Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

2 MAGYAR—JUGOSZLÁV TÁRGYALÁSOK A magyar és jugoszláv­ kormány Suboticán tárgyalások kezdődtek a megsemmisült dott határjelek vagy megrongáló­helyreállításának kérdéséről A tárgyalásokat Suboticán és Szegeden felváltva tartják. az OVI» KÜLFÖLDI HÍREK LOS ANGELES Kemíedly amerikai methodista pürspöar egy los angel­esi egyházi gyű­lés 1^00 részvevőj­e előtt ki­jelen­­­thetette, hogy az Egyesült Ál­lamok­­t­a­n 'irta senki sincs biztonságiain a ,,boszo­rkányütözés“ 'és a .vizsigá' Batcfc" miatt. Éppen ezért legfőbb ideje, hogy az egész amerikai nép tiltakozzék ezek elllen a ,,nagy ha­­zugsá­gokk­a“ támaszkodó üldözések ellen. BERLIN A­­ bonni parlament csütörtöki ülésén Schubert postaügyi minisz­ter egy­­ interpellációra vála­szulVal közölte, hogy a Nyugat -Németor­szágban működő idegen megszálló hatóságok elsősorban, az amerikai és az angol­ megszállók szervei, rendszeresen cenzúrázzák a leveOe­­rcett, és lehallgatják a telefonbbeszél­­­getéseket­ BERLIN Coudenhove — Kalergi gróf — a koz­mopoliti­ka Pán­európa -mozg­a­­­lom kezdeményezője Majna-Frank­­furtban tartott sajtóértekezleten kijelentette: „Be kel ismerni, ihoigy a hideg­háborúnak csa­k a Kínai Népköz­­társaság részvételével tartandó öt­hat­almi értekezlettel leh­et véget­­vetni. Lehetetlen­ figyelmen kívül hagyni hogy egész • Kína Tajvan- Szig­tének kivételével. Mao tung fennhatósága alatt áll­.“ Ce­ LONDON Palme Dutt, Nagy­-Britannia Kommunista Pártjának alellnöke egy Wembleyben tartott gyűlésen kijelentette, hogy a 2 millió hajó­építő- és gépipari munkás 24 órás sztrájkja jelt adott az egész mun­kásmozgalomnak . Soha sem volt olyan kedvező a pillanat az egész munkásmozga­­tam Számára az előrenyomulásh­oz a megbízottai között december 3-án bérkérdések és a politikai téren egyaránt, mint most — írja a „Daily Worker”.­­ A Tory kor­mányt lejárattal a nép életszínvo­nallá ellen intézett támadása és az Egyesült Álamok iránt tanúsított szolgai behódolása­ Most kitűnő alkalom nyílik arra, hogy felhívjuk a munkáspárt parlamenti csoport­ját, engedelmeskedjék a tagok kö­­v­telésének és a nép nevében har­coljon a­z új politikáért. Legyen a munkáspárt a szervezett munkás­ság bérkövetelésének szószólója a parlamentben, hozza összhangba­ a parlamenti harcot a munkások akaiój­ával ,az egész országban. Nem kétséges, hogy az olyan politikáért folytatandó egységes harcot,, ame­ly t Hány Poliiit­, Nagy-Britannia Kommuuiista Pártjának k­öztitikára körvonalazott legutóbbi röpiratá­­ban, támogatná az ország túlnyo­mó többsége és meggyorsítaná a Tory kormány bukását. A írlap végül hangoztatja: ,,Az egész munkásosztály egyesített ere­jével megbuktathatjuk ezt a Tory kormányt és általános választásokat tűnhetünk ki, amelyek alapján nép követeflláseit teljesítő kormányt a választanánk. A győzelemhez veze­tő út: Afkcióegység­’4 * * * (MTI). Az „ANA” hírügynök­ség közli az egyiptomi külügymi­nisztérium szóvivőjének pénteki be­jelentését, mely szerint a bermudai ért. (kezdettel egyid­eőben Washing­ton, London, Új-Delhi és Karacsii i közö­ti megbbeszé­léseik folynak az angol-egyiptomi kérdésről. KÉMCSOPORT PERE LENGYELORSZÁGBAN Varsó (TASZSZ)­ December 3- án a szczecini körzeti katonai bí­róságon m­gkezdődött a bonni kor­mánynak alárendelt rés az amerikai titkos­szolgálattal­­ együttműködő kémközpont ügynökei egy csoport­jának pere. A vádlottak paján H. Langvoigt, A. Miachura és K- Wruck­­ kémek ülnek. December 3-án a vádbeszéd el­hangzása után­­ elsőnek H. Lang­­voigtot hallgatták ki, aki beis­merte bűnösségét SOMOGYI NÉPLAP TERJED A NORVÉG HAJÓSTISZTEK SZTRÁJKJA Oslo (TASZSZ)­­ Tovább szélese­dik a munkabéremelést követelő norvég hajóstisztek sztrájkja. A 150 hajó tisztje bejelentette, ho­gy abbahagyja a munkát. A sztrájk miatt Angliával megszakadt a ten­geri összeköttetés, Norvégiából Angliá­ba Göteborg svéd­ kikötőn keresztül szállítják a rakományo­kat- A Szakszervezeti Világszövetség üdvözlete az osztrák dolgozóknak Bécs (TASZSZ). A Szakszerveze­ti Világszövetség titkársága közzé­tette az osztrák dol­gozók­hoz inté­zett üdvözletét­, amelyben köszönetet mond­a­ni. Szakszervezeti­ Vil­ág­­kon­gresszus címére érkezett szá­mos jókívánságért. Az osztrák munkásosztálynak, valamint az egész világ munkásosztályának testvéri szolidaritása a BH. Szak­szervezeti Világkongresszus rész­vevői iránt, meggyőzően­­ bizonyít­ja, hogy a dolgozók egysége erő­södik az életviszonyok megjavítá­sáért, a társadalmi fejlődésért és a demokráciáért, ,a népek "közötti bé­kéért vívott közös harcukban - hangzik az üdvözlet- Az izraeli szovjet követ átnyújtotta megbízólevelét Tel Aviv (TASZSZ). December 4-én A. N. Abramov, a Szovjetunió izraeli rendkívüli és meghatalmazott követe átnyújtotta megbízólevelét Hiz Ben Cvi izraeli elnöknek. NEMZETKÖZI SZEMLE TOVÁBBI ELLENTÉTEK NYUGATON A SZOVJETUNIÓ JEGYZÉKE NYOMÁN és a burzsoá sajtó Az utóbbi napok legjelentősebb eseménye kétségkívül az a jegyzék, amelyet november 26-án intézett a Szovjetunió kormánya az Egyesült hivatalos körök saját szavaival. Jellemző, hogy bizonyos Sugdam, az amerikai külügyminisztérium szó­ Államok, Anglia és Franciaország­ vivője, a tengerentúli első hivatalos kormányaihoz. A jegyzék a béke elő­mozdítását kívánó Szovjetunió újabb lépése a nemzetközi feszültség meg­szüntetése felé vezető úton. Azt mu­tatja: a szocializmus országának kép­viselői halandók tárgyalni a nyugati nagyhatalmak képviselőivel, válto­zatlanul elő kívánják segíteni, hogy a négy nagyhatalom külügyminiszte­rei tanácskozásra üljenek össze. Az amerikai kormány által hangoztatott alaptalan szólamok teljes megcáfolá­sa érdekében a Szovjetunió hozzájá­rult­­ ahhoz, hogy a tanácskozás elő­zetesen meg nem szabott feltételek alapján folyjon le. A jegyzék nyomában nyugaton fel­harsanó visszhang arról tanúskodik, hogy a tőkés hatalmak között ismét felszínre kerültek és kimélyültek az ellentétek. Arról tanúskodik, hogy míg az Egyesült Államok uralkodó köreinek jövedelmező a háborús po­litika, addig Anglia és Franciaország már kezd kimerülni a katonai elő­készületek okozta terhek alatt, s en­nek a néptömegek nyomására a hi­vatalos személyiségek is kénytelenek hangot adni. De lássuk ezt a nyugati véleménynyilvánító, így nyilatkozott: «A jegyzék csalódást okozott». washingtoni külügyminisztérium ez­­­zel, mint minden esetben, azt akarta bizonygatni, hogy a jegyzékben sze­replő javaslatok elfogadhatatlanok. Ám csalódás mégis történt Amerika vezetőinek körében, mégpedig szovjet jegyzék nyugateurópai fogad­a­tatása miatt. Ugyanis az angol kül­ügyminisztérium szóvivője úgy véle­kedett, hogy a megbeszélések gondo­latát el kell fogadni. Az angolok te­hát a­ közvélemény nyomása miatt előnyben részesítik a tanácskozáso­kat. És a franciák? Laniel miniszter­­elnök maga jelentette ki, hogy Fran­ciaország hajlandó tárgyalásokat folytatni. Vajmi kevéssé lehet tehát állítani, hogy az amerikai, angol és francia álláspont közös nevezőn van. Szem­léltetően mutatja ezt a «Reuter» an­gol hírügynökség kommentárja: «Az a körülmény, hogy az amerikai kül­ügyminisztérium elítélően nyilatko­zott a négyhatalmi tanácskozásokhoz való hozzájárulásról szóló moszkvai jegyzékről, azt jelenti, hogy az Egye­sült Államok e tekintetben nem ha­lad egy vonalban Nagy-Britanniával és Franciaországgal, ahol a szovjet lépést szemmel láthatóan örömmel fo­gadták». Idézhetjük a londoni «News Chronicle»-t arról, hogy «Anglia és Franciaország nem fogja magáévá tenni az amerikai álláspontot», vagy a párizsi «Le Monde»-ot, amely ha­tározottan kijelenti: «A Kreml egyet­ért a négy külügyminiszter értekez­letének összehívásával. Ez a fő. En­nélfogva a szovjet jegyzék nem ki­ábrándító, mint azt az amerikai kül­ügyminisztérium sietett megállapíta­ni. Londonban és Párizsban inkább a derűlátás kerekedett felül­. A népek békés tárgyalásokat köve­telnek, s ezért nem véletlen, hogy Laniel mellett még Eden angol kül­ügyminiszter és Pella olasz minisz­terelnök is kénytelen volt úgy nyi­latkozni, hogy a külügyminiszteri ta­nácskozást elő kell mozdítani. Ame­rikában most sűrűn hivatkoznak ar­ra, hogy az ilyenfajta «egyezkedés» a nyugati «védelem» kárára lesz majd. Azonban egyre többen ismerik fel az igazságot: az amerikai mintájú »védelem» nem egyéb az agresszió előkészítésénél. S az új háború mind kevesebb támogatóra talál. VÉGET KELL VETNI A VIETNAMI „SZENNYES HÁBORÚNAK“! Kevés olyan népszerűtlen háború akad a történelemben, mint az, ame­lyet a francia imperialisták indítot­tak Vietnam szabadságszerető népe ellen. Hét éve folynak a harcok, ezalatt 245,352 főre nőtt a franciák s veszil.i­.e. 245 ezer halott. Egy nem is kis váro­s lakosságának felel meg ez a szám. E silm, s a háborúval járó kiadások adatainak tükrében érthe­tő, miért követelik Franciaországban egyre szélesebb körök vietnami «szennyes háború» beszünte­tését. Nem csoda tehát, ha széleskörű és pozitív visszhangot keltett Ho Si Minh-nek, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság elnökének n­ovember utolsó napjaiban elhangzott nyilat­kozata. A nyilatkozat — annak leszö­­gezése mellett, hogy a franM a kor­mány a francia nép akarata, Jenére ragaszkodik a háború folytatásához — megállapítja: a Vietnami Kritikus Köztársaság az ellenségeske­­dés beszüntetését kívánja. Alig láttak napvilágot a sajtóban Ho Si Minh szavai, Jacquet, a fran­cia társállamok államtitkára kijelen­tette: «Nem utasítjuk el a tárgyalá­sok megkezdését, ha erre alkalom kí­nálkozik». Ezek a szavak — ha aka­ratlanul is — a közvélemény követe­lését fejezték ki. Ámde néhány órá­val később a francia külügyminiszté­rium is közleményt hozott nyilvá­nosságra, amely sietett hangsúlyozni, hogy «Jacquet véleménye nem a kor­mány álláspontját fejezi ki». A kor­mány ugyanis ígéreteket tett Wash­ingtonban a harcok folytatására, «se­gélyt» is felvett erre a célra, s ezért bedugja a fülét, hogy ne is hallja a tömegek követelő hangját Az amerikai nyomásra folytatott politika azonban éles ellenállásba üt­közik. Még a polgári sajtóban is egy­re több vélemény hangzik el a fegy­verszünet mellett. A «Figaro» például így ír: «Ezeket a javaslatokat tu­domásul kell venni és válaszolni kell rájuk». A «Le* Monde» még éleseb­ben veti fel a problémát: «Nem han­­goztatták-e mindig újból és újból, hogy azon okok egyike, amiért nem lehet véget vetni az ellenségeskedés­nek Indokínában az, hogy az ellenfél részéről nincs meg a tárgyalási kész­ség? Nos, most Ho Si Minh félreért­hetetlenül meghazudtolja ezt a kifo­gást». Ilyen egyöntetű visszhang mellett érthető, hogy — mint a «Washington Post» írja — a nyilatkozat «nagy nyugtalanságot keltett Washington­ban». Hiszen az Egyesült Államok a vietnami háborúba való beavatkozást eszköznek tekinti ahhoz, hogy be­avatkozzon a francia unió valamen­­­nyi ügyébe, hogy dollárjaiért nyo­mást gyakorolhasson a francia kor­mány politikájára. És az­­ sem meg­lepő, hogy Bao Daj bábcsászári ud­varában úgyszintén elkeseredett zűr­zavar uralkodik. A «segélydollárok» nyújtói hallani sem akarnak fegyver­­szünetről, hiszen elviselhetetlennek tartanák, ha Korea után a háború másik tűzfészke is kialudna Ázsiá­ban. A döntő szó azonban nem az­ övéké lesz... Vasárnap, 1953. december 6. Szavak és tettek írta: G. Morozov, a jogtudományok kandidátusa A polgári alkotmányok demo­kratikus jogokat hirdetnek. Ezek a nagyhangú deklarációk azonban üres szavak. A polgári alkotmány­ban szó sincs arról, mi biztosítja hogy az állampolgárok valóban élhessenek jogaikkal. A tőkés országokban a nép túl­nyomó többsége gyakorlatilag jog­fosztott. Ma, amikor a burzsoázia már szakított a liberalizmussal, sárba tiporta az emberek és nem­zetek egyenlőségének elvét és el­hajította a polgári demokratikus szabadságjogok zászlaját, különö­sen kiáltó az ellentét a polgári al­kotmányok hangzatos szavai és a valóság között. Az Amerikai Egyesült Államok 1878-as alkotmánya úgy hangzik, hogy célja a „szabadság jótétemé­nyeinek“ biztosítása az amerikai nép számára. A gyakorlatban ré­gen gúnyt űznek ezekből a sza­vakból. Az Egyesült Államokban a dolgo­zók sokmilliós tömegeit lényegé­ben minden jogtól megfosztották. Üldöznek mindenkit, aki a legki­sebb mértékben is kinyilvánítja elégedetlenségét a vezető körök reakciós politikájával szemben. Az amerikai törvények egész so­ra nyíltan ellentmond az alkot­mány szellemének. Az amerikai alkotmány általá­nos választójogot hirdet az ál­­lampolgárok fajától, színétől, ne­métől stb. függetlenül. Egyes ál­lamok törvényhozása azonban már több mint ötven különböző cenzust létesített, s így sokmillió dolgozót gátol meg a szavazásban. Az alkotmány szerint egyik ál­lam sem adhat ki olyan törvénye­ket, amelyek korlátozzák az Egyesült Államok polgárainak jogait és szabadságát. Mégis sok törvényt hoztak az államokban, sok rendelkezést adtak ki a helyi hatóságok a faji megkülönbözte­tés és elnyomás alapján. Arkan­­sas államban például hat hónapig terjedő börtönbüntetés jár annak a négernek, aki az autóbuszon a fehérek részére fenntartott hely­re ül. Oklahoma állam törvényei megtiltják a négereknek, hogy a fehérek részére felállított utcai telefonfülkéket használják. Az Egyesült Államok 30 álla­mában törvény tiltja a fehérek és színesek közti házasodást. G­lamban például 10 évig terjedő börtönnel büntetik a „vegyreshá­zasságot.“ Ezekkel a törvényekkel azon­ban még távolról sem merült ki azoknak a megalázásoknak so­rozata, amelyekkel a négereket sújtják. A négerek életét, szemé­lyét semmibe sem veszik. Egy né­gert bárki büntetlenül bántalmaz­hat, vagy megölhet — az ame­rikai igazságszolgáltatás ilyen ese­tekben nem tesz semmit. A haladó politikai tevékenység­gel kapcsolatban is nyíltan meg­sértik az amerikai alkotmányt. Az alkotmány szólásszabadságot és sajtószabadságot ígér, megtiltja az „alaptalan házkutatásokat és letartóztatásokat.“ Megtiltja, hogy valakit arra kényszerítsenek, hogy önmaga ellen tanúskodjék. A haladó gondolkozású emberek börtönbe vetése, a Macarren-tör­­vény, a lojalitási vizsgálatok, Macarthizmus, az amerikai bíró­­­ságok működése fittyet hány mindezeknek az alkotmányos el­veknek. A többi kapitalista országban is gondolkodás nélkül sutba dob­­ják az alkotmányos nyilatkozato­kat. Az 1949 május 8-i bonni alkot­mányban sok szó esik az emberi jogokról, a személyi szabadság­ról, ,a politikai meggyőződés sza­badságáról. A bonni alkotmány „minden németnek joga van szerint bé­kés céllal, fegyvertelenül gyüle­kezni anélkül, hogy erre előzőleg külön engedélyt kérnének.“ Ade­nauer mégis rendőrökkel, vagy fasiszta terrorlegényekkel vereti szét a haladó szervezetek gyű­léseit. Olaszországban a reakciós kor­mányzat ugyancsak semmibe veszi az olasz alkotmányt. Kiáltó pél­dája ennek a választási rendszer antidemokratikus „reformja“, amit a kereszténydemokrata párt kényszerített ki 1953-ban. Az olasz alkotmány 2. cikkelye pedig a képviselők különleges jo­gairól szól. 1953 januárjában Pietro Ingrao képviselőt a rend­őrök mégis kíméletlenül megver­ték, miután a képviselőházban a dolgozók jogait védelmezte. Az alkotmány szerint hadbíró­ság elé békében csak katonákat államban még az alkotmányba is állíthatnak, a rendőrség azonban belevették ezt a tilalmat, hozzá­ ima is hadbíróság elé hurcolja a fűzve, hogy négernek számít az­ „politikailag megbízhatatlan“ pol is, akinek ereiben egynyolcad- vári személyeket, részben néger vér folyik. Más államokban az indiánokra, hin­dukra, kínaiakra és japánokra is kiterjed a házasodási tilalom. Ezeknek a szégyenletes törvé­nyeknek megsértését súlyos bűn­nek tekintik. Észak-Dakota ál­ 1 rejlik. Mindezek a tények azt mutat­ják, hogy a polgári alkotmányok hangzatos szavainak semmi kö­ze sincs a valósághoz. A szép szavak mögött a sokmilliós nép­tömegek teljes jogfosztottsá­a a Néhány jellemző hír a tőkés országokból Róma (TASZSZ). Hivatalosam közöl­ték,­­hogy december 2-án az olasz minisztertanács ülésén halté* noeatot hoztak a vasúti díjszabás emeléséről. A határozat értelmében a személyszállítási díjszabásit 25 százalékkal, a teherszállítási díjsza­bást pedig 10 szá­za­llékka­l emelik­ Párizs (MTI). A francia hivata­los lapban­­ közöl­t, statisztikai ada­tok szerint novemberben a­z élelmi­szerek nagykere­ske­delmii árai újból 2,4 százalékkal­ emelkedtek. Párizs (MTI): Párizsiban hiva­talosan közölt adatok szerint no­vemberiben egyedül az európai fize­tési unióban képviselt­­ országokkal szemben Franciaország bankere ke­­resked­ell­mi deficitje 4 mi­árd frank (az­a­z 10 millió dollár) volt- Bécs (TASZSZ). A közszükségle­ti cikkeket gyártó ipar elsorvasz­tása, valamint a lakásléptítőkrróa csökkentése Ausztriá­ban a munka­nélküliség­­ növekedését eredményezi­, így például Karintiáibam novem­berben a munkanélkülijeik szám­a majdnem kétszeresére emelk­ed­ett. Feltehető, hogy decemberiben munkanélküliek számai további 8— a 10 ezerrel növekszik. Salzburgban elhanyagolják Kaprun körzetében lévő vízerőmű a építkezését­ Már bejelentették, hogy ez év végéig k­öbbb­ mint 2 ezer mun­kást bocsátanak el. Kiújultak a harcok Vietnamban Az i­ndokna­i francia expedíciós­­ hadtest egyik szóvivőjének nyilat­kozata szerint péntekre virradó éj­jel Tonkinban ismét fö­­­ lángoltak a­ harcok. A vietnami­­ néphadsereg osztagai­ több támadást intéztek a franciáik előretolt megerősített ál­lásai ellen. Egy további jelentés közli,­­hogy a néphadsereg novem­ber 27-­én meghiúsította az expe­­díciós hadtest és Bao Daj fegyve­res erőinek osztagaiból álló kütlö­mítményt Thai’-BMrtttól 20 kilo­méternyire végrehajtott partraszál­lási (kísérik tét- A különítmény 150 halottat és sebesültet, valamint több, a amerikaiak által­­ szállított ■ kétlaki partraszállító járművet vesztett. A „Pasteur“ nevű hajó Marséi" lesből"jövet Oránban, indokínai ren­deltetéssel. 1400­­ francia­­ katonát vett fedélzetre.

Next