Ruházati Munkás, 1964 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

A MAGYAR RUHÁZATIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. E Boldog új évet A­z új esztendő első napjaiban sze­retettel köszöntjük szakszerve­zetünk minden tagját, aktivis­tái, a bizalmiakat, a szakszervezeti bi­zottság tagjait, akik az elmúlt 1963-as esztendő nehéz feladatainak megoldá­sában eredményesen kivették részüket. Kimondhatjuk, hogy megerősödve, ta­pasztalatokkal gazdagodva zártuk az elmúlt évet. Magunk mögött hagyva az 1963-as évet, jogos bizakodással tervezhetünk, és építhetünk az új évben eddigi ered­ményeinkre, mert tudjuk, terveinket meg tudjuk valósítani. A szocialista tá­bor egyre nagyobb ütemben növekvő ereje, gazdasági, politikai és kulturá­lis sikerei évről évre növelik a dolgo­zók létbiztonságát, szilárd hitét a bé­ke teljes biztosításában, az élet szeb­bé, jobbá tételének lehetőségeiben. Hazánk növekvő gazdasági eredmé­nyeiből a ruházati ipari üzemek dol­gozói és vezetői is méltán kivették ré­szüket. Az elmúlt évben befejeződött az üzemek összevonása. Ennek ered­ménye már az éves terv teljesítésében is megmutatkozott. Sikerült kialakítani a tisztább profitokat, a helyesebb bé­rezési formákat, a munka folyamatá­nak korszerű, eredményesebb szervezé­sét Megerősödtek üzemeinkben a szo­cialista brigádok. S­zakszervezeti bizottságaink az el­múlt esztendőben tovább erősí­tették a kollektív vezetést, a dol­gozókkal való kapcsolatot. Elmondhat­juk, hogy az elmúlt évben — különö­sen a második félévben — sikerült a szakszervezeti bizottságoknak megta­lálni azt a helyes formát, melyben eredményesen segíthetik a termelés problémáinak megoldását. Ehhez nagy segítséget adott a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának októberi ülése. Az utána megtartott országos tanácskozá­sunkon megértették a szakszervezeti bizottságok titkárai elnökségünk javas­latát. Hazatérve üzemeikben szb-ülé­­sen tárgyalták sajátos tennivalóikat. Itt sokoldalúan tárgyalták a feladatokat, és hasznos határozatok, javaslatok szület­tek. Erősödtek szakszervezeti bizottsá­gaink az általános szakszervezeti fel­adatok szervezésében, tartalmában is. Az szb-üléseket, taggyűléseket rendsze­resebbé sikerült tenni az elmúlt évben. Azonban ezen a területen még a jö­vőben sok a tennivalónk. Nem min­denütt ismerték fel — különösen a tag­gyűléseknek a jelentőségét. A beszá­molók nem tükrözik megfelelően a szakszervezet végzett munkáját, nem vetik fel azokat a problémákat, me­lyek érd­e­klik dolgozóinkat. Az elmúlt évben létrehoztuk az összevont üze­meknél a szakszervezeti intéző bizott­ságokat. Még nem találták meg a he­lyüket, nem ismerték fel tennivalóikat. Ennek megoldása ez évben egyik fontos feladatunk. Az üzemi tanácsok válasz­tása után mindössze egyszer tartottak ülést. Munkájuk kialakításához szak­­szervezetünk apparátusának ebben az évben sok segítséget kell adnia e­redményeket értünk el az el­múlt évben a dolgozók egész­ségének védelmében, szociális ügyeik intézésében. Jól sikerültek a mű­szaki vezetők biztonságtechnikai vizs­gái, javultak üzemeinkben a szociális körülmények. A dolgozók üdülését, pi­henését is eredményesen oldottuk meg. Szakszervezeti bizottságaink eredmé­nyesen tevékenykedtek a dolgozók kul­turális színvonalának emelése érdeké­ben. Jelentősen nőtt az állami oktatás­ban részvevők száma. Eredményesen zárult a politikai iskolák első éve. Egy­két helyen sikerült megtalálni a kul­turális nevelőmunkának színesebb, új­szerűbb formáját. Jól sikerültek a mit tud?"’ versenyek, irodalmi fejtö­rők. Eredményesen működnek a képző­­művészeti, irodalmi körök. Az 1964. évi feladatok teljesítése je­lentős erőfeszítést kíván a ruházati üze­mek minden dolgozójától. Eddigi ered­ményeink alapján bízunk abban, hogy feladatainkat sikeresen megoldjuk. Az új esztendő alkalmából szakszer­vezetünk minden tagjának és tisztség­­viselőjének jó egészséget, és eredmé­nyes munkát kívánunk. Szakszervezetünk központi vezetősé­ge december 19-i ülésén tárgyalta a szakszervezet nevelőmunkájában ed­dig elért eredményeket, és meghatároz­ta a tennivalókat. Az írásos jelentés részleteiben elemzi mindazokat a terü­leteket, ahol a szakszervezeteknek le­hetőségük van arra, hogy a dolgozók gondolkodását, magatartását, szocialista rendszerünknek megfelelően formálják. Az értékelést a SZOT 1363 októberi ülésének anyaga alapján végezték el. Az ott elhangzott referátum a fejlő­dés első és legfontosabb követelménye­ként jelölte meg, hogy a szakszerveze­tek nevelőmunkájának ta­rtalma a tár­sadalmi szükségleteknek, és a szakszer­vezetek sajátos helyzetének megfelel­jen. A nevelőmunka eredményességé­nek mércéjeként a dolgozók munkáját, a munkában való helytállást kell te­kinteni. Versenyben a szocialista brigád címért A részletes értékelést a szocialista brigádmozgalom fejlődésének, eredmé­nyeinek elemzésével kezdték. A ruhá­zati üzemekben a dolgozók 7,2 száza­léka nyerte el a kiváló dolgozó kits­n­­­tetést. Üzemeinkben a dolgozóknak több mint 10 százaléka — 2640 fő — a szocialista brigád tagja. 5203 fő küzd a szocialista brigád címért, több, mint a dolgozók 20 százaléka. A brigádok tagjainál a munkára kérők közös vállalás képezi az alapot a ta­nulásra és a művelődésre is. Üze­meinkben a szocialista brigádok jelen­tős eredményeket értek el a termelő­­munkában és a szocialista ember jel­lemző vonásainak kialakításában is. Elnökségünk javaslata alapján 1964 el­ső negyedévében összehívjuk a szocia­lista brigádvezetők országos értekezle­tét, ahol az eddigi eredmények össze­gezése, és értékelése alapján meghatá­rozzuk a következő idők feladatait. A jelentés részletesen elemzi azokat a nehézségeket, problémákat, melyek a termelőmunka során jelentkeztek. Az akadozó munkafolyamat, szervezetlen­ség, a rossz szabványellátás, a műve­zetők esetenként még előforduló go­romba magatartása, az ezekből fakadó rossz légkör nemcsak visszatetszést, el­lenvéleményt és közömbösséget szül, hanem sok esetben próbára teszi a rendszer iránti bizalmat is. Ezek meg­szüntetése elsőrendű feladata az álla­mi és társadalmi vezetőknek. A válla­latoknál működő egyeztető bizottságok munkája jelentős eredményeket mutat. A dolgozók bizalommal fordulnak a bizottságokhoz. Szakszerű munkájukat igazolja, hogy területi egyeztető bizott­ságokhoz kerülő fellebbezések többsé­génél a vállalati egyeztető bizottságok határozatát többségükben jóváhagyják. Felelősség a közösségért Jelentős eredményeket értünk el a nemzetközi összefogás, az internacior­a­­lizmus eszméinek terjesztésében. Ered­­­­ményesen szerveztük meg a Szakszer­vezeti Világszövetség é­s nemzetközi szakmai szövetségünk felhívására szer­vezett akciókat. Dolgozóink példamuta­tóan részt vettek a spanyol nép meg­segítésére indított mozgalomban. Igen eredményesek és hasznosak voltak az utóbbi években megtartott külföldi tapasztalatcserék, delegá­ciók látogatásai. A dolgozók fokozódó öntudatát, a kö­zösség iránt érzett nagyobb felelőssé­gét igazolja, hogy a szervezett dolgo­zótaink többsége szívesen vállal tár­sadalmi munkát. A ruházati üzemek­ben foglalkoztatott 4327­ társadalmi ak­tivista a társadalmi tevékenység lég fontosabb bázisává lehet, ha az eddi­gieknél nagyobb gondot fordítunk kép­zésükre, oktatásukra. A szak­szervezeti bizottságok hatáskörének bővülésével a társadalmi munkások ma már olyan feladatokat is elvégeznek, melyeket ed­dig hivatali szervek láttak el. A szakszervezeti rendezvények nevelő ereje A jelentés a továbbiakban foglalko­zott a dolgozó nők­ helyzetével é­s sze­repével a­ termelőmunkában, és a tár­sadalmi feladatok végzésében. Röviden értékelte, hogy a karbantartókkal az elmúlt években sikerült eredménye­sebben foglalkozniuk a szakszervezeti bizottságoknak. Részletesen elemezte a termelési tanácskozások, szakszervezeti taggyűlések szerepét és jelentőségét. Az utóbbiban jelentős tennivalók vannak. Erre figyelmeztet, hogy a ruházati üze­mekben a dolgozóknak csak 36 száza­léka vesz részt a szakszervezeti tag­gyűléseken. Ennek megoldását abban látjuk, hogy a szervezési intézkedése­ken túl, a taggyűlések beszámolóját olyanná kell tenni, hogy felkeltse a tagság érdeklődését, felelősségét a szak­­szervezeti munka iránt. A taggyűlése­ken felmerült kérdésekre választ kell adni, a problémákat gyorsan, eredmé­nyesen meg kell oldani. A nevelőmunk­a minden eszközével A beszámoló a továbbiakban részle­tesen foglalkozik a szakszervezeti saj­tóval és egyéb kiadványokkal. Majd ér­tékeli a politikai iskolák eredményeit A dolgozók általános é­s szakmai kép­zése érdekében az üzemi szakszerveze­ti szervek és a gazdasági vezetők szé­les körű, eredményes felvilágosító mun­kát végeztek. Ennek tudható be, hogy az általános és középiskolákba, to­vábbá az egyetemekre és főiskolára beiratkozottak száma évről évre emel­kedik. Például az 1962—63-as tanév­ben az általános iskolákban 377 fő ta­nult, 84 százalékkal több, mint az elő­ző években. Középiskolában 895 fő — 28 százalékkal több ■— egyetemen 62 fő — 78 százalékkal több — mint az 1961—62-es évben. A technikumokra beiratkozottak nagy száma biztató, hiszen ezzel meg lehet majd oldani a szakképzett műszaki vezetők utánpót­lását is. A jelentés végezetül az ipari tanuló­­képzéssel, a könyvtárak, munkás­­akadémiák, művészeti csoportok, csa­ládi események társadalmi megünnep­lésének értékelésével az itt jelentkező problémákkal foglalkozik. Összefoglalva, hangsúlyozza, hogy a szakszervezeti munka minden terüle­tén ki kell­ fejteni agitációs és propa­ganda tevékenységet. A nevelőmunka a függetlenített funkcionáriusoktól és a társadalmi aktivistáktól is na­gyobb helyi ismeretet, hozzáértést, több rugalmasságot és még nagyobb erőfeszítést követel dolgozóink tudatá­nak formálása érdekében. Központi ve­zetőségünk határozata értelmében in­tézkedési tervet kell kidolgozni, mely részleteiben meghatározza a tenniva­lókat. Az ülésen napirendként szerepelt még szakszervezetünk központi veze­tőségének és a minisztériumnak közös kiadásában megjelenő­­versenycélkitű­zések 1964-re, a központi vezetőség és elnökség 1964 első fél évének munka­terve, az 1964. év költségvetése. A nevelés , a szakszervezeti legfőbb módszere filinek jorít ez de Jeit Olvasóink már értesültek a rádióból, a televízióból és a napi sajtókból arról, hogy a lottó 52. heti sorsolásán a fő­nyereményt — öröklakást berendezéssel, Moszkvics-autót ér, a 12 000 forintos vásárlási utalványt —a Vörös Október Fér­­firuhagyár két dolgozója nyerte. Tóth Józsefné és Szeleczki Rozália az 5-ös szalagon dolgozik. Mindketten gépészek, egy­más mellett ülnek, régi jóbarátok. Hosszú idő óta közös szel­vénnyel játszották. Szerencséjüknek dolgozó társaik is örül­tek. Az új­év hajnalán elhangzott jó kívánságok az ő ese­tükben részben valóra váltak. Ezzel a nyereménnyel sok régi álmukat valósíthatják meg. Szerencséjükhöz gratulálunk. Élénken foglalkoztatja a köz­véleményt, hogy a nyertesek meg tudnak-e egyezni. Felkerestük munkahelyükön a boldog nyerteseket és érdeklődtünk aziránt, hogy nyereményüket ho­gyan sikerül elosztani. Nincs problém­a — mondották. — Min­denki nyugodt lehet, nem fogunk összeveszni, 10 éves barátsá­gunkat nem fogja tönkretenni nagy szerencsénk. Az autót Tóthék tartják meg, a lakást eladjuk és a pénzt elosztjuk. Ennek a nagy értéknek elosztása is gond, de valljuk őszintén, hogy ez a gond nagyon kellemes. SZALKCZIÓ HOZAMA. TÓTH JÓZSEFNÉ ARA .ill­eU­.tR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1964. JANUAR

Next