Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-02 / 259. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Z M □ P MEGYEI PÁRT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam,259.szám. ARA 50 FILLÉR Fiatalok! Új választópolgárok! Éljetek választójogotokkal! Kedd, 1954. november 2. JÓ TANULÁST, ELVTÁRSAK! November elejét mutatja a naptár. E hét valamelyik napjának estéjén szerte a megyében összeülnek a pártoktatásba bevont munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek, megtartják az első foglalkozást, megkezdődik az 1954—55-ös pártoktatási év. Az új pártoktatási év kilátásai — az előkészületekből ítélve — biztatóbbak, mint az elmúlt évben. Járási pártbizottságaink most nagyobb gondot fordítottak a szervezésre, s ebben hatékonyabb segítséget adtak az alapszervezeteknek. A tabi járási pártbizottságon pl. nemcsak az agit.prop. osztály foglalkozott az oktatás ügyével, hanem minden munkatárs. Három szemináriumba osztották be a járás propagandistáit, s a szemináriumokat a titkár, illetve az osztályvezető elvtársak vezetik. A járási bizottság munkatársai közül többen propagandista munkát is vállaltak az alapszervezetekben, mint pl. Csallós, Fenyős, Visnyei és Németh elvtársak. Az oktatás sikere nagymértékben a propagandistáktól, azok felkészültségétől függ. Ezért helyes az, hogy pártszervezeteink elsősorban a régi, tapasztalt, a propagandamunkában jártas elvtársakat , köztük értelmiségieket, pedagógusokat bíztak meg szemináriumvezetéssel, így pl. Kéthelyen Kiss Zoltán tanár elvtárs lesz az egyik politikai iskola előadója, Böhönyén pedig Bertók Ferencné pedagógus tanítja az elvtársaknak a kongresszus anyagait. Eredményes munkát várunk Juhász Árpád propagandistától is, aki a Cukorgyárban adja át hallgatóinak> honvédségnél szerzett politikai ismereteit. Nagyon fontos, hogy propagandistáink már az első előadásra, de a későbbi előadásokra is gondosan készüljenek fel. A kongresszusi anyag ismertetésében ügyeljenek az elvi tisztaságra, s előadásukba a mindennapi életből, az üzem, a község, a gépállomás, a tsz, vagy a hivatal életéből vegyenek példákat. Élettelenné és mondjuk meg: unalmassá válik az a politikai iskolai előadás a kongresszusi anyagokról, amely nem épít a hallgatók személyes tapasztalatára, nem ad választ mindennapi életben felmerülő problémákra. Az a foglalkozás lesz tehát eredményes, azt az előadást követi majd élénk vita, amelyik a kongresszusi útmutatások mellett megmagyarázza a legújabb pártés kormányhatározatokat, s megmutatja, hogy a kommunisták, a dolgozók mit tettek eddig azok megvalósításáért, ez a munkájuk s milyen eredményeket hozott és mik a további feladataik. A Megyei Pártaktíva tanácskozása után megtartott falusi aktívaértekezletek tapasztalatai megmutatják, hogy megnőtt a parasztság érdeklődése a párt politikája iránt. Minden gazdaember akarja tudni, mik a céljaink, mit és miért kell tennünk. Sokat kell addig dolgozniuk falusi népnevelőinknek, elsősorban párttagjainknak, amíg minden dolgozó paraszt úgy beszél az új szakasz célkitűzéseiről, a párt helyes mint Nemes György politikájáról, kadarkuti gazda, aki elmondta, hogy minden nap érzik saját életük megváltozásán, a termelés biztonságán és nagyobb lehetőségein, hogy pártunk és kormányunk feléjük nyújtja segítő kezét. Éppen a pártoktatásba bevont elvtársainknak lesz elsősorban lehetőségük arra, hogy megismerjék a júniusi politikát, annak elvi és gyakorlati kérdéseit. De nekik lesz elsősorban kötelességük, hogy minden dolgozóban megszilárdítsák a párt politikájának helyességébe és igazába vetett hitét és bizalmát. Az oktatásban részvevő elvtársaink a kongresszus tanulmányozásával erős anyagainak fegyvert kapnak a kezükbe, amellyel leküzdhetik a júniusi útba gördülő akadályokat, s megvédhetik az új szakasz politikáját minden elferdítéstől. Tőlük, propagandistáktól és hallgatóktól függ, hogy ez a fegyver minél hatékonyabb legyen. Elvtársaink tanulásához sok sikert kívánunk! A forradalmi műszak első napján A Kaposvári Cukorgyárat még múlt hét folyamán versenyre hívta a az Ercsi Cukorgyár. Versenyfelhívásuknak öt pontja volt, melynek mind az a célja, hogy a forradalmi műszak idején magasan túlszárnyalják napi tervüket. A Kaposvári Cukorgyár dolgozói természetesen örömmel vállalták a versenytárs szerepét, s gyár vezetői ki is dolgozták a foraradalmi műszak munkatervét. Hétfőn már színes plakátok buzdították gyár munkásait, minden üzemrészben a a magasabb teljesítmények elérésére. A népnevelők is felkerestek minden dolgozót, hogy a forradalmi műszak jelentőségéről elbeszélgessenek velük. A délelőtti műszak aztán meg is mutatta, hogy mit tud. Délután büszkén jelentették, hogy három vagonnal több cukorrépát dolgoztak fel, mint amennyi az előirányzat volt. ■ ■ ■ 19 Alig három hét telt el azóta, hogy a Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói bejelentették csatlakozásukat a MÁVAG felhívásához. Forró lelkesedéssel, lázas munkával teltek el a következő napok, melyeknek eredményeiről többször is hírt adtunk. De a gyár valóban megérdemli, hogy szárnyára kapja a hír, mert munkásai nemcsak ígérni, hanem becsülettel helytállni is tudnak. Most a forradalmi műszak küszöbén újabb nagyszerű eredményekről adnak számot. Mint emlékezetes, versenyvállalásuk öt pontból áll. Ezek közül a második 190 db szőlőprést, 40 db szőlőzúzót, 500 db K-típusú répavágót, 100 db DR-típusú répavágót ígér terven felül. A mai napig e felajánlásukat már teljesítették, sőt a K-típusú répavágóból 150 db-tal többet is gyártottak. A DR-típusúból pedig 1 darabbal készült több. Népgazdaságunknak 161 db földalatti tűzcsapot is már, 11 darabbal többet a átadtak vállalt mennyiségnél. A gyár vezetői nagy elismeréssel beszélnek Magyar Sándor művezető elvtársról, aki szinte egyik motorja volt mindvégig ennek a sok sikert eredményező versenynek. Hol az öntödében, hol az asztalos üzemben tűnt fel napközben, hogy figyelemmel kísérje állandóan a munka menetét, biztatott, sürgetett, maga tevékenyen kivette részét mindenksből. Ugyanez a lelkesedés hatott át több más művezetőt is, így többek közt Verdesi, Végh és Somogyvári elvtársakat, valamint Kondoray Egon főmérnököt, akiknek gondos kísérletei alapján olyan homokot használhatnak ezután a minta- és magkészítéshez, mely által a napi megtakarítás 875 forint lesz ezen a téren. Kitettek magukért az asztalosműhely és az öntöde dolgozói is, akik a felajánlott határidő előtt jó pár nappal elkészítették már a baromfiszecskavágó széria gyártásához szükséges mintát, így tehát a forradalmi műszak folyamán megkezdhetik ennek sorozatban való gyártását. Elismerés illeti a kísérletekbe tevékenyen belekapcsolódott Bárdos Domonkos elvtársat, is. Mindezek a számok és teljesítmények azt bizonyítják, hogy a Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói becsületbeli ügyüknek tartották a november 7-i felajánlások megvalósítását. A ma induló forradalmi műszakban további nagy feladatok várnak mindannyiukra. Azok, akik eddig is élenjártak, mint pl. Gál János formázó, Rohrer János, Makarész Gyula elvtársak, továbbra is mutassanak példát társaiknak. Somogy megye tsz-es tanácskozásának felhívása a megye tmÉszi Mezei ÉK tagságához Mi, Somogy megye termelőszövetkezeteinek vezetői és tagjai tanácskozásra jöttünk össze és megvitattuk eddigi munkánkat és az előttünk álló legfontosabb feladatokat. Megállapítottuk, hogy termelőszövetkezeteink a múl év ősze óta jelentősen megerősödtek, az állam sokoldalú támogatása és a tagság szorgalmas munkája nyomán szépen gyarapodott közös gazdaságuk, nőtt jövedelmük, egy munkaegységre nagyobb osztalék jut, mint az elmúlt évben. A termelőszövetkezeti mozgalom szilárdságát bizonyítja, hogy országos hírnévre tett szert kiváló eredményei alapján a barcsi Vörös Csillag, a répáspusztai Első Ötéves Terv és még számos termelőszövetkezet. Javult termelőszövetkezeteink többségében a munkák megszervezése, az elmúlt évhez viszonyítva lelkesebben, szorgalmasabban dolgoznak a tagok. 600 olyan családtagot vontunk be az idén a munkákba, aki tavaly nem dolgozott a közösben. Rég.óta 450 egyéni gazda lépett be jól gazdálkodó termelőszövetkezeteinkbe. Sok százra tehető azoknak az egyéni parasztoknak a száma is, akik elismerik a termelőszövetkezetek eredményeit és érdeklődnek a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Termelőszövetkezeteink elért eredményeire büszkék megyénk vezetői, büszkék maguk a tsz-tagok is. Vannak azonban olyan hibák, amelyek a termelőszövetkezeti tagok boldogulását, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését gátolják megyénkben. Egyes helyeken gyengekezű és erőtlen a vezetés. Néhány termelőszövetkezetben megtalálható a szektáns jelenség és a középparasztellenes hangulat. Előfordul a szövetkezeti demokrácia megsértése, a kiskirályoskodás, a szövetkezeti vagyon elherdálása. Néhány helyen nem fordítanak kellő gondot a közös állatállomány fejlesztésére, gondatlanul takarítják be a takarmányt és az állatok szaporulatait eladják. Elmaradás mutatkozik a silózásban. Sok termelőszövetkezetben nagyobb a háztáji terület a megengedettnél. A termelőszövetkezetek többsége a mezőgazdasági szakemberek kellő segítségadásának hiányában vetésforgó nélkül gazdálkodik. Ennek pótlására még a helyes növényi sorrendet sem alkalmazzák. Néhány termelőszövetkezetünkben vontatottan halad a kapásnövények betakarítása és ez késlelteti az őszi kalászosok vetését. Párt- és tanácsszerveink nem minden esetben adnak megfelelő segítséget a termelőszövetkezetek munkájához. E hibák megszüntetésére felhívjuk megyénk termelőszövetkezeti vezetőit és tagjait. Minden termelőszövetkezetben szerezzenek érvényt az alapszabályzatnak. Termelőszövetkezeti vezetőink és tagjaink a jó gazda gondosságával kezeljék és gyarapítsák a közös vagyont, minden szövetkezeti tag szívvel-lélekkel vegyen részt a munkában, a tsz gazdasági, szervezeti megerősítésében. Lelkesítse őket az a tudat, hogy pártunk és kormányunk mindenkor mellettük áll és segíti őket a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért, a jómódú, boldog, megelégedett paraszti élet eléréséért vívott harcukban. Somogy megyei termelőszövetkezetek megyei tanácskozásának részvevői. ^■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Szántás-vetés a zicsi határban A tervezettnél 25 holddal nagyobb területein vetnek kenyérgabonát a tengődi ÁG zicsi üzemegységében. Iparkodniuk is kell ezért a traktorosoknak, hogy minden holdon időben földbe kerüljön a mag. Házsinger István és Szűcs Ferenc traktorosok minőségi munkát végeznek, nemcsak a holdak mennyiségére, hanem a minőségre is ügyelnek. Az ekéhez fogast és hengert kapcsoltak. Orbán Lajos elvtárs univerzális traktorával műtrágyát szór. Naponta 35 holdon végzi el ezt a munkát. Tábori Lajos, Kanalas Lajos és Pukancsik Ilona a vetőgépnél szorgoskodnak, s végeznek dícséretreméltó munkát: 5 és fél holdon vetették el a búzát naponta. Kereki község házai közé leszállt az est. Köd szitált. Az utcán friss seprűkarcolások csíkozták a port. A lehullott falevelek eltűntek az árkokból a gondos háziasszonyok keze nyomán. Kentner József éppen hazajött a szomszédoktól. Egy kis beszélgetésre volt odaát, mert estére jelölőgyűlés lesz és meg kellett hányni-vetni, hogy ki is lenne méltó és alkalmas arra, hogy tíz ház népe ügyét képviselje a tanácsban. Gondoltak sokra, hisz csupa becsületes és hazaszerető ember lakik itt a környéken, de nem tudták eldönteni, hogy ki is lenne a legalkalmasabb. Majd estére, ha együtt leszünk, döntjük — váltak el ela kapuban. Kentner József a kapuból még visszaszólt a szomszédnak, hogy igyekezzék, mert lassan 7 óra lesz. Otthon éppen vacsorához készülődött a család. Terítve volt és várták: a felesége, kisfia, meg az apja, Kentner Lajos. Csendben eszegettek, mivel hogy a magyar ember azt tartja, ha eszik, nem beszél. Asztalbontás előtt aztán beszélgetni kezdett a két férfi, mert azt is tartja a magyar ember, hogy nagy dolgokban asztal mellett kell határozni. A jelölőgyűlés pedig igen fontos dolog. Az öreg már nem igen járt el gyűlésekre, mert — úgy gondolta — őt nem hallgatják meg. És ez bántotta egy kicsit, mert ő bír’ azért tudna segíteni, ha úgy megkérdeznék. Meg is mondta a fiának: — Menj el, fiam, én nem megyek, mert én rám úgysem sok van bízva. — Dehogy nem jön el! És el is mondhatja, amit akar. — Ma valami másik gyűlés is lesz a tanácsnál. Hová menjek? — szabódott az öreg. — Hát ide. Ez most a fontos. — Jól van — mondta és felpillantott az órára, aztán kezdte rendbeszedni magát. Alig pár perccel múlott háromnegyed hét, amikor elindultak a szemben lévő ház felé. Ment az egész család. Még a kisfiú is ott szaladt közöttük, anyja szoknyájába kapaszkodva. — Ki lesz a tanács? — rántott egyet a szoknya szélén. Az anyja lehajolt hozzá, megsimogatta az arcát és megmagyarázta neki, hogy nem tanácsot választanak, hanem tanácstagot jelölnek. — Hát az ki lesz? — kíváncsiskodott tovább. — Azt nem kisfiam. Majd ott tudom, választunk valakit. — Én is választok? — Te is, te is — nyugtatta meg az anyja mosolyogva. Pungor szobájában Pista bácsiék már élénk beszélgetés folyt. A portát a háziak szépen rendbetették, mivel hogy estére sok vendéget vártak. Ott volt már Kovács Gyula VB-elnök, Dolgos János meg a többiek. Nagy figyelemmel hallgatták a rádiót. »Kedves hallgatóink. Kéréseikkel, javaslataikkal forduljanak hozzánk. Moszkva. Rádióközpont« — fejezte be adását a moszkvai rádió. Aztán Kovács Gyula VB-elnök emelkedett szólásra. Csendben hallgatta mindenki a beszédét. Figyeltek rá, mert szavahihető embernek ismerték. — A jelölőgyűlés előkészítése a választásoknak. novemberi Olyan dolgozót jelöljenek, aki érdemes arra, s szívügyének tartsa a falu és választókörzete ügyét... Ráncbaszaladtak homlokok és összesúgtak a az egymás mellett ülők, de még senki nem szólt. Aztán Pungor István felMúgi íUtt hangja hallatszott az ajtó mellett: — Én Kentner Jóskát ajánlanám Sokan gondolták ezt, csak nem akart senki elsőnek szólni. Most aztán innét is, onnét is hallatszott: — Éljen! ö legyen. —* És valaki megkérdezte: — Mondd meg, hogy miért ajánlod? — Hát erre meg kell felelni — gondolta magában és megvakarta az állat. — Én azért ajánlom, mert megérdemli, hogy rábízzuk az ügyünket. Úgy tudom, hogy nem utolsó gazda a községben. Jól dolgozik, becsületes ember és kötelességtudó. — Fiatal is, ismeri a teendőket is, olvasott ember. Ha elfogadja, én is ajánlom — szólt egy másik ember. — Elfogadjuk! Éljen! Elfogadjuk! — kiáltották szinte egyszerre valamennyien. — Elfogadod? — kérdezte az apja boldogan, mivel hogy őt meg beválasztották az elnökségbe. — Elfogadom, ha megbíznak bennem — mondta elpirulva és megcsókolta az ölében ülő kisfiát. — Buni —