Somogyi Néplap, 1951. július (8. évfolyam, 153-176. szám)
1951-07-04 / 153. szám
Offé SOMOGYI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPLAP M DP SOMOGYMFGYFTI PARTBIZOTTSAGÁNAK LAPJA | VIII. évfolyam, 153. szám. Szerda, 1951 július 4. Ára 50 fillér. rz~ Mai számban: Bebörtönözték az USA Kommunista Pártja hét elítélt vezetőjét. — Egyre jobban szélesedik a versenymozgalom üzemeinkben alkotmányunk ünnepére. — Hajós György és Gál Pál délszláv dolgozó parasztok párosversenye az aratási és cséplési munkában. Javítsa meg munkáját a kadarkúti pártszervezet. — Öt és félévi börtönre ítélték az az aratást szabotáló kulákot. J A jugoszláv dolgozók fokozzák harcukat a Tito-fasizmus ellen A Tájékoztató Iroda Jugoszláviáról szóló közleménye leleplezte Tito ,,szocializmusát“, megadta a feleletet arra, hogy milyen élete van a rendőrállamban, Tito önkényuralma alatt a jugoszláv dolgozó népnek. De azóta még súlyosbodott a helyzet, nőtt a munkások és dolgozó parasztok nyomora és ma már nincs az az erő Tito Jugoszláviájában, amely el tudná nyomni a dolgozók hangját, az élni akarást, a jobb létért való harcot. Naponta érkeznek levelek Jugoszláviából, amelyeknek minden sora hűen tükrözi vissza — már amennyire az erős cenzúra ellenére ez sikerül — a jugoszláv dolgozók nyomorát, a súlyos adómegterheléseket, Tito valódi, álarc nélküli énjét. Naponta tömegével szöknek meg a kényszermunkára hajszolt dolgozók százai, hogy utána az erdőkbe menekülve harcoljanak az UDB és Tito egyéb neveken emlegetett kopói ellen. Harcolnak a jugoszláv nép felszabadításáért, jobblétéért, a szocializmus megvalósításáért. Lopva, éjszaka térnek vissza falujukba, aggódó családjukhoz a kényszermunkáról megszököttek és sok esetben az embervadász pribékek karjaiba rohannak, mert lakásukat éjjel-nappal rendőrkoipók őrzik és ha sikerül nekik elcsípni az életért harcoló emberek valamelyikét, halál vár rájuk. A titóista fasiszta börtönök ezreiben a legállatiasabb kínzásoknak vetik alá őket. S a vád mindig egy: kommunista, él benne a nemzetközi proletár, internacionalizmus, a szeretet a Szovjetunió és a világ békeszerető emberei iránt. Tito Jugoszláviájában pedig nincs nagyobb bűn, mint szeretni a Szovjetuniót, a békét, ragaszkodni a szebb, boldogabb élethez, megtagadni Titonak ezen keresztül az amerikai nagytőkének érdekeit szolgáló rendeleteit. Íme így néz ki Jugoszláviában az annyit hangoztatott „szabadság“, az emberi függetlenség, a szabadságjogok valódisága. Az állandó rettegés, félelem holnaptól azonban nem a kényszerű munkától való iszonyat szüleménye, sokkal mélyebbek annak gyökerei. Valódi forrása a jugoszláv nép nyomorának az, hogy Tito eladta Jugoszláviáit. Kiszolgáltatta a jugoszláv dolgozó népet az amerikai nagytőkének és egyre mélyebbre süllyeszti a fasizmus mocsarába Jugoszláviát. Annak a társadalomnak mocsarába, amelynek egész berendezkedése a dolgozók elnyomását, az emberi jogok legelemibb sárbataposását szolgálja. Vajjon lehet-e beszélni emberi jogokról Jugoszláviában, olyan országban, ahol az igazságért folyó harcot börtönnel büntetik, a béke ügyét a háború szolgálatába állítják az amerikai halálgyárosok parancsára. Jugoszláviában nem beszélhetünk emberi jogokról. Tito fasiszta államában csak a tőkének van joga, de annak annál nagyobb. A levelek sorai között elbújtatott mondatok, a nélkülözés, üldözés elől átszökött jugoszláv dolgozók teljes meztelenségében leleplezik Tito fasiszta rendszerét, fényt vetnek a jugoszláv nép nyomorára, s egy mondattal, elbeszéléssel szétzúzzák Tito hazugságait. Tito kirakat-politikája miatt nem tudja félrevezetni a világ egyetlen józan gondolkodású dolgozóját, de legkevésbbé a jugoszláv dolgozókat. Megyénk déli, határmenti községeibe naponta érkeznek levelek, amelyben tűt, cérnát, cigarettapapírt, hímtő fonalat és egyéb közszükségleti cikket kérnek magyarországi rokoniaktól a jugoszláv dolgozók. Levelek, amelyek minden sora nyomorról tesz tanúságot,szükségről. Egyik Komlósdra érkezett levélben egy jugoszláv dolgozó paraszt arról ír rokonainak, hogy testvérét kényszermunkába vitték, kevés gazdaságuk teljesen tönkrement, nincs aki művelje a földet, a család teljesen lerongyolódott, az üzletekben nem lehet kapni ruhaneműt, pénz sincs, amin vehetnének, még akkor sem, ha leihete kapini ruháit. Az állatokat elvitték a szövetkezetbe, ahol a gazdag parasztok a vezetők, nekünk semmink sincs, ezeknek a gazdag parasztoknak, a szövetkezet vezetőinek mindenük megvan. Mi éhezünk, rongyoskodunk, minket kényszermunkára visznek, amiért nem kánjául fizetést, nekik jól megy soruk, kényszermunkára sem kell menniük- Ilyen az élet nálunk, nem úgy van, mint sinálatok Magyarországon — írja D. néni. A másik levélben arról írnak Iakócsára, Sz. Gy. rokonai, hogy van egy anyasertésük, 9 kismalac, három süldő, amelyeket szeretnének meghagyni. Egyet magnak, kettőt pedig levágni. Van egy tehenük, alóla ,az üszőborjút eladták öthetes korában. Van négy tyúk, 41 csirke, 11 réce. Egész szép kis gazdaság, amint azt a jugoszláv rokon leírta, de valójában nem iígy néz ki a dolog, amint az Sz. Gy. maga is elmondta. — Én tudom, ezt csak azért írták, mert félelmükben Titóék most még szigorúbban cenzúrázzák a levelet és az igazat nem lehet megírni. — A levelet tovább olvasva ezt írja Sz. Gy. rokona: udvarunk teljesen felgyepesedett, mert nincs ami járja. Ez az elrejtett látszólag semmitmondó mondat mindennél fényesebben beszél. Ha jószága van egy dolgozó parasztnak udvarátt akkor nem veri fel a gaz, nem gyepesedik fel. Az igazságot nem tudják Titoék véka alá rejteni, bármennyire szeretnék is. A börtönök rácsai sem kényszerítik térdre az öntudatos jugoszláv dolgozókat, a kényszermunka sem töri meg ellenálását a jugoszláv munkásosztálynak, dolgozó parasztságnak. S napról-napra — ahelyett, hogy Tito elérné célját, — uralma a vége felé közeleg és Hitler nyomdokain haladva, Hitler sorsára fog jutni. A jugoszláv dolgozók hisznek a szabadság győzelmében és a kommunisták vezetésével mind következetesebb harcot folytatnak, hogy megdöntsék Tito hatalmát s az elnyomott, kizsarolt országot felemeljék a béke, a haladás táborához. Az igazságot, amelyért harcolnak, nem lehet hazug propagandával elhomályosítani, kiölni a jugoszláv népből, UDB módszerrel a Szovjetunió iránti szeretetet. Minél nagyobb lesz a jugoszláv dolgozók nyomora, annál következetesebb lesz harca a Tito-fasizmus ellen, annál közelebb lesz az idő, amikor a jugoszláv nép számon kéri szörnyű szenvedését. A Magyar Dolgozók Pártja Somogy megyei Bizottságának felhívása a megye, gépállomás, termelőszövetkezet és községek dolgozóihoz jár!Somogy megye dolgozó parasztgépállomások, termelőszövetkezetek dolgozói! Somogy megye dolgozói Pártünk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével az őszi munkák után, a tavaszi munkákban megadták jól helyüket, országosan a megyék közti versenyben harmadik helyen végeztek. Jó munkája eredményeként, bőséges, gazdag termést takarít be dolgozó parasztságunk, I. Megyénk dolgozó parasztsága most új, nagy feladatok előtt áll, az aratás, behordás, cséplés, begyűjtési munkákat kell gyorsan határidőre befejezni. Felemelt ötéves tervünk, a béke terve, mely a mezőgazdaságunkat korszerűvé teszi, melynek keretében mezőgazdaságunk 28.000 i traktort, 17,320 traktorokét, 11,300 traktortárcsát, 6.800 kultivátort, 5.300 traktoros vetőgépet, 1.820 szelektort, 860 burgonyaültető gépet, 9.060 kévekötő aratógépet, 2600 kombájnt, 110.000 új lakást, minden községnek bekötőutat, villanyt, kultúrotthont biztosít, megköveteli, hogy dolgozó parasztságunk jobb munkával segítse megvalósítását. Hogy saját és családja boldog jövője megteremtéséhez dolgozó parasztságunk is munkájával hozzájáruljon. A béke, hazánk függetlenségének védelme ez ország minden dolgozójától jobb munkát kíván. Az amerikai imperialisták, akik Koreában asszonyokat, öregeket, gyerekeket gyilkolnak vadállati kegyetlenséggel, bérgyilkosokat: fasiszta artot szeretnék nyakunkara küldeni, hogy újra a régi földbirtokosok, bankárok, csendőrök, kulákok nyomják el szabad népünket. Ezt ismételten bizonyította a napokban lefolyt az álszenteskedő, gyilkosságtól sem visszarettenő Grősz és bandájának bűnpere is, akik Tito segítségére, fasiszta bandák támogatására számítottak, hogy népünket újra nyomorba, szolgaságba taszítsák, hogy ismét a dolgozó parasztok elnyomói, vérszopói, a falusi kulákok legyenek a falu urai. Megyénk dolgozóitól, akik béketábor déli határán a fasiszta a Tiz közvetlen szomszédságában él, fokozott helytállást követel meg egész dolgozó népünk. Megköveteli, hogy a békéért most úgy is harcoljunk, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség, eleget tegyünk beadási hazafias kötelességünknek, elvégezzük a fwlőhántást, elvessük a másodnövényeket a kitűzött határidőre. Megyénkben eddig 182 község áll párosversenyben, köztük: Kéthely, Ráksi, Lakócsa, Kánya, Öreglak stb. Megyénk községei dolgozó parasztjai párosversennyel, példamutatással válaszolnak a külső és belső ellenségeinknek, Tito és bandájának, itteni ügynökeinek, s az összeesküvő Grősz bandának, a kulákoknak, a béke minden ellenségének, A békéért a haza, népgazdaságunk erősítéséért az, és úgy harcol legjobban, aki hazafias kötelességének eleget téve, munkáját versenyben határidőre végzi eh II. Termelőszövetkezeteinknek, egyénileg dolgozó parasztságunknak úgy kell dolgozni, hogy: a) minden gabona aratását befejezzük július 8-ig. b) A behordást július 9-én megkezdjük és befejezzük július 20-ig. c) A learatott tarlón a tarlóbuktatást elvégezzük július 24-ig. d) Megyénk területén 61.000 kh. másodnövényt elvessünk július 20-ig, e) A cséplőgéptől a felesleg gajbonát a begyűjtőhelyre vigyük és alkotmányunk ünnepére, augusztus 20-ra ,a gabona 80 százalékát begyűjtsük. Hí, Dolgozó parasztok! Termelőszövetkezetek, gépállomások dolgozói! A Ti munkátoktól függ az, hogy megyénk, országosan a megyék közti versenyben az elsők közt legyen. Versenyezzetek azért, hogy melyik járás, tszcs, község, tesz eleget kötelességének határidő előtt. A Megyei Pártbizottság a verseny lezárásakor a kenyér és takarmánygabonáit együttesen legjobban teljesítő járást, termelőszövetkezetet, községet, s a legjobban dolgozó gépállomást Megyei Pártbizottság versenyzászalajával fogja kitüntetni. Induljon meg a verseny, a küzdelem a kitüntetésért a Párt versenyzászlajáért és a megtisztelő: a megye legjobb békeharcos járása, termelőszövetkezete, községe, gépállomása, címért. Előre a Párt vezetésével a bújj keszarás, a begyűjtés sikeréért, hotsv büszkén jelenthessük Pártunk és népünk szeretett vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak, hogy Somogy megye dolgozói győzelemre vitték a békearatást, teljesítették hazafias kötelességüket a béke megvédésének ügyéért. Éljen a Szovjetunió vezette hatalmas és legyőzhetetlen béketábor és vezére, a nagy Sztálin! Kaposvár, 1951 július 3 án. Elvtársi üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottsága. HARCBAN A BÉKEARATÁS SIKERÉÉRT Termelőcsoportok mutatnak jó példát a csurgói járásban as aratás-cséplésben „Harcban a békearatás sikeréért“ jelszóval indultak meg megyénk dologzó parasztjai annak érdekében, hogy az aratás és cséplés idő előtti befejezésével járuljanak hozzá az Ötéves terv sikeréhez. A csurgói járásban is komoly ütemben halad az aratás, ennek eredményeként a járásban befejezték az őszi árpa aratását és az egész járásban megkezdték a búza és a rozs aratását is. Az aratási munkálatokban jó példát mutat a Tito szomszédságában lévő Somogyudvarhely község, ahol a község dolgozó parasztjai azzal válaszoltak a leselkedő Tito bandának, hogy 509 holdon befejezték a rozs aratását és szép eredményeket értek el a búza aratásában is. Ezenkívül még befejezték az ősziárpa cséplését is a községben, ahol 14 mázsa az árpa átlagtermése. Jól halad az aratási munka Inke községben, ahol 250 hold rozsot A nagyatádi járás dolgozó parasztjai is hozzáláttak az aratáshoz, mert tudják, az idő sürget, nem lehet egy percet sem késlekedni, harcba kell szállni minden szem gabonáért. Befejezték az és 25 hold búzát arattak le ezideig. Az aratási munkákban jó példát mutatnak a termelőcsoportokis. A csurgói „Zrínyi“ tszcs. befejezte a többi gabonafélék leratását is és jól halad már a tarlóhántás. 25 hold földnek a tarlóhántását be is fejezték, mert tudják, hogy tűlük pár kilométerre Titoék újból háborúra készülnek, hogy megakadályozzák békés munkánkat és olyan sorsra akarják juttatni a dolgozó parasztságot, mint odaát, ahol Tito nyomorba döntötte a jugoszláv dolgozó parasztokat. A csurgói járás dolgozó parasztjai versenyt szerveztek. Versenyben áll a járás minden községe. Vannak azonban lemaradások is a járásban, így a tarlóhántási munkák terén az egész járásban fokozni kell az irajlmot. A tanácsok nyújtsanak segítséget dolgozó parasztságunknak, hogy lemaradásukat be tudják hozni, egész járásban már az árpa aratását. Az idejében elvégzett aratás megadta azt a lehetőséget, hogy a cséplést is idejében elvégezzék, már ott állnak, hogy ma befejezik az őszi árpa cséplését. Rinyaszentkovácsi községben a cséplési munkákat úgy végzik, hogy egy géppel két cséplőgépet járatnak, a két gépet egymás mellé helyezték el, míig az egyik gépen árpát csépelnek, addig a másik gépen komoly ütemben csépelik a bíbort. Párosversenyben a győselemért Az árpa learatása után a dolgozó parasztok hozzáláttak azonnal búza és a rozs aratásához. Németh a Lajos egyénileg dolgozó paraszt befejezte a búza aratását, majd gyorsan hozzálátott a tarlóhántási munkák elvégzéséhez. Budvig György ötvöskónyi egyénileg dolgozó középparaszt, akit az a kitüntetés ért, hogy ellmehetett a parasztküldöttséggel a Szovjetunióba, távolléte alatt a tanács segítségével learatták az összes gabonáját, majd elvégezték a tarlóhántást is. Az aratási munkák sikeres elvégzése érdekében a nagyatádi járás számos községe kihívta egymást párosversenyre. Így Háromfa Tarany községet, Somogyszob Felsősegesdet hívta ki párosversenyre. A nagyatádi járásban ma befejezik az őszi árpa aratását 1