Magyar Sakkélet, 1958 (8. évfolyam 1-12. szám)
1958. április / 4. szám
50 magyar ílAKKElETl Nem kétséges, hogy a verseny tempója a fiatalabb korosztálynak kedvezett. Annál meglepőbb viszont, hogy ezt a nyilvánvaló tényt az »öregek« legrutinosabbja, Barcza Gedeon nemzetközi nagymester, versenytaktikai szempontból figyelmen kívül hagyta. Miben nyilvánult ez meg? Küzdött, küzdött, körömszakadtáig. A maga módján, ahogy múltbeli nagy hazai sikereit elérte. Azaz meghiúsítani igyekezett vérmesebb támadó esélyeket a »harapós« ellenfelek részéről, nagy gonddal kidolgozott árnyalati kis előnyöket és bízott abban, hogy azokat majd csak érvényesíti valahogy. De mi történt? Az ellenfelek nagyobb része egyáltalán nem akart — »harapni«. Megtanulták már — többnyire saját kárukon —, hogy Barcza ellen nyerésre törekedni fölösleges lakszus. Ezért hát (kevés kivétellel) inkább csak döntetlenre törekedtek s ezt (ugyancsak nem sok kivétellel) el is érték. Igaz, többnyire csak hosszas, nehéz küzdelem árán. De e hosszas, nehéz küzdelmek összegeződése végül is Barcza vállaira nehezedett. Elaprózta erejét. Nem vagyunk hívei a szalonremiknek. Mégis azt kell mondani, hogy az adott versenyfeltételek mellett az játszott ésszerűen, aki néhanapján lemondott a vesződséges küzdelemről azért, hogy pihentebben összpontosíthasson a döntő összecsapásokra. Az új bajnok — szerintünk — főként ebben a vonatkozásban bizonyult jobb taktikusnak ötszörös bajnokelődjénél. Forintos Győző előretörésével a legszolídabbnak s legsportszerűbbnek ismert fiatal mesterünk szorgalma és vasakarata került méltó megvilágításba. A főiskolás világbajnokságokon és tavaly a válogatottban mutatott küzdőképessége alapján nem meglepetés előkelő helyezése és nem is érdemtelen. Dicséretére válik az a fergeteges hajrá, amellyel gyenge indulásának nyomait (8 forduló után csak 3 pontja volt!) a végeredményben szinte eltüntette. Sakkérzéke kitűnő, ha nagyobb súlyt helyez elképzeléseinek és terveinek tudatos kiépítésére, bizonyára még azt a kis ingadozást is le tudja küzdeni, ami rendszerint abból ered, hogy néhaaz ellenfél stílusát hagyja magára kényszeríteni. Az ingadozást itt is — miként Honfi esetében — azért hangsúlyozzuk, mert a legszebb eredmények értékelésére is némi árnyat vethet, ha a siker indoklásában »kivételes« tényezőkre kell hivatkozni. Az a nyerő sorozat, amit Honfi az első, Forintos a második félidőben produkált, nem szokványos jelenség, nem ismételhető meg bármikor. Mi lesz, ha a »sorozatok« elmaradnak? Csakis a biztonság növelése, az állóképesség céltudatos edzése teheti végképp indokolatlanná ennek a kérdésnek felvetését és vezethet oda, hogy kiugrás helyett a beérkezésnek könyveljük el sikerüket. A fiatalság sikerének teljessé válásában szerepe van a tavalyi 2—3. helyezett Bitek István mesternek is. Papíron és számszerűen talán visszaesést mutat ötödik helyezése, de teljesítménye tartalmilag nem gyengült. A 7. fordulóban, Varnusz ellen elszenvedett váratlan vereséget kizökkentette s a soron levő három játszmából csupán fél pontot szerzett. A második félidőben derekasan küzdött, így megérdemelten jutott azok közé, akik — a versenykiírás értelmében — felmentést kapnak az idei középdöntők alól és közvetlen jogosultságot szereztek a XIV. bajnokság döntőjében való részvételre. A felmentettek számának — Szabó nagymesterrel együtt — hat főben való meghatározását az ősszel sorra kerülő csapatvilágbajnokság indokolja. Ebben hallgatólag az is kifejezésre jut, hogy az olimpiai csapat kialakítása szempontjából a szövetség különös jelentőséget tulajdonított a bajnokságon elért első öt helyezésnek. Ha a tapasztalt formákban lényeges változás nem következik be, a válogatás problémáját szerintünk is ez a módszer oldja meg legméltányosabban. A bővebb válogatott keretbe egyébként — ugyancsak a versenykiírás szerint — az első tizenkét helyezett került. Ez a körülmény élt és célt adott a 6—12. helyért folyó küzdelmeknek. A mezőnynek ebbe a középszakaszába — nagyjából a várakozásnak megfelelően — nemzetközi mestereink és nemzetközi rutinnal XIII. MAGYAR BAJNOKSÁG Előrehaladási táblázat F o rdul k Z á m a Helyezés — = = > > > > X X X X X > X > X > X > X >X X X 1. Flórián Tibor nk, m. — __ sz.0 0 1 IVaIVa2 3 3Va4 4 4Va 41/25 6 6V2 71/28 8V2 10—122.Kluger Gyula nk. m. — — y*1 Vs SZ.1Va1Va21 23 3Va4Va5 5Va6 6Va7Va8 8V29 10 10 8-9 3. Bilek István m.---------—— V21 2 3 SZ.3Va3Va4 4 4 5 6 6Va 71/28V28Vs 91/210 115 4. Tipary Lajos m. — —— 0 VaVa VaIVa2 SZ.2Va3 3Va4 5 6 6 6V2 71/2 71/2 71/28V2 10—12 5.Varnusz Egon m. — —— Va1 Va1 Va1Va2 2 3 3VaSZ.3Va3Va3Va4 4 41/2 41/2 51/26 6 17 6. Szily József dr. nk. m.— 1 1Va2Va2Va3 4 4Va5 5Va6VaSZ.6Va7 7 8 8 8V2 91/210 8-9 7.Forintos Győző m.— —— 0 Va1 2 2 2 2Va3 4 4Va5Va6VaSZ.7 8 9 10 11 111/2 3 4 8. László Deli m.— — —— 0 0 1 IVaIVa1 Va2 2 2 3 3Va4Va5 2Va SZ.6 6V26V26V215—16 9.Hajtun József m. — —— Va1 1Va1Va2 2 2 2 2Va3 3 3 3Va 41/2 41/25 SZ. 51/2 51/2 18 10.Androvitzky Károly m.—— VaVa1Va1 Va1Va2 Va3Va3Va3Va4 4Va4Va4Va 51/2 51/2 SVa6 6V2 SZ. 15—16 11.Szilágyi György nk. m.— Va sz.1 1 IVa2Va3 3 4 4 5 5Va6 7 71/28V28V2 91/2101/2 6-7 12. Pogáts József dr. m. —— Va1Va2 SZ.3 3Va4 4 5 5Va6Va7 7Va 71/28 9 91/2 91/2101/2 6-7 13.Róbert Ferenc m. — —— 1 1Va1Va2Va2Va SZ.2Va2Va3Va3Va3Va3Va4Va 41/241/2 41/2 41/2 41/25 19 14. Barcza Gedeon nk. nagym.1 2 2Va3Va4 4VaSVaSZ.6 6Va7 7Va7Va8 8V2 91/210V211 111/2 34 15. Gasztonyi Endre m. —— 0 VaVa1Va2Va2Va3 4 4Vasz.4Va41/2 5Va 51/2 51/26 6 7 8 13 16.Lengyel Levente m. —— Va1 1Va2 2Va2Va3 4 4 4Va5VaSZ. 6Va6V27 71/28 8V28V2 10 12 17. Ozsváth András m. —— 1 1 1 1 2 3 3 4 4 5 5Va6Va6VaSZ.6V2 71/2 71/2 71/2 71/2 14 18. ifj. Honfi Károly m. —— Va1 2 3 4 5 6 7 7 7Va8Va9 9 10 11 sz. 11 111/2121/22 19. Portisch Lajos m. — —— Va1 2 3 3Va4Va5 6 7 8 8 9 10 11 11 Va11 Va 121/2 SZ.131