Gömöri János (szerk.): Római kori borostyánkövek (Sopron, 1994)
ELŐSZÓ Közép-Európát a bronzkortól kezdve fontos kereskedelmi útvonalak kötötték össze az Adriai tenger vidékével és a Balti tenger partvidékével. Ezen utak közül az egyik legforgalmasabb, a kereskedelem fő ütőerének számító út volt az a Borostyánkő út, amely az Alpok hegység K-i lábánál haladt. Ezt az utat később kiépítve a római birodalom hadi útként is használta, és Pannonia Provincia határán a Duna mellett erre az útra építette Carnuntum légióstáborát. Tiberius korában /14-37./ idősebb Plinius /Nat.histAU. 146 / Carnuntum és Savaria között, a mai Sopron helyén .,oppidum Scarbantia Iulia" települést említi. Scarbantia lakosai az I. században szoros kereskedelmi kapcsolatban álltak az Adriai tenger melletti-itáliai kikötővárosokkal. Tergeste és Aquileia kereskedői Scarbantiaba is elküldték üzletkötőiket; a Sopronban és környékén talált római kori sírkövek feliratainak tanulságai szerint és az I.—II. századi gazdag, itáliai eredetű leleteket tartalmazó scarbantiai temetkezések leleteiből is erre következtethetünk. Észak-Itália legjelentősebb városának, Aquileiának borostyánkő leleteit Scarbantia fórumán állítják ki 1994.júniusjúliusában. A Borostyánkő út egykor köldökzsinórként kötötte Scarbantiát és más, az út mellett fekvő városokat Itáliának ehhez a gazdag városához. Most a kulturális kapcsolatok feléledésével újból megpezsdülnek a tájak lakóit érintkezésbe hozó energiák. A múlt energiája az emlékezés, a jövő energiájaként mint tervezés jelentkezik. Tervezni most, tenni most a jövő érdekében, a jelen energiáival a további együttműködés érdekében. Kiállításunk célja egymás múltjának jobb megismerése, a kulturális turizmus elősegítése. S mivel tehetnénk ezt jobban, mint „észak aranyának", az egykor varázsos erejű borostyánkő leleteinknek együttes kiállításával Scarbantia itáliai mintára épült II. századi fórumán. A Scarbantia Társaság elnöke INTRODUZIONE Fin dall'Età del Bronzo l'Europa centrale fú collegata alle coste dell'Adriatico tramite vie commerciali. Una delle più importanti era la via dell 'ambra che costituiva l'arteria principale del commercio, fino ai piedi delle Alpi orientali. Durante l’Impero Romano queàta divenne una via militare e per questo al confine della povincia Pannonia, presso il Danubio, venne stabilito l'accampamento militare di Carnuntum. Al tempo di Tiberio /14-37 d.C./ tra Carnuntum e Savaria, sorgeva Yoppidum Scarbantia Iulia, come scrive Plinio il Vecchio /Nat.hist.,111. 146/, sul luogo dell 'odierna Sopron. Gli abitanti di Scarbantia erano in stretta relazione commerciale con i porti della costa altoadriatica. Dalle epigrafi delle tombe romane rinvenute a Sopron e nei dintorni e dagli oggetti dei ricchi corredi funerari del I—II. sec. d.C. provenienti dall'Italia possiamo avere un'idea degli inviati dei commercianti di Tergeste e Aquileia a Scarbantia. Nei mesi di giugno e luglio 1994 una piccola parte delle ambre di Aquileia, della città piu importante dell'Italia settentrionale toccata dalla via dell'ambra, sono esposta nel foro di Scarbantia. Un tempo proprio la via dell'ambra collegava Scarbantia e le altre città poste lungo il medesimo itinerario a questa ricca città dell'Italia, come funicolo