Somogyi Néplap, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-01 / 257. szám

/ VIIÁ­G PROLETÁRJA!EG­YE­SÜLJETEK/ A. J. Visínszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ENSZ-közgyűlésen Olyan a csoport, mint egy család Szabotáló kulákokat ítélt el a bíróság A szovjet költészet antológiája A MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA MEGYEI PART 9I»«merre IX. évfolyam, 257. szám. ARA 50 FILLÉR ÍNAK LAPJA Szombat, 1952 november 1. A Fehérnemű KTSZ dolgozói teljesítik fogadalmukat A Kaposvári Fehérnemű- és Fel­sőruhakészítő Kisipari Szövetke­zet dolgozói lelkes harcot vívnak a negyedik negyedéves terv, ezen keresztül az éves terv teljesíté­séért. Ugyanúgy eleget akarnak tenni azoknak a feladatoknak, amellyel őket államunk megbíz­ta, mint Sztálinváros hős építői.­­Az elmúlt hónapban elhatároz­ták, hogy a vállalat termelékeny­ségének fokozása­ érdekében üze­müket átszervezik olymódon, hogy új részlegeket szerveznek. Nagy­szerűen bevált a nemrégiben léte­sített maradékb­­olt, melyet nagy­számú közönség l­átogat. Most el­határozták, hogy a maradékból t­­úa­n árusított­­ kifogástalan minőségű maradékok feldolgozására új rész­­legeket szerveznek az üzemben. Ezentúl az üzletben vásárolt mara­dékokat tetszés szerinti fazonban, méret után elkészítik. Már korábban is dolgoztak fel maradékokat konfekcióban. Ter­vük az, hogy a falusi földműves­szövetkezetek bevonásával falura is eljuttatják készítményeiket. Nagy ked­veltségnek örvend vállalat műhintő-részl­egének ki’­­a­láló minőségű munkája. A terv maradéktalan teljesítése megkí­vánta, hogy a­ műhimzőrészleget gépekkel korszerűsítsék, amelyhez megfelelő számú munkaerőt is al­kalmaztak. Az üzem kibővítése és a dolgo­zók között folyó lelkes munkaver­seny biztosítéka, hogy a tervüket teljesíteni fogják. Máris kiváló eredmények vannak a dolgozók kö­zött. Jurcsik Gusztávné varrónő állandóan 180 százalékos teljesít­ményt ér el. Nem sokkal marad el mögötte Temesi Mihályné var­rónő sem, aki állandóan 160 szá­zalék körül teljesített. Kiváló mun­kája jutalmául üzemvezetővé lép­­tették elő. Az üzem egyik kiváló munkásnője, Őri Mária, szintén 160 százalékos átlagot ér el. A SOVINIZMUS ÉS FAJGYŰLÖLET TOMBOLÁSA A FASISZTA JUGOSZLÁVIÁBAN Tito­ Rankovics fasiszta klikkje az amerikai „nagyfőnökök” buzdí­­tására szolgai igyekezettel törek­szik arra, hogy Jugoszlávia népeit háborús kalandokra tegye kaphatóvá a szomszédos békeszerető, népi de­mokratikus államok ellen. Ezért igyekszik kitörölni a jugoszláv dolgozók szívéből és gondolkozásá­ból Lenin és Sztálin nagy interna­cionalista­ eszméit, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeihez fűződő meleg, testvéri ér­zéseket.­­ A belgrádi főkolomposok bevetet­ték mindazokat a mérgezett fasisz­ta fegyvereket — a sovinizmust, a nacionalizmust, a fajgyűlöletet, — amelyeket Hitler használt egykor és amelyeket most széleskörűen al­kalmaznak az amerikai fasiszták. Tito és cinkostársai odáig mentek, hogy a sovinizmust tartják ..a tör­ténelem mozgatóerejének”. Nacio­­nalista fennhéjázást, megvetést és gyűlöletet oltanak más népekkel szemben a lakosság elmaradottabb rétegeibe.­ Gyilasz, a Tito-klikk egyik „ide­ológusa”, a múlt évben angol la­­bourista vezetők szűkebb csoportja előtt tartott előadásában kifejtette Jugoszlávia „különleges küldetését”, azt az „elméletet”, amely szerint Jugoszlávia hivatott uralkodni Dél­­kelet-Európában. Titóék elvakult, vadállati gyűlö­letet táplálnak azokkal a népekkel szemben, amelyek levetették ma­gukról a kapitalista rabszolgaság láncait. Kíméletlenül üldözik a népi demokratikus országok Jugoszláviá­ban élő állampolgárait. Csupán egyetlen tényt említünk a sok­ kö­­zül. Az idén visszatért Jugoszláviá­ból Bulgáriába két fiatal bolgár ,­­Georgi Sztojanov és Sztefan Sikov. Mindketten rokkantak és gümőkó­­rosak voltak, pedig 1947-ben még mint teljesen egészséges fiatalem­berek mentek ki Jugoszláviába, ott beiratkoztak a zágrábi egyetemre. Tanulásuk azonban nem tartott sokáig. Egy év múlva, amikor le­­hullt a lepel a Tito-klikk gyalázatos árulásáról, a bolgár főiskolai hall­gatóik követelték, hogy bocsássák haza őket. A rendőrségi cellában kötöttek ki. A hóhér Rankovics ügynökei a többórás vallatások során igyekez­tek megtörni a fiatalok ellenálló­­erejét. Sértegették nemzeti büszke­ségüket­, levetkőztetve a hideg ce­mentre vetették, eszméletlenségig kínozták, szomjúsággal és éhséggel gyötörték őket. Végül a fasiszták hallatlanul szemérmetlen bírósági tárgyalást rendeztek és mindegyi­küket háromhavi szigorított börtön­­büntetésre ítélték. A bolgár haza­fiak harcos szellemét azonban a Szremsz­­a Mitrovicában végzett nehéz kényszermunka sem törte meg, nem oltotta ki a Tito-Ran­­kovics-bandával szemben táplált szent gyűlöletüket. A titóista soviniszták mestersé­gesen ellenségeskedést szítanak a régóta jugoszláv területen élő ro­mán, bolgár, magyar, albán és egyéb származású állampolgárokkal szemben. Rengeteg rendőri meg­torló intézkedést foganatosítanak teljesen ártatlan emberek ellen, ra­bolják és kíméletlenül elnyomják őket. A jugoszláviai román, bolgár és magyar nemzetiségek legjobb kép­viselőit letartóztatták és koncentrá­ciós­ táborokba vetették. A titóista Párt tavalyi teljes ülésén­ több olyan parancsot hagytak jóvá, ame­­lyek drákói szigorú rendszabályo­kat léptetnek életbe a nemzeti ki­sebbségekkel­ szemben. A helyi ha­tóságok ezek alapján a Vajdaság­ban tömeges pogromokat rendez­nek azokon a területeken, ahol ma­gyarok, csehek, szlovákok, romá­nok, ruszinok és más nemzeti ki­sebbségek laknak. Ahogy az egyik parancs előírja, „haladéktalanul és habozás nélkül” elveszik tőlük az összes mezőgazdasági terméke­ket, becsukják az iskolákat, meg­tiltják, hogy a kisebbségek anya­nyelvükön beszéljenek, letartóztat­ják és kényszermunkára küldik őket azokba a bányákba, ahol ha­dászati nyersanyagokat termelnek ki az Egyesült Államok és a tá­­madó Atlanti-tömb más országai számára. Különösen kíméletlen megtorlás­ban van része a Jugoszláviában lakó 750 ezer albánnak, akik a nemzeti kisebbségek 38,4 százalékát képezik Jugoszláviában. A titóista titkos­­rendőrség gyakran tart razziákat, megtiltja, hogy a lakosság éjszaka kimenjen az utcára, azonnal agyon­­lövi mindazokat, akik megszegik ezt a parancsot. A razziák során a rendőrség tömegesen tartóztatja le az albánokat. Gyakova faluban (Koszovo és Metchia­ terület) egyet­len éjszakán 28 férfit és nőt tar­tóztattak le. A banditák kegyetle­nül leszámolnak a letartóztatott al­bánokkal. Az egyik idős parasztot, Jumer Dragovicsit például állati módon­ megkínozták csak azért, mert ezt mondta az egyik titóistá­­nak: ..Te fehér kenyeret eszel, ne­künk pedig semilyen sincs”. Jugoszlávia fasiszta vezetői­ igyekszenek a lakosságot az ameri­kai gyarmatosítók és a helyi bur­zsoázia kettős elnyomása alatt tar­tani, szétforgácsolni erejét a fa­siszta rendszer ellen vívott harcá­ban. Ezért az egész államigazgatási rendszert a fajták és nemzetek egyenlőtlenségének alapján építet­ték fel. A faji megkülönböztetések,, a nacionalista előítéletek kihaszná­lása, a nemzetiségek közötti gyű­­lölködés és viszálykodás szítása szervesen hozzátartoznak a rend­szerhez. A fasiszta Tito-klikk ismét feltá­masztotta a nagyszerb sovinizmust. Gyilasz propaganda-apparátusa a sajtón és rádión keresztül hirdeti hogy a szerb nemzet „magasabb­­rendű faj”, mint az összes többi jugoszláviai népek. Gyilasz egyik szekuTidánsa, Kusevics professzor, e fajgyűlölő elmélet továbbfe­jlesz­­tése során cinikusan kijelentette a zágrábi egyetemi hallgatók előtt: „A bosnyákok (Bosznia lakói) nem is igazi emberek”. Más titóista tö­­megbutítók, így Ivo Andrics író, volt királyi követ a Hitler.Német­­országban és Panics-Szuren költő, Karagyorgyevics György herceg volt titkára, embergyűlölettől fű­tött irományaikban az égig magasz­talják a szerb sovinisztákat, aki­­ket szerintük maga az isten jogo­sított fel arra, hogy gumibottal, go­­lyóval, ágyúval, tankkal „visszaál­lítsák az igazságot.” A titóisták minden eszközzel élezni igyekeznek az ellentéteket a szerbek, horvátok, macedónok, boszniaiak és más nemzetiségek között, ezért a politikai, gazdasági és kulturális megkülönböztetés po­­litikáját folytatják. Az állami hiva­­talokban, az iparban és a mező­­gazdaságban elsősorban szerb so­vinisztákkal töltik be a vezető ál­lásokat. Szerbiából a kulákok oda költöz­nek át, ahova akarnak, ahol jobbak a földek. A belgrádi vezetők há­rom ízben megváltoztatták a ma­­cedón ábécét, hogy fokozatosan azonosítsák a szerbbel és így erő­szakosan idegen nyelvet kényszeríte­nek a macedónokra. Elnyomják a szlovének nemzeti, kulturális törek­véseit. A szerb nacionalista és so­viniszta dalokat, amelyeket azelőtt kivontak az iskolai tantervekből, most ismét meghonosítják az or­szág valamennyi iskolájában. Tito bűnös politikája következ­tében Jugoszlávia a népek még sö­­tétebb börtöne lett, mint a Kara­­gyorgyevicsek diktatúrája idején volt. A kis népek a gyarmati rab­szolgák színvonalára süllyedtek. A megtorló rendszabályok özöne zú­dult rájuk. A boszniai és herceg­ovinai törvényszékek az elmúlt év­ben 5546 dolgozót ítéltek hosszabb fegyházbüntetésre. Igen sok volt a halálos ítéletek száma is. E népek kíméletlen kizsákmányolás alatt állnak, megdöbbentő nélkülözés és éhínség az osztályrészük. A ,,Re­publika” című titóista lap beismer­te, hogy Boszniában, Hercegovin­­­ban és a Vajdaságban a halálozási arányszám felülmúlja az országos átlagot, Macedóniában, Koszovóban és Metohijában pedig még a leg­elmaradottabb gyarmati országoké­nál is magasabb a halálozás. A titóista fajgyűlölet apostolai­nak azonban nem sikerül leigázni, az amerikai gyarmatosítók uralma alá hajtani és egy újabb háború vágóhídjával küldeni Jugoszlávia népeit. Pero Popivoda, a „Jugo­­szlávia népeinek a Tito—Rankovics klikk fasiszta uralma alól és az im­­perialista rabságból való felszaba­dításáért küzdő jugoszláv hazafiak szövetsége” nevében üdvözölve a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusát, kijelentette: „Az ellenség hamarosan meggyőző­dik majd, hogy népeinknek nem szo­kásuk a tétlen várakozás és a mostoha sorsukon való szánalmas siránkozás. Nem először kelünk jo­gaink és szabadságunk védelmére. Elevenen élnek népeink szabadság­­szeretetének hagyományai!” Jugoszlávia egyre nagyobb nép­­tömegei támogatják a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének harcát, amelynek célja: megsemmisíteni Ti­to fasiszta rendszerét és széttör­ni az imperialista rabszolgaság lán­cait, visszaállítani Jugoszláviában a népi demokratikus rendszert, visszavezetni Jugoszláviát a demo­­krácia és szocializmus táborába, helyreállítani Jugoszlávia baráti kapcsolatait a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. fiz Imremajori állami gazdaság dolgozói jobb munkával készülnek ünnepelni november hetedikéi A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának m­éltó megünneplésével munkafel­­ajánlásokka­l készülnek dolgozóink. A traktoros­ brigád vállalta, hogy november 7-ig 250 hold nádast fel­szántanak, amellyel növelik a gaz­daság területét és 500 holdon 30—32 centiméter mélyen elvégzik a szántást a jövő évi cukorrépa alá. A szerelőműhely dolgozói összes gépeket letisztítva és le­m­­ olajozva raktározzák a télen és a gépek gondos kijavításával az ed­digi 38 százalékos gépkiesést 27 százalékra csökkentik. Osztrocki László a dohányter­­mesztő-brigád nevében vállalta, hogy 52 holdról a dohány betaka­rítását és egyéb munkáját elvég­zik és ezt már 78 százalékra tel­jesítették is. A tehenészek a S literes fejési átlagot 10 literre eme­lik, ugyanazzal a takarmánymen­­­nyiséggel, pontosabb gondozással és ápolással. Csima Mária és Hám Anna bor­­júlevelők vállalták, hogy a gon­dukra bízott borjakat a miniszter­­tanács állattenyésztésről szóló ha­tározatának megfelelően gondoz­zák. Dolgozóinkat nagy lelkesedés fűti a vállalások teljesítéséért foly­tatott harcban. Jobb munkával ké­szülnek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójának megünneplésére, melynek a­ sza­badságot, a boldogabb életet kö­szönhetik. Szvoboda János MDP-titkár, Imremajori áll. gazd. II Kuli lAÉes-brigád határidő itt teljesítette Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusára tett felajánlását A Kaposvári Textilművek építé­sén dolgozó 5 tagú Kuli kőmű­ves-brigád az SZKP XIX. kongresszusa tiszteletére megfo­gadta, hogy az októberi tervében előírt 20, egyenként 36 négyzetmé­teres vasbeton-keretes ablak he­lyett huszonhármat épít be a fő­műhely falába,, s ezenkívül 20 köb­méter falazást is elvégez. Hogy e vállalást teljesíteni tudják, a bri­gád tagjai azt is megfogadták, hogy két héten belül valamennyien el­sajátítják a­ Makszimenko gyorsfa­­lazási módszert. A brigád tagjai beváltották ígé­retüket. Ebben a hónapban 160 százalékos átlagteljesítménnyel dolgoztak és már október 30-án, tehát egy nappal a­ vállalt határ­idő előtt végezték a 23 ablak be­építéséivel, s ezenkívül­ nem 20, hanem 30 köbméter falat is meg­raktak. Ezt az eredményt nagyrészt an­nak köszönhetik, hogy — mint ahogy erre fogadalmat tettek — valamennyien elsajátították a Mak­szimenko gyorsfa­lazási módszert. E módszer elsajátításához igen nagy segítséget nyújtott nekik Ta­kács József­­ munkamódszer átadó, aki fáradságot nem kímélve, na­pokon át oktatta a brigád tagjait. T T A szocialista fogadalom valóra váltásáért harcolnak a Patyolat Vállalat dolgozói A Patyolat Vállalat dolgozói nem engedik, hogy állandó ver­senytársaik, a szekszárdi és nagykanizsai vállalatok egyike hó­n­dítsa el a negyedik negyedévben az első helyet. Ezt bizonyítják a munkafelajánlások, amelyeket dolgozók a Nagy Októberi Szocia­­­lista Forradalom 35. évfordulójá­nak tiszteletére tettek. A pártnak tett ígéretüket már majdnem teljes egészében valóra­­váltották a dolgozók, sőt többen jelentősen túl is teljesítették. A vállalat negyedik negyedéves ter­vét eddig 84 százalékra teljesí­tette. A nagyszerű eredmények mögött a brigádok, egyéni verseny­ben dolgozók kimagasló százalé­kai állnak, olyanok, mint Dicső Gizella vasalónő 169 százalékos eredménye, melyet a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére indí­tott munkaverseny során emelt fel a 148 százalékos átlagáról. Szondi Teréz is túlteljesítette felajánlá­sát. Azt fogadta, hogy november 7-re 125 százalékra fokozza terme­lését és máris a 133 százaléknál tart. Bánfai József és háromtagú festőbrigádja 140 százalékos átla­guk 5 százalékos emelésére tettek fogadalmat. Tudásuk leg­javának latba vetésével harcoltak ígéretük valóra váltásáért. A lelkes verseny során olyan eredményt ér­tek el, amire maguk sem számí­tottak. 145 százalék helyett jelen­­leg 157 százalékos átlaggal dogoz­­nak. Most megfogadták, hogy no­vember 7 re elérik a 160 százalé­kot. Tar Imre nag­ybajomi dolgozó paraszt lirtnrlnn! ♦o!!pAÍIór>óiin| hnvnn! uúüüaui iiÜiGiUuÍ 15 GyU!lbi­­IwíjUüílüOüSlíi liuÍLUi „ ML.U.» Ű UCÁCGIl Megyénk dolgozó parasztjai mind többen tesznek tanúbizonysá­got a beadásuk túlteljesítésével a párt és a haza iránti szeretetü­k­­ről. Tar Imre nagybajomi 8 holdas dolgozó paraszt hazafias köteles­ségének teljesítésével is méltón ki­veszi részét a békáért, a szocializ­mus felépítéséért folytatott harc­ból. A többi dolgozó paraszttár­­sainak példát mutatva, teljesítette az állam iránti kötelezettségét, kukoricából 110 százalékra, burgo­nyából 130 százalékra, naprafor­góból 100 százalékra, hízott sertés­ből 210 százalékra, a tejből, tojás­ból, baromfiból is 100 százalékon felül. Az ilyen becsületes, hazáját szerető békesharcoso­k példája kö­vetésre méltó megyénk többi dol­gozó parasztja előtt.

Next