Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-01 / 51. szám
m/l 9 PROLETÁRJA VEGÜL A Szakszervezeti Világszövetség ülése A Kaposvári Nagymalom üzemi bizottságának munkájáról Felkészültek az agitációs napra a csurgónagymartoni népnevelők Sport B A MAGYAR DÖLGőzök PÁRTJA .MEGVIEl P•ART RIZO>TTSÁGA HAM LAP J 1X. évfolyam, 51. szám. ARA 50 FILLÉR Vasárnap, 1953. március 1. -v GYORSÍTSUK MEG A SZÁNTÁST-VETÉST! Március 1-én megyénk minden községében népnevelő-nap van. Ezen a napon a népnevelők felkeresik a községek dolgozóit, megbeszélik velük a tavaszi szántás-vetési feladatokat, megvitatják a dolgozó parasztsággal a minisztertanács növénytermesztési határozatát, megbeszélik az ősziek ápolásának a feladatait is. „Ki mint vet, úgy arat”, mondja a régi közmondás és számos példa bizonyítja, hogy ahol időben elvetették az őszieket, ott igen szép termés mutatkozik. Nyilván így van ez a tavasziaknál is. A tavaszi feladatok végrehajtásában legfontosabb feladatunk a szántás időbeni elvégzése és a vetésre kerülő növények vetőmagjának biztosítása.. Számos községünkben és a termelőcsoportok túlnyomó többségében hozzákezdtek a szántás-vetés feladatainak elvégzéséhez. Kercseliget községben a tanács állandó bizottságának tagjai és a népnevelők már időben felkeresték a község dolgozó parasztjait, leleplezték az ellenség házuig híresztelését, hogy „nincs vetőmag” és megbeszélték egyénenként a dolgozó parasztokkal, nincs idő a várakozásra. A felsőmocedládi dolgozó parasztok közül 24-en számosan hozzákezdtek az árpa és a többi tavaszi vetőmag elvetéséhez. A fonói termelőszövetkezeti csoportok is példamutatóan dolgoznak, az elsők között akarják elvégezni a szántást, vetést. Számos területen azonban komoly lazaságok és hibás vannak a szántás-vetés munkája körül. Kártevő és ellenséges elemek vetőmag ígérgetésének következtében, no meg a helytelen szervezés miatt, az őszi kalászosok vetését nem tudtuk teljes egészében biztosítani. A Szovjetunió újabb segítséget nyújtott részünkre azzal, hogy nagy mennyiségű tavaszi búzavetőmagot bocsátott rendelkezésünkre. Ennek felhasználásával időben biztosítani tudjuk a vetés elvégzését, pótolni tudjuk a hiányt. Kormányzatunk lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek az illetékes járási mezőgazdasági osztály útján, az egyéni termelők a községi, földműves szövetkezeteknél cseretermény ellenében kapnak tavaszi búzavetőmagot. 100 kilogramm tavaszi búzáért cserébe 100 kilogramm őszi búzát, vagy 111 kilogramm rozsot, vagy 118 kilogramm árpa, zab, illetve májusi morzsolt kukoricát kell beadni. Számos területen tapasztalható olyan jelenség, hogy a vetőmagcsere nincs tudatosítva az egyénileg dolgozó parasztok között és így nem indult még meg a vetőmagcsere.. Várakozás mutatkozik egyes helyeken. Pedig a vetőmagcserét, ha időben hozzáláttak volna tanácsaink, már le tudták volna bonyolítani és nagyobb ütemben folyhatna a vetési munka. Népnevelőink feladata, hogy mindezt megmagyarázzák dolgozó parasztságunknak és felvilágosító szóval hassanak oda, hogy hétfőn ne legyen olyan dolgozó paraszt, de egyetlen olyan termelőszövetkezet sem, amely ne látna hozzá teljes erővel a tavaszi feladatok elvégzéséhez, úgy kell dolgozniuk, hogy a tavaszi búza vetését pár nap alatt, a jövő héten befejezzék. Jó termést tavaszi búzából csak akkor várhatunk, ha haladéktalanul hozzálátunk a vetéshez, mert ha késünk a vetéssel, ez a terméseredményekben meg fog mutatkozni. Időben vetett mag, több termést hoz. Népnevelőink feladata, hogy megmagyarázzák: a simítózással egyidőben meg kell kezdeni és legkésőbb március 10-ig a tavaszi búza mellett be kell fejezni a borsó, olajlen, rostlen, a lencse és a bükköny vetését. E növényféleségek ma meg is hálálják a korai vetést. Minden napi késés mázsákban kifejezhető terméscsökkenést idézhet elő. De a korai vetés, az időben végzett növényápolás ugyancsak mázsákban kifejezhető terméstöbbletet eredményez. Érkeznek híreid a szántásvetésről és a jó eredmények mellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy tanácsaink még mindig félkézzel nyúltak ehhez a kérdéshez. Öreglakon például eddig mindössze 12 hold szántást, 10 hold simítózást végeztek el. Szabáson 5 hold szántást és 7 hold simítózást. Kuntelepen 5 hold szántást, 6 hold simítózást. Ezek a példák azt mutatják, hogy van tennivaló bőven és népnevelőinknek a mai napot igen alaposan fel kell használniuk arra, hogy minden községben ez legyen a jelszó: „Ki a földekre szántani, vetni!”Sok helyen még nagy a maradiság a termelésben, nem egy dolgozó paraszt veti úgy fel, hogyha jó volt öregapámnak így, akkor jó lesz nekem is. Népnevelőink mutassanak rá arra, hogy pártunk és kormányunk elsőrendű feladatként jelölte meg a terméshozam növelését, hogy a mi megyénkben is megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és az egyénileg dolgozó parasztok is minden lényeges befektetés nélkül, egyszerű agrotechnikai eljárásokkal , 40—50 százalékkal növelhetik a terméshozamot. A tavalyi példák bizonyítják, hogy ahol alkalmazták az agrotechnikai eljárásokat, megmutatkozott a termést fokozó hatása. A szabadi Béke termelőszövetkezetnél az egy irányban vetett tavaszi búza 10,32 mázsát adott holdankint, míg a kétirányban vetett 15 mázsát. Az igali Alkotmány kétirányban vetett tavaszi árpája 11.60 mázsát adott holdankint, az egyirányúan vetett 7.47 mázsával szemben. Foglalkozzanak népnevelőink a csávázás jelentőségével is. Magyarázzák meg, hogy a tisztított, csávázott vetőmag biztosíték arra, hogy a gyomnövények ne nyomják el a kultúrnövényeket és ne következzék be a gabonaféléknél az üszkösödés. ,,Ki gazt vet, gazt arat” — mondja a régi közmondás és megyénk minden dolgozó parasztjának érdeke, hogy minél gazdagabb termést takarítson be, ennek előfeltétele az időbeni vetés, tisztított, csávázott vetőmaggal és a növényápolási munkák időbeni végrehajtása. Népnevelőink úgy végezték felvilágosító munkájukat, hogy minden dolgozó paraszt időben befejezze a szántás-vetés munkáját. Adják ki azt a jelszót: „Aki még nem kezdett hozzá a tavaszi munkákhoz, hétfőn haladéktalanul lásson hozzá”. Úgy végezzék népnevelőink felvilágosító munkájukat, hogy az a múmiák e végzésében gyümölcsözzön. Értessék meg dolgozó parasztjainkkal, hogy a tavaszi szántás-vetési, növényápolási munkák elvégzése, harci feladat, legdöntőbb feladatunk most. dig A községi tanácsoknál még minmutatkozik opportunizmus, megengedhetetlen lazaság a kulákokkal szemben. Számos községben kulákok még nem kezdtek hozzá a tavaszi munkákhoz, céljuk: csökkenteni a termést és ennek különféle formában igyekeznek is hangot adni. Népnevelőink feladata, hogy leleplezzék a kulákok mesterkedéseit, mutassanak rá arra, hogy a kulák a szántás-vetés szabotálásával gyengíteni igyekszik népi államunk gazdasági erejét. Leplezzék le népnevelőink az ellenség kártevő munkáját, ezzel is gyűlöltessük meg gyón megkívánják és éppen ezért a falu dolgozóival a kulakokat .... TANÁCSKOZIK A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XVIII. KONGRESSZUSA Németh János, a SZOT ellenőrző bizottsága elnökének jelentése A kongresszus első napján többek között felszólalt Németh János, a SZOT ellenőrző bizottságának elnöke. Elmondotta, hogy XVII. kongresszus óta a tagdíjbevétel 84 százalékkal, a SZOT és a szakszervezetek költségvetési kerete 75 százalékkal növekedett. Az 1953. évi költségvetésben, kulturális célra előirányzott összeg közel háromszorosa az 1949. évinek. Az elmúlt években több millió forinttal járultak hozzá a szakszervezetek az állami költségvetésből létesített üzemi kultúrintézmények fejlesztéséhez. Az egyes szakszervezetek több területi és 12 jól berendezett központi kultúrotthonnal rendelkeznek. A SZOT területi kultúrotthonokat létesített Miskolcon, Pécsen, Győrben, Veszprémben, Kecskeméten, Egerben és Nyíregyházán. 1953-ban a szakszervezetek közel négyszer annyit irányoztak elő sportcélokra, mint 1949-ben. Az építők, vasutasok, a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezete és a többi szakszervezetek tízezrei számára teremtettek sportolási lehetőségeket új létesítmények építésével, vagy a meglévők fejlesztésével. A szakszervezetek a tagsági díjukból 1952-en közel 22 millió forintot fizettek ki segélyezésre — folytatta. — Az üdültetésre felhasznált összeg több mint kétszeresére emelkedett. Ezután a pénzügyi gazdálkodás terén tapasztalható hiányosságokról beszélt, majd felhívta a figyelmet a takarékosság minden terén való érvényesítésére. Nagy Ferenc, a sztálinvárosi építők szakszervezeti bizottságának titkára beszámolt arról, hogy a múlt évben a szakszervezet új rendszert vezetett be az egyéni és brigádversenyben. A brigádok nem hosszú időre, hanem 1—1 hónapra kötnek szocialista versenyszerződést és a brigádok vállalását pontosan nyilvántartják, ellenőrzik. Ilymódon a verseny megélénkült kezdeményezés született, és számos amelyeket az építkezés más területein is elterjesztettek. Blaha Béla, a bányaipari dolgozók szakszervezetének elnöke megállapította, hogy a szakszervezet vezetőségét súlyos felelősség terheli a széntermelésben mutatkozó év elejei visszaesés miatt. Háy József, a mohács szigeti állami gazdasági kombájn vezetője rámutatott arra, hogy a mezőgazdaságban vannak még olyan vezetők, akik félnek a gépek alkalmazásától, és hiányosságok vannak a versenymozgalom elterjesztéséiben is. Ezen a téren a szakszervezeteknek segítséget kell nyújtani. Gazda Géza, Kossuth-díjas megállapította, hogy a javaslata nyomán megindult takarékossági mozgalom egyedül Rákosi-művekben egy év-alatt körülbelül 25 millió forint megtakarítást eredményezett. Az ózdi kohászat dolgozói 21 millió forint megtakarításáról számolnak be. A Gazda-mozgalom mindezen eredmények ellenére nem vált valóságos tömegmozgalommá. Nem hozta felszínre mindazokat a lehetőségeket, amelyek az anyagtakarékosság terén feltárhatók. A Gazda-mozgalom elterjedését elsősorban a bürokrácia akadályozza. A javaslatokat igen hosszú ideig elfektetik, nem adnak rá Méltatta a Sztálin-vasmű jelentőségét, hangsúlyozta, hogy 5 éves tervünk ipari beruházásai közül is kiemelkedik jelentőségében a Sztálin-vasmű. Amikor az elmúlt év végén Gerő elvtárs a központi vezetőség ülésén kijelölte a népgazdaság fejlesztése terén előttünk álló feladatokat — mondotta —, külön kiemelte, hogy mindenekelőtt amelynek keretében újabb termelési győzelmekkel bizonyítjuk be a felszabadító Szovjetunió iránt, Sztálin elvtárs iránt érzett hálánkat és forró szeretetünket. A „Felszabadulási Hét” megtartását élenjáróink kezdeményezése nyomán magukévá tették a kohómű összes dolgozói. A tervek teljesítéséért érzett felelősségüket elbizonyítva többezer sträha városi dolgozó csatlakozott már eddig is kezdeményezésünkhöz. A „Felszabadulási Hét" keretében április 4-ig a vaskohászati kemence építői vállalták, hogy munkájuk jobb megszervezésén keresztül a nagyolvasztó és a léghevítő falazásánál110 nap előnyt érnek el. A cső- és erőműszerelő vállalat dolgozói ,a gáz- és levegővezetékek szerelésénél 8 napos üzemnyereséget biztosítanak. A mélyépítő vállalat dolgozói a nagyolvasztó építkezéseinél fennálló átlag másfél hómapos lemaradásukból 10 napot behoznak. A MÁVAG kohószerelési csoportjának dolgozói vállalják, hogy a nagyolvasztó és a léghevítő padlószerkezetének szerelésénél átagban 8 napos előnyt biztosítanak. A vállalások maradéktalan teljesítésének biztosítására a nagyolvasztó építésénél dolgozó műszaki vezetők vállalják, hogy tökéletes tervfelbontással, az előfeltételek biztosításával megszervezik és koordinálják az építkezési munkálatokat. — Kedves evtársak! Az országa dolgozóknak választ és ezért hosszú aktatologatás kezdődik. Ezután ötéves tervünk büszkesége, Sztálinváros dolgozóinak küldöttsége üdvözölte a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusát. A küldöttség nevében Claus Alajos, a Sztálin-vasmű Kossuth-díjas főmérnöke beszélt gyorsan üzembe kell helyeznünk terveinknek megfelelően a Sztálinvasművet. Gerő elvtárs szavai a párt álláspontját fejezték ki és Sztálin város dolgozói magukévá teszik mindenkor a párt iránymutatását. Ezért mi, a nagyolvasztó építői elhatároztuk, hogy hazánk felszabadulása ünnepének tiszteletére rak adott szavunkat meg akarjuk és meg is fogjuk tartani. Célkitűzéseink megvalósításának reális feltételei biztosítva vannak. Dolgozóink akarnak versenyezni, de megkívánják a szakszervezeti és műszaki vezetőiktől és kérik a pártszervezetektől, hogy komoly segítséget adjanak a munkához. A nagyolvasztó építőinek ez a kezdeményezése csak akkor hozhatja meg a várt eredményt, nagy békeművünk felépítését, ha a sztálinvárosaik munkalendülete magával ragadja az ország minden üzemét, az üzemek minden dolgozóját. A nagyolvasztó építői — fejezte be nagy lelkesedéssel fogadott beszédét Claus Alajos —, felajánlásuk teljesítésével méltók akarnak lenni Sztálin elvtárs nevéhez. Ki akarjuk fejezni határtalan szeretetünket, hálánkat Sztálin elvtárs iránt azért a sok segítségért, amelyet a Szovjetuniónak és személyesen Sztálin elvtársinak köszönhetünk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a vasmű és városunk Sztálin ,elvtárs nevét viseli, azt a nevet, amely lelkesíti szerte a világon a becsületes dolgozók millióit,amely számunkra a szabadságot, a boldog életet jelenti és amely biztosítéka további, egyre szebbé váló életünknek. Ígérjük, hogy méltók leszünk Sztálin elvtárs nevére és ezt az adott szavunk teljesítésével fogjuk bebizonyítani. Claus Alajos, a Sztálin-vasmű Kossuth-díjas főmérnöke március 20-tól április 4-ig Felszabadulási Hetet tartunk Cseterki Lajos, a pedagógus szakszervezet elnökének felszólalása A pedagógusok ma szocializmust építő hazánk megbecsült dolgozói, egyre többen érdemlik ki a kiváló pedagógus címet — mondotta. — Meg kell azonban mondani, hogy bár a jó munkának a lehetőségei és feltételei biztosítva vannak, tanulmányi téren, elsősorban a munkás- és parasztszármazású tanulóiknál sok iskolában és sok nevelőnél nem kielégítő még a fejlődés. Cseterki Lajos a továbbiakban jót jelent az iskola munkájának továbbfejlesztéséiben ,a szovjet tapasztalatok és a nevelők tapasztalatcseréje. Rámutatott: népi demokráciánk minden lehetőséget megad a dolgozóknak arra, hogy a termelőmunka mellett tovább tanulhassanak. Szólt arról, hogy az üzembe kerülő fiatalokat az első perctől kezdve támogatni kell a szakmai gyakorlataik tökéletesítésrról beszélt, milyen nagy segítségsében. A KONGRESSZUS MÁSODIK NAPJA A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa szombaton folytatta tanácskozásait. Megjelent az ülésen a Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja, valamint a Szakszervezeti Világszövetség, a szovjet szakszervezeti küldöttség és a többi külföldi szakszervezeti küldöttség tagjai. Az ülést Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese nyitotta meg. Az első felszólaló, Mekis József, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondotta,, hogy az elmúlt esztendőben 78, a folyó évben pedig 222 üzemben kötöttek, illetve vasipari kötnek kollektív szerződést. (Folytatás a 2. oldalon)