Sárospataki Református Lapok, 1922 (17. évfolyam, 1-53. szám)
1922-01-15 / 3. szám
10. oldal; SÁROSPATAKI REFORMÁTUS LAPOK 3. szám. után lehetne önállóvá. Az iskolai szervezettant pl. itt tanulná az életben, jó részben gyakorlatból. A képzőkben, bárhogy erőlködjünk is, teljesen gyakorlativá e tárgy nem lehet s túlterheli az elmélettel amúgy is megterhelt felső évfolyamokat. A módszertan, neveléstan és a tanítási gyakorlati is mindjárt más jelentőséget nyerne úgy az ifjú jelölt, mint a tanítóképző-intézet szempontjából is. A kezdő tanító rátermett, tapasztalt igazgató vezetése alatt tenné az életben első lépéseit; volna vezetője, tanácsadója, mig megérik arra, hogy maga is önálló legyen. Lám a pap, mielőtt önállóvá lenne, tapasztalt lelkész vezetése mellett mint segédlelkész káplánkodik s az életet is jó részben megismerve teszi le a papi vizsgát, csak aztán lehett önálló pappá. A bírói és ügyvédi vizsga letétele előtt három évi gyakorlat szükséges. Az ügyvéd, ha oklevelét három évi gyakorlat után megszerezte, még két évig gyakornokoskodik, csak aztán lehet önállóvá. A segédtanítói intézmény nemcsak a tanítóképzők szellemi túlterhelésén segítene, nemcsak az életbelépés, önállóvá tevés előtt szükséges gyakorlatot és tapasztalatot biztosítaná, hanem egyúttal ránevelnés az ifjú tanítót a további állandó készülésre is. Hányszor hallottam még tanítótól is, hogy erre meg erre a képzőben nem tanítottak. Mindent a képzőben nem is taníthatnak, az életben is van tanulni való, szinte kimeríthetetlen. Most úgy áll a dolog, hogy az oklevelét kézhez kapott ifjú akár semmit se olvasson többet, hisz ezt senki sem ellenőrzi, amint ezt inkább tanítónőkre, de olykorolykor tanítókra is hallottam. Míg ha az első gyakorlati évek tanulásra serkentenek az ifjú tanítót, teljesen tulajdonává lehetne az állandó önképzésre való vágy is. A segédtanító igyekeznék az iskolának és a saját szakjának élni, önmagát képezni. Megszokná ezt a későbbi időre is s tanító lenne elsősorban falun népnevelő is, de nem minden egyéb, mint mai napság kezdik a tanítót itt-ott elképzelni. (Vége köv.) Hodossy Béla: Én úgy látom, úgy tudom, hogy a tanyai hívek lelki gondozása egyik gyönge pontja magyar ref. egyházi életünknek; az nemcsak Patakon, hanem Debrecenben is. Hiszen most esztendeje a debreceni egyházi lapok nagy örömmel jelentették, hogy 1920 karácsonyán megtartották Debrecenben az első tanyai istentiszteletet, azóta sokat fejlődött ott a dolog, mert az idén már 7 tanyait tartottak karácsonyi istentiszteletet. De ez még csak kicsike pont a tanyai hívek lelki gondozása terén, szerény mag, amiből idővel a terebélyes fának ki kell nőnie. " Az én szerény véleményem szerint itt hasonló eljárást kell a lelkésznek követnie, mint a szórványoknál említettem, — vagyis törzskönyvet vezetnie a tanyai ref. lakókról s azokat legalább '0 évenként egyszer meg kell látogatnia, amikor egyegy nagyobb központon istentiszteletet is tart. A gyakorlat emberei a kivitel módját, részleteit illetőleg majd el fogják mondani bölcs tanácsaikat, tapasztalataikat; de én, az elmélet embere is mélyen érzem, hogy itt tenni kell valamit! Rás. Tanítóképzésünk egy hiánya. (Folytatás. ) Alig 18 éves ifjú már oklevelet kaphat és ami súlyosabb, teljesen önállóvá lesz. A 6 évre terjedő képzés után is még mindig nagyon fiatalon, 20 éves korában lesz önállóvá az a volt növendék, ki eddig az ideig a legnagyobb felügyelet és subordinatio alatt állott. Kétségtelen, hogy itt nincs meg a kellő áthidalás. És a nagyközönség körében az a vélelem, hogy ebből a körülményből magyarázható az a prepotentia, mely itt-ott a tanítóságot állítólag jellemzi. Ebből magyarázható sokak észlelete szerint az a sajnálatos tény, hogy a tanító és lelkész, tanító és jegyző között nagyon sokszor olyan rossz a viszony, melynek káros hatását aztán az iskolának, a nevelés-oktatás ügyének kell megsínylenie. A tanító úgy és akkor lesz a közéletben önállóvá, mikor még az életet nem ismeri. Ez nem a tanítóképzők hibája, ez szervezeti hiba. Az életre csak maga az élet nevelhet. Ámde mikor a kezdő tanító az életbe kilép, mikor még vezetőre volna szüksége, önállóvá lesz tapasztalat nélkül és a legtöbbször még teljesen magára is van hagyatva. Egyenest kirukkolok vele, hogy ezen a bajon csak a segédtanítói intézmény visszaállításával lehetne és kellene segíteni. Kár, hogy ma már ez az intézmény megszűnt, holott az 1868. XXXVIII. t.-c. még ismeri. Az élet teremtette meg azt annak idején. Hogy miért szűnt meg, azt most nem keresem. Ennek a törvénycikknek 137,139 és 142. §-ai szólnak a segédtanítóról. Részemről oly módon tartom helyesnek a segédtanítói intézmény visszaállítását, hogy a képzőintézetet végzett ifjú ne lehessen azonnal önállóvá, hanem legalább 2 évig, legfeljebb 3 évig (kivételesen 5 évig) mint segédtanító működjék kiváló igazgatótanitó mellett. Ez volna az átmenet, mely a képzőt és az életet összekapcsolná. Befejező képesitővizsgálatot a jelölt csak a képzőből való kikerülése után, legalább 2 évi gyakorlat után tenne s ekkor nyerne oklevelet s csak ez — Gyászhirek. Hazay Béla perbenyiki lelkész, az Úr szőllöjének szorgalmas munkája, nov. 18-án 65 éves korában elhunyt. — Földvári László váchartyáni lelkész, a nagy tudományáról országszerte ismert és becsült agg egyháztörténetiró dec. 30 ári 85 éves korában meghalt. — Morvay József hernádnémeti malomtulajdonos, az ottani ekklézsia sokszoros jóltevője f. hó 11-én 58 éves korában elhunyt. Temetésén, melyen munkásságát, érdemeit Kiss Ernő hídvégi, Kun Zoltán gesztelyi lelkész s Kovács L. k. lelkész méltatták, főiskolánk énekkara is közreműködött. Úgy tudjuk, végrendeletében főiskolánkról nagyobb hagyománnyal emlékezett meg. Áldott legyen az elhunytak emlékezete ! — Kitüntetett tanárok. A M. Tud. Akadémia Zsigmond Ferencz karcagi ref. főgimn. tanárt 5000 K-val jutalmazta Vas Gerebenről írt tanulmányáért. — A budapesti ref. egyház presbytériuma Vargha Bálint főgimn.tanárt, munkásságának 25 éves jubileuma alkalmából, érdemeinek meleg elsmerése mellett, 5000 K. tiszteletdíjban részesítette.