STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. április (8. évfolyam, 71-95. szám)

1940-04-02 / 71. szám

STUD STATISZTIKAI TUDÓSÍTÓ Szerkesztőség: KŐNYOMATOS NAPILAP Kiadóhivatal: BPEST , KELETI KÁROLY-U. 2. felelős szerkesztő és felelős kiadó: BUDAPEST, V., CSÁKY­ U. 15.1.1. TELEFON: 15-00-2­0 Dr. MÓRICZ MIKLÓS TELEFON: 12-54-49. Minden jog fenntartásával. FŐMUNKATÁRSAK: Minden kedden Kisebbségi-STUD, csütörtökön „ , . . . _ . B.,i,u,m­As­tó, Dr. KONKOLY THEGE GYULA Fás-ST­D, szombaton Agrár-STUD. Külön-Elkh'tó’ír d­l Dottei szétküldéssel havi “10-P egyet “•tanár’ nyug' államtitkár számok e­l« f­iz­e­t­ési dí­j a heti egyszeri xiblenteknek, magánosoknak haviloi-P.­ Dr.SÉNYI PÁL szétküldéssel évi 24.-P. félévre 12.­ pengő. VIII. évfolyam. 71.szám. 1940. április 2. AGRÁR-STUD. II.évf. 13.szám. A STAR agrár-sorozatának előfizetési dija egy hónapra 2.- P. ÁPRILIS ILSEJE A CSELÉPKÖLTÖZTETÉS NAPJA.. A mezőgazdasági cse­lédkérdés megint erősen foglalkoztatja a közvéleményt. Csak legutóbb is két vármegye, Heves és Pest megye közgyűlése tárgyalta a gazdasági cselé­dek ügyét s mindkét vármegyében hangoztatták, hogy a cselédek nem­­ jelent­keznek szolgálatra, sőt sok helyen elhagyják munkahelyüket, kijelentvén, hogy a jövőben nem kívánnak elszegődni. Pest vármegyében máris gazdasági cselédhiány van és az a kísérlet, hogy ruthén mezőgazdasági munkásokat te­lepítsenek az Alföldre, sikertelen maradt, mert azok otthon is találnak most elegendő munkát. Nem feladatunk, hogy ezeknek a jelenségeknek­ okait vizsgáljuk. Az alábbiakban a magyar mezőgazdasági cselédség általános helyzetét kíván­­j­uk át­t­ekint­eni. A gazdasági cselédek szegődtetését szabályozó újabb rendelkezé­sek értelmében minden év április 1-én van a "helyreállás", vagyis az a nap, amikor az éves gazdasági cseléd munkaéve megkezdődik. Ea helyét változtat­ja, április 1-én áll be új munkahelyére. A helyreállást rendszerint két hó­nappal megelőzi a "szállítás", amikor gazda is, cseléd is kölcsönösen nyi­latkoznak, hogy felmondják-e a helyet, vagy megmaradnak, illetve megtartják a cselédet. Az Alföld egyes vidékein, kisgazdáknál szokásos, hogy a cseléd karácsonytól vízkeresztig "nem áll helyt", hazamegy a falujába, ünnepel.­­Ezt az évszázados szokást az újabbi­ rendelkezések sem tudták eddig megtör­ni, ezeken a helyeken vízkeresztkor változtat helyet a cseléd. A régebben szokásos újévi helyreállással szemben az újabban be­vezetett április 1-i helyváltozásnak kétségkívül megvan az az előnye, hogy megszűnik a cselédeknek a legzordabb télben való hurcolk­odása. Viszont hát­ránya, hogy a cseléd jelentős jövedelmi forrását alkotó baromfinevelést lé­nyegesen hátráltatja. Éppen ilyenkor folyik legnagyobb mértékben a költetés és ez a tenyésztési aktus teljes nyugalmat kíván, nem bírja el az átszállí­tást. Tehát vagy tönkremegy a költetés, vagy várni kell vele az átszállítás megtörténtéig, ami már késedelmet és kárt jelent.­ Hasik hátránya az áprili­si cselédköltözésnek, hogy a cselédkertet későn kezdik: megmunkálni, bevetni, így későn hozza termését is, amikor már csak alacsony áron érték­esíthetők a temetvények. Rendes cselédasszony április 1-ére már régen bevetette kertjét Az uradalmi konvenciós cseléd évi átlagos bére a lakáson, fűté­sen és világításon kívül 16-18 g gabona, az ú.n. parancsoló-cselédeknek/bé­­resgazda, majorgazda, kocsisgazda, tehenesgazda, kulcsár, csosz,stb.stb./

Next