A Sajtó, Sajtóügyi tudományos folyóirat, 1934 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1934 / 9-10. szám - A Magyar Nemzeti Muzeum Hirlaposztálya fennállásának első félszázadában 1884-1934
A Magyar Nemzeti Múzeum Hirlaposztálya fennállásának első félszázadában 1884-1934 Írta: Goriupp Alisz Az Országos Széchenyi Könyvtár kiadványai sorában megjelent 1934. végén Goriupp Alisz összefoglaló munkája a Nemzeti Múzeum Hirlaposztályának első ötven évéről. Goriupp Alisz történeti visszapillantása az 1884-ben megalakult Országos Hírlapkönyvtár fejlődését kiséri végig az alapító id. Szinnyei Józseftől—Hóman Bálintig. A magyar bibliográfiának és könyvtártudománynak nagy haladását mutatja ez a tanulmány éppen a sajtó-bibliográfia terén. Annyira közérdekű a sajtó szempontjából, hogy a tudós szerző szívességéből az alábbi szemelvényt közöljük: Közben a Múzeum épületében szintén betelt az utolsó férőhely is, s az újabb évek gyarapodása már a raktárak padlóján nyert elhelyezést. 1923-ban egy karzat építésével 76 m2 rakterületet nyert a Hirlaptár, amivel legalább annyit elért, hogy az újabb gyarapodás bekötött évfolyamai sorozataikba helyeztettek és ezzel a kibontakozás felé vezető első lépéssel megindultak a nagyobb arányú feldolgozási munkálatok, amelyek a Hirlaptárnak új, 1927-ben bekövetkezett elhelyezkedését készítették elő. 1927-ben a Hirlaptár egy modern, Schlick- Vajda-rendszerű, 654 m2 rakterületű, vasállványos teremben, s egy körbenfutó, cca. 360 m2 rakterületű folyosón helyeztetett el. Régibb raktárhelyiségeiből is megtartott több mint 480 m2 rakterületet. Hogy ez a megoldás mennyire a tizenkettedik órában következett be, arról az a tény győzhet meg legjobban, hogy 1926—27. telén már mintegy 200 m2 rakterületet elfoglaló hírlapanyag tornyosult felhalmozva a könyvtár különböző helyiségeiben. Az 1927-ben rendelkezésünkre bocsátott hely mintegy ötévi gyarapodás kényelmes elhelyezését biztosította. 1932-ben dr. Jakubovich Emil könyvtárigazgató megértése tette lehetővé duplumainknak egy lépcsőházi raktárhelyiségben való felállítását. 1933-ban pedig ugyanő egy könyvtári karzatot engedett át anyagunk elhelyezésére. Az ő segítő gondoskodásának köszönhetjük, hogy raktáraink rendje az utolsó években is teljes mértékben fentartható volt és anyagunk egyes részeinek átrakásával még egy, esetleg két évig fenn is tartható. A helykérdés itt közölt adatai magukban is rámutatnak a Hírlaptár gyors és nagyarányú gyarapodására. Szinnyei a nyolcvanas évek végén 8789 kötetben állapítja meg állományunkat, 1902-ben — a Magyar Nemzeti Múzeum megalapításának évszázados fordulóján — több mint 20.000 kötetre becsüli; ma erősen megközelítjük a 60.000 kötetet, vagyis negyvenöt év alatt a Hírlaptár anyaga több mint hatszorosára emelkedett. Ez a gyarapodás mindenekfölött tanúságot tesz arról a gondos munkáról, amellyel Szinnyei József, az ő munkatársai és utódai hirlapirodalmunk termékeit visszamenőleg is egybegyűjtötték: tanúságot tesz hirlaptermelésünk megnövekedett arányairól, nemkülönben az 1897. évi kötelespéldány-törvény eredményeiről (1896—97-ben 58.124, 1897—98-ban 84.516 hirlapszámmal gyarapodott az osztály.) De tanú