • Petky József / MTI) • A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kész választási koalícióra lépni ama szerbiai pártokkal, melyek a reformo­kat, az átalakulást szorgalmazzák, és európai Szerbiáért küzdenek - közölte Kasza József VMSZ-elnök, szerbiai miniszterelnök-helyettes - s két ilyen párttal, a Demokrata Párttal (DS) és a G17 Plusszal tartja elképzelhetőnek a választási szövetséget; a VMSZ vezető testülete a hét végén dönt erről. Kasza személyes véleménye: a parlamenti választást már Zoran Djindjic mi­niszterelnök tragikus halála után ki kel­lett volna írni, de a VMSZ elfogadja a koalíciós partnerek döntését. Az ötszá­zalékos parlamenti küszöb miatt a VMSZ önként nem juthat be a parla­mentbe, de az összes délvidéki magyar párttal összefogva sem lenne rá esélye (Rijád / MTI) • Éles hangon azzal támadta csütörtökön az egyik vezető szaúd-arábiai napilap a katari székhe­lyű al-Dzsazíra arab hírtelevíziót, hogy a múlt heti rijádi merényletről közölt tudósításai erőszakra uszítanak. Az ar- Rijád c. napilap, mely gyakran a kor­mány nézetét tükrözi, óva intette a szomszédos Katart attól, hogy az „okvetetlenkedő” hírtévét eszközként használva harcoljon Szaúd-Arábia ellen, és „feltüzelje az embereket” a véres robbantás után. „Nem áll Katar érdekében megingatni a királyság sta­bilitását, mert mindannyian össze vagyunk láncolva”. Az arab országok­ban nagy nézettségnek örvendő al- Dzsazíra, melynek Szaúd-Arábiában nincs irodája, emigráns szaúdi ellen­zékieket faggatott a merénylet után, akik a szaúdi uralkodócsaládot osto­rozták, mondván: „elnyomása” vezet ilyen támadásokhoz. Az ar-Rijád a nyi­latkozatokra utalva megvádolta Katart: az ellenzékieken keresztül „osztogat tanácsokat, prédikál reformokról és (a magyar kisebbség Szerbia össz­lakosságának közel 3%-át teszi ki). A párt eredetileg az új alkotmány elfoga­dását, a választási törvény módosítását s a kisebbségeknek kedvező alacsonyabb parlamenti küszöb megállapítását szor­galmazta; az elképzelés nem valósult meg, így a VMSZ-nek igazodnia kell a körülményekhez. Kasza szerint a rend­kívüli parlamenti választás kiírása el­kerülhetetlen volt. A kormányzó párt­­szövetség, a DOS felhatalmazására Dragoljub Micunovic, a koalíció elnök­jelöltje csütörtökön javasolta: Natasa Micic, a köztársasági elnöki teendőket ellátó parlamenti elnök (képünkön) még a nap folyamán december 28-ára írja ki a rendkívüli parlamenti választást. Zoran Zivkovic miniszterelnök kor­mánya támogatta Micunovic javaslatát a változásról, miközben pontosan tudja, hogy sem a királyságban, sem máshol nem a reform mintaképe”. A Perzsa­öböl menti országok közt különutas Katar szemében ugyan szálka az al- Dzsazíra, melynek tudósítóit több arab országból kitiltották, ám a sajtószabad­ságra hivatkozva elutasítja meg­­zabolázását. Szaúd-Arábia és az ola­jban gazdag apró emirátus, Katar közt tavaly robbant ki diplomáciai vita a hírtévé és Katar Izraelhez fűződő kap­csolatai körül. Szaúd-Arábia tavaly szeptemberben visszahívta dohai nagy­követét, és bár a két ország közti fe­szültség azóta enyhült, viszonyuk válto­zatlanul hűvös. A legkevesebb 18 halá­los áldozatot követelő rijádi merénylet után a szaúd-arábiai hatóságok megszi­gorították az iszlám szent városa, Mekka védelmét a november 24-ig tartó ramadán tetőpontján, ötezer rend­őrrel erősítve meg a zarándokokra és a szent helyekre vigyázó biztonsági erőket - értesült a belügyminisztérium­ban a Saudi Gazette c. újság. Szaúd-Arábia Bírálat, megerősített védelem

Next