STUD - Statisztikai Tudósító, 1938. július (6. évfolyam, 141-150. szám)

1938-07-01 / 141. szám

STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BPEST II, KELETI KAROLY U. 7. előfizetési díj postai szétküldéssel havi 20'— P. Közintézményeknek, magánosoknak havi 10'—P. KŐ NYOM AT OS NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓ : l)r. MÓRICZ MIKLÓS FŐMUNKATÁRS : D Г, SÉNYI PÁL TELEFON: 15 — 0 0 2 0 Minden jog fenntartásával. Kéziratnak tekintendő. Házi sokszorosítás. Heti kiadás előfizetési díja évi 00'— pengő. VI. évfolyam, 141. sz. 1938, július 1. Péntek. JULIUS AZ ÉV LEGMELEGEBB ÉS LEGSZÁRAZABB HÓNAPJA. Július a nagy melegek hónapja. Ennek a hónapnak középhőmérséklete az utolsó tiz-tizenkét év át­lagában 20.8 foknál soha jsem volt alacsonyabb; havi minimum pedig, amelyet jú­lius folyamán ebben az időszakban feljegyeztek, 10.4 fok.- A havi középhőmérséklet legmagasabb átlaga tizenkét év közül tizben júliusra esett és a legmelegebb napo­kat is ebben a hónapban figyelhetjük meg. Az utolsó húsz esztendőben ugyanis az esztendő legmagasabb hőmérsékletét tizennégy esetben július folyamán mérték és 1 . к négy esetben található ez augusztus során, mig két esetben már júniusban jelentke­zett ez. Érdekes, hogy az utolsó húsz esztendő legmelegebb napja júniusi, ugyanis I935 június 28-án mértek 39*5 fokot, mint a legmelegebb értéket.- Ezt meg­közelítő meleg volt 1928-ban, amikor július 17-én '3)3.4 fok volt a budapesti hőmérő -legfelső állása. A leghidegebb július a havi átlagpkat figyelembe véve 19?6,* ami­kor is a havi középérték csak 20.8 fok és amikor egyben a legalacsonyabb júliusi hőmérsékletet is feljegyezték. ■ i A júliusi legnagyobb melegek a hónap folyamán évról-évre mindig más­más időszakban jelentkeznek. Nem állapítható meg az seip, hogy a hónap eleje, vagy közepe, esetleg vége volna melegebb, általában azonban több esetben a hónap vége a legmelegebb. Ugyanez áll a hűvösebb napokra nézve is, amelyek szintén a hónap lep­­kqLlönbözőbb napjain szoktak jelentkezni. A nagy meleghez járul az, hogy júliusban meglehetősen gyenge, a szél­járás is és az égbolt ,is feltűnő mértékben felhőtlen. A felhőtlenséggel együtt jár azonban az is, hogy ’július folyamán a csapadékmennyisége nagyon kicsiny. Az utolsó tizenkét esztendőben összesen 566 milliméter csapadék esett július folyamán, ami egy hónapra számitva 47 milliméteres átlagnak felel meg.- Júliusban az esős napok száma is igen kicsiny, átlagban csak kilenc nap, ami egyenlő azzal, hogy július fo­lyamán legfeljebb csak minden harmadik nap esik az eső. Ezek azonban még csak átlagértékek.- Ha a legkevésbbé csapadékos éveket figyeljük, akkor egészen katasztrofálisnak látszik a helyzet, mert-hiszen nem ritka az olyan július, amikor 9 milliméter a csapadék egész havi mennyisége, vagy esetleg 15-16 milliméter.-'Ezzel szemben az ötven millimétert meghaladó csapa­­dékú júliusok száma tizenkét év közül mindössze csak öt és egy esetben volt száz milliméternél több eső.- Igen szerencsés azonban az, hogy a harmatos napok száma magas és ebben a hónapban ez a minimális nedvesség biztositja a növényzet teljes kiszáradásának megakadályozását. Ritka az olyan esztendő, amelynek júliusában tiznél több csapadé­kos napot figyeltek volna meg.- Egy esetben /1931-ben/ mindössze négy napon észlel­tek mérhető csapadékot és mindössze három olyan esztendő van a sorozatban, amikor tiznél több napon volt csapadék megfigyelhető. Nagyon gyakran a júliusi csapadék­mennyiség nagyrésze egy napon esik le.- Nem egy esetben figyelhetjük meg, még akkor is, amikor a havi csapadékmennyiség jelentősebb, hogy egész értékének több mint fe­le egy napon keresztül hullott alá.- így pl. 1933-ban,amikor;a júliusi csapadék meny­­nyisége 37 milliméter volt, ebből 23 milliméter egy nap alatt esettj a többi meg nyolc különböző napon oszlott meg.- Még kirivóbb volt ennél 1935 júliusa, amikor 15 milliméter volt a havi esőmennyiségf és 11 milliméter ebből egy napra jutott,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék