Ruházati Munkás, 1986 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1986-12-01 / 12. szám
A ruhaipari vállalatok középtávú tervei (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban elemezte azokat a kedvezőtlen tendenciákat, amelyek sajnos befolyásolják a ruhaipar eredményességét. Létszámnövelésre nincs lehetőség, sőt acsökkenést sem tudtuk megállítani. A keresetek elmaradnak az ipar átlagától. A folyamatos, szervezett termelést leginkább az anyagellátás gondjai akadályozzák. 1986-ban minden eddiginél rosszabb ütemezésű, választékban, minőségben gyengébb volt az ellátás. Egyértelműen az ütemtelen termelés számlájára írandó a túlórák mértékének növekedése. Azt reméltük, hogy piaci helyzetünk kedvező lesz, ma már bizonytalanok vagyunk, tőkés kapcsolatainkat meghatározza műszaki fejlettségünk, amellyel egyre kevésbé vagyunk versenyképesek, a bérmunka pedig kevésbé jövedelmező. Az egyik legnagyobb gondot abban látjuk: nemcsak az a baj, hogy csökken a létszám, hanem ennél nagyobb probléma a munkaerő összetételének romlása. A vállalatok nem kapnak megfelelő szakembereket, a legjobbakat sem tudják megtartani. Az eddigieken túl a már ismert szabályozóváltozások lehetetlen helyzetbe hozzák a ruházati ipart, ellentétesen hatnak a ruhaipar és a gazdaságosság kérdéseivel. A szakszervezetnek az az álláspontja, hogy a gondokat nemcsak ismerni kell, hanem világosan kell látni a kivezető utat is. Minden területen azon kell lenni, hogy a gondok, a problémák ellenére is teljesíteni kell a terveket, és 1987-et úgy kell kezdeni, hogy az adott helyzetben, az adott feltételek között is megfelelően induljon az év. Ehhez csatlakozik a szakszervezet termelést segítő, mozgósító lehetőségeivel. A gazdasági vezetés adjon értelmes cselekvési programokat, amihez a dolgozók csatlakozhatnak. 1987-ben is számíthatnak a munkaverseny- és az újítómozgalom támogatására, mozgósító erejére. A nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulója, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete fennállásának kilencvenötödik évfordulója, az újítási verseny indításának tizedik évfordulója eredményesen szolgálhatja a gazdasági tervek teljesülését. Az elnökségi ülésen a vitában hozzászólók egyértelműen megfogalmazták: a nehéz helyzet ellenére van arra lehetőség, hogy 1987-ben másként, jobban dolgozzunk. De többen kiemelték a kedvezőtlen keresetszabályozás várható hatásait, amely nem egy vállalatot fog lehetetlen helyzetbe hozni. Összegezésül az elnökség megfogalmazta: a gondok és a problémák ellenére mód és lehetőség van arra, hogy ne pesszimistán induljanak a vállalatok az 1987-es esztendőnek, hanem az adott feltételek között minden kollektíva megpróbálja megtalálni a maga számára legeredményesebb gazdálkodás lehetőségeit. Második témaként tárgyalta az elnökség Katz Ervin vezérigazgató és Radi Róbertné vszb-titkár előterjesztésében a FÉKON Ruházati Vállalat gazdálkodásának és szakszervezeti munkájának tapasztalatait. Az írásos jelentés jól tükrözte azt a változást és azt a munkát, amelyet 1985-től, a megváltozott szervezeti keretek között, ez a vállalat végzett mind gazdasági, mind pedig szakszervezeti szempontból. „A vállalat gazdasági fejlődését a jövőben is saját munkánk eredményessége határozza meg” — állapítja meg az előterjesztés. A gazdasági fejlődés intenzív szakaszában nagy jelentőséggel bír a lelkiismeretes, jól szervezett munka, a jó kezdeményezések támogatása, a teljesítmények ösztönzése. A vállalat vezetői és dolgozói, a hatékonyság javításával, a költségek csökkentésével, a termelés-előkészítés gépesítésével, a rendelkezésre álló eszközök és lehetőségek jobb kihasználásával, a belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével kívánják megalapozni további eredményes munkáját a FEKON vállalatnak. Az élet diktál, a vszb választ keres a Szegedi Ruhagyárban A számítástechnika fejlesztésének támogatására A várakozás, a józan optimizmus, a bizalom, a tenniakarás, de ezzel együtt a kétely és az aggodalom is egyszerre van jelen a Szegedi Ruhagyár közhangulatában az új technikával, a számítógépekkel kapcsolatban. Az emberek kérdeznek és elvárják a szakszerű választ a szakszervezettől is. Azt tartják, hogy a műszaki fejlesztési feladatláncban megjelölt célok elérése éppen úgy, mint a gazdasági nehézségek leküzdése fontos érdekvédelmi, érdekképviseleti kérdés. Erre utaltak is a vszb tagjai, amikor a jövedelemtermelő-képesség növelésének tükrében kértek tájékoztatást a többi között a Pfaff nadrággépsor és technológia alkalmazásával, a Gerber szériázó berendezés üzembe helyezésével, valamint a Philips számítógépekkel kapcsolatos programról. A tudományos-technikai megújulás jegyében vizsgálták, miként lehet hatékony cselekvésre váltani a számítástechnika korszerűsítésének szándékát. Ha nem is szó szerint, de emlékeztettek arra, ami az RDSZ XXVII. kongresszusán is elhangzott a többi között: kezdeményezzük, hogy a meglévő és a beszerzésre kerülő számítástechnika hasznosítását a vállalat egyre inkább az előkészítés, a programozás, a termelésirányítás szolgálatába állítsa. Teremtsük meg ennek fogadási készségét. Száz és száz múltbeli példa igazolja, hogy a korszerű technikával megalapozott lehetőség, a gazdaságvezetői jobbító szándék, a műszaki, a közgazdász tehetség kizárólag csak akkor ér valamit, ha ez párosul minden rangú vezető és a technikát üzemeltető dolgozók cselekvő készségével. Lényegében ezzel a gondolattal ismertette a testület ülésén a számítógép alkalmazásáról szóló jelentést Lukics Gyula, a műszaki fejlesztési osztály vezetője. A mit, miértet tömören így összegezhetjük. A számítástechnikát tartjuk korunk iparának, munkánkat és gondolkodásunkat ugyancsak átfogó technikai fejlődés jelképének. Ha nem használjuk ki alkalmazásának lehetőségeit, nemcsak jelenünket, jövőnket is „fogyasztjuk”. Nem indulatlan az ilyen és ehhez hasonló érvelés? A ruházati iparban ugyanis közismert, hogy Szegeden a Pfaff és Gerber lízinggel meghonosodó, korszerű technikát, technológiát évekkel ezelőtt megelőzte a számítástechnika iránti érdeklődés és alkalmazása. Ezzel — úgy tűnik — úttörő szerepet vállaltak a szegediek. A közelmúltat az alkalmazás iskolája első éveként emlegették a vszb ülésén, amikor ez a technika beilleszkedett a vállalat belső információs rendszerébe. Olyan programok valósultak meg, mint például a végbeosztás, amelynek eredménye volt az anyagmegtakarítás és a létszámcsökkentés. A varrodai teljesítményelszámolás, amely a központi gyár öt szalagját érintette. Ennek előnye, hogy a dolgozók folyamatos tájékoztatást kapnak a napi és a halmozott bérről és normaóráról, teljesítményszázalékról. Mivel e program modellszámra gyűjti a felhasznált bért, jelentősen csökkentette a bérosztály leterhelését. A varrógép-nyilvántartás, telephely, funkció, típus és gyári szám szerint lehetővé teszi a gépek átcsoportosítását. Az eredmény gyors, pontos információ és rugalmasság a termelésben. A termékrangsor és a termékjövedelmezőség értékelését negyedévenként összegezik, számítógéppel. Sajnos, ezekből az adatokból csupán néhány ember dolgozik a gyárban. Jelentősége még így is figyelemre méltó, mert időben be lehet avatkozni, ha romlik a jövedelmezőség. Az alkatrész-gazdálkodás számítógépes programja lehetővé teszi a teljes nyilvántartást. Eredménye több millió forintos készletcsökkentés. A szabászati optimalizálás, összefektetés programja is milliókkal mérhető. A szabászati kapacitásszámítás számot ad a létszámkihasználásról, lehetővé teszi az áttekintést. A bérszínvonal-számítást csak a központi gyárban alkalmazzák, amely elősegíti a helyes vezetői döntést. A felsorolt programokat és azok eredményét nevezték a vszb-ülésen a jelennek. Ha nem lépünk tovább, akkor a jövőnket „fogyasztjuk el”. Meghatározó fontosságú ugyan a korszerűsítésben az anyagi eszközök szerepe, de most mégsem az anyagiak hiánya a hátráltató tényező, hiszen az első Philips-gép már rendelkezésre áll. Sokkal inkább az, hogy nem megfelelő a többet tudó számítógép fogadása. Erről így beszélt a vszb-ülésen Juhász Géza vezérigazgató: .— Jelentős számítógép-kapacitással rendelkezünk. A műszaki fejlesztési osztály ajánlja a gépet és a programot, de nincs, aki fogadja. Pedig hány és hány területen van már olyan feszültség, amely ismeretében azt gondolhatnánk, hogy ostromolják a műszaki fejlesztési részleget, hogy igénybe vehessék a számítástechnikát. Vagyis az osztályok nem mutatnak kellő érdeklődést a számítástechnikai szolgáltatások iránt, nem törekednek arra, hogy igénybe vegyék azokat. A számítástechnikát csak akkor tudjuk igazán hatékonyan alkalmazni, ha jó a belső szervezettség, a munkafegyelem, folyamatos az anyagellátás, megfelelő a minőség. Enélkül a korszerű komputer csak státusszimbólum marad. El kell jutni előbb oda, hogy az eddigieken túl a termelési folyamatok irányítására használjuk az okos gépeket. A személyi feltételek megoldásához sokat segíthet a szakszervezet. Ezért hangsúlyozták, hogy konkrét ismeretekkel rendelkező dolgozók szükségesek. Ehhez igyekszik a szakszervezet felkelteni az érdeklődést, ellátni az érdekvédelmet, az érdekképviseletet és nem utolsósorban az érdekegyeztetést is. A Szegedi Ruhagyárban a szakszervezet összegezte, rangsorolta a feladatokat, hogy segítsen hosszabb távra szóló programmá ötvözni a tennivalókat. A feladatok láncolatából már ezen a tanácskozáson igyeztek kiemelni a legfontosabbakat, a legidőszerűbbeket. Egyetértettek abban, hogy azt a rendszert, amelyet a Cellatron gépen alkalmaztak, át kell vinni a Philips számítógépekre, például a számlázást, a készárukönyvelést. Újabb lehetőséget nyit a Gerber terítékrajz-készítő és szériázó berendezés üzembe állítása is. Elérkezett az idő az integrált számítógépes rendszer kialakítására. A szakszervezet feladata, hogy igyekezzen olyan közhangulatot teremteni, amelyben természetessé válik az önművelés, a továbbképzés. Gyarapodjon a tudás, az ismeret vállalati rangja, erkölcsi és anyagi megbecsülése. A számítástechnika nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalat versenyben maradjon a piacon. Ehhez pedig szüksége van a belső költségek csökkentésére, a rugalmas termelésszervezésre, a gyors szállításra, a minőség javítására. Alkalmazásával minden területen növelhető a hatékonyság, további anyag- és energiamegtakarítás érhető el, és javulhatnak a munkakörülmények. A számítástechnika alkalmazása éppen ezért a jövő meghatározó termelési tényezője, amely a szakszervezeti tevékenységben már most is figyelmet, támogatást kell hogy élvezzen. A vállalati szakszervezeti bizottság nem első alkalommal nézett szembe kritikusan a valósággal, az igényekkel, azzal a szándékkal, hogy másokat is szembenézessen, bár tudja, hogy ez nem mindig népszerű dolog. Nem, mert a számítástechnikával kapcsolatban is vannak, akik nem látnak messzebb annál, amit közvetlen érdeküknek vélnek. Ez azonban nem törvényszerű, s hogy a dolgozók meszszebb lássanak, abban most, ismét szerepet vállal a szakszervezet. Nagy Pál 100. születésnap A FÉKON Ruházati Vállalat politikai, társadalmi és gazdasági vezetése, valamint a Luxor szocialista brigád vezetője 100 éves születésnapján köszöntötte Sztojka Pálné nyugdíjasunkat. Sztojka Pálné 1950-től 1960-ig dolgozott az akkor még Férfi Fehérneműgyárban. Kapcsolata azóta is élő a vállalattal, illetve a szakszervezeti bizottsággal. 99 éves korában még ő látogatott el a vállalathoz. A 100 évet figyelembe véve, jelenleg is jó egészségnek örvend. Vidáman, jó hangulatban fogadta a látogatókat. A FEKON vezetőit egy év múlva is szívesen látja, a 101. születésnapján. Addig ezúton is kívánunk nagyon jó egészséget és sok boldogságot Sztojka néninek. Radi Róbertné, a FÉKON Ruházati Vállalat vszb-titkára Sikeres kiállítás A „Dolgozó ember védelmében” címmel munkavédelmi kiállítást és szakmai előadás-sorozatot rendezett az Ipari Minisztérium, az Országos Munkavédelmi Felügyelőség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint öt ágazati szakszervezet az Ipari Bemutatóházban. A kiállítás elérte célját, bemutatta a szakemberek és az érdeklődők számára a munkavédelmi eszközök fejlődését, a biztonságos munkavégzés segédanyagait. A bemutatón szinte minden jelenlegi védőeszközfajta szerepelt, az egyszerű egyéni felszerelésektől a komplett védőegységekig bezárólag. Nagy figyelmet keltett a korszerű munkavédelmi oktatástechnikai eszközök, a videofilmek, diasorozatok bemutatója. Mindez hozzásegíthet a megelőző oktatás színvonalának emeléséhez, a korszerű balesetmegelőzéshez. A rendezvény keretén belül munkavédelmi pályázatra is sor került, melyekre nívós pályamunkák érkeztek, elnyerve a SZOT és az Országos Munkavédelmi Felügyelőség különdíját. A kiállítással egyidejűleg érdekes szakmai előadásokat tartottak a téma legkiemelkedőbb hazai ismerői, köztük a balesetek számítógépes feldolgozásának tapasztalatairól és a munkavédelmi kutatás aktuális kérdéseiről. M. Gy. MDI Stúdió Budapesten A cél a divat „megméretése Budapesten, a József körút 29-ben, MDI Stúdió elnevezéssel üzletet nyitott a Magyar Divat Intézet. Az üzlet ünnepélyes megnyitására dr. Medgyessy Ildikót, az Ipari Minisztérium főosztályvezetőjét kérték fel, aki az utcán várakozó tömeg jelenlétében átvágott nemzetiszínű szalaggal a kezében, egy olyan új szellemű folyamat kezdetét jelképezte, melynek elindításában, szorgalmazásában személy szerint is része volt. Az üzletnyitás előtti másfél órában a központi sajtó munkatársai háttérbeszélgetést folytattak dr. Medgyessy Ildikóval és az MDI igazgatójával, Neményiné dr. Gyarmathy Margittal, melynek során mindketten megerősítették: a cél a fogyasztókkal tudatosítani, hogy a hazai iparvállalatok képesek divatos termékeket gyártani, de ezeknek átütőbb a sikerük, ha öszszehangoltan, egy helyen jelennek meg a fogyasztók előtt azokkal a kiegészítőkkel együtt, amelyek tetőtől talpig divatossá tehetik viselőjüket. A stúdió ötmillió forintos árualappal indult, a folyamatos áruellátásról az MDI az iparvállalatokkal együtt gondoskodik, mégpedig úgy, hogy a trendkollekciókat a trendbemutatókkal egy időben, legfeljebb 50 darabos, légióként azonban 20 darabos szériákban megjelenítik és szervezetten kialakítják az új divat fogadtatásának mérését, valamint az így nyert információk visszacsatolását a termelőkhöz. Nyilvánvalóvá vált, hogy e kezdeményezésnek az iparvállalatok is örülnek, mert szívesen biztosítottak árualapot az üzlet megnyitásához. Több vállalatnál kifejtették, hogy már régóta szerettek volna együttesen megjelenni áruikkal, amire most nyílt lehetőség. A legkészségesebb együttműködők közül néhány név, s korántsem teljes felsorolás: Május 1. Ruhagyár, Debreceni Ruhagyár, Kaposvári Ruhagyár, Debreceni Kötöttárugyár, Budapesti Finomkötöttáru-gyár, Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat, Minőségi Cipőgyár, Szigetvári Cipőgyár, Bonyhádi Cipőgyár, Auróra Cipőgyár, Herukon Hegyalja Ruházati Szövetkezet . .. Most került sor első alkalommal arra is, hogy a különféle divatos termékeken feltüntették a tervezők nevét. A nem is távoli jövőben a tervezők neve mellett közös márkanév hívja majd fel az MDI Stúdiójában kapható ruházati cikkekre a vásárlók figyelmét. — Mindez valóban egy folyamat kezdete — mondotta dr. Medgyessy Ildikó —, egy olyan perspektíva kiindulópontja, melynek végén divatrendszerházzá válhat az MDI, a saját, valamint az ipar és a kereskedelem szellemi bázisán, mely magában foglalja a kutatást, a tervezést, a termelést, az értékesítést, egészen a visszacsatolásig. A kialakítás körvonalai még nem rajzolódtak ki teljesen, de dolgozunk rajta és bízunk abban, hogy ez a munka sikeres lesz, mert végső soron külpiaci elismertségünket is szolgálhatja. Dr. Medgyessy Ildikó hangsúlyozta, hogy a külpiacokon egyre magasabbak a divatossági követelmények. A József körúti stúdió megnyitása azt példázza, hogy a magyar iparvállalatoknál tudják, mi a divat és az a fajta együttműködés, mely az üzlet létrehozása során kikristályosodott a vállalatok között, a jövőben még erősödni fog, hiszen az iparvállalatok a belföldi forgalmazásban is érdekeltek. Neményiné dr. Gyarmathy Margit azt az ismert tényt erősítette, hogy a divat gazdasági tényező és ereje az együttműködésben, az összehangolt megjelenésben rejlik. Ennek előfeltétele a pontos előrejelzés, a fő irányokban való közös döntés, a döntések alapján történő gyártás, végül a kereskedelemben megvalósuló, egy helyen történő árusítás. Ez utóbbiból mostantól az MDI is részt kíván vállalni azzal, hogy a kereskedelmi tevékenységet is felvette szolgáltatásai körébe. Az új üzlettel nem kíván a kereskedelemnek konkurenciát teremteni az intézet, hiszen az új divat bevezetésének elősegítése, a divat „megméretése”, a vásárlók jó közérzetének megteremtése a cél. Az MDI Stúdió árualapjának megteremtésében, kis szériák termelésével az intézet modellműhelye is részt vesz. A nyitás napján csak sorban állással lehetett bejutni az üzletbe, az első napi forgalom meghaladta a 180 ezer forintot és sokkal magasabb volt a tervezettnél. Az eladók, élükön Szeder Klára boltvezetővel azóta is derekasan állják a vevők meg-megújuló rohamait. H. M. RM 3