Somogyi Néplap, 1952. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ SIMS IX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM. A párt felvilágosító munkája a tömegek között A siófoki Pártmunkás Könyvtár működéséről Egészségvédelmi feladatok a betakarítási munkák idején A M­AGYA­R DO­LG­OZÓ­K P­Á­RTJA MEGY EL P­Á­­RT BIZ­OTTSÁ­G­AI­NAK LA­PJA ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1952 JULIUS 1. Aratás után azonnal végezzük el a tarlóhántást és a másodnövényvetést Megyénk egész területén lendüle­tesen végzik az aratás nagy munkáit. Termelőszövetkezeteink, állami gaz­dasági átok és egyénileg dolgozó pa­rasztságunk az árpa aratását jó­részt belfejezték, a rozs és a búz­s aratását is megkezdték. A tarlón­án­­­tás és a másodvetés munkái­­— ami közvetlen és legfontosabb feladat az aratás után — azonban vontatottan mennek. Dolgozó­iparasztságun­knak nagyüzemi gazdaságunk dolgozóinak tudatában kell hogy éljen: az ame­rikai imperialisták és felbérelt ügy­nökei a harmadik világháború ki­­robba­n­tását készítik elő. É,|l.pl­n ezért a­ békeharc eddigi lendületét tovább kell fokozni. A jelenlegi nagy feladatok békem­ark­osainktól — a ‘békeakratáson túlmenően­ — megkövetelik, a­ tarlóhántás és a másod­termelés sikeres megvalósítá­sát. Az arat­ás után, tehát a legköz­vetlenebb feladat, a tarlóhán­tás azonnali elvégzése. Ha ezt a mű­veletet sikeresen oldják meg, akkor sikerrel rakják le az ala­pját az egész évi talajmíívelésnek. Bebizo­nyosodott számtalan esetben, hogy ahol nem jól végezték el a tarló­bo­n­­t­ást és iveim időben végezték el azt, a további munkákat sem tud­ták tökéletesen elvégezni­, ami pe­dig a következő évi terméseredmé­­nyekre volt kihatással. A tarlóhán­tást, a talajművelés szakszerű mód­szerei szerint kell végezni. Rendel­kezésünkre állnak mindazok a nagy­szerű tapasztalatok, amelyekkel a Szovjetunió tudósai a mezőgazda­ság agrártudományát gazdagították. Mezőgazdaságiunk dolgozóinak fel­adata, hogy ezeket alkalmazzák, sa­ját jobblétük és szocializmust épí­tő hazánk felvirágzása érdekében­ Ah­hoz, hogy a talajnak a minősé­gét növeljük, hogy lerakjuk az alap­ját a következő étvi termelésnek, elsősorban szükséges, hogy a tarló­hántás azonnal, szinte órákon be­lül kövesse az aratást. Hogy a ta­lajban­ lévő nedvességet megment­sük és biztosítsuk a leszántott tarló­ban lévő baktérium telepek kifej­lesztését. A tarlóbonitásnál két-három nap késedelemből nagy hátrány szár­mazik. A földet elsősorban nem lehet egyenlet­esen elművelni­, hé­zagos marad, a nyári nap melege nem tud olyan erőt kifejteni, hogy­­ a baktériumtelepek a kellő men­­­­nyiségben elszaporodjanak. A víz elpárolog és a talaj teljes beém­­elése sem lesz kielégítő. Egyénileg dol­gozó parasztságunknak nagy része sekély — 10—115 centi — tarló­buktatást helyteleníti, és helyette a keverő szántásnak, de több eset­ben elő­fordul, hogy az őszi­ mély­szántásnak megfelelően végezte el azt a feladatot — a­mi igen káros. Nem adnak így módot arra, hogy a korán beérő gyomnövények m­ag­vai­­ kikelhessenek — a talajned­vesség és a napsugár hatása által — hogy azt a­ mélyszántás alkalmá­val ki­pusztít­sák. A tarlóhántás a föld gyomtalanítását is szolgálja. Tarlóhántás szakszerű elvégzésére legalkalmasabb a traktortárcsa. A gyors é­s minőségi munkák mellett olcsó. Termelőszövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink csaknem maradék­talanul gépi erővel végzik ezt a mun­kát. Egyénileg dolgozó parasztsá­gunknak is feladata, a többterme­lés a saját jobbléte érdekében, hogy ezt a munkát géppel végeztesse. A ta­laj tárcsázását azonnal kö­vetni kell az utómunkának. Szá­razság esetén nagyon fontos, a hen­­gerezés. A hengerezéssel megtörjük a legkisebb rögöket is, ezáltal ke­letkezett porréteg a föld felszínét beárnyékolja, elősegíti az alsó ta­lajréteg megny­i­rkosodását. A föld beérlelését. A megmentett talajned­vesség így az értékes növényi ma­radványokat a napsugár hatására készteti a baktériumok felélesztésé­re,­­szaporítására, az utónövények számára. Jól oldották meg ezeket a feladatokat a böhönyei­­ Szabadság, a nagybajomi és még több termelő­csoportban. Az egyénileg dolgozó parasztok Bolhó községben szintén az aratás után a tar­lóháté­ás­i mun­kákat is elvégezték. A másodnövények termesztésével n­agymenny­iségű szeme­s takiak­mányt tudunk megtakarítani, a zöldtakar­mányon kív­ül pedig kiváló minőségű silótakarmányt nyerünk belőle. Fon­­tos tudni, hogy milyen talajban, mely növényi­ajlta után és milyen tenyészidejű másodnövényt, milyen időben kell vetni. Mezőgazdasági dolgozóinknak ezt a feladatot is jól meg kell oldani, pl. a főnövények betakarítása után a megművelt tar­lóba — így a búza után — rövid tenyészidejű kukoricát magnak, cs­ i­­lamádénak, silócsal ur­ádénak ves­sünk. Nagyon fontos az elővete­­m­ény megválasztása. Az őszi lujk’ar­­má­ny ke­v­er­é­kek tarlójá­ra korai tarlóvetéssel vessünk vöröscsillag­­f­ürtöt, édescirokot, takarmányká­posztát ,stb. A későn betakarításra kerülő főnövények helyére, rövid ,tenyészidejű másodnövénymagvakat vessünk. Meg kell állapítani, hogy a másodnövények magvainak elve­tése ebben az esetb­­en, a száraz idő­szakra esik. Fokozottabb figyelem­mel és gondosan kell a talajt elő­készíteni, ebben az esetben. A másod­termelé­sű növények el­vetésénél figyelemmel kell kísérni azt is, hogy milyen növényi élesé­get vetünk a következőben a má­sodvetésre szánt talajba. Figyelem­be kell vennünk a növényfajta igé­nyességét, tenyészidejét és azt, hogy mely időben kerül elvetésre. A ka­­­pásnövények közül pl. a gyapot előtt semmi esetre sem szabad má­­sodnnövényt termeszteni. Másod­ve­tés­re a legalkalmasabb azoknak a területeknek a kiválasztása, amely­ben tavaszi növényiféleségek kerül­nek elvetésre. Az őszön elvetésre kerülő kalászosok talajába csak a legszükségesebb esetben vessünk másodnövényt, de hiai velünk az fel­tétlen csak fehér mustár legyen, mely nem zsarolja ki úgy a­ talajt. Ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósításában példamutató mun­kát végzett a tengődi Szabadság és a keresel­igét­i termelőcsoport. Van­nak megyénkben ezen a téren hiá­nyosságok is. ,,Az állatok termelőképességének emelésére irányuló összes tevékeny­ség közül takarmányozással érhet­jük el a legnagyobb hatást“ — ta­nítja Sz. I. Steilman kiváló szovjet író. Nagyüzemi dolgozóink, közsé­geink, egyénileg dolgozó parasztja­­­ink ezt a tanítást tegyék magukévá, másodnövények termesztésével foglalkozzanak komolyan pártszer­vezeteink és községi tanácsaink,­ hi­szen a takarmányszükséglet nagy részét tudják ezzel pótolni, egyre fejlődő állatállományunk részére biztosítani. Hajtsák végre minde­nütt a miniszt­er­tanács határozatát, ezzel a bő termés alapját rakják le, a békeharcot segítik. Bregynk mintacséplés a nagybaráti állami gazdaságban Szombaton délelőtt a nagybará­ti állami gazdaság szentlászlópusz­­tai üzemegységében tartották meg Somogy megyében az első Bre­­gynik-gyorscséplé­si bemutatót A bemutatón megjelentek a Somogy megyei állami gazdaságok vezetői, főgépészei és agronómusai, hogy a tapasztalatokat saját gazdaságaik­ban hasznosíthassák. Az előírásszerűen átalakított 1.3/0-es Hofherr-cséplőgép körül a következőképpen állt fel Vá­mosi József 26 tagú cséplőbrigád­ja: a három etető közül egy fel­váltva pihent, ezeket egy-egy ké­vevágó szolgálta ki. A gép két oldalán elhelyezett lasztagon há­rom-három kéveadogató dolgo­zott, hat kazalozó, négy pelyva­­hordó mellett hárman álltak a zsá­koláshoz, s két kévevágó lány váltásra készen pihent. Fél tíz órakor megindult a mun­ka. A két etető ebben a beosz­tásban az első percben 38, a má­sodikban 40, a harmadikban 36 kévét eresztett a dobba. Ekkorra kiderült, hogy a két kévevágó lány nem győzi úgy ellátni kévé­vel az etetőket, hogy az etetés folyamatossá váljék. A negyedik percet már négy kévevágóval kezdték, s 43, az ötödikben 42 kéve ke­rült a dobba, s ez a szám az­tán állandósult. A Bregyuk- cséplési módszer jó megszervezése következtében az aránylag gyengén fizető árpá­ból az első óra alatt 20,36 má­zsát csépelt el a brigád, s ezzel a gép normájához viszonyítva 229 százalékos teljesítményt ért el. A jó eredmény természetesen szép keresményt is biztosított a bri­gád tagjainak. A harmadik kategó­riába tartozó brigádtagok (kéve­vágó, törekesek) 4.67 forintot, az etetők, s a kazalmester pedig 6.40 forintot keresett egy óra alatt, ami 12 órai munka esetén 55.34, illetve 76.80 forintos napi ke­resetnek felel meg, s ezen fe­lül 44 kg rozsot természetbeni prémiumként juttatnak a bri­gádtagoknak. A bemutató után a részvevők megtekintették az állami gazda­ságban a rozs nagyüzemi aratását. A részvevők nagy lelkesedéssel szemlélték, amint a gazdaság két kévekötő aratógépe nyomán egy G—35-ös traktor azonnal szántot­ta a tarlót, s egy előző nap le­aratott táblán ugyanakkor végez­ték is a köles másodnövényként való vetését- Telefonjelentés: Baratsonyi Adolf vb.-titkár Böhönyéről Böhönye községben a Világos­ság első típusú termelőcsoport az aratás és cséplési munkákat ver­senyszellemben, a harmadik típu­sú tszcs-k működési szabálya sze­rint végzi. Az árpa cséplését meg­kezdték, az első mázsálásokból az államunkkal szembeni kötelezett­ségüknek tettek eleget. Amikor a megye kiküldötte, Boldis Géza elvtárs megkérdezte, hogy miért teszik ezt, egy intézőbizottsági tag így válaszolt: Az első az állam, és mi a kö­telezettségünket az első má­­zsálásokból fogjuk teljesíteni. Az összes munkákat megszervez­ték és versenyszerűen végezték. Szaka István vb.-elnök Mkláról Nikla község dolgozó parasztsá­ga az árpa aratását a tegnapi na­pon teljes egészében, a rozs ara­tását 50 százalékig elvégezte. A községben három gazda, kezdte meg a búza aratását, köztük el­sőként Bokor József 14 holdas kö­zépparaszt. A község dolgozó pa­rasztsága az aratás, cséplés, a be­­hordás és az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére ver­senyre hívta ki Csömend község dolgozó parasztságát. A pártszervezet és a tanács, a jól dolgozó parasztok bevo­násával jól szervezett versenyt indított a községben. Párosversenyben áll egymással Bo­kor József, Légrádi Imre, Szaka István, Harangozó György, Fekete János, Miseta György és rajtuk kívül még több dolgozó paraszt. A község dolgozó parasztjai meg­fogadták, hogy beadási kötelezett­ségüket közvetlenül a géptől tel­jesítik. I­agry Árpád, a m A csurgói Kossuth termelőszö­vetkezeti csoportnál szombaton a Bregyák-féle gyorscséplési mód­szer szerint 8 óra alatt 152 mázsa árpát csépeltek el. A cséplés al­kalmával félszázalékos szemvesz­teség sem volt- Mezei László tszcs tag az odatömörülő középparaszt­sághoz fordult és megmutatta ne­kik, hogy nincs igaza az ellenségnek, amikor azt híreszteli, hogy a Bregyák-módszer szerinti csép­­lésnél nagy a szemveszteség. Mezei József a tszcs elnöke kér­te a gépállomást, hogy ezt a gépet biztosítsák a cséplési munkák ide­jére a termelőszövetkezeti cso­portok részére. Az erőgép vezető­je, Jancsi László, a cséplőgép ke­zelője Francz Aranka traktorosok kiváló szakértelemmel, jó munká­val bizonyítják be, hogy a Bre­gyák-féle gyorscséplési módszer az eddigieknél sokkal jobban bevált, egyes gépállomások pol. vess. Csurgóról Balatonlelle dolgozó parasztjai teljesítették félévi hízott sertés­­beadási kötelezettségüket Balatonlellén a dolgozó parasztok június 29-én félévi hízott sertésbeadási kötelezettségüknek 100 százalékra eleget tettek. A jó eredmény eléréséhez a pártszervezet és a községi tanács együttes mun­kája járult hozzá. Jó népnevelő munkát végeztek, amelybe bevonták a tömegszervezetek tagjait, és az élenjáró dolgozó parasztokat. Már az év elején ismertették a beadási kötele­zettség számadatait, így a dolgozó parasztok igye­keztek beállítani süldőiket hizlalásra és időben fel­tudtak készülni a beadás teljesítésére. A községi tanács a lekötött sertéseket hetenként kétszer el­lenőrizte és amikor elérték a megfelelő súlyt, le­szállíttatták. A párttagok és a tanácstagok mutattak példát a begyűjtésben. Elsők közt teljesítette kötelezettsé­gét Kozma Sándor párttitkárhelyettes elvtárs, Kruppai Miklós 14 holdas és Bolla Gáspár 6 holdas VB-tagok. A dolgozó parasztok követték példáju­kat. Végezzen továbbra is ilyen lelkes, odaadó mun­kát a balatonlellei pártszervezet és községi tanács minden tagja. Szervezzék meg a második félévi beadási kötelezettség teljesítését. Mutassanak pél­dát továbbra is a község vezetői és akkor ezentúl nem fog elmaradni munkájuk gyümölcse. AZ ELSŐ SZÁLLÍTMÁNY AZ IDEI TERMÉSBŐL Nótaszótól hangos Kaposvár Május 1. utcája. Fel­­virágzott, feldíszített kocsik viszik pártunk szere­tett vezérének Rákosi elvtársnak és a béketábor első harcosának, Sztálin elvtársnak és Lenin elv­társnak arcképét. A Kaposvári Szabadságzászló tszcs kocsijai ezek. Az állammal szembeni kötelezett­ségüket viszik a bőséges átlagtermésből az állami begyűjtőhelyre, hogy védjék a békénket, hozzájá­ruljanak felemelt ötéves tervünk mielőbbi megvaló­sításához. A tszcs tagok között ott ül Kovács Mátyás elv­társ, a tszcs elnöke is. A kocsi a Május 1. utcán végighaladva a Berzsenyi utcán a Kanizsai úti be­­gyűjtőhelyhez ér. A Terményforgalmi Vállalat te­lepvezetője Vágási Róbert elvtárs fogadja és üd­vözli a termelőcsoport tagokat. Kovács Mátyás elvtárs így beszél:­­ „Siettünk, hogy mi teljesíthes­sük Kaposváron elsőnek árpabeadási kötelezettsé­günket. Mind magam, mind a tszcs tagjai megfo­gadtuk, hogy minden egyes terménybeadásnál elsők leszünk, példát mutatunk megyénk egész területén termelőcsoportjainknak, s egyénileg dolgozó pa­rasztságunknak". A vételi jegy kézhezvétele után nótaszóval men­nek majd haza, s arról beszélgetnek, hogy a kenyér­­gabona és egyéb gabonaneműek beadásában is tel­jesíteni fogják beadási kötelezettségüket, hogy­­ hozzájáruljanak ezzel is a népek békéjének megvé­déséhez. Mihályi János propagandista.

Next