STUD - Statisztikai Tudósító, 1940. április (8. évfolyam, 71-95. szám)

1940-04-02 / 71. szám

2.oldal, AGPlÍR-STUB/1940, április 2. Hétfő ennél több, 20-24 g. Egy tehéntartás egy borjúval /gazdáknak rendszerint 2 tehéntartás/ vagy napi 1-2 liter tej, 4-ьОО - öl kerti föld, egy kát. hold tengeriföld /gazdáké több/, 24 kg só, sertés- és baromfitartás,kész­pénz negyedévenkint 50 P. L konvenciós cseléd egészségügyi ellátásban is részesül családjáéval együtt.­ Egyes vidékeken a konvención kivü­l meg más járandóság is adódik, igy pl. Csongrádban 24 kg szalonna és egy pár csiz­ma is­ jár az uradalmi­­cselédnek. Kisgazdáknál az ú.n. bennkosztos cseléd vagy legénybéres évi javadalmazása vidékenként változik. Ma általánosságban azt mondhatjuk, hogy a bennkosztos cseléd havi 25-30­­ készpénzt kap az ellátáson kívül„ Ahol ter­mészetben kapja a bérét, vagy annak egy részét, ott rendszerint úgy alakul a dolog, hogy 9 q búzát, 9 q csöves tengerit, 100 P készpénzt és egy pár csizmát­ kap egy esztendőre. -Vannak vidékek, ahol ehhez még egy választási malac járul. Amelyik legény­béresnek a közelben van a márkája, az mosás helyett 4 kg szappant kér és maga gondoskodik a mosatásról.- Ismételjük, hogy ezekben átlagos's.. szokásokat jelöltünk,'.meg, amelyek nemcsak vidéken­kint, de. még egyes esetekben is gyakran ■"módosulnak, így pl. a jó búzater­mő talajú Csanád megyében a bennkosztos cseléd egész gabonajárandóságát búzában kapja­ meg, ami rendszerint itt,is 16-18 q közt van.­ Ezenkívül egy öltözet ruhát,­egy pár csizmát és némi készpénzt is kap, természetesen az ellátáson felül. . . A fennkosztos cseléd hátránya a konvencióss­al szemben,hogy nincs meg a munkahelyén a teljes körű életlehetősége, boldogulásának alap­­feltételei. Nincsen lakása, ahol családot alapíthat, az istállóban hál,a szalmatartóban. Összes földi javait, az a láda tartalmazza, ami szintén az istállóban talál helyet a jászol alatt. Feltűnő az a megmagyarázhatat­lan egyol­dalúság,­ hogy amíg a hatóságok az uradalmak cselédházait állan­dóan szigorúan ellenőrzik, felmére­tik a cselédszobák­ légköbmétereit,nyil­vántartják a benne lakók lélekszámát, sőt legutóbb, már kétszobás cseléd­lakások kötelező építéséről is szó van, ugyanakkor , senki sem törődik azzal, hogy a kisgazdaságokban e­gyál­talában nincs­ene­k­el­é­giák is.­ További nagy hátránya a bennkosztos cselédnek, hogy­ nem részesül azokban a hasznot ha­j­t­ó jo­go­sítványokban, amelyek a kon­vencióét megilletik és amelyre annak anyagi boldogulása felépül. Nincs kertje és konvenciós­ földje, nincs jószágtartása, pedig a rendes cseléd­ember ezekből szépen pénzel. Itt jegyezzük meg, hogy­ az említett jogosít­ványoknak okos, ügyes, célszerű és­ hasznot hozó kihasználása rendszerint a cselédasszony érdeme. Egy-egy ügyes, élelmes c­selédasszony valósággal csodákat művel a maga kis háztáji üzemkörében, különösen, hamunak már do­lgo­zni t­udó ,­­­munkájában segítő gyermekei. Nemrégiben egy gazdagyűlésen egyik országgyűlési képviselő felemlítette, hogy az utóbbi­ években a cselédkonvenció-földek az ország­ban lényegesen csökkentek, holott ugyanakkor a mezőgazdasági cselédek lét­száma az országban nem mutat jelentős változást. Ebből azt a téves követ­keztetést vonta le, hogy a gazdaságok elvonják a cselédektől a konvenciós földet.. Az ok nemi ebben van, hanem abban, hogy az utóbbi években igen sok nagybirtok oszlott fel s igy sok konvenciós cseléd vesztette a régi mun­kahelyét. A nagybirtokok helyén alakuló kisüzemek pedig túlnyomó részben bennkosztos,cselédeket alkalmaznak, akiknek konvenció-földjük nem lévén, valóban előáll az a helyzet, hogy a­ cselédek száma változatlan marad ugyan, de a konvenció-földek összterülete csökken. Gazdasági cseléd és gazdasági cseléd között tehát anyagi helyzetét tekintve lényeges eltérések vannak és éppen ezért nem lehet őket egy kalap alá venni. Vidékenként és a valóságos helyzet szerint másként és másként kell elbírálni a gazdasági cseléd helyzetét,és különbséget kell tenni konvenciós gazdasági cseléd és ú.n. bennkosztos cseléd között. Gazda­

Next